Skip to main content

Full text of "Ertesitö"

See other formats


This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 

We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the file s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . corn/ 





Digitized by 



Gonal^ 




Digitized by VjOOQIC ' 



JUN9 1936 



^,•-77^ 




ERTESITO 

AZ ERDELYI MriZEUM-EGyE.SULET 
ORVOSTUDOMĂNYl SZAKOSZTÂLYĂBOL. 



XXXII, evfofyam. 



«907. 



XXIX. k6tet. 



KIADJA AZ ERDELYI MCZEUM-EGYESOLET. 

Szerkeszti a szakosztâlyî vâlaaztmimy nev6ben: SZAB6 D^NES, 

L F0ZET. Tartalom: Yj^ress Elemăb dr. mtnr. : A gâtlâs 6s mâs 
beidegzâsi jeîensâj^ek Cossus ligniporda hernyâin» (15 âbrâvalj 1 — 19 1. — 
Makaha La.îos dr. egy. tnr, Tapaszlalatok a lumbalis aBalgesiârol 6s e tau 
mai ăllâsa. 20. — 35 1. — Szakiil6sek jegyz6kdny\rei 36. — 58 1. 



■^H{oK- 



SITZUNGSBERICHTE 

DER MEDIZINISCHEN SEKTION 

DES EhD^LYI MCrZEUM-EoYEStLET (EbDIÎLYER MuSEUM-VbREIn). 
XXXI), Jahr^ang. 1907. XXIX. Bând. 

AUSGABE des ERDELYI MUZEUM-EGYEStJLET, 

Redigirt im ^men des Sektion-Aiissoliusaea von: D. v. SZABU. 

L HEB'T. I u Ii a 1 1 : Br. Vekess : Die HemmuDg: und andero Iimer- 
vatîoîiBeraclieinimgeii an den Raupen der Cossus ligniperda- S- 1 — 2. — 
PaoF. Db, Makaba : Erfahrungen iiber di© Lnmbalanalgesie und der keutige 
Stand dieser Lehre, 8, 3—7, — Protokolle der FachsitzungGn S. 8—15. 






KOLOZSViRT, 

KYOMATOTT AJTÂl K, ALEETRT K6NVVNY0MDijlBA^. 

1907. 



Digiti 



zedbyGortgle 



KiTonat az E. M. E. orvostndomânyl szakosztâlyânak 

iigyrendjelifil. 

•J § A azakosBtâlv czâlja: a) az onrostudomâDyok mftTel6so. b) A-t ugyfelek 

â^lî 5nan6 viJgdiatok, os«.ofoglalâ tanutoâayok 6s omm-t^r.adalmi k^rdesok 
k.,^z.oUk, . -i^,l,f r.,jr^^^^^ rSL uliai k.z. Uo..pve. 

belâpftîuk ■ark.toâval a.' ala^izalwUyok 16. §-n 6rtolm«beu kijelent.k. hogy az orvos- 
tiidoiiiAiivi szakosztâlv mfikiidesChfsu kivâmink rosztvenni. _ 

'''^"'"s'^g, A uj^;,.k j;,gait. es kCtriessegeit az E. M. E. alapszobâlyamak 54 -08. 

§§-ai «.abjâk me|. f„, ,i,„ta: .,Brt.sit6 az Erdflyi M,5zeun,-Egyesulet 

SLmâSilek ieg^i-lkSnj-v^t, v!lm^ml osetleg a szakoszttlyt egyebkont 6rdeklo 
kiizlemonyt. ^ ^^^^,^^^^j^ vdlaaztmânya a lolyJirat 9zerkeszt6ş6,-e «gy szerkesztfit 

az ^«^irS'Sr^^^ .rt.kez6sekM tj-t^^d, i| a me^et a 

i5!^ff:rtrrss^^^«Sî^ts:fzîs 

levonatik. 

Tudnivalok. 

A szakosiităly. kozgyQl.-s.mek Ualâiozata alapjân, az hrifs.tobea megjeleul 
firtj'kpzesokert OB-V^^ore tiszk'Kttdijat nciii lizot. . „ama 

i,yait k«-k^ konmâert. az lS83-189o-ki l'olya.nokat 4-4 kor.-ârt a t.tkan hivatal 

HerhiX F^T'^ncz dr.-iiak: Palaontologlal adatok a româalal KArpâtok 

Umoret^kez. I. A DamboviUa r.,.Tâsvi..l^kf.n.k kj.^tak.^pzodmcny.., 1, ktoyomatu 
Kv" magvar .^b n6mot nyelven. E niunka bolti âra 3 korona, az ogylet tag a - 
nak a^mibâi Lak 2 korotm, mely ciaszegnek bekuldose uUn bârmentve megki.l.l- 




jiiJt azi a nioi^roiidelokiiek. 

A ktiUm Jenyoinalok 
vaa Bzabva : 
^35 pridâuv ' , 1' ■" 

100 , . . 

50 
100 



âra (lapszâmozvîi, 



k oU 1'. 
k îiO f. 
k — t 
k -- f, 
k 40 f, 
k 80 f. 



^5 
50 

100 
25 
50 

100 



horiti^kkal, fiizve) a 



kovelkez6re 

6 k 50 f , 

7 k 60 f 
9 k 90 1 
7 k - i 
H k — f 

10 k 80 f. 



Tol.ih JVOS I llZL'li'KJltl'l 



X 



.,,,v,M-l a inaaodik sat. ivek Sr.»,,, i.ngodin£>ii>-nyel. 
100 peUJanyoc Mul. a măsoaik saL UK) i,«danynal «"eg ^"'011 ^ /o 
Kiil6n c.imlai.: 25 pld. 2 k-n- - :.(. pUl. 2 k Ml f. - lOU pld. 3 U. M f. 



Digitized by Vj005lC 




ERTESITO 

AZ ERDELYI MUZEUM-EGYESULET 
ORVOSTUDOMÂNYI SZAKOSZTĂLYĂBOL. 

XXIX. katet. 1907. I. fiizot. 

KOZLEMfiNY A KOLOZSVÂRI M. KIR. FERBNCZ JOZSEF TUDOMÂNY- 
EGYETEM ELBTTANI INTKZBTBBOL. 

Igazgatâ : Udrânszkt Lăszl6 dr. egyetemi tan&r. 

A gâtlâs es mas beidegzesi jelensegek Cossus 
ligniperda hernyoin.* 

(15 â-brâval.) • 

Irta : Veress Elem^r dr. egyetemi magântanâr, az inţâzet adjunctusa. 

A beidegzes bizonyos jelensegei koziil azok, a melyek a 
kiserleti jellemzes szâmâra hozzâferhetSk, nem csupân a kiilon- 
boz5 rendszertani helyzetu âllatokban mutatnak eltereseket, 
hanem, legalâbb az âllatok bizonyos csoportjaira vonatkoz61ag, 
egy es ugyanazon âllatfajban, az egyen fejl6desenek stadiumai 
szerint is. 

F6leg azon szervezetek alkalmasak az osszehasonlîto kiser- 
letek czeljaira, a raelyek kiilonbozâ fejlâdesi stadiumaikban 
onâlloan, illetve nem a szul6 testehez kapcsoltan fordulnak el6. 
Igy pi. a hernyo, a bâb es a lepke mindannyi onmagâban fiig- 
getlen egyen, miert is a fejl6des minden âllapotâban azonos 
kiilsS kiserleti foltetelek mellett hasonlîthatok ossze. Konnyu 
volt tehîit ezeken azt az erdekes magatartâst eszrevenni, hogy 
az egyenek a fejl6des kiilonbozS stadiumaiban az egyes inge- 
rekre tobbe-kevesbbe elterfi es ezen stadiumokra jellemzS re- 
actiokkal felelnek. 

Ezen szempontbol figyelemre meltok Patrizi^ eszleletei a 

* E16adatott az E. M. E. orvostudomânyi szakosztâlyânak 1907. âvi 
januârius h6 26.-âii tartott szakiilâsân. 

1 Sur la contraction des muscles stries et sur Ies mouvements du 
Bombyx mori. Archives ital. de Biol. 1893. XIX. 177. Ref. Hermann : Jahres- 
ber. ii. die Fortschr. d. Physiol. II. S. 23. 

ârtesftd (orvosi szak) 1907. 1 



Digitized by VjOOQIC 



2 DR. VBRESS fiLSM^R 

selyerniepke (Bombyx mori) hernyoin, bâbjain 6s imago-in. 
Patrizi a kiserleti âllatokat curarizâlta, a zsigereket eltâvolîtotta 
es a hossziisâgi irânyban bekOvetkezS megrovidul6sek gorbâit 
vette fol, mintha az egesz szervezet egyetlen hosszanti izom 
lett volna. Patrizi azt tapasztalta, hogy a hernyo rângâsa igen 
hosszu ideig tart, a gorbe lerajzolâsa 6 mp.-nel is tovâbbra 
terjedhet; kiilonosen az energia leszâllâsânak szakasza hosszu. 
A lappangâsi idSszak az inger intensitâsa, a megterhel6s 6s a 
făradâs koriilmenyei szerint 0,04 — 0,18" kozott vâltakozik. A 
bâbban es magâban az imago-ban a lappangâs kev^ssel, a rângâs 
ellenben sokkal rovidebb, mint a hernyoban, fOleg magasabb 
hOmersâkek mellett. 

Allando aram egesz tartama kozben megrovidul6st vait ki. 
Patrizi a rovidiilâsi hbllâm terjedesi gyorsasâgât 0,46 — 0,66 m.- 
nek talâlta. A hernyo tetanizâlâsâhoz 1 wp -ben 10 (melegben 
tobb), a bâb âs az imago tetanizâlâsâhoz tobb, mint 50, az 
imago szârnyizmaira vonatkozolag 65 ingerre volt sziikseg. A 
mozgâsok jellege egy6bkent a kifejlOdott lepke 61et6ben is mutat 
bizonyos kiilonbsâgeket, nem, pârzâsi idfiszak stb. szerint. 

Ezen adatok ily kivonatos folsorolâs mellett is erdekesek, 
mert osszehasonlîtâsokra alapot nyiijtanak. Tovâbbâ, jollehet 
nagyon tâvolrol, megis folhivjâk a figyelmet bizonyos bels6 
vâltozâsokra, a melyek a fejlfidessel kapcsolatosak. 

Hasonlo kiterjedesben osszehasonlîtâ vizsgâlatokat magam 
nem vâgeztem; csupân nehâny esetben volt alkalmam kiilon- 
boz6 fejlCdesi stadiumban lev5 hernyokon egyes beidegzesi 
jelensegeket eszlelni. Az âtalakulâsnak ilyen, egymâshoz kozel 
fekv6 stadiumaiban azonban szinten mutatkoznak jellemzS 
kiilonbsegek, f6leg a gâtlâsra vonatkozolag. 

I. A gâtlăs. 

A mint a magasabb, vagy alacsonyabb rendu szervezetek- 
ben a gâtlâs mâs es mâs mertekben jut szerephez es vâlthato 
ki kiserlet reven, ligy azt is tapasztalhatjuk, hogy a rovarokban, 
nevezetesen a lepkâkben a fejl6d6s kulonb5z6 stadiumai szerint 
a gâtlâs szerepenek jelent6s6ge es merteke nem egyforma. 









Digitized by VjOOQIC 



A GÂTLAs âS MÂS BBIDEQZâSI JELBNS^QBK. 3 

Azonban, ha vizsgâlatainkkal a metamorphosisnak hârom f6 
stadiumâra ki is terjeszkediink, osszehasonlîtâsainkban hezagok 
maradnak fenn. Igy a lepke bâbjâra vonatkozolag teljes nyu- 
galorarol ugyan nem beszelhetunk, a mennyiben a kiilsO inge- 
rekre reagâlâs kepessege nem hiânyzik benne; mivel azonban 
ez a reactio igen rovid es szabdlytalan lefolyâsu, azert vala- 
mely gâtlâs kivâltâsâra alkalmas inger hatâsa nyugodtan el nem 
birălhat6. Ezert tehăt kiserleteim ezeljaira csupân herny6kat 
hasznâltam fel, kulonboz6 koru egyenek osszehasonlîtâsâra 
t5rekedve. 

Veletlenul a Cossus ligniperda-nak tobb, hatalmas fejlett- 
segu hernyoja jutott birtokomba. Ezek fuzfâbol keriiltek el6, 
melyben, mint mâsfele fâkban is, tudvalevSleg szâmtalan jâratot 
6s csatornât szoktak rdgni maguknak. A hernyâkat ilyen âtlyug- 
gatott fadarabok es az osszerâgott fa tormelekei kozott iiveg- 
edenyben tartottam. Egyesek 1 — 2 nap multân mâr lomhâbbakkâ 
vâltak es a tormelekbQl, vâladekuk segîtseg6ve], tojâsdad tokot, 
gub6t formâltak maguknak. Ha ebbol a tokbol, elkesziilte utân 
pâr orâval, a hernyot kivessziik, az eleinte lomhân hever a 
talajon. Azonban, a tokban tartozkodâs idej6t61 fiiggâleg hosz- 
szabb-rovidebb id6 multân 61enkebbe vâlik, s 10 — 20 perczczel 
a kiszabadîtâs utân igen kitartoan, nagy amplitudoval es sza- 
bâlyosan, mint valami ujonnan felhuzott gep vegzi kiiszo moz- 
gâsait. Az ilyen hernyo rogton a burok felnyîtâsa utân, meg 
mielStt rhythmusos mozgâsait elkezdte volna, erintesre igen 
heves, hirtelen mozdulattal felel. Uj helyzeteben, pi. fejet a 
talajrol folemelve, V2 — 1 perczig is mereven, mozdulatlanul meg- 
marad es esak azutân indul litjâra. A gâtlâs azonban ekkor is 
m6g konnyen kivâlthato, de nem tş-rt sokâig. 

Ezen magatartâst izomgorbeken âbrâzolni is torekedtem. 
Az izomgorbek folv6telenel a MAREY-fele myographiont hasz- 
nâltam, a dob leglassiibb forgâsa mellett. A forgâs gyorsasâga 
mp.-kint 7 mm., az îroemelo âttetele 472-szeres volt. 

A herny6t vîzszintes helyzetben a myographionhoz tartozo 
asztalkâra erSsîtettem, oly modon, hogy a hernyo cuticulâjânak 
legfeliiletesebb retegeit ket gombostuvel a melli r6sznek meg- 
felelfien âtszurtam 6s a deszkalapra rogzîtettem. Az îroemelSvel 



Digitized by VjOOQIC 



4 VfîMSS ELEM^R DR. 

fonal utjân 5sszefugg6 gOrbîtett gombostut pedig a herny6 analis 
v6genek cuticulâjân szurtam ât. 

A sziirâsok termăszetesen a cuticulânak csak a legfelule- 
tesebb retegein hatoltak keresztul, kiiloriben a herny6k test- 
nedveikbCl veszîtettek s turgoruk csokkent volna. Ezt pedig az 
izomtonus viszonyaira tekintettel el kellett kerulnom. 

A szabadjâra hagyott Cossus hernyo elOrehalado mozgâsai 
alkalmâval az anus tâjekân ]ev6 ket tapado âllâbât (tololâbak) 
a hasi resz szelvenyeivel egyiitt nagy energiâval elOre huzza.^ 
A mozgâsnak ezen szakaszdt, a melynek amplitud6jât61 a I6p6s 
nagysâga fiigg, az 1. âbrăn a gorbek emelkedS szârai hîven 
feltiintetik : 




1. âhra. kz eredetinek */s-âra kisebbitve. lîgy ezen, mint a kovetkez6 

âbrâkon a beosztott vonalon egj-egy osztâs koz6 es6 teriilet a myo- 

grapbion dobjânak 1—1 mp.-ben befutott litjât jelzi. 

Az el6re vont analis veg âllâbai a szabadon mozgas alkal- 
mâval a talajra tapadnak. Az analis veg rogziilâsi ponttâ lesz, 
melyre mintegy reâtâmaszkodva, az izoramukodes hâtulrol el6re, 
az oralis veg fele haladva, elharapodzik, mîg a valodi lâbak any- 
nyira elSretolodtak, hogy rogziilesi pontokkâ vâlhatnak. A gorbe 
folvetele alkalmâval a melli resz rogzitve leven, a herny6 a 
mozgâs els6 szakaszât a gorben leîrhatja, az analis âllâbak 
ellenben nem tâmaszkodhatnak meg. Ezert ugyanazon hasi resz, 
a mely a gorbenek emelkedS szârât leîrta, kinyulik, tehât a 
leszâllo szârat is folrajzolja. Az utobbi mozgâs azonban a ter- 
meszetes mozgâs mâsodik szakaszâhoz nagyon hasonlît, mi6rt 
is a teljes gorbe egy lepest megis megkozelltfileg jellemzfien 
âbrâzol. 

* L. erre vonatkoz61ag Polimanti O. dolgozatât is : Contributi alia 
fisiologia della larva del baco de seta (Bombyx mori.) 1906. Scansano, C. 
Tessitori. 



Digitized by VjOOQIC 



A GÂTLĂS âS MĂ8 BBIDEQZâSI JELENSâGEK. 5 

% 

A burokbol kivett Cossus hernyo a foler6sît6ssel jâr6 
szurâsok utân is folytatta rhythmusos mozgâsait. Ezzel szem- 
ben feltiinG volt, hogy a szurâsnâl sokkal csekelyebb intensităsu 
inger, mint a milyen pi. a cuticula alkalmas helyenek gyonged 
erintese, a mozgâst meglehetOs hosszu lappangâsi id6 eltelt^vel 
gâtolja. A 2. âbra erre vonatkozo kiserletet tiintet fol. 

Miutân a hernyo mâr 27, teljesen szabâlyos 16pes g5rbâj6t 
felrajzolta, a nelkiil, hogy a rhythmus vâltozott es bâr egy lâpes 
is kimaradt volna, a fej oldals6 reszen, a ganghon supraoeso- 
phageale fekvesenek megfelelSen a cuticulât gyongen, egyszer 
erintettera. Az erintes idSpontjât a gorb6n a * jel mutatja. A 
gâtlo ingerhatâs eredmenyet bizonyos lappangâsi idSszak el6zte 
meg ; ennek 6rteke, a gorben m6res litjân kiszâmîtva, kb. 0,14 mp. 




2. âbra. Az eredetinek '/g-âra kisebbltve. 

volt. A lappangâsi idSnek raegfelelSen a herny6 a gorbe emel- 
ked6 szârât mâr leirni kezdte. Mihelyt azonban a hatâs kifej- 
I6dhetett, a lappangâsi idOnek megfelelS mozgâst leszâmîtva, 
ez huUâmvolgyben megâllott es kb. egy lepes idStartamânak 
megfelele ideig sziinetelt. E kozben a tonus esak jelentektelen 
vâltozâsokat mutatott. 

Majd ism6t 12 szabâlyos lep6st engedtem lefolyni es a 
iS.-nak tetofokân a cuticulât a mondott helyen ismet enyh^n 
erintettem. A lappangâsi idSnek megfelelSen a gorbe a tetfi- 
ponttol kiindulva keveset siilyedt, majd a rhythmusos mozgâs 
kb. 3 lepes id6tartamâra ismet megsziint. (L. a 5. âbrât.) 

FeltiinS, hogy a gâtlâs az izommukodesnek kulonboz6 
phasisaiban, igy az osszehiizodâs tetSfokân is bekovetkezhetik. 
Ha nem rhythmusos, el6re vârhato phasiskiilonbsegekkel biro 
izommukodesbel indulnânk ki, az ilyen jelens6get tObb joggal 



Digitized by VjOOQIC 



6 , VERESS ELEMfiR DR. 

tetanusnak tarthatnâk, a melyet, tekintettel az ingerles egyszeru 
voltâra, fokozott ingerlâkenysegbfil lehetne szârmaztatni. A gât- 
]âs fogalmât ezen esetben tehât a mfikodâsek normalis jellegere, 
a periodicitasra kell vonatkoztatnunk. 

Minthogy az inger eleven energiâja nera veszhet el, a 
gâtlâs folyamata a mozgâs phasisânak megfelel6 energia^rlâku 
bels6 munkâval kell, hogy jârjon, foleg akkor, midfin az izona- 
mukodâs egy idOre a nyugalmi âllâsban szflnik meg. Viszont 
azon inger, a mely nem bir oly kiilsS energiaertăkkel, hogy 
pi. az ir6emel6 rug6jânak ellentâllâsât legy6zze, a mozgâst oly 
stadiumban is megâllîthatja, midOn a raozgato kesziilek az 
osszehuzodâs tetSfokân van, es a midOn a rugo ellentâllâsânak 
legyfizesere sziiks6ges munkânâl joval nagyobbat hajt vegre. 




3. âbra. Az eredetinek '/g-âra kisebbitve. Az 1. âbrânak koz votlon folytatâsa. 

Ezen korulmeny is arra utal, hogy a jelenseget a mozgâs 
rhythmusânak, periodicitâsânak gâtlâsa ertelmeben fogjuk fel. 
Egyebkent a leirt eszlelet a gâtlâsnak typusos peldâja 
gyanânt tekinthetO, fSleg, ha azon esetekhez hasonlîtjuk, mid5n 
a gâtlâst bizonyos kozepponti idegrendszeri reszek izgatâsa 
reven lehet kivâltani. A hasonlosâg annyiban tiinhetik fel, hogy 
a hernyoban az emlîtett hatâst csak akkor kaptam meg, ha a 
fej oldalso reszet, a gangHon supraoesophageale-hoz lehetfi leg- 
kozelebb, erintettem. Ez pedig Poumanti ^ szerint nemcsak a 
legmagasabb rendu eoordinatios kozeppont, hanem egyiittal 
gâtlâsi kozeppont is. Ha ugyanezen hernyo cuticulâjât mozgâs 
kozben mâsutt erintettem, gâtlâs nem mutatkozott, hanem ellen- 
kezSleg, az illetS lepes amplitudoja a tobbiekenel joval nagyobb 
lett, vagy pedig, az ingerlesnek semmi hatâsa sem mutatkozott 

» I. h. 21. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



A OAtLĂS âS MÂS BBIDBQZâSI JBLENSâOBK. 7 

Minthogy a ganglionok mechanikai izgatâsa r6ven mâs 
kiserietekben lâthato reactiot nem kaptam, a lelrt kiserletben 
a gâtlâs reflex izgalmi jelensăgek keret^ben folyt le. 

Sajnâlatomra, a Cossus bâbjain es imago-in akkor, midSn 
a hernyokkal foglalkoztam/ nern vegezhettem kiserleteket. 
Osszehasonlîtâsaim csakis a kulonb(3z6 korii hernyokra terjed- 
hettek ki. Ezeken azt tapasztaltam, hogy ugyanazon jellegu, 
pi. mechanikai ingerl^sre a kortol fiiggOleg igen gyakraii elter6 
reacti6kkai feleltek. A meg szabadon mozgo hernyok, a melyek 
a gub6 alakîtâsât61 meg tâvol voltak, mechanikai ingerlesre 
gâtlâst nem mutattak. Ily hernyokon a mechanikai ingerlâs 
tobbe-kevesbbă rendetlen osszehuzodâsokat vâltott ki. Bizonyos 
typus a reactiokban inkâbb csak akkor mutatkozott, ha kiilo- 
nosen erzekeny es a normalis helyvâltoztatâssal kozvetlen vonat- 




4. âbra,. Az eredetinek ^/j-âre kisebbîtve. 

kozâsban âllo teriileteket ingereltem, milyenek pi. a valodi es az 
âllâbak es ezeknek kozvetlen kornyezete. A 4, âbra ilyen typusos, 
mindi^ hasonlo lefolyâsii reactiokat tiintet fol. 

Ezen gorbet kozepesen kifeszîtett, hătâra fektetett hernyo- 
rol vettem fol. Az âllâbak periodusos csiklandozăsa kiiszo moz- 
gâsot:at vâltott ki. A legnagyobb amplitudoval biro osszehuzo- 
dâsok oly rhythmussal ismetlSdtek, a mint az a termeszetes 
helyvâltoztatâs alkalmâval szokott tortenni. A mesterseges inger- 
lesnek megfelel6 reflexek hozzâkeverSdese miatt azonban a 
mozgâsok a normalis helyvâltoztatâstol nemileg elterSk voltak. 

* 1905 mâjus es juniusâban. A kisârleti adatokat jţ^Nehâny idegizom- 
dlottani megfigyeles Cossus ligniperda herny6in" czimmel vâzlatosan mâr 
ismertettem (L. a „Purjesz Emlekkonyvet", 1906. Budapest, Hornyânszky) 
Jelen munkâiu a r6szletesebb feldolgozăst nyiijtjî^. 



Digitized by VjOOQIC 



8 VBRESS ELKMlâR DR. 

A mechanikai ingerekre bekovetkezS reactiok sokfelesegere 
vonatkoz61ag kulonben Polimanti dolgozata a Bombyx mori-rol 
bSven nyujt felvilâgosîtâst. Polimanti azonban, bâr ezen reactiok 
kozOtt a gâtlâst is emlîti, azt a hernyok korâval vonalkozâsba 
nem hozta, ugy, hogy e szempontb61 az 6 tapasztalataira nem 
tâmaszkodhatom. Ha egyebkent a Bombyx- es Cossusban a 
gâtlâs kivâltâsânak lehetSsege, illetve konnyusege eltâreseket 
mutat, ezt az eletmodban fennâllo kiilonbsegekbSl is lehet szâr- 
maztatni. 

Lehetseges, hogy azon kiilonbsegek, a melyeket a kiilon- 
b5z6 koru herny6k reactioi mutatnak, anyagforgalmi folyama- 
tokkal kapcsolatosak, melyek a hernyokban a bâb alakitâsat 
megel6z6leg vegbemennek es egyenek szerint mâs es mas stâ- 
diumban vannak. Az elterfi ehemiai dllapotot kellene tehât 
jellemezni; erre vonatkozo ismereteink azonban annyira heza- 
gosak, hogy a talâlgatâsrâl is le kell mondanunk. Linden M. 
grofnC legujabb dolgozatâban ^ folhivta ugyan a figyelmet azon 
k5rulm6nyre, hogy bizonyos fajta bâbok es hernyok a legkori 
COa-ot, legalâbb kiserleti foltetelek mellett, es pedig, ha a leg- 
kOr COa-ban igen gazdag, olyanformân assimilâlhatjâk, mint 
a n5venyek. Effele tevekenyseg lehetfisegere ellenben a szaba- 
don mozg6 lepk6ben senki sem gondol. E p^lda csupân arra 
mutat, hogy a ehemiai âllapot es a reactiok minOsegei kozott 
valamilyen fugg6si viszony kell, hogy fennâlljon. Ezen a mes- 
gyen kOvetkezteteseket vonni azonban [meg igen korai vâllal- 
kozâs volna. 

A burokba zârk6zott hernyoban annyira kifejezett gâtlâs- 
nak, vagy helyesebben az erre alapot nyiijto fokozott tapintâsi 
erzâkenys6gnek bizonyos jelent6s6get lehet tulajdonîtarîi az 
egyen eletere, illetve a metamorphosisnak menetere vonatkozo- 
lag. F61eg a test legoralisabb,'>zakaszânak nagyfoku erzekeny- 
sege miatt a szuk tartozkodâsi helyen, a fâban, ennek tormelekei 
kOzott es a jâratokban valo mozgâs kozben egyre tobb es tobb 
inger hatâsa jut ârvenyre. Ezek a hatâsok osszegezSdve, mint- 
egy summâlodva,^^ bizonyos ]foku nyugalom ^keresesere, illetve 

» Die Assimilationstâtigkeit ] bei Puppen und Raupen von Schmelter- 
lingen. Archiv f. Physiologie. 1906. Suppl. Bd. I. 1—109. 



Digitized by VjOOQIC 



A GÂTLÂS tS MAS BBIDEGZâSI JELENS^GBK. 9 

gubo alakîtâsâra vezetnek. Ezen folv6telt a gâtlâsi kiserletek 
mellett meg egy korulmeny tâmogatja, t. i. az, hogy a summatio 
jelensege a Cossusban kiserletileg is kivâlthato. 

II. Elektromos îngerek hatăsa. 

Az elektromos ingerles az ingerlekenysegnek jellemz6 
tulajdonsâgait târja fol. A Cossus hernyok a cuticulan ât inge- 
relve, mâs ăs mâs reactiokepesseget mutattak, a szerint, hogy 
inger gyanânt âllando, vagy indukâlt âramot alkalmaztam. 

Galvânos ârammal szemben a cuticula teljesen joi izolâlo 
reteg gyanânt viselkedik. Galvânos ingerles a cuticulan ât 
semmifele lâthato reactiot nem vâlt ki, meg akkor sem, ha az 
egyik elektrodot a megnyitott test belsejeben valameJy idegre, 
vagy izomra, a mâsik elektrodot pedig az ep cuticulâra helyezzuk. 

Indukâlt âramok ellenben a cuticulan keresztul is heves 
reactiokat gerjesztenek. Az ârzekenyseg e szempontbol jellemzS 
topographiât mutat. Legerzekenyebb helyek : a ganglion supra- 
oesophageale-nak megfelel6 szelvenyen az oldalso feliiletek, a 
thoraxnak megfelel6 reszek oldalso feliiletei, az âl- es valodi 
lâbak tovei es az analis veg. Ăltalâban veve, az indukâlt aram 
a cuticulan keresztul legtobbszor tokeletlen tetanust vâlt ki. 
Ezen osszehiizodâsok igen gyakran olyanformân zajlanak le, 
mint a fâjdalmas behatâsok, vagy âltalâban az intensiv mecha- 
nikai ingerek utân bekovetkezS osszehuzodâsok. Az indukâlt 
aram a cuticulan keresztul oly osszehiizodâsokat vâlt ki, me- 
lyekben a reflex es a direct osszehuzodâs jellegei keverten for- 
dulnak el6. A direct osszehuzodâs jellegei azonban a cuticulan 
keresztul torten6 izgatâs alkalmâval is uralkodnak es az âllat 
mozdulatân kozvetlenul is szembetiinnek. A hernyo ugyanis, 
ha az elektrodokkal oldalât erintjtik, oldalra gorbul, ha hâtât 
erintjiik, hâtrahajHk, mindig az elektrodok fele tekint6 conca- 
vitâssal. 

Azegyes szelvenyek izomzatânakviselkedesetmusculodirect 
ingerlessel szemben, tovâbbâ a ganghonok szerepet a szelvenyek 
csoportjainak mozgâsâban, kiilon-kulon vizsgâltam. 



Digitized by VjOOQIC 



10 YERBSS ELBMâR DR. 

1. Az egryes szelv^nyek izomzatânak elektromos 

ingerlese. 

Az egyes szelv6nyek vizsgâlata cz6ljâb61 a herny6t hasi 
oldalâra fektetve, a valodi lâbak tâjekân rogzîtettem; a hăton 
a cuticulât folhasîtva, a zsîrt es a tâpcsatornât a vizsgâlando 
helynek megfelelO teriileten eltâvolîtottam, s az îro finoin gom- 
bostujât a vizsgâlt szelveny izoinrostjainak az anus felâ es6 
vâgebe akasztottam be, a hasi oldal belsS feliileten. A kisărleti 
berendez6s egy6bkânt a gâtlâsi kiserletre vonatkozolag fentebb 
leîrttal megegyezett. 

Izgatâsra 2 Ledanchâ elem âramât epen megfelelOnek taJâl- 
tam. Az âramot vagy egyszeriien a kezembe fogott vezet6-sod- 
ronyok finom v6gei, vagy a beâllithato elektrodok* segîts6g6vel 
zârtam, vagy szakîtottam. 

Mint az 5, âbrân a teljes vonal mutatja, az âlland6 aram 
kozvetleniil az izomra bocsâjtva, nem csupân a zârâs pillana- 



t 



5. âbra. Az erodeti meretekben. 

tâban hat inger gyauânt, hanem tartama kozben is. Minthogy 
e mellett az aram szakltâsa alkalmâval rângâs nem lep fol, a 
gOrbe a tetanusra emlekeztet. Indukâlt ârammal, 2 LedayicM elem 
es 2o0 mm.-nyi tekerestâvolsâg mellett^ hasonlo alaku es ampli- 
tudojii gorbet kaptam. Ezt az o. âbrân a szaggatott vonal tiin- 
teti fol. Szâmbavehet6 kiilonbseg a ket gorbe koz5tt abban 
mutatkozik, hogy a valodi tetanus gorbejen az emelkedS 6s 
kiilOnosen a leszâllo szâr meredekebb, mint a galvânos aram 
hatâsât feltuntctO gorben. 

> Petzold W.: niustr. Preisverzeichniss. Ausg. 1902. Fig. 21. 

' Mikor e kiserletokkel foglalkoztam, a Kronecker javasolta szabvâ- 
nyos inductorium (Zentralblatt f. Physiol. 1905. XIX. 3.) nem allott rendel- 
kezâsemre. Ezârt az ingerl6s intensitâsât m6g a râgi, osszehasonlitâsokrs^ 
kevâsbbâ alkalmas mddon jelzem. 



Digitized by VjOOQIC 



A GĂTLÂS âS mAS BEIDEGZâSI JELBNS^GEK. 11 

Nehâny ingerles utăn az ujabb galvânos ingerlâsekre nyert 
gorbân ez a kul5nbseg m6g kifejezettebb6 vâlik; a galvânos 
aram szakitâsa utân a gorbe egyenletesen, de az egymâs utân 
k()vetkez6 .kiserletekben egyre lassabban kozeledik az abscissa 
fele, mig az indukâlt aram hatâsâra nyert gorbeken, ilyen vâl- 
tozâs nem eszlelhetS. 

A galvânos aram hatâsa, akâr zârâsi tetanus legyen az, 
akâr nem, epen mivel mindig a leîrt formâban jelentkezik, 
azon p^ldâk melle sorolhato, melyeket Verworn az idegizomke- 
sziilâkre vonatkozo rângâsi torveny âltalânosîtâsa ellen folhozott. 

Hasonlo jelens6gr6l egyebkânt Patrizi is tesz emlîtest, a 
Bombyx mori-ra vonatkozolag. 

2. A ganglionok elektromos ingerlâse. 

Az elektromos aram az âramszâlaknak sz6tsugârzâsa folytân 
elegge localizâltan nem alkalmazhato es îgy az egyes ganglionok 
befolyâsât a mozgâsokra a kozonseges kiserleti berendez6sek 
mellett tiszta k6pben nem ismerhetjiik meg. Ez azonban nem 
gâtolja, hogy a ganglionok ingerlâkenysegenek nehâny jeUemzS 
vonâsa elektromos ingerles renden is mutatkozhassek. Minthogy 
a ganglionok lânczolata a hasi oldal belsâ feliileten huzodik vegig, 
megkozelîtesiik erdekeben ugyanugy kellett eljârnom, a mint 
azt az egyes szelvenyekre vonatkozolag mâr lelrtam. 

a) A galvânos aram hatâsa. 

A galvânos aram zârâsâra es szakîtâsâra a reactiok âltalâ- 
ban meglehetfis szeszelyesen kovetkeznek be es nem mindig 
olyan âllando typusiiak, mint a milyenek a magasabb rendu 
âllatok, pi. a beka idegizomkesziilekeinok reactioi. Az osszehii- 
zodâs az aram zârâsa alkalmâval neha gyors lefolyâsu, nagy 
amplitudojii, egyetlen rângâs, mâskor tartosabb, esetleg ingadozo 
ârtekii izgalom kepet mutatja. Bzen ingadozâsokban azonban 
megis rejlik valamilyen typuş, a mennyiben a heterolog inger- 
les hatâsâba legtobbszor belevegyiilnek az organisatio sajâtsâgai. 
(L. a 6—7., 11., 12. es 14. âbrâkat.) A hernyo helyvâltoztatâsa 
olyan jellegekkel bir es a mozgato-keszuleknek olyan sajâtsâ- 



Digitized by VjOOQIC 



12 



YERBSS ELBM^R DR. 



gain alapszik, a melyek a heterolog centralis ingerl6s hatâsânak 
mâs typust adnak, mint a milyeneket pi. a b6kaizom reactioiban 
lâthatunk. 

Az aram szakîtAsa utân, illetve az annak kovetkeztâben 
foll6p6 osszehuzodâs nem mindigannyi 
id6 multân kovetk;e?ik be^ hogy azt 
bîzvâst az aram szakîtâsâbol, illetve 
egyâltalâban elektrotonusos vâltozâs- 
bol szârmaztathatnok. S6t megesik, 
hogy az aram zârâsa kCzben fOnnâllo 
tart6s osszehuz6dăs az dram szakităsa 
utân lassan alăbbhagy. 

A galvânos aram behatâsa idOtar- 
tamânak a szakîtâsi rângâs bekovet- 
kezes6re bizonyos befolydsa van. Minâl 
hosszabb ideig tartottam zarva az âra- 
mot, a szakîtâs utân âltalâban annâl kesObbre kovetkezett be az 
osszehuzodâs, a mint az a 6. es 7. âbra 5sszehasonlîtâsâb61 is 
kitiinik. 

A 7, âbrân a szakîtâs utân arânylag oly hosszu id6 telt 




6, âbra, Az eredetinek -/, 
kisebbitve. 



-âra 




7. âbra. Az eredetinek Vs'^^a kisebbitve. 

el az osszehuzodâs bekovetkezeseig, hogy az anelektrotonussal 
ok es okozati osszefiigges kozvetleniil fel nem âlJîthato. Ezen 
esetben jogosult lehet a gyanu, hogy a szakîtâs utân igen kesOre 
bekOvetkezO osszehuz6dâs talan inkâbb mâs hatâsbol, semminţ 



Digitized by VjOOQIC 



A QÂTLĂS ^ MÂS BfilDEOZ^SI JfiLfîNSâOEK. 



13 



az anelektrotonus eloszlâsAbol, vagy âltalâban elektrotonusos 
vâltozâsb61 eredhet. Mindenesetre feltiinO, hogy a szakîtâs utân 
bek5vetkez6 osszehiizodâsban az ingerlekenysegnek azon sajât- 
sâgai, a melyek az organisatioban gyokereznek es pi. a.hely- 
vâltoztatâs alkalmâval ervenyesiilnek, inkâbb elSterbe lâpnek, 
mint akkor, a raikor erre a heterolog ingerles reven kevesebb 
id6t engediink. Azon osszehuzodâsok, melyek mâs kiserletekben 
kSzvetleniil a szakîtds utân kovetkeztek be, tehât az aram sza- 
kîtâsâbol szârmaztathatok, a 7. âbra jobb felâhez hasonloan lassu 
lefolyâsuak es egyebkent is hasonlo typusuak voltak. Azert, a 
hasonlosâg alapjân a 7. âbrâban feltiintetett, sz utân bek5vet- 
kezett 5sszehuz6dâst is az aram szakitâsâval ok es okozati 
osszefiiggesbe hozhatjuk. 

Az aram szakitâsa reven tel- 
jesen szabâlyszeruen ugy erhe- 
tiink el hatâst, ha az âramot na- 
gyon rovid ideig tarto behatâs 
utân szakîtjuk, vagy helyeseb- 
ben, ha a zârâst es szakîtâst 
egymâs utân oly gyorsan vegez- 
ziik, hogy a zârâsi rângâs meg 
ne folyjek le teljesen, midOn az 
âramot mâr szakîtjuk. Erre vo- 
natkozolag a 8. âbra nyujt fel- 
vilâgosîtâst. A megfelelS kiser- 
letben a nemleges, izgato sarkot az els6 hasi ganglionra, az indiffe- 
rens, tevfileges sarkot pedig az I. 6s II. hasi gangliont 5sszekot6 
idegpâlyâra fektettem. Izgatâshoz ket Leclanoh6 elemet vettem . 
Az els6 szakîtâsra esak oJy foku osszehuzodâs kovetkezett 
be, hogy ennek folytân a zârâsi rângâs gorb6j6nek leszâllo szâra 
a rendestSl elterC lefutâst vett. A 2., 3. 6s a t()bbi szakitâsokra 
azonban szabâlyosan fellepett a szakitâsi rângâs is. Ennek ampli- 
tudoja mindig kisebb volt, mint a zârâsi rângâse, de ezt leszâ- 
mitva, ahhoz igen hasonlit. Kis id6ertekiiknek megfelelOen ezen 
szakitâsi rângâsokban kiilOnleges, organisatioi jellegek, a melyek 
pi. az âllat helyvâltoztatâsa kOzben ervenyesiilnek, nem lâtha- 
t6k. Ezeknek nyilvânulâsâhoz agorbe lerajzolâsa kozben ugyanis 




8. âbra. Az eredetinek "/s-âra 
kisebbitve. 



Digitized by VjOOQIC 



14 



VB^ESS ELEM^R DR. 



t5bb idOre van sziikseg, a mint az elesen szembetiinik, ha az 
1, âbrân egy lepes idOtartamât a 8. âbrân feltiintetett szakîtăsi 
rângâs idStartamâval osszehasonlitjuk. Ott az idSertek âtlag 5 
mp. itt pedig kb. V* inp. 

Azt, hogy az âram zârâsa a ganglionok kOzvetîtesâvel 




9. âbra. Az eredetinek '/g-âra kisebbitve. 

tekintelyesebb osszehuzodâst vâlt ki, mint az âram szakîtâsa, 
a O.y 7, 6s 8. âbrâkon kîviil a 9. is bizonyîtja. A 10. âbra ellen- 
ben e szempontbol ritka kivetelt mutat be. 

Nagel^ ezekkel ellentetben mâs rovaron, az Aeshna (szita- 
kot6) âlczâin ugy az anodszakîtâst, mint a kathodszakitâst hatâs- 
talannak lâtta. En ezt a Cossiis hernyora vonatkozolag szabâly- 
szeruen csak musculodirect ingerles eseten eszleltem. 

A tevSleges es nemleges sarok hatâsâban Cossusokon kulonb- 
s6get talâltam. Ha az izgato sarok nemleges, az osszehuzodâs 
kezdeti amplitudoja tekintelyesebb, mint akkor, midSn az izgato 




10, âbra, Az eredetinek Vs-^^a kisebbitve. 

sarok tevOleges. A 9, es 10. âbra ezen magatartâs bemutatâ- 
sâra szolgâlhat. 

A 9. âbrânak megfelelS kisârletben az izgato differens 
elektrod nemleges, a 10, âbrânak megfelelS kiserletben pedig 

> Fortgesetzte BeobachtuDgen iiber polare galvanische Reizung bei 
Wasserthiereu. Archiv. f. die ges. Physiol. 1893. LIII. 342. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



A GÂTLĂS ^8 MÂS BElDEGZfiSI JELENS^GEK. 15 

tev61eges volt. A differens elektrodot mindket kiserletben az L 
hasi ganglionra, az indifferens elektrodot pedig az I. es II. hasi 
gangliont osszekotO idegpâlyâra helyeztem. 

A Cossus hernyoi tehât az Aeshna âlczâitol e tekintetben 
is elterO magatartâst tanusîtottak. Nagel ugyanis azt tapasztalta, 
hogy az Aeshna âlezâira vonatkoz61ag a k6t sarok hatâsâban 
szâmbavehetO kulonbs6g nem mutatkozott. Az elteres az inger- 
16kenys6g ezen jellegeit, tovâbbâ a szâkîtâsi reactiokat illetfileg 
is annâl feltunSbb, mert a ket szervezet rendszertani helyzete 
egymâshoz el6g kozel âll. 

b) Faradicus aram hatâsa. 

A ganglionok faradicus ingerleset hatalmas osszehuzodâsok 
kis6rik. Ezek a cuticulâra alkalmazott aram hatâsât61 abban 




11. âbra. Az eredetinek Va-^re kisebbitve. 

kiilonboznek, hogy gorb6juk emelkedO szâra legtobbszor igen 
meredek vonal, melyen, ha az aram el6g er6s, Iepcs6zetess6g nem 
mutatkozik. JelIerazS, hogy typusos tetanusos plateauvonalat 
sohasem sikeriilt kapnom, bârmennyire is igyekeztem az inger 
intensitâsât valamely vârhato optimumhoz merni. A tetfivonal 
menten mindig mutatkoztak mâsodlagos ingadozâsok, a melyek 
folytân az osszehiizodâs a tok6letlen tetanus kepet mutatja. 

A tetOvonal igen gyakran olyan periodusokban ingadozik, 
mint a milyenek a normalis helyvâltoztatâsnak is megfelelnek. 
A normalis mozgâsban nyilvânulo ingerlekenys6g jellegei a fara- 
dicus, tehât heterolog ingerles rehden is erv^nyesiilnek, csak- 
ugy, mint a hogyan ezt a typusos szakîtăsi es gyakran a zârâsi 
osszehuzodâsokon is lâthatjuk. (L. a 7. âbrât.) 



Digitized by VjOOQIC 



16 VERESS ELEM^R DR. 

Az ingadozâsok kifejezettebbek, ha az aram arânylag gyoage, 
a mint az pi. a 11. es 12. âbrâk osszehasonlîtâsâbol is kilunik. 

A 11. âbrânak megfe- 

^ /-^^^"^^"^ I — I /\ lel6 kiserletben a du Bois 

/ 11 1/ l REYMOND-fele szânkage- 

I \ pen a tekercstâvolsâg 200 

^ , — \ — - mm., a 12. âbrânak meg- 

* ■ . . — . . . felelO kiserletben pedig 

12. âhra. Az oredetinek ^l^-^va kisebbitve. 300 mm. volt. Mindk6t 

esetben 2 Leclanchâ ele- 
met hasznâltam es az T. hasi gangliont izgattam. 



A 6. es 7., tovâbbâ a 11. es 12. 6s mâs âbrâk alapjân îs, 
a reactiok typusât a hernyo mozgâsainak periodusos jellegeib6l, 
mintegy az ezeken alapulo kenyszerbSl szârmaztatom. Ezen visel- 
kedesre vonatkozolag meg a 13. es 14. âbrâban feltiintetett kiser- 
let is adatot nyujthat. 

Mindk6t kiserletben az ingerlest 2 LedancM elem es a 
szânkag^p szolgâltatta, 250 mm.-nyi tekercstâvolsâg mellett. A 
szânkagep WAONER-fele kalapâcsânak keH6 beâllîtâsa mellett, 
kozonseges du Bois REYMONo-fele kulcs kozvetîtesevel az I. hasi 
gangliont egymâs utân tobbszor egy-egy indukâlt âramcsapâs- 
sal ingereltem. Minden egyes ingerre az anus fele es6 szelv6nyek 
izomzatâban egy-egy kis amplitudoju osszehuzodâs kovetkezett 
be. Az egyes osszehuzodâsok utân a gorbek nem tertek vissza 
az abscissâhoz, akkor sem, mid6n erre az egyes ingerlesek kozott 
kiilonben elegend6 id6 âllott rendelkezesre. EllenkezSleg, a sum- 
matiohoz hasonlo jelenseg lepett fol, a mely azonban egyidSre 
ugyszolvân ki is merîtette az ingerlekenyseget. Kozvetleniil a 
tetOpont elerese utân ugyanis a leszâllo szâr îrodott le, es pedig 
akâr folytattam az ingerlest, az el6z6hoz hasonlo szaporasâggal 
{13. âbra), akâr nem {14. âbra). 

Ugyanazon torekves ez, mint a mely a faradicus ingerles 
alkalmâval a tetSvonal ingadozâsait letrehozza. A gorbe leszâllo 
szârânak megfelelS id6ben {13. es 14. âbra) tehât a mozgato 
kâsziil6k refractarius periodust mutat. 



Digitized by VjOOQIC 



A QÂTLĂS âS MÂS BEIDBQZâSI JELBNS^GEE:. 



17 



Ez a jelenseg a normalis helyvâltoztatâs mechanismusât 
bizonyos tekintetben megvilâgîtja. Folvehetjiik ugyanis, hogy 
a normalis helyvâltoztatâs alkalmâval a szelvenyek izomzatânak 
vâltakoz6 mukOdâsei erdekeben a refractarius periodus tulajdon- 
sâga szerepet jâtszik. 




13. âbra. Az eredeti m^retekben. 

A refractarius periodust Pompilian^ is eszlelte, a Dytiscus 
marginalison. UgyanS rOvid megjegyzessel arra is utal, hogy 
a rovarokon hasonlo jelens6geket lehet âszlelni, mint pi. mâs 
âllatok szîvân. 




14, âbra. Az eredeti m6retekben. 

Ha a hasonl6sâg alapjdul valamilyen organisatios alapot 
nem is keresiink, az legalâbb is emlît6st ârdemel, hogy a hasonlo- 

* Automatisme, p6riode râfractaire et inhibition chez Ies insectes. C. 
R. du XIII. Congrâs internaţional de mâdecine. 1900. Section de physiologie. 
Paris. Masson et Cie. 99. 1. 

ârtesftO (orvoBi szak) 1907. 2 



Digitized by VjOOQIC 



18 VKRS88 tlT.glflfrR Dfi. 

săg a rovarok munkakâszâlăkânek egjes reaetioi es a magasabb 
rendu âllatak flziv6nek bizonyos tulajdonsăgaî kOzdtt tobb esz- 
lelet alapjân is szembetfînik. Igy pi. Poumasti* a Bombyx mori-n 
a BowDiTCH-fele y^^aircase pJienomenon'^-t âszlelte. 

Magarn, pâr 6vvel ezelStt beka saven kis6rietezve* azt 
tapasztaltam, hogy azon esetekb^i^ midda a nir tesxehâzddă- 
saiban kisârleti beavatkozăs folytâa Talamilyen kâlooleges, de 
a mellett a szîvre jellemz6 typas tunik f61, ea akkor is 6nre- 
nyesuly ha a szivet azon kiserleti beayatkozăstol elter6 m6doii, 
68 pedig meleggel, ingereljiik. Ha a szîvgorbeken pL nagy bels6 
nyomâs segîtsegevel superpositios typust ideztem el6 & azutân 
a szlvet 45 — 50^. vagy m6g magasabb hSmerseka physiologiâi 
konyhas6oldatba mârtottam, a superpositios typus m^ kifeje- 
zettebb^ vâlt egyidSre, addig t. i., a mfg a magas bl^mersek 
vegre megClte a szîvet. 



Aic 



15, âbr», Az eredetmek '/s-âra kisebMtre. 

A 15, âbra erre vonatkozo kiserietet tuntet fol. A legelul 
âbrâzolt, superpositios typusu, egyebkent tetanushoz hasonld ossze- 
huz6dâs lezajlâsa utân a szîvet 51*C. hSmerseku physiolo^ai 
konyhasooldatba siilyesztettem. A superpositio az ^ymâs utân 
k5vetkez6 osszehuz6dâsokban egyre elesebben elfiterbe I6pett, 
mlg v6gre a rhythmus felbomlâsa a jelensegnek v6get vetett. 

Hasonl6kâp a Cossm herny6ra vonatkozolag az eddig 
emlîtett kiserletekbOl kitiinik, hogy a normalis mozgâs typusa 
aheterolog centralis ingerlesek eseteu jelentkezS reactiokban is 
igen gyakran 6rv6nyesul es ezeknek kepet bonyolîtja. Ez az oka 
annak, hogy, fOleg elektromos ingeries alkalmâval magâra az 
ingerl6sre vonatkoztathato reaetiok typusa igen gyakran nem a 
megszokott formâban jelentkezik. 

« L h. 31. 1. 

' A KB0N£CK£B-f61e szlvcanule segits6g6vel. A kisârleteket răszleteseb- 
b^n m6g nem dolgoztam fol 6s nem kozoltem. 



Digitized by VjOOQIC 



A QÂTLĂS âS MĂS BEroSQZâSI JELENSâOEE. 19 

Osszefoglalăs : 1. A Cossus ligniperda id6sebb herny6i, 
melyek mar gub6t k6szîtettek maguknak 6s abban vedlettek is, 
a gâtlâs bemutatâsăra igen alkalmas kisdrleti tărgyak. A cuti- 
cula 6rintâse a ganglion supraoesophageale tâjâkân, a herny6 
szabâlyos, rhythmusos mozgâsait megâllîtja. A gâtlâst a mozgâ- 
sok periodusos jelleg6re kell vonatkoztatnunk. 

2. Az ingerl6kenys6gnek azon viszonyai, melyek a gâtlâs 
szâmâra mintegy alapot szolgâJtatnak, a metamorphosisra befo- 
lyâst gyakorolhatnak. 

3. Musculodirect galvânos ingerles tetanushoz hasonl6 5sz- 
szehuz6dâst vâlt ki. 

4. A ganglionok raechanikai ingerlâssel (ârint6s, nyomâs) 
szemben reactiot nem mutatnak. 

5. A ganglionokat a galvânos âramnak ugy zârâsa, mint 
szakîtâsa îngerii ; a zârâsî rângâs rendesen nagyobb amplitudoju, 
mint a szakîtâsi rângâs. 

6. A tevOleges es a nemleges sarok hatâsa a ganglionokra, 
illetve ezek kozvetît^sevel az izmokra, kul5nb5z6. A nemleges 
sarok irânt az 6rz6kenyseg legtObbszor kifejezettebb. 

7. A ganglionok faradicus ingerlese mindig csak t5k61etlen 
tetanust vâlt ki. 

8. A tetanusos plateauvonal ingadozâsai, tovâbbâ, galvâ- 
nos ingerles eseten a csoportosan fell6p6 zârâsi rângâsok, de 
m6g inkâbb a szakîtâsi Osszehuzodâsok a heterolog ingerlăs 
hatâsa mellett a normalis mozgâs sajâtsâgait is jellemzik. 

9. Cossus herny6in a refractarius periodus âszlelhet6, mely 
a mozgâs periodicitâsâban szerepet jâtszik 6s mâs jelens6gek- 
kel egyiîtt a magasabb rendu âllatok szîv6nek tulajdonsâgaihoz 
hasonl6sâgot mutat. 



Digitized by VjOOQIC 



Tapasztalatok a lumbalis analgesiârol es e tan 

mai âllâsa.* 

Makaba Lajos dr. egyet. tanârt61. 

Folosleges volna ma mâr fejtegetni, milyen fontos szerepe 
volt a muteti 6rzeketlenîtesnek a sebeszet fejl6d6se koriil es 
milyen erdeme van azon bizalomban, melynek ez id6 szerint a 
sebeszet orvend. Term^szetesnek talâljuk tehât az ârdekl6d6st, 
melylyel ugy az orvosi vilâg, mint a nagykoz6ns6g minden e 
t6ren felmeriilfi haladâs irânt viseltetik. A kiinikâknak k5teles- 
sege az ert6kesnek lâtszo m6dszereket kiprobâlni es tapaszta- 
lataik alapjân târgyilagos birâlatot mondani. Ez indîtott mai 
elOadâsom megtartâsâra. 

Az altatds teren, annak els6 alkalmazâsa ota sokat halad- 
tunk. Megismertiik a kiilOnbOzO narcoticumok sajâtsâgait, meg- 
tanultuk az alkalmazâs jobb technikâjât, ezâltal ketsegtelenul 
javult az altatâsok lefolyâsa es kevesbbedtek veszelyei. 

Vannak azonhan betegek, kiknâl âs hetegsâgekj melyeknâl az 
altatds ma is riszint kozvetetleriy răszint kozvetve veszdyes, Orven- 
detes 6s kivânatos tehât, ha mâs, ezen esetekre kevesbb^ vesz6- 
lyes m6dszerekkel is rendelkeziink. 

Egy măsik gyeng^je a bdditdsnak, hogy a muto fiigg az altatotol, 
daczâra, hogy a mut^t sikerârOl megis csak 6 a felelOs. 36 
altat6t talâlni neh6z. Fegyelmezett figyelem es 61es megfigyel6s 
szukseges ahhoz, hogy a legkisebb zavart is âszre vegye es 

* E16adatott az E. M. E. orvosi szakosztâlyânak 1907. febr. 23.-ân tar- 
tott ul6s6n. 



Digitized by VjOOQIC 



TAPASZTALATOK A LUMBALIS ANALGESIÂR6L. 21 

hogy esetebez alkalmazza az altatoszer adagolâsât. Csak Igy 
lehetseges az altatâs veszelyeit a minimumra redukâlni, az 
altatoszerrel a lehetQsegig takarekoskodni s ezâltal az altatâs 
kellemetlen, esetleg veszedelmes utokovetkezmenyeit is kevesb- 
bîteni. 

Az utolso evtizedeknek fSvîvmânya az altatâs teren egy- 
reszrSl az altatoszer dilualt adagolâsa, mely kulonosen a chloro- 
form kozvetetlen veszelyeit csokkentette, mâsreszrSl a nyâl 
aspiratio elkeriilesere tett intezkedesek, miâltal viszont az aether 
bronchitisek es pneumonidk kikuszobolhetSk az ut6kovetkezme- 
nyek sorâb61. (Witzel.) 

Nagyot haladt az utolso evekben a hdyi ârzâketlenitâs is, 
kulonosen Reclus, Braun es Hackenbruch tanulmânyai nyomân. 
Az a lelkesedes, melylyel â Reclus- es ScHLEicn-fele infiltratios 
• modszert fogadtuk, egy id6n tul megcsappant. A szigoru kritika 
kimutatta e modszerek korlâtolt hasznâlhatosâgât. Megsziintek 
ama nagyhangu kijelentesek, melyek az orvost buntetOjogi fele- 
iSsseggel illettek, ha olyan esetben altat, mikor a helyi erze- 
ketlenîtessel is valahogyan ezâlt erne. 

Beâllott a reakcio es ujra a narcosis keriilt uralomra, ugy, 
hogy a helyi 6rzeketlenîtes tokeletesebb modszerei sem reszesiil- 
nek azon raeltânylâsban, mely azokat meltân megilletne. 

Ma azonban a lumbalis analgesia sikerei megint a helyi erze- 
ketlenîtes ezen ujabb modszerere irânyîtottâk a kozfigyelmet. 
Ma ez a divatos modszer. 

Nem lesz tân f5losleges, ha, mielStt beszâmoln^k sajât 
tapasztalatainkrol, roviden el6rebocsâtom e m6dszer kifejl6deset 
es mai ăllăsăt. 

L. Corning 1885-ben 2Vo kokain oldatot feeskendezett 
kutyânak a gerinczcsatornâjâba az utolso hâtcsigolyâk koze, 
s nehâny percz miilva az also vegtagok erzesi 6s mozgâsi benu- 
lâsât eszlelte. Megismetelte kiserletet egy gerinezagybajos ember- 
nel is, hasonlo eredmenynyel. 

Majd QuiNCKEmegâllapîtotta a lumbalis punctio technikâjât, 
mire tobben foglalkoztak âllatkiserletekkel, melyek azt rautattâk, 
hogy kulonboz6 gyogyszeres anyag, îgy a kokain is, marado 
kovetkezmeny nâlkul befecsken^ezhetfi a gerinez durazsâk^âb^, 



Digitized by VjOOQIC 



22 MAKARA LAJOS DR. 

Ilyen el6zm6nyek utân foglalkozott A. Bier* a kesfibb 
lumbalanaesthesiânak ^ elnevezett mâdszerevel 1899-ben. 

0*005— 0*015 gr. kokaint (cocainum hydrochloric.) befecs- 
kendezve lumbalis punctio utân a dura zsâkba, az also v6gtagok- 
nak, s6t a hasnak a koldok fole is terjedS 6rzeketlenseget 
tapasztalta, ugy, hogy nagy muteteket fâjdalmatlanul vegez- 
hetett. Azonban sulyos mellekhatâsokat is eszlelt. 

M6g ugyanazon evben kozolte Scheldowitsch ^ Bier rnod- 
szerevel tett probâit; az 6rzeketlenseg pontosan beâllott, de 6 
is mindannyiszor fejfâjâst, szediilest, hânyâst, izgatottsagot, 
borzongâst, majd hâemelkedest eszlelt, mint kellemetlen uto- 
kovetkezm^nyeket. Hasonlot tapasztalt Tuffier.* 

Ezek alapjân 1900-ban maga Bier * figyelmeztetett, hogy 
a m6dszer a gyakorlatra m6g nem erett, s kiilonosen 15 mgr. 
kokain tulhaladâsât veszelyesnek mondja. 

Ennek daczâra, kultoosen Francziaorszâgban es Amerikâ- 
ban® elterjedt a lumbalis analgesia, ugy, hogy mâr 1901-ben 1200 
eset volt kozolve, koztiik halâlosak is, midOn Bier a nâmet 
sebâsztârsasâg XXX. gyul6sen megism6telte fîgyelmezteteset. 

Nagy haladâs volt, midCn 1901-ben K. Schwarz ^ a kokain 
helyett a tropakokaint ajânlotta, âtlag 0*05 gr. adagban. 

1904-ben A. Bier es A. Doenitz® Braun tanulmânyai 
nyomân a kokain befecskendese el6tt 5 perczczel ^A—V^o-ra 
higîtott adrenalin oldatot fecskendeztek a durazsâkba s ez âltal 
a kokain lassubb felszîvodâsât, a mellekhatâsok csokkeneset 
ert6k el. 

Ugyancsak 1904 ben ismertette Billon a Fourneau âltal 

» (Deutsche Zeitschrift f. Chir. 51.) 

* A lumbalis analgesia sz6 pontosabban fejezi ki az âllapotot, azert mi 
alâbb e sz6t hasznâljuk. 

» (Centrbl. f. Chir. 1899.) 

* Presse mâd. 1899. 

* (Miinchener med. Wochenschr. 36.) 

* Nâlunk azon ido ben Dollinger tanâr foglalkozott a kokainos lumbalis 
analgosiâval. (Sebeszi m6dszerek I. k. 1901.) 

' (Centbl. f. Chir. 9.) 

* (Miinchener med. Woch. 14.) 



Digitized by VjOOQIC 



TAPASZTALATOK A LUMBAUS ANALGBSIÂR6L. 23 

feltalâlt Stovaint, mely szert a lumbalis analgesiâra CnAPUT^meg 
azon evben kiprobâlt es ajânlott. 

A stovainnâl a nemzetisegi korulmenyek is szerepeltek 
egy ideig, raert mig a francziâk, mint franczia talâlraânyt lel- 
kesen folkaroltâk, a nemetek, kulonosen Braun huvosen es 
bizalmatlaniil fogadtâk, mig maga Bier kijelentette 1905-ben, 
a XXXIV, sebeszi congressuson, hogy ez id6 szerint a stovain 
a legjobb lumbalis anaestheticum. Ăltala a lumbalis analgesia 
mellekhatâsai oda modosultak, hogy a modszer az âltalânos gya- 
korlat szâmâra is ajânlhato. 

Boncztani viszonyok. A gerinczagy felnâtteknel az els6 
ăgyeki csigolyăig er, itt kezdSdik a cauda equina. A gerincz- 
agy ezen helyzete, illetâleg vegz6dese a gerinczoszlop hajlâsâval 
nem valtozik. A durazsâkot tehât az 1 — 2 âgyekcsigolya kozt 
6s ettSl lefele bâtran pungâlhatjuk, a gerinczagy megsertesenek 
veszedelme nelkul. Miutân e durazsâk az âgyeki gerinczreszlet- 
ben viszonylag tâgasabb is, a liquor is feszesen kitolti, a punc- 
tiora ezert itt a legalkalmasabb. Az ideggyokok szabadon futnak 
a durazsâkban, huvelyiik nagyon vekony (a pia mater folytatâsa), 
ezert a gyogyszeres anyagoknak konnyen hozzâferhetfi. Ezen 
koriilmeny magyarâzza meg a lumbalis analgesia gyors es 
tokeletes bekovetkezeset. 

A gerinczagybol kilepo es a csigolyakozti nyilâsok fele 
halado ideggyokok foliilr6l lefele szâmîtva, mind ferdebben 
haladnak a durazsâkban, s6t a caudânâl mar hosszant fekiisz- 
nek egymâs mellett. Az ideggyokok a subarachnoidalis iirt 
eliilsfi es hâtso felre osztjâk. 

Az arachnoidea es pia kozt eliil kevesebb, hâtiil valamivel 
tobb finom, szalszeru osszekottetes van, melyek a befecskendett 
folyadek eloszlâsât befolyâsolhatjâk. Ha a punctios tii az ideg- 
gyokok koze teved, ha veletlenul a finom edenyeket itt meg- 
sârti, mindez szinten befolyâssal lehet a befecskendett folyadek 
eloszlâsâra. Ehhez kell szâmîtanunk azon egyeni kiilonbsâgeket, 
melyek az ideggyokok hosszabb vagy rovidebb intraduralis 
lefutâsâban, az emlitett subarachnoidalis reczezet suriibb vagy 

» (Sooi^tâ de chir. Paris X/12.) 



Digitized by VjOOQIC 



24 



MAKARA LA JOS DU. 



ritkâbb voltâban nyilvâniilhatnak, hogy megertsuk a lumbalis 
analgesiâk kozt mutatkozo feltiinS killonbsegeket. 

Az âgyeki-gerincz csigolya îvei kOzt arânylag keskeuy res 
van, melyen keresztul tunkkel besziirhatunk : ezen res oldaJrol 
valamivel konnyebben talâlhato el, azert eleinte a punctiot a 
tovisnyiilvânyoktol oldalt v6geztek s îgy igyekeztek a csigolya 
koz kozepât eltalâlni. Miutân ezen modszerrel megis konnyebben 
tevedl a tu oldalra az ideggyOkok k5ze, s az edenyek is tobbszor 
seriiltek, a beszurâst ma âltalân a kOz^pvonalban a tovisek 
kozti szalagon keresztul vegezziik. Ha a beteg elSrehajlik, a 
csigolya k5zok sz61esbbednek, tehât a punctio kivitele k()nnyebb. 
Keveset mozgekony gerinczoszlopnâl az âgy^ki lordosis nem 
sziintethetO meg, az6rt is ilyenkor a beszurâs elOrelâthatolag 
nehez. A gerinczoszlop elferdiileseinel pedig annyira megvâltoz- 
hatnak a viszonyok, hogy a punctio egyâltalân nem sikerul. 
Igy voltunk 2 esetben mi is. 

Az el6re hajlott betegnel az els6 âgyeki csigolya tovise 
jobban kiâll, ugy, hogy a csigolya leolvasâsâra felhasznâlhato, 
vagy pedig Quinoke utasîtâsa szerint a csipo tânyerok fels6 
szelet OsszekdtS vonalat vessziik irânyadoul, mely a 4. âgyeki 
csigolya toviset metszi. A durazsâk a b6r szin6t6l a lâgyreszek 
vastagsâga es a csontrendszer egyeni vâltozatai szerint tâvolabb 
vagy kozelebb fekszik. Atlag 6-8 cm. m61ys6gben ârjiik el, 
de k5ver egyeneknel 10 cm. -re is lehet. Ilyenkor a t5vis nyulvâ- 
nyokat sem lehet kitapintani, ligy, hogy cz61szeru lehet ilyen 
esetben Hackenbruch ajânlata szerint kis b6rmetsz6s utân csi- 
nâlni a puncti6t. Nekunk ilyen esetiink nem volt. 

EszkdzOk. A lumbalis puncti6t a BiER-f6le 9 — 10 cm. hosszu, 
1 mm. vastag, tualakii szurcsappal csinâljuk, melynek ferden 
levâgott eles hegye van. A befecskend6sre a biztosan csirâtla- 
nîthato Record-fecskendfit hasznâljuk. 

A punctio kivitele. A beteget a mutSasztal vîzszintes 
lapjân keresztbe iiltetjuk, hogy hdta szabadon legyen. Felszo- 
lltjuk, hogy egyenes tartâsban el6re hajoljon. Legjobb, ha 
segediink vele szembe âll es kezeit megfogva az alkalmas hely- 
zetbe beâllîtja. Most egy sterilis torulkozO szelet segediinkkel a 
csipStarajok fels6 szelehez tartatjuk. A keresztbe futo kendO a 



Digitized by VjOOQIC 



TAPASZTALATOK A LUMBAUS ANALQESIÂR6l. 25 

4. ăgy^ki csigolya Wviset erinti, innet felfele kitapintjuk a 3. 
csigolya toviset 6s e folott, tehât a 2.-3. csigolya kozt szurunk 
be. Miuţân a punctios tu beszurâsa fâjdalmas, czelszeru a be- 
szurâs helyen finom tuju fecskendfivel a b6rt egy ponton (IVo-os) 
kokainnal infiltrâlni. A m61yebb retegek infiltrâtioja folosleges. 
A beszurâst a csigolya-koz kozepen, a b6rre fiiggelyesen csi- 
nâljuk, esetleg egy kiss6 inkâbb fblîeU irânyitsuk a tut, de a 
kozepvonalat pontosan tartsuk be. Ha a tu hegye megakadna 
a csigolyaîven, azt visszahiizzuk egy darabon es irânyât fol 
vagy esetleg lefele vâltoztatva, toljuk lijra el6re. 

A beszurâsnâl a tut mandrinostiil hasznâljuk, ha mâr kozel 
vagyunk a durazsăkhoz (5 -6 cm. melyen), akkor a tovist ki- 
huzzuk 6s a tut ovatosan, apro szakaszokban toljuk tovâbb, 
hogy egyr6szr6l erz6sunk vezessen a dura helyenek folismerese- 
ben (a megfeszitett durahârtya âtszurâsa jellegzetes, pattanâs- 
szeru ârzest ad), reszint hogy kelletenel melyebbre ne szurjuk. 
Mihelyt a liquor megjelent, folillesztjuk a kâszen âllo fecskendOt, 
hogy az erzeketlenîto oldatot befecskendezziik. 

Legjobb a fecskendfibe elQbb a liquorbol a befecskende- 
zend6 folyadek mennyisegevel egyenlS mennyiseget szivni, hogy 
az anaestheticum el6re keveredjek a liquorral s most lassu 
nyomâssal a keveredett folyadekot fecskendezni be. Vigyâzzunk, 
hogy levegS ne jusson a fecskendSbe, mert ennek befecskendese 
az âllatkis6rletek szerint sulyos bajt okozna. 

Befecskendes utân a tut visszahuzzuk (a fecskendSt rajta- 
hagyva) es a sziirâs helyet sterilis vattaval es leukoplasttal be- 
fedjiik. 

Most a beteget lefektetjuk. Ha az alhastâjra folterjedS 
anaesthesiât ohajtunk eJerni, Kader ajânlatâra Trendelbnburg 
elhelyezest hozunk letre es pontosan eszleljiik az erzeketlen, 
jobban mondva fâjdalmatlan teriilet follepeset es terjedeset. 

A teljes hatâs rendszerint 5 percz alatt beâll, neha azon- 
ban tobb ideig kell vârnunk, de 10 percz mulva mâr ritkân kovet- 
kezik el, ha addig keslekedett A Trendelenburg helyzetet azon- 
nal megsziintetjiik, mihelyt a kell6 analgesia beâllt, "nehogy 
tulmagasra juttassuk fol a befecskendett folyadekot. 

Azt hiszera, folosleges mondani, hogy az asepsist a leg- 



Digitized by VjOOQIC 



26 MAKARA LAJOS DR. 

pontosabban be kell tartanunk. A befecskendes helyât szabâly- 
szeruen megborotvâljuk es megmossuk. Kezeinket megmossiik. 
A tut es fecskendOt kifOzziik. Az oldat sterilizâiâsârol gondosko- 
dunk, ha nem gyârilag keszitett ampuUâkat hasznâlunk. 

Miutdn a soda az anaestheticumok hatâsât cs5kkenti . es a 
gerinczagyat izgatja, gondoskodjunk, hogy a tu es fecskendS 
ne tartalmazzon sodât, tehât ha ebben fSztiik ki, el6bb steril- 
vîzzel tobbsz5r5sen joi âtfeeskendezziik azokat. M6g egyszerâbb 
a kif6zeshez s6svîzet hasznâlni. 

A liquor halvânysârga, vîztiszta folyadâk. Csak akkor sza- 
bad befecskendezni, ha liquort kapuak, mert e n6lkfil nem 
vagyunk biztosak, j6 helyen van-e tunk hegye. A kozâp venal 
pontos betartâsânâl ritkân szivârog ver a tubfil, ellenben az oldalso 
befecskend^snel gyakrabban raegesett, ilyenkor ujra kell maga- 
sabban vagy mely ebben a begzurâst megismetelni. 

Ha pedig az egesz mîvelet nem akar sikeriilni, ne erSltes- 
suk, mert a betegnek a hosszas kiserletezes kellemetlen es a 
siker ilyenkor ugy is ketseges. 

A j6 analgesiâra sziikseges, hogy tunk hegye a durat 
âthatolja es ne csak megszurja, de viszont az ideggyokoket ne 
sertse. A tu jo helyzete mellett a liquor elenk kifolyâsa tanus- 
kodik. 

A nehezen, csak lassu cseppekben jelentkezS liquor a tu 
rosszabb helyzetet mutatja, amin neha a tu csekâly forditasa 
segît, mâskor azonban nem vâltoztathatjuk meg. A liquor kiszi- 
vâsa ilyenkor lassabban tortenhetik. 

A befecskendes mindenkor lassan tortenjek. A gyors befecs- 
kendes az anaesthetikumot a kelletenel magasabbra juttathatja. 
BiER egy id6ben a nyaknak gummi polyâval tort6n6 enyhe 
strangulâlâsâval igyekezett elhârîtani a befecskendezett folyadek 
tul magasra jutâsât, ugy lâtszik ezen intezkedes teljesen folos- 
leges, miert is âltalân elhagytâk. 

A hasznălatos gyogyszerek. A kokaint es eukaint 
vesz61yesseguk es keJlemetlen mellekhatasaik miatt elhagytâk, 
manaf a tropakokain^ a stovain es a novokain hasznâlatosak 
lumbalis analgesiâra. Nemelyek kiserleteznek az alypinnal is. 

A tropakokain el6nye, hogy csak analgesiât okoz, ellenben 



Digitized by VjOOQIC 



TAPA8ZTALAT0K A LUMBALIS ANALGB8IÂR6l. 27 

mozgâsi b6nulâst nem idez el6, mi^rt is fSleg akkor volna 
elOnye, ha az analgesidt magasabb regi6kra, pi. a hasra vagy 
mellkasra akarnok kiterjeszteni, mert nem vesz61yezteti al6gz6 
mozgâsokat. 

Kozepadagja 5 cgr., de nemelyek hasmfitâteknel 0.07 ada- 
got is hasznâlnak. Oldata sterilizâlhato. Ampullâkban 6®/o oldat- 
ban 1*2 — 1*25 kcm. mennyisegekben sterilisen is kaphat6. 

A tropakokainnak sok hive van, igy kiilonosen Schwarz 
K. 1000, Slaymer 1200 tropakokain analgesiârol szâmolnak be. 
Mi e szerrel eddig nem dolgoztunk. 

A novokain epireninnel 0*06 kOzepadagban basznâltatik. 
Hatâsa hasonlo a stovainehoz, de Heinecke es Lăwen^ vizsgâ- 
latai szerint 2V«-szer gyakoribbak, a kozvetetlen mellekhatâsok, 
mintsem stovainnâl. Az utohatâs egyformân gyakori, de novo- 
kainnâl tân er6sebben jelentkeznek. 

A stovain-nak legtobb hive van. Kozepadagja 4 — 5 ogr. 
Leggyakrabban hasznâltatnak a BiLLON-fele ampullâk, melyek- 
ben ket kobcent. 47o-08 stovain oldat van, k5bcent.-k6nt meg 
0*00013 epireninl 6s 0*0011 konyhasot is tartalmaznak. 

A stovain az analgesia mellett rendszerint ugyanazon kiter- 
jedâsben mozgâsi benulâst is okoz, raiert is magasabbra, a 
koldok fole terjedS analgesiâkra nem szabad hasznâlni. 

Vannak ugyan, kik Bier tapasztalataival szemben nem 
nagy fontossâgot tulajdonitanak a mellekvese kâszitm6nyeknek, 
s6t nemelyek (B. Baisch) a kellemetlen mellekhatâsok egy r6sz6t 
egyenesen ennek tulajdonîtjâk, mi meg is azt hiszsziik, hogy 
e nelkiil a hatoanyag gyorsabb felterjed^se folytân a stovain 
es novokainnâl tobb volna a baleset. EUenben megszîvlelendSnek 
tartjuk F. Liebl^ vizsgâlati eredmenyeit a kesz oldatokban tar- 
talmazott mellekvesekeszîtmenyeket illetoleg, es a sotetebben 
elszînesedett, barnâs oldatokat nem tartjuk eleg megbîzh^tonak. 
E mellâkvesekeszîtmenyek oldatokban rendkîviil gyorsan meg- 
vâltoznak 6s ha az edenyszukîto hatâs nem is vesz el, de az 
ilyen folyad6kok szovetizgato tulajdonsâgot mutatnak. 

* (Bruns Beitrăge. 50.) 
» (Br. Beitrâge 52.) 



Digitized by VjOOQIC 



28 MAKARA LAJOS DU. 

A lumbalis injecţia hatăsa. A lumbalis aiialgesia az 
ugynevezett vezetesi analgesiâk sorâba tartozik, vagyis a fâjda- 
lomârzâs megszunâset nem magânak a gerinczagynak, hanem 
a durazsâkban futo ideggyokoknek megbenîtâsa âltal hozza 
16tre. A kerdest neurologids szempontbol R. Finkelnburg^ vizs- 
gâlta tuzetesebben a kokain es stovain anaesthesiânâl. Szerinte 
el6szor a gât lesz erzeketlen, azutân a czomb belsO es hâtso 
felszîne a felsS harmadban. Egyidejuleg raegszunik vagy esok- 
ken a terdtiinet, majd el vesz az Achilles-în reflex. 3perczmulva 
a b6r erzes zavara ugy fol, mint lefel6 tovâbb terjed. 4 - 5 p. 
mulva megszunik az ârz6ketlen teriileteken a bOrreflex, 5 — 6 
p. mulva mozgds benulâs is mutatkozik. 

Az erzeketlenseg ^/4— 1 6ra mulva szokott elmulni. Elfiszor 
jelentkezik a mozgâs, majd az 6rzes, azutân a bfirreflexek. A 
mozgâs els6 jelentkezesetSl a teljes izomerfi visszat^rteig V2 
ora is eltelik. 

N6ha nem mutatkozott mozgâsi benulâs, daczâra, hogy 
az erzesi pontosan beâljott. Egyszer a benidâs 4 orâig eltartott, 
mâskor mâr V4 6ra mulva megsziint. 

A mi tapasztalataink megegyeznek ezen vizsgâlati ered- 
mânyekkel, epugy tapasztaltuk a kivetelesen hosszu es TidYiA 
tartamu hatâsokat is. 

MelMkhatăsok. Nines olyan szeriink, melylyel a lumbalis 
analgesiât bizton el6id6zhetnenk, ellenben a kellemetlen mellek- 
hatâsokat biztosan elkeriilhetnSk. 

A mellekhatâs mutatkozhatik mâr a mutet alatt, mint sze- 
diiles, hânyâs, szomjiisâg, izzadâs, eollapsus, legz6si benulâs, 
s6t halal, a mutat utân, mint fejfâjâs, hâtfâjâs, szâdiiles, hânyâs, 
etvâgytalansâg, âlmatlansâg, hidegrâzâs, hSemelkedâs, tarko- 
fâjâs ; s6t tartos benulâsok, valamint meningitis is eszleltett«k. 
Ezen 4unetek egy resze magânak a lumbalis punctionak rovâsâra 
îrando, a mennyiben egyszeru punctio utân vegyszer befeesken- 
dese nelkiil is eszleltek azokat. Teljes kikiiszobulesiikre tehât 
a mai technika mellett nem s^âmithatunk, de a kivitel modjâ- 
nâl emlîtett dvatossdgi rendszabălgok betartdsdval, a liquor veszt^- 

* Mimchener med. Wochenschr. 1906. 8.) 



Digitized by VjOOQIC 



TAPA8ZTALAT0K A LUMBALIS ANALGESIĂr6l. 29 

s6g dkeriilâsâvel s a stovain vagy tropakokain adagok kozâp mârtâ- 
kânek leheto tul nem haladdsâval, a komolyahb kovetkezm&nyeket 
elkerulhetjiik. 

GuiNARD (Paris 1901.) mâr a kokain idOszakâban magât a 
liquort ajânlotta a kokain feloldâsâra s ezâltal velte a mell6k- 
hatăsokat elkeriilhetni. Ugyanîgy jârnak el sokan a tropakokain 
analgesiăknăl. 

Habar szuksegesnek tartjuk az isotonusos oldatok alkal- 
mazâsât, a poralakii hat6anyag feloldâsa magâban a liquorban 
megis f6l5slegesnek lâtszik es az eljârâs hatârozottan korul- 
menyesebb. 

Ellenben megszîvlelendSnek lâtszik C. Hofmann^ ajânlata, 
hogy a szokâsosaknâl Higabb oldatokban hasznâljuk az anaes- 
theticumot, mert îgy ha nagyobb mennyisegfi folyad6kot fecsken- 
diink be, magâbol a hat6anyagb61 kisebb mennyis^g el6gs6ges. 

Ugyanezt bizonyîtjâk Donitz^ vizsgâlatei, a ki azt tapasz- 
talta, hogy a szerint, a mint az 5Vo-os tropakokain oldatot csak 
magâban, vagy 5 — 10 kcm. liquorral felhigitva fecskendezte be, 
a hatoanyag ugyanazon mennyisege (5 egr.) mellett az anal- 
gesia terjedelme jelent6kenyen novekedett. 

Stovainnâl veszedelmes volna az analgesia hatâsât ily 
modon f5ifel6 vinni, azert is beerjiik a 2 — 3 kcm. hquorral a 
felhigitâshoz. Ilyen m6don iilOhelyzetben fecskendezve be, azutân 
magas medeneze fekvest alkalmazva rendszerint a koldoktâjig 
terjed az analgesia. Ellenben tropakokain oldatât hasznâlva 5 
cgr. adag mellett is Donitz szerint a mellkasra is kiterjed az 
analgesia, ha az oldat higitâsăhoz 10 kcm. liquort hasznâlunk 
6s a fenti modon jârunk el. 

Hiânyos volna referatummik, ha a sulyos lefqlydsu vagy 
plane halălosan vâgzodott esetekrOl nem eml6keznânk meg kiilOn 
is. — 1902-ig tehât, midOn meg csak a kokain, tropakokain âs 
eukain voltak a lumbalis analgesiâra hasznâlatosak, Zahradnioky 
4679 eset osszeâllîtâsâbol azt talâlta, hogy mig 212 esetben a hatâs 
nem volt elegseges, 58 esetben sulyos mellekhatâsok mutatkoz- 
tak 6s 12 eset (11 kokain, 1 eukain) halâlosan v6gz6dott. 

* Miinchener med. Wochenschr. 1906. 52. 

• (Miinchener med. Wochenschr. 1906. 48.) 



Digitized by VjOOQIC 



30 MAKARA LAJ08 DR. 

Ha ma a halâlesetek arânya javult is, bâr reszletes 5ssze- 
âllîtâssal err6l meg nem rendelkeziink, megis az irodalomban 
eg6sz sora van ismertetve az6ta is a baleseteknek, ilyenek 
SoNNENBURG, Konig, Deetz, Bosse, Donitz halâlos esetei, melyek 
kozul az elsOk stovain, az utols6 tropakokain hasznâlata utân 
âszleltettek. 

L6gz6si hudâst tapasztaltak stovaia utân Sandberg, Greiffen- 
HAGEN, Donitz, Baisoh, Steiner (Dollinger), Hiely rovidebb-hosz- 
szabb ideig alkalmazott mestersi^ges legzâs utân megsziint. A 
balesetek k5z6 sorozand6k az abducms bânulăsok, minOt Adam, 
LosER, RoEDER, Deetz, Landow, Lenking, Beoker 6szleltek. 

E. GoLDMANN egy 52 6ves fârfi betegenâl novocain-suprarenin 
alkalmazâsa utân 14 napos fâjdalmas als6 vegtag benulâs mei- 
lett, a sarokbSr elhalâsât 6szlelte mindkât oldalon. Az ideg- 
rendszerben feltunO elteres nem volt. Habar a halâlosan veg- 
zOdott esetek legtobbjeben tulmagas adagok hasznâltattak, vagy 
olyan korulmenyek k5zt (sepsis) vegeztek a lumbalis punctiot, a 
mikor ma ezen tapasztalatok alapjân kontraindikâltnak tartjuk, 
m6g is ezen esetek szembeszokfieu mutatjâk a modszer vesze- 
lyessâg^t. 

Nem tartjuk szerencses kombinâtionak a nSgyogyâszok 
kor6ben terjed6 modszert, melynel s, skoj^olamin-morphium nsLrko- 
şist es a lumbalis analgesiât egyiittesen alkalmazzâk. Habar az 
ujabb skopolamin keszitmenyek es az 6vatosabb alkalmazâsi 
mod mellett nem is mutatkoztak sulyos skopolamin hatâsok, 
megis nagyon meggondolandonak velem a szivrehatâ mergek 
ezen csoportosîtâsât. Ellenben czelszerunek lâtszik a morphium, 
melyet el6zetesen egy felorâval 1—2 cgr. mennyisegben mi is 
hasznâlunk 6s megnyugtat6 hatâsât tapasztaljuk. 

A lumbalis analgesiâval szemâlyes tapasztalatok alapjân esak 
a mult 6v mâreziusa ota foglalkozom. Nehezen tudtam levet- 
kSzni az idegenkedâst oly m6dszerrel szemben, melynek vesz6- 
lyeit a narcosis6n61 nagyobbnak lâttam, a nelkul, hogy meg- 
felel6 elOnyei lettek volna. Csak a midSn a stovain analgesiâk 
sikereit nagy szâmmal kozoltek, lâttam a modszerben mâst, 
mint 6rdekes 61ettani kîs6rletet, a minek 1899-ben, a szabadkai 
vândorgyulesen Bier els6 kozl6se utân azt neveztem. 



Digitized by VjOOQIC 



TAPASZTALATOR A LUMBALId ANALGfiSIÂR6L. 31 

Mi ket novocain-suprarenin esettSl eltekintve, kizâr61ag 
a BiLLON-fele stovain-epirenint hasznâltuk k6sz ampuUâkban s 
igy adataink erre vonatkoznak. A mfit6t elOtt Vi 6râval ezen 
betegeink is, mint a narcosisra jel5ltek âltalân, kaptak 1—2 ctgr. 
morphiumot subcutân, egyr6szt megnyugtat6ul, mâsr6szr6l az 
esetleges narkosisra val6 tekintettel. A befecskend6s (1 eset 
kiv6tel6vel) iilShelyzetben, a mâr leîrt m6don t5rt6nt. 

A legt5bb betegn61 5—6 cgr. stovaint hasznâltunk, nâme- 
lyekn61 4 ctgrt. 2 esetben a befecskendâst, miutân 15 percz 
mulva nem volt meg a kell6 hatâsa, megtoldtuk 0*04 stovainnal, 
mire egyiknel beăllt a teljes analgesia, a măsiknăl azonban 
ennek daczâra sem. 

A liquorbol lehetSleg keveset folyattunk ki (nehâny csep- 
pet), ellenben a stovain oldatot a fecskendOben a liquorral leg- 
alâbb felereszre folhîgîtottuk. 

Megkiserlettiik a lumbalis analgesiât osszesen 150 betegnâl. 
Kett6n6l a gerincz elferdulese miatt nem sikeriilt a lumbalis 
punctio. A tobbi 148 betegn6l 150-szer (kett6n61 ket alkalommal) 
vegeztiink lumbalis befecskendâst. Bseteink kozul 127 fârfi, 23 
no volt. 

A legfiatalabb beteg 17 âves, a legoregebb 70 âves volt. 

Kor szerint. 17—20 6vig volt 12 beteg. 

20-30 , „ 47 . 

30-40 „ „ 23 „ 

40—50 « „ 23 „ 

50-60 „ 29 „ 

60-70 „ „ 13 „ 

A betegsegek az also vâgtagokra, hugy-ivarszervekre, vâg- 
bâlre es az alhasra vonatkoztak. 

Mtitet neme. Vegeztunk ezen 148 betegnel 66 szabad 
lâgy6k serv, 3 szabad czomb s6rv, 23 kizârt lâgyâk serv, 2 
czomb s6rv, 4 s6rv 6s hydrokele, 5 hydrokele, 1 vuJva daganat, 
5 herekiirtâs, 2 varikokele, 1 vegbelrâk, 3 sipoly, 12 aranyer, 
3 kiilsC hugycsSmetszes, 4 holyagkO miit^tet; 

a czombon 5 mtitâtet, (mirigy kiirtâs, vena kiirtâs, 2 bOr- 
âtultet6s, amputatio); 



Digitized by VjOOQIC 



32 MAKARA LAJOS DR. 

a târden 6 mutAtet (5 resectio, 1 contractura) ; 

az alszâron 18 muUtet (16 amputatio, 2 osteotomia) ; 

a lâbon 2 muUtet (enucleatio). Osszesen 155 (7 kettOs serv 
eset) muUtet. 

Sikerek. A Mt novocain-adrenalin esetbOl egyiknâl beâllt 
az analgesia, mâsiknâl nem. (0*06 novokaint [HocnsT-gyâr ampul- 
lâja] hasznâltunk). 

A 146 stovain esetbSl teljes analgesia volt . 106 esetben 

rovid analgesia 9 „ 

hypaesthesia (narcosis n61kul) 12 „ 
nem âllt be az anal gesia . . 19 \ 

146 

Az analgesia rendszerint 4—5 percz alatt beâllt, ritkân 
kesSbb. Igaz, mi 15 perczn61 tovâbb nem vârtunk, hanem akkor 
narkotizâltunk. A balsikerek egyik-raâsikânâl szerepelhetett 
technikai hiba is, bâr a liquor kifolyâsa nelkul sohasem inji- 
ciâltunk. Egyszer feloldali es pedig az ep oldalon jelentkezO 
analgesia miatt kellett narkotizâlnunk, egyszer a befecskendezett 
folyadek volt keves. Az esetek tobbsegeben azonban nem tud- 
tuk a balsikernek kell6 magyarâzatât talâlni. 

A Trendelenburq elhelyezest az utolso honapokban rend- 
szeresen hasznâltuk, de valami feltunS kiilonbseg az eredm6ny- 
ben nem mutatkozott; 

MeUekhatăs a mutet alatt» A mutat alatt sulyosabb 
mellekhatâst nem eszleltiink, egy betegnel mutatkozott m6rse- 
kelt collapsus, mely camphor befecskendes utân megsziint, egynâl 
hânyâs mellett gyenge erveres, 3-nâl hânyâs, egynel emelyges. 

E tekintetben tehât meg lehetiink elegedve, mert a leg- 
jobb narcosis sorozatnâl is tobb a kellemetlenseg mfit6t kozben. 

Utohatăs. Nem ilyen kifogâstalanok az viohatâst illetO 
eredmânyek. Bâr nekiink nem volt semmi olyan bajunk, a mi 
miatt okunk lett volna megbânni e modszer alkalmazâsât. 

83 esetiinkben nem volt a betegnek szâmba jov6 panasza, 
legalâbb nem olyan, mit a lumbalis punctio rovâsâra lehetett 
volna irni. 

19 esetben volt fejfâjâs, 12-ben hâtfâjâs, 21-ben fej- es 
hâtfâjâs, 1-ben tarko fâjdalom, 8-ban hânyâs, 2-ben âlmatlansâg, 



Digitized by VjOOQIC 



TAPASZTALATOK A LUMBAUS ANALQBSIÂr6l. âS 

1-ben 6tvâgytalansâg. Ezen adatok 57 betegre vonatkoznak, 
miutân nemelykor e panaszok kombiaâltan fordultak el6. Mind- 
ezen esetekben a kellemetlensegek nem haladtâk meg, s6t leg- 
iohhszor nem ertek el a narcosisok utân tapasztalt kellemetlen- 
segeket. EUenben 6 esetben a fejfâjâs — egyiknel szediilâssel — 
napokra terjedt, ugy, hogy a narcosis utobajaindl hcUârozottan 
rosszabh volt, (Egyii61 2 napig tartott a heves fejfâjâs, 1-nâl 3, 
1-nel 4, 1-nel 6, 1-nel 14 napig, 1-nel 5 napig szediilessel.) 
Megjegyezziik, hogy servoperâlâsok utân bronchitist tobbszâr 
tapasztaltunk, tehât a lumbalis analgesiâval sem lehet ezt ki- 
kiiszobolni, mint nem lehetett a ScHLEicH-fele infiltrâtios anaes- 
thesiâval sem. 

A narcosisf, kikn61 az analgesia nem sikeriilt, kivetel n61- 
kul joi tiirtek, de egyresziiknel a fejfâjâs, mint a lumbalis punctio 
utohatâsa jelentkezett. 

A rovid tartamii, vagy hiânyos analgesiânâl arânylag keves 
altatoszer (legtobbszor aether Sudeok szerint) elegseges volt, 
hogy a mutet befejezhet6 legyen. 

Igyekeztiink stovain analgesiâink lefolyâsât minden simitâs 
nelkiil tiintetni fol. A fâjdalmatlansâg elbirâlâsâban egyedul a 
beteg a hivatott biro ; miert is, ha nem volt megelegedve az 
eredmenynyel nem vonakodtunk az altatâstol, s az esetet rosz- 
szul sikeriiltnek jeleztiik. A kiknel a hatâs teljesen beâll, azok 
nyugodtan is viselkednek, ligy, hogy teves a bal- vagy felsikere- 
ket a beteg felenksegebfil vagy az intelligentia hiânyâbol ma- 
gyarâzni. A gyakorlat ezen modszernel is szerepet jâtszik, miert 
is az id6 folyamân mind ritkâbban maradt ki a stovain hatâsa, 
de azert mindig akadtak esetek, kiknel teljesen hibâtlan tech- 
nika mellett sem âllott be az analgesia a megkivânt fokban. 

Szigoruan szâmba vettiik a betegek legesekelyebb pana- 
szait is, melyek a modszer rovâsâra Irandok, mert csak îgy 
lehet megbîzhato kepet kapnunk a modszer erteker6l. Ezek 
utân a lumbalis analgesia mai âllâsârol a kovetkezSket mond- 
hatjuk : 

1. Legalkalmasabb szereink a stovain âs tropakohain. Mi 
eddig a stovaint hasznâltuk es eredmenyeinkkel nagyjâban meg- 
voltunk elegedve. Nem tapasztaltuk olyan kellemetlen vagy 

ârteift6 (orrosi szak) 1907. 3 



Digitized by VjOOQIC 



â4 MA^AIlA tAJOS DU, 

veszedelmes mell6khatâsât, minSrOl az irodalmi adatok alapjân 
megemlekeztiink 6s a melyek ovatossâgra intenek. 

A stovain mozgâs benît6 hatâsa rautet kozben sokszor 
elOnyOs, de âpen e miatt a kold5k fole terjedS analgesiâra nem 
hasznâlhat6. 

A tropakokain veszelyes mellekhatâsât sokkal ritkâbban 
tapasztaltdk, ezert is mind t5bben pârtolnak hozzâ. Hâtrânya, 
hogy 6rz6ketlenît6 hatâsa kevesbbe intensiv. Pedig, mint mon- 
dottuk, megvârjuk a j61 sikeriîlt analgesiâtol, hogy oly fokban 
letompitsa az erzest, miszerint bârmeiy beteg nyugodtan âllja 
a mutâtet. 

Hogy mekkora ezen kiilonbsâg a kât szer koz5tt, csak 
akkor fogjuk megraondhatni, ha a tropakokainnal is kell6 szâmu 
szem61yes tapasztalat âll rendelkez6sunkre. 

A tropakokain a mozgatâ idegekre alig hat, s îgy maga- 
sabbra terjedS analgesiâra is alkalraas ; hasznâlatânâl nincs 
okunk I6gzâs banul âstol tartani. 

2. A gerinczârziketlenites hasznâlhatosâga korldtolt. Az a baj, 
hogy âppen azon esetek nagy r6sze esik a modszer hatârân 
kivul, mid6n a bodîtâs alkalmazâsa nehezkes, min6k a szâj- 
mutetek, vagy mid6n a boditâs veszedelmes, mint ezt hashârtya- 
gyuUadâsoknâl, regebbi b61elzârodâsoknâl tapasztaljuk. 

Azon torekvâsek, melyek tropakokainnal magasabbra ter- 
jed6 analgesia elâres6re irânyulnak, egyr6szr6l veszedelmesek, 
mâsrâszrOl meg sem megbizhatok. 

Baja a m6dszernek, hogy hatâsa biztosan ki nem szâmît- 
hato; megesik, hogy az analgesia nem eleg intensiv, mâskor 
tiilsâgosan rovid ideig tart. 

Gyermekek a dolog termeszetenel fogva alkalmatlanok a 
modszerre. Bâr vannak, a kik 7 aven felulieknâl mâr hasz- 
nâljâk. 

Kontraindikâlt a modszer fertOzS gyulladâsoknâl 6s ideges 
egy6nekn61. Sepsisn61 ugyanis a lumbalis punctio meningitist 
okozhat, ideges egyânekn61 sulyosak lehetnek az ut6hatâsok. 

3. Elonye a mddszernek, hogy nineş szuksegiink altat6ra, fel- 
iigyelete sokkal egyszerubb. A j61 sikeriîlt lumbalis analgesia a 
betegre 6s a mutare sokkal kellemesebb, mint az altatâs. 



Digitized by VjOOQIC 



TAPASZTALATOK A LUMBAUS AKALGBSIÂR6l. 35 

Czelszeruen p6toljuk vele az altatâst olyan betegekn61, 
kiknel tudOhurut, rossz szîvmukodâs, idOsebb kor, diabetes miatt 
az altatâs veszelyei nagyobbak. 

Kompendiosus volta 6s egyszerusege miătt val6szinâleg 
nagy szerepe lesz a hadisebeszetben. ' 

Sz6val a lumbalis analgesia nem helyettesîtheti ugyan min- 
denkor az altatâst, de olyan elSnyei is vannak, amik miatt 
hasznâlata tovâbbra is fenntartando es a modszer tovâbb fej- 
leszteude. 

Nem tartanânk azonban a sebeszet ârdekeben helyesnek, 
hanem joi sikeriilt analgesiâkkal koczkâztatnânk betegeinknâl 
az altatâs âltal kierdemelt bîzalmat, ha olyan betegekn^l is 
alkalmaznânk, kik a mutet korulm6nyeit6l is îrtoznak, tehât a 
kikre az altatâs valosâgos âldâs. Az6rt is t5rekveseink siily- 
pontja tovâbbra is a narkosisok tokeletesîtese maradjon I 



Digitized by VjOOQIC 



Jegyz6k6nyvek 



az „Erd^Iyi MCizeum-EgryesUlet" orvostudomânyi szak- 

osztâlyâb61. 

Elnok : Puejbsz Zsigmond tanâr. 
Jegyz6: KonrIdi DInibl dr. 

I. szakUl^s 1906. Januârius 26-ân. 

I. Hevesi Imre dr. bemutatâsa: 

A bemutatott eset ahhoz a jelent^keny fejl6d6shez jarul hozzâ 
eg*y adattal, melyet a serumtherapia a lepfene gy6gyîtâsânâl az 
ut6bbi 6vekben vett. Bormans mar 1903. juliusâig 300 esetet gyujt- 
hetett a kontiiienseD ; ezeken kîvul Angolorszâgban is tobb ered- 
in^nyes vârsav6-gy6gyîtâs lett israeretesse. Hazânkban a lepfene 
serumtherapiâjânak âllâsâval Elfer kartârs foglalkozott legutâbb a 
Gyogyâszat 1907. evi 3. szâmâban, egy elottiink is ismert belklinikai 
eset kapcsân, melynel sebeszi beavatkozâs (ignipunctura) mellett a 
DETRE-fâle serum alkalraaztatott j6 eredmânynyel. A bemutatott eset 
szintân a mellett lâtszik . bizonyîtani, hogy a hazai keszîtmâny 6p 
oly hatâsos, mint a kiilfoldiek, pi. a Sclavo- vagy SoBERNHE£M-f61e, 
melyekr61 a „The Practitioner" 1906. novemberi fuzetâben W. d'Estb 
Emery emlekezik meg. 

EsetUnkre terve, betegiink B. Andrâs, 43 eves vâlaszuti fold- 
mives 1907. jan. 18. dâlben jelentkezett a sebeszeti klinika jăro- 
beteg rendelăsăn. Eloadta, hogy jan. 16., tehât k6t nappal az elott 
delben a jobb szemoldoke kiilso oldalânak als6 sz6l6a egy kis pat- 
tanâst vett eszre, mely viszketest okozott neki. Az nap d. e. a koz- 
segen âtvitt 16- 6s marhabâroket nâzegetett, melyeket lehet, hogy 
meg is tapogatott. Este a tetej^t lekaparta. Mâsnap reggelre jobb 
szeme be volt dagadva. Maga nem vette volna komolyan a dolgot, 
mert nem fâjt, hanem a kozsâgi iskola igazgat6ja fîgyelmeztetâsere 
m^gis orvoshoz fordult, a ki bajât veszâlyesnek jelezte 6s klini- 
kânkra irtasitotta. 

Az erâteljes, egyâbkănt 6p szervezetu betegen felv^telekor a 
kovetkez6 helyi elvâltozâs eszleltetett : A jobb szemhăjak duzzanata 



Digitized by VjOOQIC 



jboyzOkOnyvbk. 



37 



folytân a szeror6s zarva van; a duzzadâs kiterjed a supraorbitalis, 
temporalis ăs infraorbitalis tâjra kb. teuyârnyi terjedelemben ; a 
beszurodâs merev tapintatii es fâjdalmas. A jobb szem51dok kiilso 
szâl^n lencs6nyi hâmt61 fosztott, veres porkkel fedett teriilet. A felsâ 
szemh^j folott csoportokban tuszurâs-mâkszemiiyi h61yagocskâk. Test- 
h6m6rseke 382 C». 

A szemhăjduzzanatba ejtett szurâsb61 nyert vâres sav6 fed6- 
lemez keszîtmtoyekre 6s lîltet^sekre hasznâltatott fel. Fedolemezen 
Gbam sz. festve csoportokban âs elsz6rtan, magânosan vagy pâro- 
san el6fordul6 hosszu, vastag lecsapott y^gu, bacillusok 6s elsz6r- 
tan szâmos staphylo- es streptococcus talâltattak. Vârvizsgâlat nega- 
tiv. D. u. 4 6rakor a dălben m6g egeszen j6 karban levonek lâtszott 
beteg elesettnek mutatkozik, alusz^kony, apathiâs, h6mârsâke 39*8 
®C. 5 6rakor a jobb vena medianâba 25 cm.« anthrax-ellenes seru- 
mot (a budapesti Jenner-Pasteur int^zet k^szîtm^nye) kap. Utâna 
hidegrâzâs, hâmenete : 

00 



I. 19. d.e. 



Azota is âllandoau lâztalan. A helyi tiinetek a serum adago- 
lâsa ota nem siilyosbodtak. A felso szemhej es az als6 szemhej 
kiilso felenek bore k6t nap alatt szâraz porkos kiillemuve lett, ma 
mâr elesen elhatârol6dott. 

A ferde agar-ra iiltetett sebvâlad^kb61 Gram szerint festodâ 
bacillusok, tovâbbâ staphylo- 6s streptococcusok eredtek meg. E16b- 
biekbol izolâlt iiltetesek ferde agaron jellegzetcs anthrax-telepeket, 
levesben a fenekre leiilepedâ gyapotszerii gomolyt, gelatinân a tâp- 
talajt elfoly6sit6 telepet eredmenyezett. A tiszta teny^szetbol egy 
330 gr. sâlyu tengeri malacz 1 cm.3 24 6râs anthrax-levestenyeszetet 
kapott a ny ak bore ala f. h6 24. dălbon. Az aliat 26. reggelre 
kimult. A kisse duzzadt, v6rbo 16p kaparekâbaii Gkam szerint j61 
festâdo, magânosan vagy pârosâval el6fordul6 anthrax-bacillusok. 
(A bakteriologiai vizsgâlatot dr. FelegyhXzy mut6novendek vegezte.) 

Ha nem is vonunk ezen esetbol âltalânosîto kovetkeztetest, 
mindenesetre feltiino a k6rk6pnek a serum-adâs utân beâllott hir- 
telon megvâltozâsa ad mel'ms, minden sehcszi beavatkozds nelkilL 
Răgebben is lâttunk bakteriologiailag megâllapltott helyi anthraxokat 
şeb6szibeavatkozâsokragy6gyulni ; ismeretesek gyâgyiilâsok egyszeru 



7 6rakor 40 «C 


11 6rakor 


36-9 


8 . 


39-6 , 


d. u. 4 „ 


36-7 


10 „ 


38-3 , 


I. 20. d. e. 


37-3 


12 , 


38-9, 


» „ d. u. 


37-5 


2 . 


37-5 „ 


, 21. d. 0. • 


36-8 


4 , 


37-5 , 


, , d. u. 


36-9 


6 . 


36-8 „ 


, 22. d. 0. 


36-4 


8 , 


36-8 „ 


„ , d. u. 


36-6 



Digitized by VjOOQIC 



38 jbgyzOkOnyvbk. 

fomentaci6k mellett is, de a javâlâs nem âUt be ily feltunâ hir- 
telenuL 

Ezen eset pendant-ja gyanânt megemlîtâsre m61t6 egy a sebe- 
szeti klinikăn n6gy h6nappal ezel6tt kezelt eset is. Egy J. Lajosn^ 
nevii 36 âves bânffyhunyadi n6 1906. szeptember 17. a most bemu- 
tatott betegehez klinikailag ieljesen hasonl6 k6rk6ppel vetetett fel, 
kinel az oedema malignum kepât mutat6 beszur6des a fels5 bal 
szemh6jon 6 nappal el6bb tâmadt h61yagocskâb61 keletkezett. Inci- 
si6k 6s ismătelt ignipunctura daczâra a merev beszurddâs es colla- 
terâlis oedema napr61-napra terjedt, eliil a nyakig âs hatul a tar- 
k6ig. H6mers6ke szept. 20. d. e. 38*4, d. u. 400 «C, 21. re^gel 
38*5 ^G, D. e. 10 6rakor a jobb vena raedianâba 20 cm.' serumot 
kapott a budapesti Jenner-Pasteur int^zet kâszltmenyebol. Egy 6ra 
mulva hidegrâzâs, h6m. 41*0 <*C, d. u. 39*5 <*C. Mâsnap reggelbom. 
39*5 <>C; 10 6rakor ism^t 20 cm.* serumot kap intra venam ; egy 
6ra mulva râz6hideg 41*2 «C h6mers6kkel. D61utân hâmărseke 380 
oC-ra szâllt, hârom napig subfebrilis volt, azontul lâztal^n. A helyi 
tiinetek a serum adagolâsa utân nem fokoz6dtak, szept. 24. a feszii- 
\6s mar csokkent s azontul a javulâs âlland6 volt a teljes gyd- 
gyulâsig. 

Ezen esetben anthrax-fertâzes nem volt ugyan bakteriologiai- 
lag kimutathatâ, mert a vizsgâlt anyagb61 csak staphylococcusok 
tenyâsztek ki; a klinikai k^p azonban tokeletesea megfelelt a pus- 
tula maligna k6rkâpenek. Az anthrax-ellenes serum adagolâsa utân 
szembeotlo m6don beâllott reactio es javulâs miudenesetre figye- 
lemre m61t6. 

2. Kenybres BalIzs dr. tanâr hivatkozâssal egy a mult fel- 
âvben tartott el6adâsâra, a melyben ismertette azt az eljârâst, a 
melynek segâly^vel az ember testânek vastagabb r^szeirol pi. mell- 
kasr61, koponyâr61 6s medenczerâl is lehet pillanatnyi k6peket keszî- 
teni, felemliti, hogy ezt az eljârâst az6ta is alkalmaztâk az intâzetben 
sokszor, azonban azzal, kivâlt akkor, hogyha rovid ido alatt egymâs 
utân tobb folvâtelt kellett kâsziteni, kell6 eredmânyt nem tudtak 
el6rni. Feltiint, hogy a mig az els6 folv6tel eleggâ j61 sikerult, a 
tobbiek mind gyarl6bbak lettek. Az eredmenytelensâget sem a 
Rontgen-csânek, minthogy azok minosege a felvetelek kozben 
szâmba veheto m6don nem vâltozott, sem pedig az erzâkeny filmek- 
nek, minthogy ezek egy 6s ugyanabbol a csomagb61 lettek veve, 
nem lehetett betudni. Minthogy egy alkalommal az egyik folvetelen a 
kozvetlen azelott keszult folv6telnek halvâny kepe is megjelent, 
arra kellett gondolni, hogy talan az er6sît6 ernyânek van a kâsâbbi fol- 
v6telekre fâtyolosit6, rontâ hatăsa. A pillanatnyi folvetelek ugyanis 
ugy k6szulnek, hogy az ârzekeny film k6t er6sit6 lemez kozz6 lesz 
helyezve az âtvilâ^îtâs alkalmaval. EJzek az er^sîto ernyok mâr mosţ 



Digitized by VjOOQIC 



jbgyzOkOnyvek. 39 

a Roatgon-sugarak hatâsa alatt fluoreskâlaak, azokon zoldesea vil- 

log'6 kâpben jelenik meg az âtvilâgîtott testresz ârnyâka, 6s ez a 

villog6 kep tâmadja mar most ket oldalr61 az erz^keny râteget. Ez 

a fluoreskâl6 kep egy id6re megmarad akkor is, hogyha az 

ernyot a Rontgea-siigarak hatasa aloi eltavolitjuk âs ez ronţja meg 

azutâu a kovetkezo folvâtelre hasznâlt filmet. Hogy ez tânyleg igy 

van, arra konnyen lehetett bizonyît^kot szerezni. Az erâsîtâ ernyot, 

a melyre egy csontvâz kez volt elhelyezve, el6bb magâban megvila- 

gîtottâk s azutan a scitet szobâban 6rz6keny film lemezre râhelyezve, 

2 6rân ât ott hagytâk. Ugyanezt a lemezt azutan egy alkar folv6- 

telre hasznâltâk s az elohivâsnâl nemcsak az ut6bbi, hauem az 

el6bbi folvetelnek kâpe is j61 meglâtszott. Ezen az alapon tovâbbi 

vizsgâlatokat vâgeztek oly m6don, hogy az erosîto ernyâre egy 

kulcsot helyezve, azt megvilâgîtottâk es azutan a scităt szobâban 

fel6rânk6nt vâltott filmlemezekkel hoztâk erintkezâsbe. Az els6 

kisârletsorozat 8 ora hosszat tartott es a kulcsnak a k6pe mind a 

16 filmen megjelent, tehât az er6sît6 lemezen lappang6 k^pnek m6g 

8 6ra mulva is volt hatasa. A 17-ik film egesz 6jjel 12 6rân âtaz 

er6sît6 ernyovel egyesitve maradt âs reggel lett el6hiva, a mikor 

is mâg nagyon szâp kepet lehetett kapni. Ekkor egy ujabb 18-ik 

filmet helyezve kozbe, az egy fâl ora mulva kepet nem adott, a 

19-ik azonban, melykăt 6ra hosszat erintkezett az erâsito lemezzel, 

a kulcsnak kepet m6g j61 kiadta. 

A vizsgâlatokat az int^zetben meg tovâbb fogjâk folytatni 
annak eldontese vâgett, hogy vajjon menn^â ideig marad meg a 
fluoreskâl6 k6p kârosît6 hatâsa s hogy igy mennyi id6 mulva lehet 
az erosîto ernyot ujb61 hasznâlatba venni, nemkiilonben arra nezve 
is, hogy vajjon lehets6ges-e valamely m6don a fluoreskâlâst gyor- 
sabban megsziintetni. 

Ez alkalommal tapasztalatât esak azert emlîtette meg, mivel 
tudja, hog}'' mas egyeterai intezetek is dolgoznak erâsitâ ernyokkel 
âs elej6t akarta venni, hogy a mâsoknak is hasonl6 bosszusâga 
legyen, mint a milyenben felveteleinek elromlâsa folytân neki 
resze volt. 

3. Veress ElemiSr dr. ol6adâsa : A gâtlâs es mâs beidegzăsi 
jelensegek Cossus ligniperda hernyâin. (L. jelen filzet 1 — 19. lapjain), 

II. szakâlâs 1907. februârius hd 9-ân. 

1. GaXl MiHiLY bemutatasa: 

F. Gy.-nâ 23 eves, I. Gr. januârius 22-en vetetett fel a szii- 
leszeti klinikâra. Jelen âllapot : A nyak mellso resz6n jokora ferfi- 
okolnyi struma. A megnagyobbodâs mind a ket, sot a kozepso 
lebenyre is kiterjed. Allîtâsa szerinţ n^âr sziiletesekor tyuktojâsnyi 
volt a golyvâja, 



Digitized by VjOOQIC 



40 jeqyzOkOnyvbk. 

Jan. 26. rendes szules I. koponyatartâs mechanismusâval. 
Kiviselt rendes fejletts6gu magzat livid asphyxiâban sziiletik. Mag- 
zatnâl a pajzsporcznak megîe\e\6\eg kb. di6nyi nagysâgu, 61es hatâr- 
ral bir6, puha tapintatu, alapjâhoz rogzltett terime megnagyobbodâs. 
KtJsTNER TliUringiâban, hol a golyva jârvânyszeru, eszlelt hasonlâ 
eseteket. 

Emlităsre m61t6, hogy a csecsemâ anyjân kivul, az atyjânak, 
az anya ot testver^nek, kik kozul 3 leâny, 2 fiu, a nagy sziiloknek, 
a nagyanya ot testver6nek vannak golyvâi. Allît61ag mindannyian 
azzal sziilettek. Kretin kozottiik nem fordult el6, ugyszintân Base- 
dow-k6ros sem. 

Hozzâszol Elfer Aladăr 6s felvilâgosîtâst k6r a tobbi hozzâ- 
tartoz6k halâlokât illetâleg, kiilonos tekintettel az esetleg fennâll6 
status thymico-lymphaticusra. 

2. Kanitz Henrik dr. Onychia et paronyehia syphilitica esetet 
mutatja be. 

A 11 li6napos leâuygyermeket anyjâval egyiitt 1907.11. 5-en 
vettiik fel a borklinikâra. Kdr elozmâny : Hâroin h6nap 6ta ujjain, 
3 het 6ta vegbăluyîlâsa korul vannak kiiit6sek. Anyja 1906. febr. 
havâban recens luessel klinikânkon kezeltetett. Jelen ăllapot : Er6- 
teljes, j61 tâplâlt csecsemo, 6p csontrendszerrel, j61 fejlett izomzattal. 
A kât keznek valamennyi ujja, mindket oldalon 1 — 1-nek kivete- 
level, a bal lâbon 1, a jobbon 2 lijj mutat k6ros elvâltozâsokat. A 
megbetegedett ujjak korompercze erosen duzzadt, a fed6 bor livid- 
voros, cyanotikus, a koromsâncz kisebb-nagyobb m6rtekben beszu- 
rodott, helyenkent kifekelyesedett. A kurmok distalis fele fenyteleu, 
bâgyadt, piszkos sziirkâs-sârga szinu, egy enetlen feliilotu. Az elvâl- 
tozott koromrâszlet leemelodott a koromâgyrâl es az ily m6don 
keletkezett hezagot egy szarutomegekbâl es beszâradt genyes-savos 
vâladâkb61 âll6 raassa tolti ki, melynek eltâvolîtâsa utân a korora- 
âgynak kifekelyesedett, genyedâ feliilete lâthato. Az ujjak szabad 
veg6n kisebb-nagyobb fokii hyperkeratosis. Ezen elvâltozâsok alap- 
jân gyanunk a kormok liieses megbetegedesere irânyult 6s azon 
korulmâny, hogy a kis betegnel meg egy6b, nyilvânvaloan lueses 
elvâltozâsokat (u. m. hypertrophiâs papulâkat a vegbel korul 6s 
nagy ajkakon, elszortan papulâkat a vegtagok bâren) talâltunk, 
beigazolta az onychia et paronyehia syphilitica felvetelet. 

Mindezen elvâltozâsokat egy szerzett lues jelensegeinektartjuk, 
noha az anya syphilise folytân az oroklott syphilis eselyâvel is 
kell szâmolnunk. A syphihs szerzett volta mellett sz61, hogy a 
gyermek anyja a terhessăg VII. honapjâban acquirâlta a luest, ply 
idoben tehât, mikor a postconceptionalis syphilis âtoroklodăse a 
magzatra rendesen mâr nem szokott bekovetkezni. Az a korlilmeny, 
hogy a gyermek rQndes idâre, a 9 hânap v6gen sziiletett, hogy a^ 



Digitized by VjOOQIC 



jbgyz<)kOnyvek. 41 

els6 lueses elvâltozâsok a extrauterinalis 61et VIII. hânapjâban mu- 
tatkoztak, hogy a hereditarius lues jelei nem 6szlelhet6k rajta, indo- 
koljâk a szerzett lues felv^telet, melyet nem utols6 sorban a gyer- 
meknek feltunâen j61 fejlett volta ^s kitiinâ tâplâltsâga is tâmogat. 
Elfer AladIr dr. azt a k6rdâst intâzi a bemutat6hoz, nem 
g'ondolt-e a germinati6s orokiâsre apai r6szr61 ? 

Kanitz Henrik dr.: Jogosultnak tartja e kerdâs felvet^s^t. 
Noha jelen esetben pater incertus est, a paternalis germinati6s infec- 
ti6ra is kell gondolni. Bemutat6 is szâmolt e lehetâsăggel, csak 
az6rt nem emlîtette, mert azt hiszi, hogy az oroklest az apai ivar- 
sojtek kozvetite86vel ki lehet zânii. A magzatnak kihordâsa, rendes 
id6re val6 sziilet^se, a tiinetek keso jelentkez^se (az oroklott lues 
jelei rendesen mâg az extrauterinalis elet els6 heteiben legkăsâbb 
az elso negyedâvben mutatkoznak) 6s a gyermek erâteljes, joi fej- 
lett volta, szemben a hereditarius lueses gyermokek kachexiâs, satnya 
volta val, az apai reszrâl valo âtoroklâs ellen sz61nak. Termăszetesen 
csak nagy val6szinusâggel lehet e k^rd^sben nyilatkozni — es nem 
absolut biztonsâggal. 

3. Vkszpr^mi Dezs6 el6adâsa : „Agy glioma esete. Adatok a 
neuroglia szoveitandhoz'^ czimmel. 

Elfer hozzâsz61âsâban kiemeli Veszpr^mi azur festesănek 
el6nyos kepeit. 

P^TBRPi TiBOR a bemutatott esetnek idegszovettani jjelentosc^gere 
utal. Abb61 a tănybâl, hogy a gli6ma mikroskopiumi keszitmenyei- 
ben a gliarostok oly onâll6 jelleggel birnak es a sejttesttâl oly eliito 
szinezetiiek, azt az impressi6t n^^eri, hogy a gliaszovetnel is mint 
az idegszovetn61 lehetsâges lesz megkiilonboztetni rostokat termelo 
sejteket, (melyek a neurofibrillumokat k^pez6 idegsejteknek feleln^nek 
meg) es onâll6, ismeretlen jelent6s^gii sejtelemeket, (melyek a ducz- 
sejtekkel volnânak osszefiiggesbe liozhat6k. Ezt az impressi6t tâmo- 
gatja a gliaszovet histogenesîs^nek mai felfogâsa, mely szerint a 
glia az ideg-duczszovetnek alacsonyabb fejl6desi fokon megâllapo- 
dott testv^rszovete s \gy talan nem jogosulatlan a gliaszovet egyes 
alkot6 elemeinek szerepăre vonatkozolag az ideg-diiczszovetn^l meg- 
ismert jelensegekr61 anal6giât keresni. Szerinte a rosttermel6 sejtek- 
nek azokat a kis sejttestu elemeket lehetno tekinteni, melyek lât- 
sz61ag a gliarostokkal a legszorosabb osszefiiggesben âllanak, s a 
melyek sejtteste mellett a bemutatott esetben a sejttesttol differen- 
tiâl6dott, ivalakban meggorbiilt rostokat Ichot talâlni. A nagyobb 
sejttestu âs sejtmagvu elemek, melyeknek (isszefiigg^se a gliaros- 
tokkal nem niutathato ki, alkothatnâ a mâsik sejtfeles^get, mely 
alaktekinteteben is a monopolaris duczsejtekre emlekeztet. Tâmogatja 
tovâbbâ a gliaszovetnek emo beosztâsât az a fejlâdestani nezet 
(Rbineke, Lacki), hogy a neuroglia fejl6des6nel szerepe jut az ekto- 



Digitized-by VjOOQIC 



42 jegyzCkOnyvek. 

dermânak (neuroepithelium) 6s a mesodermânak, illetve mesenchy- 
Diânak is, mely ut6bbi csiraszovet rosttermelo sejteket szolgâltatna. 
A mi a gli6mâk embryonalis csirokbâl val6 eredetet illeti, 
megemliti, hogy ezt a nâzetet lamogatja LeNHoss^K-nek 1891-ben 
mutatolt 14 cm. hosszu ember embryuma, melyben j61 lehetett lâtni, 
hogy a canalis centralis hâtuls6 reszletenek zâr6dâsâi^âl, az ott 
elhelyezkedett ependyma sejtek egyenesen âtalakiiltak gliasejtekke, 
anelkiil, hogy helyiiket elhagytâk vohia. Nem val6szînutleii, hogy 
az agygyomrocsok zârodâsânâl lefuzodâ ependyma csirok, a lefuz6- 
dott r6szlet lumenânek obUterâlodâsa utan, gUatelepekk6 alakulnak, 
melyekb61 glioraâk fejlodhetnek. Jelen esetben is az agygyomrocsok- 
hoz kozel fejlodott. 

III. szakUlds 1907. februârius h6 16-ân. 

Elnok: UdeXnszky LX8zl6 tanâr. 
Jegyz6: KoNRiDi Daniel dr. 

1. Kanitz Hi:nrik Argyrosis erdekes eset^t mutatja be egy 
42 eves f^rfi szem61y6ben, kit f. h6 14-ân vettek fel a b6rgy6gyâ- 
szati klinikâra. A beteg arcza ^s hajzatos fejbore pala- vagy aczel- 
sziirke, erâsen k6kes ârnyalattal. E k6ros szln az egesz arczb^rt 
illeti diffus kiterjed(§sben, esak elszârtan lâthat6k a b6rben lencsănyi 
ăs nagyobb atrophiâs szigetek vagy hegek, melyek piszkos-fehâr 
szîniikkel tarkîtjâk a kâpet. A torzs 6s a v^gtagok bare is mutatja, 
bar egesz halvânyan, a kekes-szurke szinârnyalatot. Azonkivul a 
koztakar6 szâmos hely^n lâtni symmetriâs elrendez6d6sben kiilon- 
boz6 nagysâgu 6s alaku kâvebarna pigment-foltokat, melyeknek 
kozepet legtobbszor egy finom, feliiletes, feher heg kepezi, mig sze- 
liikon sok helyiitt egy^ a sclerodermâs g6czokra emlekeztetâ kâkes- 
voros szegely lâthatâ. A k6ros pigmentatio a kormokon is kifeje- 
z6sre jut. Nagyon kifejezett a nyâlkahârtyâk elvâltozâsa, a mennyi- 
ben nemcsak a kotâhârtyâk mutatjâk azt a sajâtsâgos pala-sziirke, 
kăkesbarna szint, hanem a szajiiri nyâlkahârtya is, a melynek m6g 
vorosnek lâtsz6 helyein is âttiinik — tompitva ugyan — a k6ros 
pigmentatio. Az als6 gingivân egy raajdnem fekete festeny sâv 
vonul vâgig es a garatur hâts6 falân is kb. egy 5 koronâs kiter- 
jedeseben egâszen sotet-k6k, majdnem fekete a nyâlkahârtya szîne. 
A belso szervek resz^rol kâros elvâltozâsok uincsenek jelen, vizelet 
normalis, a szemfeneki lelet ep viszonyokat tuntet fel. A garatiir 
hâtso falân es a baloldali arcuş palato-pharyngeuson egy-egy kis 
lepedekes fekely lâthat6. 

Az argyria k6rismejet jelen esetben kets6gtelenn6 teszik a 
k6rel6zm6nyi adatok, melyeket a beteg intelligentiâjâval arânyban 



Digitized by VjOOQIC 



jegyzCkOnyvek. 43 

nem âll6 pontossâggal âs elevenseggel ad elo. 6 6v eWtt ugyanis 
âllît61ag fek^ly volt penisân es kiiit^sek a koztakarâjân, legsuriib- 
ben arczân 6s szâjâban. Ezeket orvosa syphilisuek k6rismâzte 68 
ken6-kurât rendelt el, azonban a beteg ennek mellâzesevel lapis- 
pâlczât vâsârolt 6s azzal ecsetelte az elvâltozâsokat. Begyâgyulâsuk 
utan is âlland6an lapisolta arczât ^s a szâjur nyâlkahârtyâjât, foly- 
ton ujabb lapis-pâlczâkat szerezve magânak. Nem mulasztott el 6 
ev ota egyeUen napot sem, n6ha napouta 3 — 4-szer is v6gezte az 
ecsetel^seket, sokszor 6jjel, Iâmpaf6nyn61 is ecsetelte magât, sot a 
k6rhâzba jovetelekor az utra is magâval vitte lapis-pâlczikâjât es 
k6zitukr6t, hogy „eZ ne hanyagolja bajdf^. E mellett az ecseteleseket 
mindig nagyon energicusan, nagy kimâletlensâggel vâgezte. 

A bemutatott esetben tehât kâtsegtelenul egy^ az argentum 
nitricum okozta kâros pigmentatiâval, argyrosissal âllunk szemben. 
A sokszor megism6telt lapisozâs kovetkezt^ben az arczon es haj- 
zatos fejboron, valaniint a szâjuri nyâlkahârtyân kezdetben egy 
argyria 2)artialis ex imbibitione jott latre, de ehez a nyâllal oldott 
âllapotban lenyelt ezustnitrâtnak, illetâleg az ecsetel^sek alkalmâval 
mindeu valâsziuiiseg szerint gyakrabban letort âs a gyomorba jutott 
lapis darabkâknak felszivodâsa kovetkezteben az evek folyamân 
egy az egesz koztakarâra kiterjedo universalis argyrosis is tarsult. 
A lapisnak kiilso hasznâlata utâu keletkezo universalis argyriâk a 
legnagyobb ritkasâgok koz6 tartoznak. 

A lapis okozta koros pigmentatiot, mint ismeretes, eltiintetni 
nem lehet. Az argyrosissal szemben minden therapiai beavatkozâs 
hiâbaval6 es az ilyen therapiai fanatism us szerencsetlen âldozatai 
szâmâra nem marad mas hâtra, mint a szomorii sorsukkal val6 
kibekiil^s. 

2. Gyergyai ĂrpId a lues mâsodik szakâban ieW^^eit Mtoldali 
labyrinthus'bdntalom gyogyult esetă mutatja be. A beteg 17 6ves na- 
nei 1906. aug. mâsodik feleben mindket nagy" szemeremajak belso 
oldalân sclerosis syphiliticus kepz6dott, melylyel aug. 27-t61 szept. 
23-ig Marschalk6 tanâr borgyogyâszati klinikâjân fekiidt, 5 tour 
higany inunctio utân sclerosisa teljesen gy6gyult, ambulans keze- 
lesre utasitottâk, azonban nem jart el. 3 h6t el6tt ujb61 felvettâk 
egy ho 6ta a torokban es genitâliâkon fennâll6 exulcerâlt papulâk- 
kal. Pâr nappal felvetele elott mâr nyilalni, zugni kezdett mindket 
fiile, bennleto alatt ezek a tUnetek fokozodtak, cros szâdiiles, fofâjâs 
16pett fel nâla s hallâsa is rosszabbodott. Egy het elott fiileuek 
megvizsgâlâsa v6gett a sebeszeti klinikâra kiildtek. 

Dobhârtya mindket oldalon teljesen ep, behuzodâs nem mutat- 
kozott, âttetsz6, ugy hogy a promontoriumot, fenestra rotunda oblocs- 
k^j6t, a stapest j61 ki Ichetett venni, rajtuk semmi rendellenesseg 
şem lâtszott. Eustach-kiirt joi âtjârhato. 



Digitized by VjOOQIC 



44 jbgyzOkOnyvek. 

A tunetekb61, hogy a csontos hangvezetâs erâsen, lâgvezet^s 
kisebb fokban csokkeut, Weber-t a jobban hall6 fiilre localisâlja, 
tovâbbâ, hogy a Rinne mindk^t oldalt positiv, kitQnik, hogy nem 
a hangvezet6 r6szekben van a bântalom helye, hanem magukban a 
hangfelfog6 idegkeszul^kekben. Arra n6zve, hogy a csigânak melyik 
r6szo bântalmazott, pontos vizsgâlatot, az egâsz hangscâlânak nem 
\ev6n birtokâban, nem vegezhetett, de pâr hangvillâval, a mivel 
rendelkezett, az tiint ki, hogy baloldalt a kozâp- 6s raâly hangok, 
jobb oldalt fok^ppen a koz6ps6 hangok irânti erzekenys6g szen- 
vedett. 

A beteg sz6dul6sr61 panaszkodott, jârâsa, mozgâsa bizonyta- 
lan volt, lassan a foldet nezve ment. Osszetett lâbakkal j61 tudott 
âllani, de esak ha szemei nyitva voltak, ha azonban szemeit beesukta, 
vagy meg kifejezettebben, ha făllâbâra âllott, mindig kovetkezetesen 
balra dult. A szemeken jobbratekint^snel m^rs^kelten, balratekin- 
t^sn^l j61 kifejezett nystagmust talâlt. Az egyensuly-^rzâk ingerl^- 
kenyseg^t kiilonbozo ingerekkel szemben vizsgâlta : 24 C foku vîz 
pâr cm.-enek a bal kiilso fiiljâratba fecskendez6s6re ep dobhârtya 
mellett k6t-hârom perczig tart6 igen eros sz6dul6s, hânyâs, jobbfel^ 
irânyzott nystagmus l^pett fel. Galvan âramnâl, ha a kathod-sarkot 
a bal, az anod-ot a jobb proc. mastoideusra helyezte nyitott szem- 
mel a beteg, meg miel6tt az âraraer5ss6g az egy Ampert elerte 
volna, balra dult es szediilesrol, rosszuU^trol panaszkodott; ha a 
kathod jobboldalra, az anod b. o.-ra volt helyezve, hasonl6 tiinetek 
egy 6s k6t A. kozott leptek fel. Forgathat6 sz^kre t^ve a beteg 
mar az els6 fordul6 v6g6n rosszull^trâl panaszkodott, nyitott szem- 
mel is a forgatâs irânyâba esett, ellenkezâ irânyu, j61 kifejezett 
nystagmus l^pett fel nâla. Vizsgâlataibol kitunik, hogy az egyen- 
suly-organum mindket oldalt fokozott izgalomban volt es hogy kis 
ingerekre nagyon erosen reagâlt. 

Ezeket a tiineteket el6ad6 a bemutatâs elott 6 — 7 nappal 6sz- 
lelte, att61 kezdve a beteg fokozatosan javult s a bemutatâsa elotti 
napon ugy subjeetive, mint objeetive teljesen gy6gyultnak volt 
mondhat6. 

Abb61, hogy a kozepfiil, agy, agy-idegek, a bels6 szervek 
resz6r61 semmi mas oly elvâltozâst nem talâlt, melyeknel labyrinth, 
vagy n. octavus bântalma el6 szokott fordulni, trauma nem ment 
el6, tovâbbâ abbol a korulmânybol, hogy a beteg fiii bântalma akkor 
lepett fel, mid6n a mâsodlagos lues tiinetei is a leginkâbb ki vol- 
tak fejlodve, 3*00 gr. napi higanybedorzsolesre mutatkoz6 gy6gyu- 
lâsât a papulâknak nyomon kovette a labyrinth-bântalom javulâsa, 
arra kovetkeztet, hogy a bemutatott esetben a labyrinth mâsodlagos 
lueses megbetegedâse volt jelen. 

Ezutân pâr sz6ban râmutat a labyrinth mâsodlagos lueses 



Digitized by VjOOQIC 



jbgyzCkOnytbk. 45 

megbeteged6s6nek ritkasâgâra k6s6i, vagy vilâgra hozott labyrinth- 
syphilissel szemben, 

Hozzâszdlds : Kanitz Hbnrik nem foglalkozik ârdemileg magâ- 
val az esettel, csak azi hangsulyozza a bemutatâs kapcsân, hogy a 
visceralis szerveknek, kozponti idegreudszernek, ărz^kszerveknek 
lueses megbeteged^sei a syphilis korai szakâban sokkal gyakoriab- 
bak, mint azt gondoljâk. A labyrinth-luest illetâleg megjegyzi, hogy 
Mabschalk6 tanâr nyaranta 2—3 ilyen beteget lât Lipiken, de ezek 
mind a k6s6i stadiumbâl val6k. Anpâl erdekesebb a bemutatott eset, 
melybeu a bels6 fiii bântalma a lues mâsodik szakâban 16pett fel 
ăs antilueses kezelesre, mint a korai elvâltozâsok âltalâban, gy6gyult. 

Hozzâsz61 meg UdrXnszky tanâr. 

3. GiMlN B^LA laryngitis hypoghttica hypertrophica chronica 
esetet mutat be. A beteg 2 6s y^ h<^nap 6ta kezeltetik a klinikân 
a ScHR5TTER-f61e tâglt6 csovekkel. Az eredmăny kiel6git6, a meny- 
nyiben az addig siilyos stenosises tiinetek jelentăkenyen javultak. 
A beteg most mâr maga vezeti be a tubusokat a legnagyobb kony- 
nyuseggel, a mit az iilâs el6tt demonstrai is. 

4. Kenyeres BALi(z8 eloadâsa : A sttiftgarti vdndorgyulis ; kiil- 
fb'ldi wUzetek ismertetSse, 

IV. szakUI^s 1907. februârius 23-ân. 

Makara La.tos tanâr eloadâsa ; „ Tapasztalatok a lumbalis anal- 
gesidrol 6s e tan mai dllasa'' dmmel. (L. Ertesîto 20 — 35 1.) 

V. 8zakul6s 1907. mârczius h6 2-ân. 

1. SzBGEDY J6zsBF husi aetiuomycosis esetet mutat be. 

Pâr hettel ezel6tt egy hasfali aetiuomycosis esetet mutatott be. 
Erdemesnek tartotta a jelenlegi eset bemutatâsât is, hogy egyfelol 
felhivja a figj'^elmet a betegs^g gyakoribb elofordulâsâra, mâsfelol 
a multkori siilyos esettel szemben, annak mintegy konnyu alakjât 
mutassa be. A jelen eset egesz lefolyâsâban szokatlan enyhe volt s 
kis beavatkozâsra feltiino rovid ido alatt gy6gyult. 

5. F. 20 6ves asztalos-segâd felvetetett 1906. decz. 21. A 
beteg elâadja, hogy kât 6b fel 6vvel ezel6tt âlllt61ag sulyemel6s 
utân jobb oldala fâjni kezdett, majd a jobb alhasban daganat kăp- 
z6dott, mely sziirke kenocs alkalmazâsâra ot hât alatt elmult. Gorese, 
hasmen^se, szâkrekedese, lâza nem volt. E bajânak elmultâval ism^t 
teijesen eg6szs6gesnek ârezte magât, mig ot hâttel ezelott âllit61ag 
ismet nagyobb teher emel6sekor fâjdalmak jelentkeztek az alhas 
jobbfelăben, melyek jârâs 6s munkakozben fokozodtak. 



Digitized by VjOOQIC 



46 jbgyz6k6nyvek. 

Felvetelkor a has egâszben v^ve, puha tapintatu, a jobbhypo- 
gastrium nyomâsra kiss6 fâjdalmas, e helyen resistentia tapinthat6, 
mely tomott 6s sima felszînii, a csipâtanyerral osszefugg6sbeii lât- 
szik lenni ; a resistens terime-nagyobbodâs a spina ant. sup. magas- 
sâgâban kezdddik ăs le- es befele majdnem a Poupart-szâiag, illetve 
a koz^pvonalig terjed, felette a hasfal szabadon mozgathato, ellenben 
a terime nagyobbodâs fix, nem mozgathatâ. Hoemelkedes nincs. 

1907. jan. 5. lelet vâltozatlan, probapunctio a homâlyos fluc- 
tuaţie miatt, lelet negativ. Jan. 12. terimenagyobbodâs novekszik, 
hasfal felette nem t61hat6 el, hâmersăk fokozatosan emelkedik. 

Jan. 28, incisio ; a Poupart szâlaggal pârhuzamosan kb. 10 
cm. hossztî metszâs. A hasfal megnyitasa utan sarjszovettel kitâl- 
tott iiregbe jut, 61es kanâllal val6 kikaparâsa utăn jodoform-gaze 
tamponâlâst 6s drainaget alkalmaz. A sarjszovetben F^LEGYHizi 
Ern6 kartârs actinomyces-szemcs^ket talâlt. 

A beteg mâsodnaponkănti kotest kap, az infiltraţie gyorsan 
visszafejl6dik, az iiregbol igen keves vâladek jelent meg. Jelenleg 
feliiletes kisarjadz6 seb lâthato csupân. 

Hozzâszolâs : Ei,fer AladIr kerdi el6ad6t61, vajjon az eddig 
^szlelt eseteiben mindig jobb oldalon talâlta e el5ad6 az actino- 
mycosist ? 

Hevesi Imre hozzâsz61âsâban felemlîti, hogy a sugârgomba 
betegseg lefolyâsâban tenyleg, mint bemutat6 is emlîtette, nagy 
eltâr^sek mutatkoznak. Meg az âltalân konnyebbnek tartott âllka- 
pocs-actinomycosisnâl is talâlkozunk igen sulyos alakokkal, melyek 
gyorsan, egy-ket h6nap alatt mar a koponyaalapot elerik, mig mâs- 
kor a folyamat fel — egy even ât is arânylag feliiletes marad. Fel- 
emlîti ezt illustrâl6 k6t eset6t. Az egyiknel, 20 6ves, eroteljes asz- 
szonynâl sulyos, egy 14 6ves vezna fiunâl arânylag enyhe volt a 
lefolyâs. Erd^lyben az ut6bbi idoben 1900 6ta, mikor hozzâsz616 
az els6t bemutatta, mind gyakrabban keriilnek 6szlel6s alâ az acti- 
nomycosis esetek. 

2. KonhIdi DInibl a veszettseg gyors âs Mztos kdrismâz6s4nek 
nehSzsâgeirol sz61. Legkonnyebb a k6risme, ha az 6\6 âllaton jelent- 
kez6 tiineteket latja az ember, âmbâr vannak ugynevezett atypusos 
alakok, melyeknâl a tiinetek nem olyan jellemzetesek. Mâr j6val 
bizonytalanabb a kârisme megâllapîtasa az aliat tetemvizsgâlatâbol, 
mert a gyomorban talâlhatâ idegen testek, az emâsztâcsatorna es 
16gz6szervek kisebb-nagyobb foku hurutja hiânyozhatnak, vagy pedig 
mas okokb61 is szârmazhatnak. Legbiztosabb m6dnak bizonyult ilyen 
esetekben az âllatkis6rlet. Ez azonban csak ket-hârom het mul va 
ad felvilâgositâst. 

iiHhet6 tehât, hogy mily 6rdekl6dessel fogadta a tudomânyos 
vilâg Negri felfedezesât, a kinek vizsgâl6dâsai szerint a k6borveszett- 



Digitized by VjOOQIC 



JEGyz6K(5NyVEK. 47 

s6gben elhullott âllat (Mleg kutya) Ammon-szarvâban, valamint a 
kozponti idegrendszer mâs helyein hatârozott alakkal es szerkezet- 
tel bir6 kâpletek vannak, raelyeket el6ad6 rajzokban demonstrai. 
Ezeket a testecsk^ket Neghi a veszetts^g parasitâinak tartotta es 
protozoonoknak n^zte. Egâszs^ges, vagy mâsfele betegs6gben 
elpusztult âllatokban sobasem talâlta, îgy tebât a veszetts^gre faj- 
lagosak. Negri felfedez6s6t a buvârok igen nagy r^sze megerâsîtette, 
csupân părăsita termâszetiik ellen tâmadtak ellenvet^sek. Val6di 
termeszetuk ma sincs megâllapîtva, de az a koriilmâny, hogy a 
mikor megtalâltâk, az âllatkis^rlet is bizonyît6 volt, nagy niârtekben 
emelte diagnostikai jelent6s6guket. E16ad6 ismerteti eziitâu a Negri- 
testecskâk eddigi irodalmât 6s beniutat k6bor-veszetts6gben elhullott 
kutyâb61, valamint megâllapodott ragâlylyal (fix virus) beoltott nyul- 
b61 szârmaz6 NEORi-fele testeket. Vizsgâl6dâsait tovâbb folytatja 
kiilonosen abban az irânyban, hogy vajjon megtalâlhat6k-e ezek a 
testecskek mindazokban a reszekben, a melyek a fert6z6 anyagot 
tartalmazzâk, kiilonosen a nyâlban 6s nyâlmirigyekben, melyekben 
a kimutatăsuk eddig mâg senkinek sem sikeriilt. 

3. Hevesi Imre bemutatâsa : j^'VUâgra hozott sokszoros iziileii 
merevsSg âs ferdesâg esete^'. G. E. 7^ 6ves leânygyermek 1907. febr. 
21. vâtetett fel a sebăszeti klinikâra. Az egyebkânt er6teljesen fej- 
lett gyermek valamennyi v^gtagja sokfâle elt6r6st mutat a rendes 
alakt61 6s âllâst61, valamint szâmos iziilet^nek mozg^konysâga is 
rondellenesen korlâtozott. A ma lâthat6 k6ros elvâltozâsok sziiletă- 
sekor is meg voltak es mind a k6t oldalon egyformâk. 

Vâlliziiletei a kar kozelîtett âllâsâban merevek, igen csek^ly 
passivus mozgathat6sâggal, miârt karjait torzsăhez szorîtva tartja. 
Konyokizuletei egyenes feszît^sbol csak minimalis hajlîtâst engednek 
meg. Alkarjai borintâsban âllanak. 

Kezei dorso-volaris irânyban kozepâllâsban vannak, passive 
mindkât irânyban mozgathat6k; ellenben a singesonti oldal fele 
erâsen el vannak hajolva, mi âltal a manus vara tiszta kepăt mutat- 
jâk. Hiivelykujjai a fejWdâsben elmaradtak, oppositi6ban âs az alap- 
iziiletben hajlitva âllnak. 

Fels6 v^gtagjai mozgâskăpessăgenek majdnem teljes hiânya 
miatt a gyermek sajâtsâgosan iigyefogyott benyomâst kelt, kiiliino- 
sen ha mozgâskiserletekn^l, vâllai emelgetâsenâl 6s torzse ide-oda 
ingatasânâl tobbre nem tudja vinni. Meg lapoczkacsont forgatâs 
sem âll rendelkezâs^re, hiânyz6 karmozgâsai p6tlâsâra. 

Als6 vâgtagjain is tobb rendbeli elt^răs mutatkozik. Csip6- 
iziiletei passive szabadon mozgathat6k. Târdei valgus âllâsban van- 
nak, melynek kieg^szîto szoge mindk^t oldalon kb. 25 fok ; t^rd- 
iziileteit âlland6an feszltve tartja, ezek passive mintegy 10 — 15 
foknyi hajlîtâst engednek meg. 



Digitized by VjOOQIC 



48 jisoyz6kOnyvbk. 

Mindk6t oldalon donga-161âb van jelen. A jobb lâb b6re a 
kiilsâ boka el6tt fill^rnyi terjedelembeu v6konyabb 6s festenyzett. 

Az egyes tagrâszekrol k^szîtett Rontgen-kâpek âltalâbaa a 
gyermek korâhoz mărt csontfejl6dâst tiintetnek fel. Feltiinâbb elte- 
râst mutatnak a singcsoiitok ârnyekai, melyeknek als6 vege az 
orsâcsontoknâl 7 — 8 ram.-rel rovidebb. A hiivelykujjak izcsontjai 
hypoplasiâsak. A lâbtocsontok magvai a dongalâbnak megfelel6 
irânyban âllanak, t. i. a melyek mâr megvannak. 

Az eset erdekessege elso sorban abban van, hogy oly sok- 
f61e 6s mindkât oldalon symmetriâsan mutatkoz6 fejlodesi rendelle- 
ness^get târ elenk. Novell az 6rdekess6get az a korulmeny, hogy 
ezen sokszoros eltărâseknek egâszen vilâgos oktani magyarâzatat 
nyerjiik, ha bonczolâstani viszonyaikat kozelebbr61 szemiigyre vesz- 
sziik. Roviden sz61va, m6g most is sikeriil az egyes tagok magzat- 
61eti helyzet^t olyan m6don helyreâllîtani, melybol az osszes alak- 
âs âllâselvâltozâsok — mâsodlagos megterhel^si deformîtâsok gya- 
nânt — levezethet6k. Azon âllâsok, melyeket a tagok in utero 
minden oldali tersziike valoszînuleg a magzatvlz elâgtelensege miatt 
az 6brenyi elet eleg korai szakât61 kezdve hosszabb idon ât elfog- 
lalhattak, a kovetkezok : 

A felsâ v6gtagok konyokben kinyujtva, singcsont fel6 hajlîtott, 
vagyis kozelîtett kâzzel szorultak egyeuesen a torzs oldalahoz, 
mikozben a tenyârbe hajtott hiivelyk a torapor moge, az ujjak pedig 
a far tâjekâra nyom6dtak. A kezto egj^oldalu nyomâsa a singcsont 
hossznovesenek hâtramaradâsât okozta. A hiivelyk eg^szebennagyobb 
nyomâs ala keriilt, vârkeringese is meg volt nehezitve 6s az^rt 
elmaradt kisse a fejlodesben. Az als6 văgtagok magzati âllâsât ugy 
kapjuk meg, hogy ha a kifele forditott czombokat feszitett târddel 
a torzs mellso feliiletere felhajtjuk, mikozben az 6br6nyi tartasban 
âll6 lâbak egymâson fekiisznek, meg pedig a bal lâb homoru bels6 
szele a jobb lâb kiilso domborulatân. A bal lâb reâszorulâsa hozta 
latre a jobb bokânâl lâthatâ nyomâsjelet. 

Ebbe a helyzetbe volt a magzat beszorîtva, mozgâsokat nem 
vegezhetett, minek kovetkezt6ben csontjainak iziileti vegei k6plă- 
kenysegiikn^l fogva fejlodesiikben a rendellenes âllâsokhoz igaz6d- 
tak, mâsrăszt pedig az iziiletek tokhârtyâi, szâlagai, izmai, sz6val a 
lâgyr6szek nov6se is egyik oldalon elmaradt. Ennok kifejez6se a 
ferdesâg 6s pseudoanchylosis. 

A v6gtagok izomzata a czombok hajlîtâsâu kivul activus muko- 
d6sre csak azert nem kepes, mert a merevsegek miatt gj^akorlatra 
nem tehetett szert, Bevezetett ârammal az izmok osszehuzodâsra 
ingerelhetâk. 

A mi a gyâgyitâs kilâtâsait illeti, el lehet vârni, hogy a fer- 
des^gek kiegyenesltese, a tagok kiigazltott âllâsban val6 rogzit^se, 



Digitized by VjOOQIC 



jbqyzCkOnyvbk. 49^ 

a nierevsâgeknek passivus mozgatâsokkal val6 kezel^se, az izom- 
zatuak massage es villamozâs âltal tortâno gy akorlâsa segâlyâvel, a 
vegtagok hasznavehetosâget kielegîtâ modon el lehet ârni. 

Hozzâszolds: Bddai tur. kifejez6st ad azon gyanujânak, hogy 
a bemutatott esetben a konyok âs terdiziiletek merevsăgât nem 
annyii*a a szuk amnionburok rogzîtâ befolyâsa, mint inkâbb elsod- 
leges fejl6desi hiâny okozta. Bemutatja f6nykeplelvetelben egy ese- 
tet, a melyben a vegtagok velesziiletett durvânyos fejlodesenel 
hiânyz6 alkarcsontok mellett a felkarcsont âs kezkozăpcsontok Qgy- 
mâssal porczos szcivet âltal voltak szilârdan egyesîtve, tehât îziilet 
egyâltalân nem kepzodott. Az iziileti iiregek tudvalevoleg mâsodla- 
gosan keletkeznek a porczok kozt mint keskehy hezagok ; ez a 
hâzagk^pzodes egyszer egeszen kimaradhat, mâskor pedig, mint 
talan a bemutatott esetben is, arânylag kezdetleges fokon megâlla- 
podhatik : nem fejlodik eleg tâg iziileti iireg, a mi az iziileti felszi- 
nek elmozdulâsât nagy fokban hâtrâltatja. Epen a t6rd 6s konyok 
nyujtott tartâsa, a mely a mehen beluli rendes tartassal annyira 
elleukezik, biv fel arra, hogy itt az iziiletek valamely els6dleges 
fejlodesi rendellenessâgere gondoljunk. 

Szab6 tnr. a maga reszerol is val6szîniibbnek tartja, hogy a 
rendellenes tartâsoknak elso oka az iziiletek fejlodesâben mutatkozâ 
zavar. A magzat fejlodesenek meneten alapulâ tartâs annyira âlland6, 
hogy ily nagyfoku elt^res magyarâzatara, a magzatviz csekâly menuyi- 
s6găb61 szârmaz6 nagyobb nyomâs a meh reszârol alig volna ert- 
heto. Nehezen ellenârizheto fogalom a meh nyomâsa, mert az a 
terhesseg alatt egy tonus nălkiih puha zsâk, melyen mâg a belek is 
benyomatot hagynak, a mâh osszehuz6dâsakor vâlik a fal merevv6 
6s kapja a mâh a jellegzetes tojâs alakot. A magzatviz mennyisâge 
is nehezen ellen6rizhet5. A milyen konnyen ertelmezhetâ az egy enes 
nyomâs osszenovesek pi. amnion szâlagok kovetkeztăben, vagy 
daganatok k6vetkezt6ben, vagy a hasiiregben fekvo magzatoknâl, 
pi. a gerinez oszlop âltal, ăp oly nehezen erthetâ a kepzodâs rend- 
elleness^geinel âltalânosan odavetett tătel ; a m^h nyomâsa kev6s 
magzatviz miatt. 

VI. szakUIâs 1907. mârczius h6 Q.-ân. 

1. Hbvesi Imre dr. betegbemutatâsa : Vilâgrahozott mindkăt 
oldali mdlsd târdficzamodds esete. 

I. L. 1 eves leânygyermek 1907. mârczius h6 7.-6n vătetett 
fel a kolozsvâri egyetem seb6szeti klinikâjâra. Sziilei egâszs^gesek, 
csalâdjokban hibâs testalkatiiak eddig nem fordultak el5. A gyermek 
anyjânak otodik terhess6geb61 szârmazik. Az els6 nâgy terhess6g 
alatt anyja semmi rendellenesseget sem vett 6szre magân s az ezek- 

ârtesltO (orvosi szak) 1907. 4 



Digitized by VjOOQIC 



50 jiroyzdKteYVEK. 

b61 szuletett gyennekek 6pek voltak. Utols6 terhessăge alatt hasdban 
rendkiviili fesziilest ărzett, a magzatmozgâsok tobb îzben szokatlanul 
fâjdalmasak voltak. A gyermek megsziiletese iiormalisan, fejfekves- 
befl tortfet. AIs6 v^gtagjait mindjârt szulet^se utân tulfeszîtett 
t6rdekkel torzse mellââ feluletâre hajtotta fel, lâbait a vâllaira tette 
azon âllâsba, melyet nâla 4 h6napo8 korâban m6g majdnem âlland6- 
nak lâttam s a melyhez hasonl6t a gyermek mâg most is gyakran 
onk6nyt felvesz. Ezen âllâsban a czombok a hasra vannak felhaj- 
Iftva, a târdek tulfeszitve, a lâbak mârsekelt varus-âllâsban bels6 
oldalukkal a kulcscsontok tâjân a torzsre, illetve a nyakra râfekiisz- 
nek, mig a t6rd a torzstâl mintegy 3 harântujjnyira elâll. Sziiletâse 
utân, a mint szuleit61 es hâziorvosuktâl hallottara, a lâbak varus- 
âllâsa sokkal kifejezettebb volt s nagym^rvu 161âbâllâssal is volt 
kombinâlva, ugy, hogy mikor als6 vegtagjait a nagyjâban meg 
most is rekonstruâlhat6 helyzetbe hozta, talpai egyenesen mellfele 
n^ztek ; a mint sziilei kifejeztek, lâbai hâtra voltak fordulva. Negy- 
h6napos korâban ez a lâbtartâs mâr kev6sbbâ volt meg spontan, 
de passivusan konnyen vissza lehetett azt âllîtani. Ekkor a terdek 
hyperextonsi6ja meg akkora volt, hogy a czombok nyujtott es kifele 
nem forgalott âllâsa mellett a lâbszâr az alapot nem fekiidte meg 
s onk^nytes mozgâsoknâl annyira felemelkedett als6 v6gevel, hogy 
a czombbal elârefele nyitott 135^-nyi szoget k^pezett. Târdkalâcsot 
egyik oldalon sem lehetett tapintani. A t^rdalji ârok helyen a ezomb- 
biitykoket joi kilehetett tapintani, valamint eliil a sîpesont iziileti 
felszînăt is. Most az also vegtagok, ha eg^sz hosszukban az alapou 
fekiisznek, kiilonosen a târdekeu mutatnak szembeszoko alakelterest. 
A czomb als6 vegânek mellso felsziuân harântredoktol koriilvett 
mely behuz6dâs lâtszik, melyben alâfele a tibia iziileti vege tapint- 
hat6. Hatul ca. 2 harântujjnyira lejebb a czomb biitykeit s a bijtyok 
kozti ârkot igen j^^l lehet tapintani. Hajlitâsi klserletek ruganyos 
ellenâllâsra talâlnak. A sîpesont iziileti văgenek mellso sz^le folott 
figyelmes vizsgâlattal mind a kăt oldalon meg lehet talâlni a terd- 
kalâcfiot, mely bors6nyiuâl ahg nagyobb 6s D&ehmann leîrâsâval 
ellent^tben nagyon kozel van a tibiâhoz s nem is igen mozgăkony^ 
mivel a quadriceps ina a sîpesont v6gere râfesziil. A Rontgen-kep 
a csontok megfelel6 eltol6dâsât es a csîpoiziiletek congenitalis luxa- 
ti6nak vehetâ viszonyait mutatja. Ut6bbinak klinikai kepe m6g nem 
alakuk ki. 

A most 6szlelhet6 âllapot a târdiziiletek vilâgrahozott mellso 
âc^amodâsanak azt a stâdiumât k^pviseh, melyet D&ehmann 5 esete 
ăs irodalini tanulmanyai alapjân, harmadiknak nevez. Az eteâben a 
târdiziilet taHeszîtett âllâsban rogzîtve van, a sîpesont iziileti fel- 
szlne a czombbiitykok mellsâ, a patellanak szânt feliilet^vel 6rint- 
kezik. Ez âIla|>ot az egyszaru gemi rectt/rvatumt6l abban kiîlonboziky 



Digitized by VjOOQIC 



JEOYZteONYVKK. 61 

hogy ut6t>bi sem fix41ya nincs, sem a tibia kiileti fekziiie nem 
hagj'^ta el rendes helyât, hanem tulfeszites csak a szâlagok lazasă^ 
miatt lehets^es. Sziileteskor esetiinkben fixâlt genu recurvatum 
volt jelen. Ez lassank^nt kimegy a mâsodik stâdiumba, mikor a 
tag sulya a tulfeszit^st csokkenti, mikozben a tibia hâtsâ sz61e 
korul a czombcsontr61 elemelkedik. Mire az alszâr a czombbal pâr- 
huzamos helyzetbe keriil, vagyis a harmadik stâdiumban a sîpcsont 
biitykei a czombcsontei elâ tol6dtak. A 2. szakot a gyermek 4 
h6napos korâban volt alkalmam lâtni. 

A bântalom pathogenesise ebben az esetben val6sziaiileg 
mechanikai lehetett. Kozvetlen oka az iziileti v6gek eltolddâsânak 
az als6 vegtagok nyujtott âllâsban val6 fennakadâsa az 6br^nyi 6let 
azoii szakâbau, mikor m6g a fels<5 test az als6t j6val feliîlmulja. 
A lâbnâl fogva raegakadt v^gtag gyorsabb novase tâlfesiîtesre vezet 
Drehmann szerint, ha elegend6 magzatvîz van is jelen. MCller azt 
hiszi, hogy a magzatvîz elegtelensâge okozza nyomâs foljrtĂn a 
luxati6t. Ugy gondolom, hogy magâban rendes mennyis^gu magzat- 
vîz jelenlât^ben sincs tobb6 a văgtagnak el^g tere arra, hogy mâs 
âllâsba keruljon, ha mar egyszer a t^rd kinj'^iijtva fixâltatott a feszitâ 
oldal rovidult lâgyr^szei âltal. De a kezdeti nyujtott âllâst tobbf^le 
okb61 lehet szârmaztatni. Drehmann lehetSnek tartja, hogy az iziiletek 
dilferentiâl6dâsakor a t6rd kell6 meghajlîtâsa elmarad, de azt ie, 
hogy a lâb valamibe beleakad. A koldokzsinor is ^kadâlyozhatja 
a hajlitâst (Hofmokl). Ez a mechanikai magyarâzat a gyakran jelen- 
lev6 csîp6fîczamok 6s a majdnem mindig kis6r6 pes calcaneo-valgust 
is erthetâvâ teszi. Feltun<5, hogy ut6bbi helyett ez esetben varo- 
equinus volt sziilet^s utân; most mar csak szokvânyos varus-âllâst 
lâtunk, de ez sincs fixâlva. Ez elt^r^s az 6br6nyi lâbfejâllâsnak 
vâltozataiban leii magyarâzatat. 

A therapia repositio ^s rogzîtes hajlîtâsban. A visszahelyezest 
gyakran noheziti az, hogy mint itt is, a hajllt6 inak elârefelâ van- 
nak ficzamodva s egyszeru hajlltâs- vagy nyujtâskîs6rletn61 a czomb- 
biitykoket gomblyukszeruen kozrefogjâk. Ezârt el6bb erâltetett tul- 
feszîtesben kell a lâbszârt axiâlis irânyban lenj'^omni, s azutân 
hajlîtani. 

Eddigole 52 hasonlo cset van az irodaloraban szâmba veve, 
melyekkel osszehasonlîtva a bemutat6e csak a lâbak tartâsa tekin- 
tetâben tesz kivâtelt. 

2. Gyergyai ÂrpId dr. : Felso dllcsont daganaiot utdnzo idiilt 
Highmor-ureg genyedes esctet mutatja be. 

3. BuDAY KĂLMiN tanâr keszltmeny bemutatâsa : Belrâk 20 
eves egyeunel. 

4. Db. Jakcs6 Miki,<58 6s Dr, Elfer AladIr egy 8 âves leany 

4* 



Digitized by VjOOQIC 



52 jegyzOkOnyvbk. 

gyenneknâl âszlelt madârtuberculosis fertdz^srâl szâmolnak be s 
bemutatjâk a v6gzett âllatoltâsaikbol szârmazâ k^szîtmenyeket. 

A leâny egy M. M. nevu, 8 6ves, âllarai gyermekmenhelyi 
apolâsba kiadott ârva, kinek sziileirol semmi adat nincs. Elobb a 
kolozsvâri âllami menhelyen, k6s6bb a belklinikân âpoltatolt csigolya- 
szu, kâs6bb ketoldali mellhârtyalob, belgura6k6r es vegul giimâs 
agyhârtyalobbal, melynek kovetkezteben 1906. szept. 5.-6n elhalt. 

Bonczolâsnâl agyalapi giimos agyhârtyalob, a tiîdokben sub- 
miliâris gum6k, mindk^t oldali idQlt mellhârtyalob elsajtosodâssal, 
elsajtosodâsok a horgi, âll alatti es bâlfodri mirigyekben, mogyoronyi 
giim6k a hashârtyân es vesekben, igen kiterjedt belgiimokâr, meh 
6s kiirtok gum6k6rja 6s csigolyaszii talâltatott. 

Egy bâlfodri mirigybâl kozvetlenul, tehât âllaton âltal uem 
vîve, madârtuberculosisra jellegzâ culturai sajâtsâgokat mutat6 tuber- 
culosis torzs tenyeszett ki. Ezzel a torzszsel vâgeziek ket sorozatban 
âllatoltâsokat. 

Els5 sorozatban 1907. jan. 4.-en a Il.-ik âtiiltetesben levo 
glycerinăs serumtenyeszettel beoltottak : 2 tengeri malaezot bor ala, 
2 nyulat fulvisszerbe, 2 nyulat bor ala, 3 tyukot szârnyvissz^rbe, 
1 kecskât b6r ala es 3 b6kât hâti nyiroktasakba. 

Ezen beoltott âllatokbol elpusztult eddig 1 tengeri malacz, 2 
nyul 6s 3 tyuk. 

Egyik elpusztult nyulnak a lepeb61 emulsiot k6szîtve, mâsodik 
sorozatban 1907. I. 23-ân beoltanak : fulvisszerbe 1 nyulat, 1 ten- 
geri malaezot b6r ala âs 1-et hasiirbe, 1 tyukot szârnyvissz^rbe ^s 
1-et b5r ala. A nyiil szivverâvel visszârbe oltanak 1 nyulat. 

Ezen sorozatbol mostanig elpusztult: a hasiirbe oltott tengeri 
malacz, mindkât nyul âs mindket tyuk. 

Az âllatkis6rletek eredm^nye azt mutatja, hogy az M. M. 8 
6ves leânyka b^lfodri mirigyeb61 kitenyâsztett tuberculosis torzs 
teljesen olyan oltâsi eredm6nyeket ad, mint a milyeneket a madâr- 
giim6k6rra n^zve jellegzoknek tartanak, t. i. a tengeri malaczban 
sem b6r ala oltâsnâl, sem hasiirbe oltâsnâl nem idez elo generali- 
zau tuberculosist ; nyulaknâl fiilvissz6rbe oltâsnâl, madârtuberculo- 
sisnâl gyakran elofordulo s jellegzo .,typ. Sersin" giim6k6rt ; tyu- 
koknâl ugy vissz^rbe, mint bâralâ oltâsnâl, sulyos mâj es lep 
gumok6rt idâzett el6. 

Ezen eredmănyek alapjân, bar, m^g vizsgâlataik teljesen befe- 
jezve nincsenek, az M. M. belfodrai mirigyâbol kitenyâsztett tuber- 
culosis torzset madârtuberculosis torzsnek tartjâk. 

5. Dr. Jancs6 Mikl68 âs dr. Elfer AladIr : Spengler szerint 
festett tbc. bac. keszîtmănj'^eket mutatnak be. Utalnak azokra a 
neh^zsâgekre, melyek a klilonbozo savâll6 pâlczikâk morphologiai 
vĂltozâsait iljet6 vizsgâlatoknâl felmeriilhetnek. Nemcsak a kiilon- 



Digitized by VjOOQIC 



JBQYZCkONY VEK. 53 

boz6 âllatfajoknâl szerepl<5 pathog^n savâll6k, hanem az ugyanazon 
legszukebb csoportba tartoz6k is — pld. az eraberi tbc. bacillus — 
bizonyos korulmănyek kozott elt<^r6, vâltoz6 alakot mutathatnak. 
Hivatkoznak a tâptalajok kiiloDbozd osszet^tele, homârseki ingado- 
zâsok stb. âltal kimutathat6 elt^răsekre, nîikavizsgâl6ta legnagyobb 
6vatossâgra intik. Egyelâre 11 idiiltebb tbc. beteg kopet6t vizsgâl- 
tâk meg, osszehasonlît61ag a Ziehl-fele festâsi eljârâs âs Spenoler 
szerint ajânlott m6dszerek szerint szigoruan ragaszkodva az el6îrott 
pontozatokboz. A kopetnâl alkalmazott festesi eljârâsokn41 azon 
vâlemenyiiknek adnak kifejezâst, hogy az ugynevezett pikrinsavas 
festâsnel — a mar beâllitott keszitmeiiyekeu ~ inkâbb felotWk a 
savâll6 pâlczikâk, tovâbbraen6 kovetkeztetăst61 azonban tart6zkodnak. 
A burokfestes âtlag tomegesebbnek tunteti fel a kiilonbozâ savâllâ- 
kat. Az u. n. „Farbecht** eljârâs azonban kiilonosen kopet âs 
b^lsârban konnyen teved^sekre adhat alkalmat. Bemutatnak tovâbbâ 
emberi tbc. 6s marhâbol kitenyâsztett tbc. bac. keszitmânyeket, 
reszint kulon-kulon, râszint pedig keverek formâjâban. Festâs ossze- 
hasonlltolag, mint fentebb. A pzînteny^szetek răszint azonos koriil- 
m6nyek kozott, reszint pedig vâltoz6 viszonyok kozott fejl6dtek. 
Ezeknek kiilonbozâ fest6si sajâtsâgait felemlithetik, de teljesen 
Smith, Kossel, Weber 6s Heus ârtelmeben. Bemutatnak azonkivul 
kiilonbozâ ideig 180 — 190 «C-nak kitett tbc. keszîtmenyeket, majd 
el6z61eg alcohol 6s chloroformmal kezolteket, az osszehasonlît6 fes- 
tesi eijârâsokkal, melyek miud csak a leguagyobb 6vatossâgra int- 
hetik az objectiv vizsgâl6t. 

Hozeăszol: Maekbreiter db. 



VII. 8zakul68 1907. mârczius 16-ân. 

1. GoTH Lajos dr. 6 h6nap 6ta ferjnel levo hermaphrodita 
esetăt mutatja be. 

Hermaphroditismus esetei ma mar nagy szâmmal ismeretesek, 
a kozolt esetek az 500-at is meghaladjâk, de mivel valâszînii, hogy 
a felismert esetek majd mindegyike koztudomâsuvâ vâlik a casuis- 
ticus irodalom.mai elterjedtsege mellett, ezen szâm az eg^sz muvelt 
vilâgra oszlik meg. îgy raâg mindig eleg ritka tiinemenynek tekint- 
heti ahoz, hogy âszlelt esetet, Qgy rovid bemutatâsra erdemesnek 
tarthassa. 

A bemutatand6 egy^n B. G. Imr6n6sz.N. Katalin (129— 1907. 
f. sz.) 24 âves ev. ref. foldmives ae^szony. Menstruati6ja soha- 
sem volt, molimina sem, f61 6v 6ta fârjnel van, coitusok âltal sem 
ferje, sem 6 nincs kielegîtve s mivel ennek okât a hiively rovid 
voltâban v^li megtalâlni, azârt vâteti fel magât a n5gy6gyâszati 



Digitized by VjOOQIC 



54 JBaYZOKONY VBK. 

k6rodâra, hogy âllapotân — esetleg operatio u^ân — segît- 
tessen. 

Vizsgâlatnâl feltunik, hog'y az eg6sz test szikâr, szegletes. 
Arcz fârfias. Vâgtagokon erâsen rajzolt izomcontourok, sehol zsîr- 
pâma nincs. Âllon, ajkon (felismerhetoen rovidre nyîrott) szorzet. 
Emlâk f6rfias jelleguek (andromastia) alig kiemelkedâk, bimbâ szor- 
zettdl ovedzett. Gegeporczok kemânyek, kiemelkedok, de val6di 
Âdâmcsutka nincs. Fârfias mellkas. Magos, fârfias jellegu medencze. 
Alst3, fels6 vegtagokon kifejezett szorzet. Fej6n hosszu haj, nâiesen 
fesiilve, homlok kozep6n m^lyebben leterjed. Kulso nemi reszek 
tâj^ka er6s, fekete szorzett61 fedett. A szemâremdomb alatt, a cli- 
toris hely^nek megfelâen kb. 5 cm. hosszu glans-sal, praeputium- 
mal ellâtott, ât nem fui*t penis-szeru keplet emelkedik ki. A frenu- 
lum hosszu, eles leczgyanânt huzâdik hâtrafele kb. *6 cm. hosszu 
r6st (periscrotalis fissura) zarva be, melynek hats6 văgâben urethra 
lencsânyi kulso nyilâsa lâthat6, hâtrafele kis, csipk6zeit hymenre 
emlekezteto nyalkahârtya lebenyk^kkel szegelyezve, ezek az introitus 
vaginae szeru nyilâs hâts6 keriiiet^re nem folytatâdnak. Ut6bbi nyî- 
lâs b6ven ujjperczet befogad6, elenken voros, vekony hiivelynyakhâr- 
tyâiioz hasonl6 belăssel bir6, vakon văgz5d6 tasakba vezet. 

Kiviilrâl az egesz genitalăt kât nagyajkszeru, petyhiidt, zsir- 
pârnât alig mutata bârrâncz hatarolja. Ezeii red6k mells6 v^geinek 
megfelel6en, a canalis inguinalisok kiilso nyilâsainâl egy-egy j6kora 
galambtojâsnyi, here benyomâsât tev6 keplet tapintbat6. A jobboldali 
keplet lefelâ nem mozdithat6. a baloldali ellenben melyen az ajakba 
betolhat6, mire utobbi egeszen scrotum jelleget nyer (demonstraţie). 
Ilyenkor tole a lâgyekcsatornâba fut6 koteg (fun-spermat ?) feszul 
meg. Cremasterreflex, penis erectiokăpess^ge fel61 nem lehetett taj^- 
koz6dni, mi vel vizsgâlt az exploratiot csak narcosisban engedte 
meg, anâlkul m6g a lefenykepezesnek is ellene szegiilt. 

VâgbâlnyitdQ szuk, ujjat a kem^ny, feszes izomzat alig bocsâtja 
be. K6t iilâgumo lâtsz61ag a rendesnăl kozelobb fekszik egyraâshoz. 
Mellfel6 tapintva a kis hiivelyszeru tasak v6g6ben alig 1 cm. sz6- 
les vastagabb szovet benyomâsât tevo rovid koteg tapinthat6, mely- 
nek folytatâsa felfele nem ismerhetâ fel, prostata nem mutathatd ki. 

Mieldtt bemutat6 a felsorolt leletek klinikai nj61tatâsaba kezd- 
hetne, roviden ismerteti azt a fejlâdâstani mechanismust, a mely a 
kiilso nemi szervek fejlodesât irânyîtja s a melynek megzavarasa a 
bemutatott rendellenesseg letrejovetelet eredm6nyezte. 

A kiilso nemi szervek (ivardudor, belso 6s kiilso ivarred6k)a 
kloakagodor kornyezetăbâl szârn aznak. A godor mellso veg^bol no 
ki az ivardudor, miâltal az egesz hasadek hosszanti irânyban kihu- 
zatik, mellso hatârât az ivardudor csiicsa kepezi. 

Az, hogy az ivardudor eredetileg egyenesen fejlodik-e, vagy 



Digitized by VjOOQIC 



jeoy26k6nyvbk. 5^ 

pedig* k^t r68zletb<51 alakiîl ki, nincs ni6g eldontve, mivel fejlfidâsfik 
els5 stadiumai mâg nem jutottak 6szlel6s ala, a legfiatalabb, eddig 
^szlelt embryumoknâl mar eg-yes dudort talâltak. 

Kezdetbeu a du dor erosen meghosszabbodik s kb. a 12 het 
tâjâkân a ket nemn^l kb. egyen\6 hosszusâgu, ugy, hogy ebben 
az idâben a n6i ivarszervek dudora is teljesen penisszeru. 

Kb. 2-5 — 5*0 cm. hosszu embryumoknâl mindk^t nemn^l a 
dudor kb. 2 mm.-nyi kiemelkedes, melynek raellso vegât tobbi r6sz6- 
t61 egy korkoros barâzda kiiloniti el. Ezea elkiilonîtett reszb^l k6p- 
zodik a glans clitoridis, a barâzdâaâl pedig a praeputium. Ugyanis 
az emlîtett barâzda proximalis hatârâii levo kis kiemelkedâsbol Qgy 
vegul az egăsz makkot beborit6 borredo emelkedik ki. 

A praeputium mindkât nemnâl egyformân fejlodik ki, a redo 
5V2 — 7 cm. hosszu ebrânyeknel vâlik eloszor lâthat6vâ, 12 — 14 cm. 
hosszusâguâl mâr az egesz makkot fedi, csak csucsât hagyja 
szabadon. 

A praeputium a glansrol csak k^s6bben vâlik el. olyanformân 
miut a hogy a hiively lumeue kikepzodik, t. i. a makk es fityma 
kcizott levo epithelsejtek szâtesesevcl. 

A leirt szerkezet el6r6se utân a glans epen ugy, mint az 
eg^sz dudor a n6i nemnel visszamarad novekedeseben, miâltal az 
ivardudor a nagy ajkak kozcitt mindinkâbb eltunik, kb. 20 cm. 
testhosszusâgtol kezdve pedig a clitoris az idosebb foetusokra 6s 
ujsziilottekre jellemzo viselkedest mutatja. 

Ferliaknâl a kloaka a vegbel 6s hugycs6nyîlâs kiv6televel 
teljesen zâr6dik, n6knâl csak a gât terjedelraâben n6 ossze. A meilso 
nyitva marad6 r6szletb61 lesz a szemâremrâs, a kloaka szâlânek 
idees6 r6szleteinek, a belso ivarred(5knek megvastagodâsâb61 k^p- 
zodnek a kisajkak, melyek ennelfogva fejlod^siiket tekintve, nem 
nyâlkahârtj'^a, hanem bârk^pletek. 

A kloaka k6t oldalân mâr 18 — 22 mm. hossziî embryumoknâl 
ket gombolyded râncz lâthato, ezek a kiilso ivarredâk, melyek ugy 
meii-, mint hâtrafele megnyulva 3 — 4 cm.-es âbrenyeknâl tnâi* az 
ivardudor basisât is korulfogjâk, hatul pedig a gât kikepzâd^se 
utân azonnal egyesiilnek. Ezek kepezik fărfîaknâl a scrotumot azâltal, 
hogy a kloaka zâr6dâsa utân a rhapheban egesz hosszusâgukban 
osszen6nek. N6kn6l nem n6nek ossze, hanem a nagy ajkakkâ ala- 
kulnak ât. 

A mint az elmondottakb61 lâthat6, a kiils6 nemi reszek fej- 
Iddâse a m^henbelâli elet els6 12 het^Sben nem mutat felismer- 
hetd kiilonbsdget, a ket nem eltărâ boncztani szerkezete ertelmebea 
val6 dilferentiâl6dâsa csak azutân indul meg. Minthogy bemutatott 
esetiinkben a kiâlsd genitale diflFerentiâlodâsa nem 6rte el a fejM- 
cl6snek azt a fok4t, mel^ben az egyik, vagy mâsik nenmek karsk* 



Digitized by VjOOQIC 



56 jboyz6k0nyvek. 

teristicus jellegei tulsulyba l^pnek, a lâthatâ rendellenesseg letrejottet 
ugy kell ertelmezniink, hogy a kulso nemi râszek elkiUonuUse meg- 
âllott abban a stadiumban, a mdy egy 12 hetes âbrâny fejlettsâgă' 
nek felel meg. 

Az elmondottak megâllapîtâsa utân elsosorban az volna eldon- 
tend6, hogy a bemutatott eset milyen neraunek min^sittessâk. 

Mint israeretes, hermaphrodita alatt — legalâbb a termeszetrajz- 
ban hasznâlt ârtelemben — olyan egyânt kellene erteni, a kin^l 
ugy a fârfi, mint a n6i ivarmirigyek ki vannak fejl6dve. Ilyen oset 
— a mint azt Ahlpeld, Dohrn stb. 6ta tudjuk, embemâl Hmutatva 
nincs. 

Az egy etlen râgebben sokat idăzett ide vâg6 eset HEPPNEBi 
volt, az ujabb vizsgâlatok kritikâjât nem âllotta meg, az âltala 
„ovarium"-nak jelzett kâszîtmânj'^ rajzâban petef^szekre jellemzetes 
k6p egyâltalâban nem talâlhat6. 

Termâszetes, hogy egyetlen positivus eset minden aprioristicus 
okoskodâst halomra dontene, de mar a priori val6szinutlennek lâtszik 
az, hogy ugyanazon egy^nn^l ketf^le ivarmirigyek fejlodhessenek 
akkor, midon kiilonnemusâget meg egy petâbol szârmazo ikreknM 
sem ^szleltek soha. 

Tehât az u. n. hermaphroditismus^ vagy ha igy tetszik : psetido- 
hermaphfvditismus eseteiben eleve tisztâban kell lenuunk azzal, 
hogy az illetok feltâtlenul egynemiiek, csakhogy a nemet a kiilso 
nemi reszekbol azok differentiâl6dâsânak visszamaradâsa miatt eldon- 
teni nem lehet, tehât meg nâmely tankonyvnek azon meghatârozâsa 
sem lâtszik helyesnek, hogy pseudohermaphroditismusnâl ferfias 
kiils6 genitalenak noi ivarmirigyek (ps. hermaphr. femin.) felelnek 
meg, n6i kiils6 nemi szerveknek pedig herek (ps. hermaphr. mase). 

Azt eldonteni, hogy valamely adott esetben egy hermaphr. 
nonek, vagy fărfinek declarâltassek, nagyon nehez âs tulzottnak kell 
tartanunk Fritsch ama kijelentăset (Gerichtliche Geburtsh. Miiller 
Hdb. 3. P. 676.) hogy behat6 vizsgâlatnâl a nem eldontes6oek 
mindig sikeriilnie kell. Hiszen azt lâtjuk, hogy meg seeti6nâl sem 
konnyu szovettani vizsgâlat nâlkul a leletek egyertelmu magyarâ- 
zatât adni. Annâl kevesbe ălonel. 

Igy Arsano Mâria 84 6ven ât szerepelţ miut no, ferjhez is 
ment, a secti6nâl kiderult, hogy ferfi. Engelhardt eseteben egy 30 
6ven ât f^rfinek tartott hâzassâgban el6 egyân m^hrâkban halt el. 

Egy hermaphrodita nemânek megâllapitâsânâl elsosorban azt 
kell tekintetbe venni, hogy a sz6banforg6 fejlodesi rendellenesseg, 
âltalâban sokkal gyakrabban eszlelheto fârfiaknâl, mint nokn^l. 
Penisszeru ivardudor, j61 fejlett glans es praeputium ferfi mellett 
sz61nak, clitorisra emlăkezteto dudor not gyanittat. 



Digitized by VjOOQIC 



jegy26k0nyvek. 57 

Fontosuak tartjâk a kiilsâ habitust is, menWl f6rfiasabb az, 
annâl va]6szinubb az illeW egyân fârfi jellege âs megfordîtva. Nagbl 
szerint f&rfi hermaphr.-nâl annâl kifejezettebb a nâies habitus âs a 
hulfio genitale nfiies typusa, ment61 sorvadtabbak a herâk. Kiv6tele- 
ket eme szabâly al6l is ismeriink. Vibchow jegyzi fel a vilâgszerte 
legismertebb esetr6l Hohmann Katharinâr6l, hogy j61 fejlett hereje 
volt, mozg6 ond6szâlcsâkkal, igen n<5ies kiilsâ mellett. Ahlfeld sz6- 
belileg kozli Marchand-nâl ugyancsak Hohmann Katharinâr61, hogy 
kes6bb meghâzasodott 6s 6W gyermeke is sziiletett. 

A herek rendszerint vagy a hasiiregben maradnak, vagy a 
canalis inguinalisban âllanak meg. Megkonnyiti a diagnozist az, ha 
egyik, vagy raiudk6t here a scrotum illet<5 felebe leszâllott, nem 
szabad azonban feledni, hogy kivetelesen ovariumok is siilyedhet- 
nek a nagyajkakig. 

Mindezeket tekintetbe vâve, bemutatott esetât fârfinak tartja, 
avval a fonutartâssal, melyet hasonl6 korulmânyek kozott szovettani 
vizsgâlat n61kiil elejteni nem szabad. Ond6szâlcsâkat nem keresett, 
mert a vizsgâlat el6tti napon is megkîs6rlett coitus utân spermato- 
zoonok amugy is lehetnek deponâlva s îgy bizonyît6 ârt^kkel nem 
birhatnânak. 

Az, hogy vizsgâlt esetiink nemileg fârfiakhoz erzett inkâbb 
vonz6dâst, szint6n nem lehet bizonyîtâ. Ismeretes pi. Dohrn esete, 
ki egy herraaphroditânak fârjhez menetele utân 6 6vvel mutatta ki 
ketsegtelenul f6rfi voltât, az Ulet6 azonban szerette „f6rj6t** s hâzas- 
sâgât tovâbbra is fonntartotta. Neugbbaubb emliti egy eWkeW vars6i 
keresked6 leânyânak, helyesebben fiânak eset6t, kirâl menyasszouy 
korâban derălt ki val6di neme, s a ki ezutân is ragaszkodott ahhoz, 
hogy voleg^nye nfiul vegye. 

MoLL (Kontrăre Sexualempfindung P. 888.) emliti, hogy 
pseudohermaphroditâknâl homosexualis nemi oszton el6fordulhat, s 
ebben fontos momentumnak tartja azt, hogy az illet6ket nemilk fel nem 
ismerâse miatt gyermekkoruktâl fogva a homosexualitâsra rânevelik. 

Konnyeu elkepzelhetâ, hogy az ilyen szerencsâtlenekn61 az 
âllapotukr61 val6 felvilâgositâs sulyos megrâzk6dtatâssal jârhat, sot 
nem egyszer ongyilkossâgra is vezet, mint Takdiru esetăben B. 
Alexine-nâl, vagy a Nbdgebaueb emlitette kiewi esetben. Ritkân 
vegz6dik olyan kedâlyes megoldâssal az „erreure du sexe"* megâl- 
lapltâsa, mint Pouro eseteben, mid(5n egy fiatal holgynâl âllit61a- 
gos lâgy6kserv miatt a nagyajkba metszv6n, herăt talâlt. A nyîlâst 
azonnal bevarrta s a narcosisbâl felocsudâ kisasszonynak azt mondta, 
hogy csinâltasson magânak nadrâgot 6s akkor mehet haza, mire 
az egykori kisasszony, most mâr fiatal ur, boldogan tâvozik a 
klinikâr61. 



Digitized by VjOOQIC" 



58 jegyzOkOnyvek. 

2. Kenyprks BALizs taaâr el<5adâsa : A Montgen-sugarak tor- 
vânyszăki orvostani jdentosâge. (Folytatas.) A csontok sârtiUsei. Ceont- 
torâseknek ietszo elvăHozâsolC* czîmmel. 

E16ad6 a Rontgen-kâpek magyarăzatândl el6fordul6 t^vedâseket 
târgyalja; ismerteti azokat az alakokat, a melyek alkalmasak arra, 
hogy torâst liiiitessenek fol ott, a hol a val6sâgban torăs nincsen. 
Vâzolja azokat a szabâlyokat, a melyeket be kell tartaui, hogy a 
valâsâgnak lehetâleg megfelel6 âmyek-k6peket kapjunk s ismerteti 
a j61 sikeriilt fănykâpek tulajdonsâgait. Vâgig menve a vâgtagok 
izuletein, felemliti 6s uagy szâmu felvâtelein bemutatja azokat a fej- 
16d6si fokozatokat, rendellenessâgeket 6s jârul6kos csontokat, a melyek 
megtâvesztăshez vezethetnek s eseteket emlît, a melyekben ilyeii elvâl- 
tozâsokat fălre magyarâzva, egyes vizsgâl6k tânyleg t6vesen csont- 
torăst vettek fol ott, a hol az nem volt jelen. 



Digitized by VjOOQIC 



REVUE 

UBER DEN INHALT DES ,ERTESIT6^ 
SITZUNGSBERICHTE 

DER MEDIZINISCHEN SEKTION DES ERD^LYI MUZEUM EGYESOLET 

(ERDfiLYER MUSEUM-VEREIN) 

XXIX. Bând. 1907. I. Heft. 

MITTEILUNG AUS DEM PHYSIOLOGISCHEN INSTITUT DER KON. 
UNG. ^FRANZ JOSEP^' UNIVERSITĂT IN KOLOZSVĂR. 

Director : Professor Dr. Ladislaus Udbănszky. 

Die Hemmung und andere Innervationsersehei- 
nungen an den Raupen der Cossus ligniperda* 

vom Docenten und Adjuncten des Institutes De. Elem4r Vebess. 

Gewisse Erscheinungen der Innervation, die der Versuchs- 
eharakterisierung zugănglich siad, zeigen nicht nur bei Tie- 
ren verschiedener Gattung, sondern, zumindestens bei gewissen 
Gruppen, selbst einer und derselben Tiergattung, je nach dem 
Entwickelungsstadium des Individuums, Abweichungen. 

Besonders gut sind jene Organismen zu den Zwecken der 
vergleichenden Versuche verwendbar, die in verschiedenen Ent- 
wiekelungsstadien selbstăndig, beziehungsweise nicht an den 
Korper der Mutter gebunden, vorkommen. So ist beispielsweise 
die Raupe, die Puppe und der Schmetterling jedes fiir sich ein 
unabhăngiges Individuum, so dass sie in jedem Entwickelungs- 
stadium unter gleichen ăusseren Versuchsbedingungen mit ein- 
ander verglichen werden konnen. Es war daher leicht bei die- 
sen das interessante Verhalten wahrzunehmen, dass die Indivi- 
duen in verschiedenen Stadien der Entwickelung auf die ein- 
zelnen Reize mit mehr-weniger verschiedenen und mit fiir diese 
Stadien charakteristischen Reactionen antworten. Gegenstand 
âhnhcher Untersuchungen bildete die Raupe der Cossus ligniperda. 

* Nach einem Vortrage in der ărztlichen Fachsitzung des Erd61yer 
Museum-Vereines am 26. Jănner 1907. 

ârtesItC (orroBi szak) 1907. 1 



Digitized by VjOOQIC 



2 DR. BLBMâR VBRBSS. 

Die Untersuchungen und Versuche konnen wir kurz fol- 
genderweise zusaramenfassen : 

Die Hemmungserscheinungen lassen sich umso leichter 
auslosen, je ălter die Raupen sind, je năher sie also zur Pup- 
penbildung stehen. Schon bei in Cocon elngesehlossenen Rau- 
pen sind die Hemmungserscheinungen gesetzmăssig auslosbar, 
wenn wir die Cuticula in unmittelbarer Năhe des Ganglion 
supraoesophageale beruhren. Die stark ausgeprăgte Tastem- 
pfindlichkeit iibt Einfluss auf den Gang der Metamorphose aus. 

Auf musculodirecte galvanische Reizung tritt eine dera 
Tetanus ăusserst ăhnliche Zusammenziehung auf; diese Erschei- 
nung spricht gegen eine Verallgemeinung des PFLOoER'scheu 
Zuckungsgesetzes. 

Bei Reizung der Ganglien, gleichviel ob mit dem galva- 
nischen, oder dem faradischen Strome, stellen sich derartige 
Reactionen ein, die auch den Typus der normalen Lageverăn- 
derung der Raupe veranschaulichen ; bei Schliessen des Stro- 
mes treten sehr hăufig gruppenweise Zuckungen auf, bei Unter- 
brechen des Stromes aber Zusaramenziehungen, welche der 
normalen „Schritt"-curve ăhnlich sind ; auf faradische Reizung 
bekommt man nie eine reine tetanisehe Plateaulinie, sondern 
es ergeben sich im Verlaufe derselben, mehr weniger regelmăs- 
sige, periodische Schwankungen. 

Bei wiederholter Anwendung eines inducierten Strom- 
schlages, stellt sich dureh Vermittelung der Ganglien die Ersehei- 
nung der Summation und der refraclăren Periode ein. Nachdem 
an der Raupe auch das BowDiTcn^sche Treppenphânomeu beo- 
bachtet werden kann, fălit eine gewisse Ăhnlichkeit zwischen 
der Arbeitsverrichtung der Raupe und dem Herz von Tieren 
hoherer Ordnung auf. Die charakteristischen Eigenschaften des 
Herzens, der Eintritt von Reactionen auf heterologe Reizungen, 
kommen gleiehfalls zur Geltung. Als Beispiel hiefiir, werden die 
Herzcontracturen mit Superpositionstypus angefuhrt ; infolge 
thermischer Reizung gelangt nămlich die Superposition schăr- 
fer zum Ausdruck. 



Digitized by VjOOQIC 



Erfahrungen ilber die Lumbalanalgesie und der 
heutige Stand dieser Lehre.* 

vom Professor Db. Ludwig Makaba. 

Auf dem Gebiete der Narkose haben wir bedeutende Fort- 
sehritte gemacht. Wir haben die Eigeiiheiten verschiedener 
Narkotica kennen gelernt und eine bessere Technik der Anwen- 
dung derselben, wodurch der Verlauf der Narkosen ein giins- 
tigerer geworden und ihre Gefahren geringere wurden. 

Es gibt jedoch KranJce und Krankheiten^ bei denen die Nar-, 
kose auch heute noch^ teils unmittelbar, teils mittelhar gefăhrlich ist, 

Ein weiterer Nachteil der Narkose ist es, dass der Operateur 
vom Narkotiseiir ahhăngig ist, trotzdem Ersterer fiir den Erfolg 
der Operation verantwortlich bleibt und es ist schwer einen guten 
Narkotiseur zu findem. 

Die Haupterrungenschaft der letzten Jahrzente auf dem 
Gebiete der Narkose ist die diluierte Verabreichung der Narko- 
tica und die Vorkehrungen zur Vermeidung der Speichelaspira- 
tion. Aber auch die Localanaesthesie machte in den letzten 
Jahren bedeutende Fortschritte (Beclus, Braun, Hackenbruch). 
Die Begeisterung mit welcher wir das Reolus und ScHLEicH^sche 
Infiltrationsverfahren begrussten, măssigte sich bald ; die strenge 
Kritik wies die beschrănkte Brauchbarkeit dieser Verfahren 
nach ; es kana die Reaction und mit ihr die Narkose wieder 
ans Ruder, so dass auch den voUkommeneren Verfahren der 
Localanaesthesie, beiweiten nicht die ihnen gebiihrende Wiir- 
digung zuteil wurde. 

* Nach einem Vortrago in der ărztlichen Fachsitzung des Erdâlyer 
Museum-Vereines am 23. Februar 1907. 

1* 



Digitized by VjOOQIC 



4 DR. LITDWIG MAKARA. 

Heute haben aber die Erfolge der Lumbalanalgesie die 
allgemeine Aufmerksamkeit abermals auf diese neuere Methode 
der localen Anaesthesie gelenkl. Heute ist dies das moderne 
Verfahren. 

Die ersten Versuche von Einspritzung einer 2Vo-igen 
CoeaînlOsung in den Ruekenmarkskanal des Hundes, dann in 
den eines riickenmarkkranken Menschen riihren von Corning 
her ; Quincke stellte die Technik der Lumbalpunction fest, wo- 
rauf BiER A. sieh eingehender mit dem Verfahren, das er Lumbal- 
anaesthesie nannte befasste. Er spritzte 0*005—0*015 grm Cocain 
nach erfolgter Lumbalpunction in den Duralsack und beobach- 
tete danach Anaesthesie der unteren Extremitaten, ja selbst 
des Bauches bis oberhalb des Nabels. Gleichzeitig mangelten 
aber schwere Nebenerscheinungen nicht, die spăter auch Sel- 
DowiTscH und TuFFiBR bestătigton. 

Ein grosser Fortsehritt war der Gebraueh des Tropacocain 
an Stelle des Cocains (Schwarz), sowie die Einspritzung einer 
Vs Voo Adrenalinldsung in den Duralsack 5 Minuten vor Ein- 
spritzung des Cocain (B.er, Donitz). Um dieselbe Zeit empfahl 
Chaput das neue Anaesthetium das Stovain^ das auch von Bier 
als bestes Lumbalanaestheticum bezeiehnet wurde. 

Bei Gebraueh desselben haben sich die Nebenerscheinun- 
gen der Lumbalanalgesie derart verăndert, dass das Verfahren 
auch fiir die allgemeine Praxis empfohlen werden kann. 

Zur Lumbalpunction bedienen wir uns des BiER^schen 9—10 
cm. langen, 1 mm. dicken nadelf5rmigen Troicarts, zur Ein- 
spritzung der REcoRo'schen Spritze. 

Der Einstich erfolgt zwischen 2-ten und 3-ten Lendeh- 
wirbel, senkrecht auf die Haut, eventuell kann die Nadei etwas 
nach aufwărts gehalten, die Mittellinie aber muss genau eînge- 
halten werden. Beim Einstich ist die Nadei mit Mandrin verse- 
hen, sind wir nahe am Duralsacke wird dieser entfernt; sobald 
der Liquor erscheint, wird die bereit gehaltene Sprîtze zur 
Einspritzung des Anaestheticums angebracht. Streng mussLuft- 
inhalt in der Spritze wermieden werden. Nach erfolgter Ein- 
spritzung wird Spritze sammt Canule entfernt, die Wunde mit 
steriler Watte und Leukoplast bedeckt, und der bis jetzt in 



Digitized by VjOOQIC 



ERFAHRUNQEN t^BER DIE LUMBALANALGESIE. 5 

sitzender Stellung gewesene Kmnke auf den Operationstisch 
gelegt. Ist eine Anaesthesie am Unterleibe erwiînscht so brin- 
gen wir den Krankon in TuENDELENDBuiia'sche Lage (Kader). 
Die vollkommene Wirkung stellt sich gewohnlich nach 5 Minu- 
ten ein, selten spăter, ist sie nach 10 Minuten nicht da, so 
bleibt sie gewohnlich aus. Die TRENDELENOBURo'sche Lage wird 
augenblicklich aufgelassen, sobald sich die gehOrige Analgesie 
eingestellt hat. 

Die Einspritzung darf jedoch nur dann vorgenommen wer- 
dcn, wenn Liquor ausfiiesst, denn nur dann sind wir mit der 
Spitze der Nadei sicher an richtiger Stelle. Will die Manipula- 
tion nicht gelingen, horen wir ara besten mit derselben auf, 
denn die wiederholten Versuche sind dom Kranken unangenehm 
und der Erfolg ist unter solchen Umstănden ohnehin zweifelhaft. 

Von den verschiedenen anaesthesierenden Mittcln, diirfte 
das Stovaîn die meisten Anhănger haben. 

Auch wir verwendeten abgesehen von zwei Novocain-Sup- 
rareninanalgesien ausschHesslich das Stovain-Epircnin nach 
BiLLON. Unsere Erfahrungen beziehen sich also auf dieses. Eine 
halbe Stunde vor der Operation bekamen die Kranken 1—2 
cgrm. Morphium subcutan. Die Injection der Stovainlosung 
erfolgte bei sitzender Stellung des Kranken ; zumeist verbrauchten 
wir 5—6 cgrm. zu einer Analgesierung. Vom Liquor liessen 
wir nur einige Tropfen abfliessen, dagegen verdiinnten wir 
in der Spritze das Stovain mit dem Liquor zumindesten zur 
Hăifte. Die Lumbalanalgesie versuchten wir bei 150 Kranken 
bei zweien gelang dieselbe wegcn Verkriimmung der Wirbel- 
săulo nicht. Der jiingste Patient war 17, der ăltestc 70 Jahre 
alt. Es handelte sich in 66 Făllen um freien Leistenbruch, in 
3 Făllen um Schenkclbruch, in 23 um incarceriertcn Leisten- 
bruch in 2 um incarceriertcn Schenkclbruch. Bruch und Hydro- 
keleopcration machten wir 4-mal, Hydrokeleoperation 5-mal ; 
an den Genitalien wurden 14, am Mastdarm 16 Operationen 
vorgenommen; am Oberschenkel o, am Knie 6, am Unter- 
schenkcl 18, am Fuss 2. 

Bei den 146 Stovaininjectionen trat vollkommene Anal- 
şesie 106-mal ein, kurze Analgesie 9-mal, Hyparaesthesie,12- 



Digitized by VjOOQIC 



6 DR. LUDWIG MAKARA. 

mal, die Analgesie blieb in 19 Făllen aus. Die Analgesie stellte 
sich innerhalb 4 — 5 Minuten ein, selten spăter ; iiber 15 Minuten 
hinaus warteten wir nie, sondern narkotisierten. Die Trendelen- 
BURG^sche Lagerung verwendeten wir in den letzten Monaten 
systematiseh, doch sahen wir im Erfolge keinen aufifălligeren 
Unterschied. 

Eine schwerere Nebenerseheinung beobachteten wir wăhrend 
der Operation nicht, bei einem Kranken stellte sich măssiger 
Collapş ein, der auf eine Kampherinjection aufhorte, bei Einem 
Erbrechen und schwacher Puls, bei Dreien Erbrechen, bei 
Einem Brechreiz. 

Eine Nachwirkung zeigte sich bei 19 Kranken in Forra 
von Kopfschmerzen : 12-mal waren Riickenschmerzen, 21-raal 
Kopf- und Riickenschmerzen, l-mal Nackenschmerzen, 8-mal 
Erbrechen, 2-m.al Schlaflosigkeit, l-mal Appetitlosigkeit vor- 
handen. 83 Kranke hatten keine nennenswertere Klage. 

In allen Făllen waren jedoch die Unanehmlichkeiten nicht 
bedeutender, ja zumeist geringfiigiger als sie nach Narkosen 
beobachtet werden. 

Bronchitis beobachteten wjr nach Bruchoperationen wieder- 
holt Erstere scheint sich also auch bei der Lurabalanalgesie 
nicht eliminieren zu lassen. 

Ueber den gegenwărtigen Stand der Lumbalanalgesie kon- 
nen wir folgendes behaupten: 

1. Unsere entsprehendsten Mittd sind das Stovdin und dos 
Tropacocam, Die beweglichkeitslăhmende Wirkung des Stovaîn 
ist wăhrend der Operation hăufîg von Vorteil, aber eben des- 
halb ist es zu iiber den Nabel hinauf reichenden Analgesien 
nicht zu verwerten. Das Tropacocaîn ist auf die Bewegungs- 
nerven von ăusserst geringem Einfiuss und so kann es auch 
zu hoher hinaufreichenden Analgesien verwendet werden. Lăh- 
mung der Atmung diirfen wir bei seinem Gebrauche kaum 
fiirchten. Die anaesthesierende Wirkung ist aber weniger inten- 
siv, als jene des Stovaîns. 

2. Die Verwendbarkeit der Lumbalanalgesie ist eine he- 
schrănkte und es fălit gerade jener grosse Teii der Operationen 
ausserhalb der Grenzen ihrer Verwendbarkeit, bei welcheu die 



Digitized by VjOOQIC 



ERFAHRUNGEN tJBER DHE LUMBALANALGESIE. 7 

Anwendung der Narkose eine schwerfălJige ist, so die Opera- 
tionen im Munde. Eiti Nachteil besteht weiters darin, dass die 
Wirkungniebestimmtvorauszusehcn ist. Contraindiciert erscheint 
sie bei infeetiosea Entziindungen und nervosen Personcn. 

3. Ein Vorteil des Verfahren ist es, dass wir den Narkoti- 
seur entbehreri konnen, wir konnen dasselbe bedeutend leichter 
iiberwachen. Die gelungene Lumbalanalgesie is dem Kranken 
und dem Operateur beiweitem angenehmer, als die Narkose. 
Es ersetzt letztere zweckmăssig bei solchen Kranken, bei denen 
die Gefahren der Narkose gr()sscre sind. 



Digitized by VjOOQIC 



Protokolle 

der medizinischen Section des Siebenburger Museum 

Vereines. 

Vorsitzendor : Prof. Dr. Sigmund Pdbjesz. 
Schriftfiihrer : Dr. Daniel KonrIdi. 



I. Fachsitzung am 26. Jânner 1907. 

1. Demonstration des Dr. Emerich Hevesi. 

Der demonstrierte Fall liefert eineii weiteren Beitrag zu jener 
bedeutenden Entwickelung, welehe dio Serumtherapie bei der Be- 
handlung des Anthrax in den letzteren Jahren genommen hat. 

Der 43 Jahre alte Landmann kam am 18. Jănner 1907 an 
unsere Klinik nnd gab an, er habe vor zwei Tagen am unteren 
Rande des rechten Augenbrauens ein kleines Knotchen wahrgenora- 
men, das Jucken verursachte. Am selbeu Tage besah und befiihlte 
er vielleicht auch die Pferde- und Ochsenhăute, die durch das Dorf 
gefuhrt wurden. Abends kratzte er sich die kleine Geschwulst auf 
und am folgenden Morgen war sein rechtes Auge zugeschwoUen. 
Bei seiner Aufnahme an die Klinik ist infolge Schwelluug des 
Lides, die Lidspalte geschlossen, die Schwellung erstreckt sich in 
der Ausdehnung eines Handtellers auf die supra — infraorbitale — 
und Schlăfengegend ; die Schwellung fiillt sich prall an und ist 
schmerzhaft. Ober dem rechten Augenlido in Gruppen sitzende 
stecknadelspitz- bis mohnkorngrosse Blăschen. Temperatur 38*2 « C. 
Aus dem geschwellten Lide wird mittelst Einstich etwas blutiges 
Serum entnommen. Auf Deckglaspraeparaten nach Gram gefarbt ia 
Gruppen und vereinzelnt sitzende, lange, dicke Bacillen mit abge- 
kappten Enden sichtbar, nebst zahlreichen Staphylo- und Strepto- 
kokken. 

Nachmittag 4 Uhr scheint der Kranke hinfăllig, ist apathisch 
und somnolent; Tetoperatur 39*80 C; um 5 Uhr erhălt er eine 
Injection von 25 cm^ Anthraxserum aus dem Budapester Jenner- 
PASTEUR'schen Institut in die rechte Vena mediana. Nach der Injec- 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLE. V 

tion ScMttelfrost ; dre weitere Temperatur: Abends 7 Uhr 40* C. 
am 19-teii Fruh 2 Uhr 37 5, um 11 Uhr 36-9, am 20— 22-ten 
stăndig zwischen 36-9 und 36-4o C. 

Wenn wir auch aus dieser Beobachtung keine verallgemeinende 
Schlusse ziehen wollen, so ist dennoch die plotzliche Verănderung 
des gesammten Krankheitsbildes ad melius, unmittelbar nach Ver- 
abreichuug des Serums, ohne jeden weiteren chirurgischen Ein- 
griff, auffallend. 

Als Gegenstiick dieses Falles solie weiters jener erwăhnt sein, 
der vor 4 Monaten an der chirurgischen Klînik behandelt wurde. 
Es bestand nahezu das nâhmliche Krankheitsbild. Incisionen und 
wiederholte Ignipunctur bKeb erfolglos, das Oedem schritt weiter. 
Nach Injection von 20 cra^ Serunfi fiel die Temperatur constant und 
am 4. Tage war Patient fieberfrei.. 

2. Professor De. Blasius Kbnyerbs erwăhnt, unter Berufung 
auf seinen jiingst gehaltenen Vortrag, in welchem er das Verfahren 
erorterte, mittelst dem Momentaufnahmen von Roentgenbildem auch 
von dickeren Korperteilen gemacht werden konnen, dass das Ver- 
fahren seitdem ununterbrochen geubt wird, dass jedoch dort, wo 
in kurzer Zeit hintereiuander raehrere Aufnahmen hergestellt wurden, 
die erste Aufnahme ziemlich gut gelang, wăhrend die folgenden 
immer undeutlichere wurden. Nachdem bei einer Gelegenheit an 
einer Aufnahme auch das blasse Bild der vorhergegangenen erschien, 
musste darauf gedacht werden, dass etwa der Verstărkungsschirm 
von verschleierndem und verschhmmeniden Einfluss auf die Deut- 
lichkeit ist. Die Momentaufnahmen werden nămlich so gemacht, 
dass das empfindliche Film gelegeiitlich der Durchleuchtung zwischen 
zwei Verstărkungsschirme koramt. Diese fluorescieren nun unter 
deoi Einflusse der Roentgenstrahlen, es erscheint an diesen in griinlich 
louchtendem Bilde der Schatten des durchleuchteten Korperteiles, 
uud dieses griinlich leuchtende Bild greift die empfindliche Schichte 
an und verdirbt das zur năchsten Aufnahme verwendete Film, da 
das fluorescierende Bild noch eine Zeit laug bestehen bleibt, selbst 
wenu der Schirm dem Einflusse der Roentgenstrahlen entzogen wird. 

3. Vortrag des Dr. Elbm6r Veress: Die Hemmung und andere 
Innervationserscheinungen an den Raupen der Cossus ligniperda 
(S. Revue S. 1). 

II. Fachsitzung am 9. Februar 1907. 

1. Demonstration des Dr. Michael GXl. 

Die 23. Jahre alte I. Gr. wurde am 22. Jănner an die geburts- 
hiilfliche Klinik aufgenommen und fanden wir an der vorderen 
Seite des Halses ein gut faustgrosses Struma. Die Vergrosserung 
erstreckte sich auf beide Seiten- und den Mittellappen und soli 



Digitized by VjOOQIC 



10 PROTOKOLLB. 

bei ihrer Geburţ bereits bestaiiden haben. Am 26. Jănner normale 
Geburt ; dio ausgotragene, normal ontwickelte Frucht, kommt in 
livider Asphyxie zur Welt und zeigt der Schilddriise entsprechend 
zwei nussgrosse, weich anzufiihlende, scharf begrenzte Volumens- 
zunahmen. Ausser der Mutter der Neugeborenen, leidet deren Vater, 
5 Geschwister, Grosseltern und 5 Geschwister der Grossmutter an 
Kropf. Alle wurden angeblich mit demselben geboren. 

Dr. AladIb Elfeb mochte mit besonderer Riicksicht auf 
eventuell vorhandenen Status thymieo-lymphaticus, iiber die Todes- 
ursache der erwăhnten Personen năheres wissen. 

2. Db. Hrinrich Kanitz: Onychia et paronychia syphilitica 
mit Krankendemonstration. Daa 11 Monate alte Kind hat seit 3 
Monaten an den Fingern, seit 3 Wochen ura die Afteroffnung Aus- 
schlăge. Die Mutter wurde im Februar des v. J. mit recenter Lues 
an der Klinik behandelt. Die Finger an beiden Hănden, eine Zehe 
des linken, zwei des rechten Fqsses zeigen folgende Verănderun- 
gen: Das Nagelglied stark geschwellt, die Haut livid, cyanotisch, 
um das Nagelbett herum mehr-weniger infiltriert, stellenweîse exul- 
ceriert. Die distale Hălfte der Năgeln ist glanzlos, schmutzig grau-gelb 
gefărbt. uneben. An den freien Enden der Finger Hyperkeratose. 
Aus diesen, sowie aus weiteren Verănderungen entschieden luetischen 
Gharakters, so hypertrophische Pappeln um die Aftermiindung und 
an den grossen Schamlippen, zerstreute Pappeln an der Haut der 
Extremităten wurde obige Diagpose gerechtfertigt. 

Alle diese Verănderungen diirften als Zeichen einer acqui- 
rierten Lues aufgefasst werden, obgleich mit Rucksicht auf die 
Syphilis der Mutter auch mit der Moglichkeit der angebbrenen 
Syphilis gerechnet werden muss. 

Dr. ALADiR Elpeb frăgt ob Vortragender nicht auch auf 
germinative Vererbung von Seite des Vaters gedacht habe. 

Dr. H. Kantfz halt die Frage fiir berechtigt; obwohl in die- 
sem Falie der Vater unsicher ist, muss deonoch auch auf eine 
paternelle germinative Infection gedacht werden. Er erwăhnte diese 
nur deshalb nicht, da er der Meinung sei, die Vererbung durch 
Vermittelung der văterlichen Zeugungszellen, sei ausgeschlossen. 

3. Vortrag des Dr. Desiderius Vr8zpr]6mi : „Ein Fall von 
Gehirngliom, Beitrăge zur Histologie des Neuroglion, 

Discussion. 

Db. a. Elfer hebt die Vorziige der Bilder mit VEszpithiwi'scher 
Azurfărbung hervor. 

Dr. Tibor PiTERPi. Aus der Tatsache, dass in den mikro- 
skopischen Praeparaten des Glioms, die Gliafasern einen derart 
selbstăndigen Charakter aufweisen und eine vom Zellkorper derart 
verschiedene Fărbung besitzen, habe er den Eindruck gewonnen, 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLE. 1 1 

dass es ebenso wie beim Nerveng*ewebe, auch beim Gliagewebe 
moglich sein wird fasernzeii^ende Zeilen denen die Neurofibrillen 
zeugenden Nervenzellen entsprechen wiirden, uiid selbstăndige 
Zellenelenieiite voa unbekannter Bedeiitung zu unterscheiden, die 
mit deii Ganglion zeilen in Zusaramenhang gebracht werden konnen. 
Diese Impression wird weiters dureh die gegeuwărtige Auffas- 
sung der Histogenese des Gliagewebes unterstUtzt. 



III. Fachsitzung am 16. Februar I907. 

Vorsitzonder : Prof. Dr. Ladislaus UdbXnszky. 
Schriftfiihrer ; Dr. Daniel KonrXdi. 

1. Dr. Hiinbich Kakitz stellt einen interessanten Fall von 
ausgebreiteter, intensiver Argyrosis vor. Die graue Verfărbung be- 
triff die Gesichts- und Kopihaut; die Haut des Stammes imd der 
Extremităten in măssigerem Grade, in bedeutenderem Masse die 
Conjunctiven, die Lippen- und Mundschleimhaut. Ursache der Argy- 
rosis ist der Umstand, dass Patient sich seit 6 Jahren, taglich 3 — 4- 
mal, mitunter auch ofter, die bestandenen luetischen Geschwiire 
und Exantheme am Penis, an der Haut und an der Mundschleim- 
haut, spăter die Stellen wo solche bestanden hatten, ohne Vorwissen 
des Arztes mit Lapisstiften, die er sich immer wieder zu verschaffen 
wusste, touchierte. 

2. Dk. ÂRpiD GYERQVAr stcllt cinc 17 Jahre alte Kranke vor, 
bei welcher die ini zweiten Stadiura der Syphilis aufgetretene hei- 
derseitige Erkrankung des Labyrinthes mit vollkoramener Heilung 
verlief. 

An der Discussion nimmt teii : 

Dr H. Kanitz, der der Ansicht ist, dass die luetische Erkran- 
kung der visceralen Organe, dos Centralnervensystems und der 
Gefijhlsorgane im Friihstadium der Syphilis viei hăufiger vorkom- 
meu, als man gevvohnlich glaubt. 

Prof. Dr. UdrXnszky. 

3. Dr. BâiiA GImIn stellt einen Fall von Largngitis hypo- 
glottica hypertrophica chronica vor. Der Patient wird seit 27^ 
Monateu mit den ScHRoxTER'schen Erweiterungsrohren behandelt. 
Der Erfolg ist ein zufriedenstellender, da die friiher schweren 
stenotischen Erscheiuungen sich bedeutend besserten. Patient fiihrt 
sich die Tuben mit grosster Leichtigkeit schon selbst ein. 

4. Vortrag des Prof. Dr. Blasius Kenyrres: „Die Wander- 
versammlung in Stuttgart; mislăndische gerichisărztliche Institute*^ . 



Digitized by VjOOQIC 



1 2 PROTOKOLLB. 



V. Fachsitzuhg am 2. Mârz. 1907. 

1. Dr. Jo8£p Szegbdy demonstriert eiuon Fall von Aklinomij- 
kose des Baitches. Pat. gibt an er habe vor 2 Jahren ang-eblich 
naoh Heben eines schweren Gewichtes Schmerzen und eine Ge- 
schwulst im rechten unteren Teile des Bauches bokommen. Die 
Qeschwulst ging unter Gebrauch von grauer Salbe zuriick. Vor 5 
Wochen traten die Erscheinungen, abermals nach Heben eiuer 
schweren Last wieder auf. Das i^echte Hypogastrium ist etwas druck- 
empfindlich ; hier ist ein ziemlich gedruugene unbewegliche Resis- 
tenz, mit glatter Oberflăche fiihlbar ; Korpertemperatur normal. Die 
resistente Parthie nimmt allmăhlig an Grosse zu, die Korpertempe- 
ratur steigt stufenweise an. Incision. Nach Eroffnung der Bauch- 
wand zeigt sich eine mit Granulationsgewebe erfiillte Hohle ; nach 
Auskratzeii derselben mit scharfen Loffel Jodoformgazetampon und 
Drain. Im Granulationsgewebe konnen Aktinomyces-Korner nach- 
gewiesen werden. Die Infiltration geht ziemlich rasch zuriick. 

Discussion. 

Dr. AladXr Elfbr frăgt an, ob der Vortragende in seinen 
bisher beobachteten Făllen die Aktinomykose immer an der rechten 
Seite fand. 

Dr Emerich Hbvesi. Die Aktinomykose zeigt in ihrem Ver- 
laufe tatsăchlich bedeutende Unterschiede. Selbst bei der allgemein 
fiir eine leichtere angesehene Kieferaktinomykose treffen wir ăus- 
sorst schwere Formen, die ras^ţţ^ schon in 1 — 2 Monaten die Schă- 
delbasis erreichen, wăhrend in anderen Făllen der Process ein 
halbes Jahr und lănger relativ oberflăchlich bleibt. 

2. Dr. Daniel KoNRiDi spricht iiber „Die Schvnerigkeiien der 
raschen und sicheren Diagnose der Tollwut\ Am leichtesten ist 
die Diagnose, wenn wir die Erscheinungen ^m lebenden Tier 
beobachten konnen, unsicherer ist sie aus der Obduction zu stellen. 
Das sicherste Verfahren ist das Tierexperiment, welches jşdoch 
erst nach 2 — 3 Wochen Aufschluss gibt. Mit gf^ossem Intereese 
wurde daher die NEORi^sche Entdeckuiig empfangen. N. fand bei 
Tieren, die an Rabies zugrunde gegangen, sowohl im Ammoushorn, 
als auch in anderen Teilen des Centralnervensyst6ms Gebilde von 
ganz bestimmter Form und Structur. Diese hielt Neuri fiîr die 
Parasiten der ToUwut und sah sie fiîr Protozoen an. Bei gesunden, 
oder an sonstigen Krankheiten verendeten Tieren fand or sie nie, 
sie sind also fiir die ToUwut specifisch. Vortragender demonstriert 
die NEGRi'schen Korperchen und erwăhnt er suche nach denselbeu 
im Speichel und den Speicheldriîsen des kranken Tieres, wo sie 
bisher von Niemanden nachgewiesen wurden. 



Digitized by VjOOQIC 



PBOTOKOIiLB. 



1^ 



3. Demonstration des Dr, Ehbrigh Hevbsi. „Ei/n FaU von 
mvltipler, zur Welt gebrachten Oelenkssteife und Verkriimmung^ . 
Das 3 Monate alte Mădchen ist im iibrigen gut entwiekelt; seine 
sănofrotlichen Extremităten zeigen jedoch mancherlei Abweichung 
vonţ der normalen Form und Gestalt; ebeneo ist die Beweglichkeit 
zahlreicher Qelenke abnorm behindert. Die Verănderungen bestan- 
deri schon bei der Qeburt, beiderseits gleichraăssig. Vortragender 
denionstriert diesolben und spriobt sich iiber die Art und Weise, 
bezlehungsweise iiber die Mechanik, wie sie zustande gekommen 
sein diirften, aus. 

Discussion. 

Prof. Dr. Koloman Buday spricht den Verdacht aus, dass in 
denii demonstrierten Falie die Steife der Ellenbogen- und Knie- 
gelenke nicht sosehr dureh den fixierenden Einfluss der Amnion- 
hiilleu, als vielmehr dureh eine Entwickelungsanoraalie verursacht 
wurden. Er demonstriert die photographische Aufnahme eînes Falles, 
bei welchem bei angieborener rudimentărer Entwickelung der Extremi- 
tăten und feblenden Vorderarmknochen, der Oberarmknoehen mit 
den Mittelhandknochen mittels knorpeligen Gewebes fest verbunden 
waren, eine Gelenksbildung war iiberhaupt nicht vorhanden. 

Prof. Dr. Dionysius Szab6 halt es seinerseits auch fiir wahr- 
scheinlicher, dass die Hauptiirsache der anormalen Haltungen in 
der Storung der Entwickelung der Gelenke zu suchen sei. Die 
Haltung der Frucht sei eine derart stăndige, dass. zur Erklăruog 
einer so hochgradigen Verănderung ein grosserer Druck von Seite 
der Gebărmutter infolge geringer Menge des Fruchtwassers kaum 
geniigend wăre. Der Druck der Gebărmutter ist iibrigens ein schwer 
controllierbarer Begriff, da diese wăhrend der Gravidităt ein weicher 
Sack, ohne Tonus ist, an welchem selbst die Gedărme Eindriicke 
zurileklassen. 

Vl-te Fachsitzung am 9. Mărz. 1907. 

1. Krankendemonstration des Dr. Emerich Hevesi: Ein FaU 
von angeborener beiderseitiger vorderer Kniduxation,'* Die Eltern 
des 1 Jahr alten Kindes sind gesund, fehlerhafte K5rperentwicke- 
lung kana in dor Familie bisher nicht vor. Das Kind ist aus der V. 
Gravidităt der Mutter. Bei den ersten vier Gravidităten hatte sie 
keînerlei Beschwerden, bei der letzten fiihlte sie ausserordentliehe 
Spannung des Bauches, die Fruchtbewegungen waren wiederholt 
ungewohnlich schmerzhafte. Die Geburt des Kindes erfolgte normal, 
in Kopflage. Das neugeborene Kind hielt seine untere Extremităten 
mit iiberflectierten Knien an die vordere Flăche des Rumpfes, die 
Fiisse kamen auf die Schultern zu liegen in einer Stellung, die 



Digitized by VjOOQIC 



14 



PROTOKOLLE. 



Vortragender noch bei dem 4 Mon^^te alten Kinde nahezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachteu vorderen Kniegelenksluxation welches 
Drbbmank auf &rund seiner 5 Beobachtuugen und seiuer Litoatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie besteht in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Db. ÂrpId Gyergyai ; „Ein Fall von chronischer Eiterung 
der Highmorhdhle eine Geschwulst des Oherhiefers nachahmend," 
(Krank enderaonstration .) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demon striert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr. NiKOLAUs Jancs6 und Dr. AladIr Elfer referieren 
liber eine Infection mit Avialtuberkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădchen und demonstrîeren die von den Tierexperiraenten herriih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBBN demonstrieren weiters nach Spengler gefărbte 
Praeparate von Tbe. Bacillen und weisen auf die Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber die morphologischen Verăn- 
derung der verschiedenen saurefesţen Bacillen einstellen konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen saurefesten Bacillen, sondern selbst die in eine engere 
Gruppe gehorenden, konnen unter gewisson Verhăltnissen eine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispielsvveise auch dor menschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Ludwig G6th demonstriert einen Fall yon Hermaphro- 
ditismus, Der demonstrierte Fall ist eine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie verhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefiihl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die Kiirze der Scheide zu erklâren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Korper eckig, Gesicht mănu- 
lich ; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart; mannlicher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken ; Extremităten behaart ; Kopfhaar lang ; 
die ăusseren Schamteile, reichlich mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilăufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht porforiertes penisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
ale langes, scharfes, kantenformiges . Gebilde nach. riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beQăufig 3 cm. lange Spalte einschliessend, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere Urethraoffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnernde Schleim- 
hautlăppchen umgebeu ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Umfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diese 
niramt der Finger leicht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
iind ist mit einer diinnen, der Vaginalschleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dem vorderen Ende derselbeu fiihlt man je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tionsfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der ăusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Lăngeren in eine klinische Wurdigung der erwăhnten Befunde ein. 

2. Professor Dr. Blasius Kenykbes: „Die gerichtsărtztliche 
Bedeutung der Rontgenstrahlen. (Fortsetzung.) Die Verletzungen 
der Knochen. Knochmverletzungen vortăuschende Verănderungen.'^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutăuschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden miissen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 PROTOKOLLB. 

Vortragender noch bei dem 4 Monate alten Kinde nahezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachteu vorderen Kniegelenksluxation welches 
Dbbbmank auf Grund seiner 5 Beobachtuugen und seiuer Literatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie besteht in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Db. ĂrpId Gyergyai; „Ein Fallvon chronischer Eiterung 
der Highmorhohle eine Geschwulst des Oberkiefers nachahmend," 
(Krankenderaonstration.) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demonstriert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr. NiKOLAUs Jancs<5 uud Dr. AladIr Elfer referieren 
liber eine Infection mit Avialtuberkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădehen und demonstrieren die von den Tierexperiraenten herriih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBEN demonstrieren weiters nach Spengler gefărbte 
Praeparate von Tbe. Bacillen und weisen auf die Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber die morphologischen Verăn- 
derung der verschiedenen săurefesţen Bacillen einstellen konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen saurefesten Bacillen, sondern sclbst die in eine engere 
Gruppe gehorenden, konnen unter gowisscn Verhăltnissen oine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispielsvveise auch dor menschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Ludwig G6th demonstriert einen Fall von Hermaj)hrO' 
ditismus* Der demonstrierte Fall ist eine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yerhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefiibl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die Kiirze der Scheide zu erklăren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Ktirper eckig, Gesicht mănii- 
Uch ; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart ; mănnlicher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken ; E:^tremităten behaart ; Kopfhaar lang ; 
die ăusseren Schamteile, reichlich mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilăufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht perforiertes peuisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
ale langes, scharfes, kantenformiges . Gebilde nach. riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beilăufig 3 cm. lange Spalte einschliessend, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere Urethraoffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackteD, au das Hymen erinnemde Schleim- 
hautlăppchen umgebeii ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Umfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diese 
nimmt der Finger leicht auf, fiîhrt in einen blind endenden Sack 
iind ist mit einer diinnen, der Vaginalsehleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dem vorderen Ende derselbeu fiihlt man je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tionsfâhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der âusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Laiigeren in eine klinische Wiirdigung der erwăhnten Befunde ein. 

2. Professor Dr. Blasius Kenykbes: „Die gerichtsărtztliche 
Bedeutung der BontgenstraMcn (Fortsetzung.) Die Verletzungen 
der Knochen. Knochenverletzungen vortăuschende Verănderungen,^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutăuschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden miissen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 PROTOKOLLB. 

Vortragender noch bei dem 4 Monskie alten Kinde nahezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachteu vorderen Kniegelenksluxation welches 
Drbbmank auf Grund seiner 5 Beobachtungen und seiner Literatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie besteht in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Dr, ĂrpId Gyergyai: „Ein Fallvon chronischer Eiterung 
der Highmorhohle eine Geschwulst des Oherhiefers nachahmend," 
(Krank enderaonstrati on . ) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demon striert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr. NiKOLAus Jancs<5 und Dr. AladIr Elfer referieren 
liber eine Infection mit Avîaltuberkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădchen und demonstrieren die von den Tierexperimenten herriih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBEN demonstrieren weiters nach Spengler gefarbte 
Praeparate von Tbe. Bacillen und weisen auf dio Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber die morphologischen Verăn- 
derung der verschiedenen saurefesţen Bacillen einstellen konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen saurefesten Bacillen, sondern selbst die in eine engere 
Gruppe gehorenden, konnen unter gewisson Verhăltnissen eine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispielsweise auch der menschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Ludwig G6th demonstriert einen FaW von Hermaj^hro- 
ditismus* Der demonstrierte Fall ist eine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yorhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefiihl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die Kiirze der Scheide zu erklâren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Korper eckig, Gesicht mănu- 
lich ; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart ; mănnlicher Brustkorb, 
hohes, mânnliches Becken ; E:^tremităten behaart ; Kopfhaar lang ; 
dio ăusseren Schamteile, reichlich mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilăufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht porforiertes peuisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
als langes, scharfes, kantenformiges . Gebilde nâch. riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beilăufig 3 cm. lange Spalte einschliessend, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere Urethraoffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnernde Schleim- 
hautlăppchen umgeben ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Umfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diese 
nimmt der Finger leicht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
iind ist mit einer diinnen, der Vaginalschleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dem vorderen Eude derselbeu fuhlt man je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tionsfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der ăusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Lăugeren in eine klinische Wurdigung der erwăhnten Befunde ein. 

2. Professor Dr. Blasius Kenykbes: „Die gerichtsărtztliche 
Bedeutung der Rontgenstrahlcn (Fortsetzung.) Die Verletzungen 
der Knochen. Knochenverletzungen vortăuschende Verănderungen.^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutăuschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden miissen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 PROTOKOLLB. 

Vortragender noch bei dem 4 Monate alten Kinde nahezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachteu vorderen Kniegelenksluxation welches 
Dbbbmank auf &rund seiner 5 Beobachtungen und seiuer LitOTatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie besteht in 
Reposition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Db. ArpId Gyergyai : nEin Fall von chronischer Eiterung 
der Highmorhohle eine Qeschwulst des Oberkiefers nachahmend." 
(Krank enderaonstration .) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demonstriert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr. NiKOLAus Jancs<5 und Dr. AladIr Elfer referieren 
liber eine Infection mit Avialtuberkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădehen und demonstrieren die von den Tierexperiraenten herriih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBEN demonstrieren weiters nach Spengler gefarbte 
Praeparate von Tbe. Bacillen und weiscn auf dio Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber dîe morphologischen Verăn- 
derung der verschiedenen săurefesţen Bacillen einstellen konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen saurefesten Bacillen, sondern sclbst dio in eine engere 
Gruppe gehorenden, konnen unter gcwisson Verhăltnissen oine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispielsweise auch der menschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Ludwig G6th demonstriert einen FaXi von Hermaj^hro- 
ditismus, Der demonstrierte Fall ist cine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yerhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefiihl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die KUrze der Scheide zu erklaren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Korper eckig, Gesicht mănu- 
Uch ; an den Extremitaten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart; mannlicher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken ; Extremitaten behaart ; Kopfhaar lang ; 
dio ăusseren Schamteile, reicblich mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilaufig 5 cm. langes, mit Eichol und Praeputium versehenes, 
nicht perforiertes penisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
al6 langes, scharfes, kantenformiges Gebilde nach. riickwarts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 



15 



beilăufig 3 cm. lange Spalte einschliessend, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere Urethraoffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnerade Schleim- 
hautlăppchen umgebeu ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Umfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diese 
nimmt der Finger leicht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
imd ist mit einer diinnen, der Vaginalschleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dera vorderen Eude derselbeu fiihlt man je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tionsfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der ăusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Stiirung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Lăngeren in eine klinische Wiirdigung der erwăhnten Befunde ein. 

2. Professor Dr. Blasius Kenykbes: „Die gerichtsărtztliche 
Bedeutung der Rontgenstrahlen. (Fortsetzung.) Die Verletzungen 
der Knochen, Knochmverletzungen vortăuschende Verănderungen.'^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutauschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden miissen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 PROTOKOLLE. 

Vortragender npch bei dem 4 Monate alten Kinde nahezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachteu vorderen Kniegelenksluxation welches 
Drbbmank auf Grund seiner 5 Beobachtuugen und seiuer Literatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie bestebt in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Db. ÂrpId Gyeegyai: r,Ein Fallvon chronischer Eiterung 
der Highmorhohle eine Geschwulst des Oberkiefers nachahmend." 
(Krankenderaonstration.) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demon striert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr. NiKOLAUs Jancs<5 und Dr. AladIr Elfer referieren 
liber eine Infection mit Avialtuberkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădchen und demonstrieren die von den Tierexperiraenten herriih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBBN demonstrieren weiters nach Spengler gefarbte 
Praeparate von Tbc. Bacillen und weisen auf die Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber die morphologischen Verăn- 
derung der verschiedenen săurefesţen Bacillen einstellen konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen saurefesten Bacillen, sondern selbst die in eine engere 
Gruppe gehorenden, konnen unter gewisson Verhăltnissen eine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispielsweise auch dor menschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Ludwig G<5th demonstriert einen YslW yon Hermaphro- 
ditismus. Der demonstrierte Fall ist eine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yerhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das GefUbl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die Kiirze der Scheide zu erklăren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Kcirper eckig, Gesicht mănu- 
lich ; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Bruşte kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart; mănnlicher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken ; E:^tremităten behaart ; Kopfhaar lang ; 
die ăusseren Schamteile, reicblich mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilaufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht porforiertes penisartigos Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
als langes, scharfes, kantenformiges . Gebilde nach. riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beilaufig 3 cm. lange Spalte einschliesseud, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere Urethraoffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnemde Schleim- 
hautlăppchen umgebeu ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Urnfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diese 
nimmt der Fingor leicht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
imd ist mit einer diinnen, der Vaginalschleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dera vorderen Eude derselbeu fiihlt man je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tiousfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der âusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Lăngeren in eine klinische Wiirdigung der erwăhnten Befunde ein. 

2. Professor Dr. Blasius Kenykbes: „Die geriehtsărtztliche 
Bedeutimg der Rontgenstrahlen. (Fortsetzung.) Die Verletzungen 
der Knochen. Knochenverletzungen vortăuschende Verănderungen^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutăuschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden miissen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 PROTOKOLLB. 

Vortragender noch bei dem 4 Monate alten Kinde nahezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachten vorderen Kniegelenksluxation welches 
DaBBMANK auf Grund seiner 5 Beobachtungen uud seiner Literatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie besteht in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Db. ArpId Gyrrgyai: ^Ein Fallvon chronischer Eiterung 
der Highmorhohle eine Geschwulst des Oberkiefers nachahmend." 
(Krankenderaonstration.) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demon striert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr. NiKOLAUs Jancs<5 und Dr. AladIr Elfer referieren 
liber eine Infection mit Avîaltuborkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădchen und demonstrieren die von den Tierexperiraenten herriih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBBN demonstrieren weiters nach Spengler gefărbte 
Praeparate von Tbe. Bacillen und weisen auf die Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber die morphologisclien Verăn- 
derung der verschiedenen săurefesten Bacillen einstellen konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen săurefesten Bacillen, sondern sclbst die in eine engere 
Gruppe gehorenden, konnen unter gewissen Verhăltnissen oine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispielsweise auch der menschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Ludwig G6th demonstriert einen Fall von Hermaphro- 
ditismus* Der demonstrierte Fall ist cine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yorhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefiihl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die KUrze der Scheide zu erklâren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Kcirper eckig, Gesicht mănn- 
lich; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart ; mănnlicher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken ; E:^tremităten behaart ; Kopfhaar lang ; 
die ăusseren Schamteile, reicblicb mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilăufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht perforiertes penisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
als langes, scharfes, kantenformiges . Gebilde nach. riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beilăufig 3 cm. lange Spalte einschliessend, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere Urethraoffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnerade Schleim- 
hautlăppchen umgebeu ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Umfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diese 
nimmt der Finger leicht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
und ist mit einer diinnen, der Vaginalschleimhaut ăhnlichen Hîille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dera vorderen Ende derselbeu fiihlt mau je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tiousfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der âusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Lăngeren in eine klinische Wiîrdigung der erwăhnton Befunde cin. 

2. Professor Dr. Blasius Kenyebes: „Die gerichtsărtztliche 
Bedeutung der Rontgenstrahlen- (Fortsetzung.) Die Verletzungen 
der Knochen, Knochmverletzungen vortăuschende Verănderungen^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutauschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden miissen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 PROTOKOLLB. 

Vortragender npch bei dem 4 Monate alten Kinde nahezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachteu vorderen Kniegelenksluxation welches 
Drbbmank auf Ghrund seiner 5 Beobachtuugen uud seiuer Literatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie besteht in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Db. ArpId Gyergyai : nEin Fall von chronischer Eiterung 
der HighmorhoMe eine Gesehwulst des Oberkiefers nachahmend." 
(Krankenderaonstration.) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demoustriert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr, NiKOLAUs Jancs<5 und Dr. AladIb Elfer referieren 
liber eine Infection mit Avîaltuberkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădchen und demonstrieren die von den Tierexperiraenten herrîih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBBN demonstrieren weiters nach Spengler gefărbte 
Praeparate von Tbe. Bacillen und weisen auf die Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber die morphologiscbGn Verăn- 
derung der verschiedenen săurefesţen Bacillen einstellen konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen saurefesten Bacillen, sondern sclbst die in eine engere 
Gruppe gehorenden, konnen unter gewisscn Verhăltnissen oine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispielsweiso auch der menschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Lm)wiG G<5th demoustriert einen Fall von Hermaj^hro- 
ditismus, Der demonstrierte Fall ist eine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yerhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefiihl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die Kiirze der Scheide zu erklăren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Korper eckig, Gesicht mănu- 
lich ; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart ; mannlicher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken ; E:^tremităten behaart ; Kopfhaar lang ; 
die ăusseren Schamteile, reichlich mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilăufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht porforiertes penisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
aJs langes, scharfes, kantenformiges . Gebilde nach. riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beilăufig 3 cm. lange Spalte einschliessend, an deren hînterem Ende 
die linsengrosse ăussere Urethraoffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnernde Schleim- 
hautlăppchen umgeben ; diese setzen sich auf den ruckwărtigen 
Umfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diese 
nimmt der Finger leieht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
imd ist mit einer diinnen, der Vagiffialschleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dem vorderen Ende derselbeu fiihlt man je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tionsfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da dio 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuhess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der ăusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anonialien verursachte und lăsst sich 
des Lăngeren in eine klinische Wiirdigung der erwâhnten Befunde ein. 

2. Professor Dr. Blasius Kenyebes: „Die gerichtsărtztliche 
Bedeutung der Rontgenstrahlcn. (Fortsetzung.) Die Verletzungen 
der Knochen. Knochenverletzungen vortăuschende Verănderungen^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutauschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden miissen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 



PROTOKOLLE. 



Vortragender noch bei dem 4 Monate alten Kinde nahezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachteu vorderen Kniegelenksluxation welches 
Drbbmank auf Grund seiner 5 Beobachtuugen und seiuer Literatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie bestebt in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Db. ÂrpId Gyergyai : „Ein Fall von chronischer Eiterung 
der Highmorhdhle eine Geschtimlst des Oberkiefers nachahmend." 
(Krankenderaonstration.) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demonstriert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr. NiKOLAUs Jancs<5 und Dr. AladIr Elfer referieren 
liber eine Infection mit Avialtuberkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădehen und demonstrieren die von den Tierexperiraenten herriih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBBN demonstrieren weiters nach Spengler ge^rbte 
Praeparate von Tbe. Bacillen und weisen auf die Schwierigkeiten 
hin, die sieh bei Untersuchungen uber die morphologischen Verăn- 
derung der verschiedenen săurefesten Bacillen einstelleo. konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen săurefesten Bacillen, sondern sclbst die in eine engere 
Gruppe gehorenden, konnen unter gewisscn Verhăltnissen oine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispielsweise auch der menschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Ludwig G<5th demonstriert einen Fall von Hermaphro- 
ditismus. Der demonstrierte Fall ist cine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yerhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefuhl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die Kiirze der Scheide zu erklaren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Korper eckig, Gesicht mănu- 
lich ; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart ; mănnlicher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken ; E:^tremităten behaart ; Kopfhaar lang ; 
die ăusseren Schamteile, reichlich mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilăufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht porforiertes penisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
als langes, soharfes, kantenformiges Gebilde nach riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beilăufig 3 cm. lange Spalte einschliessend, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere UrethraOffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnemde Schleim- 
hautlăppchen umgeben ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Umfang der Introitus vaginae artîgen Offnung nicht fort. Diese 
nimmt der Finger leicht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
imd ist mit einer diinnen, der Vaginalschleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dera vorderen Ende derselben fiihlt mau je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tionsfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der ăusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Lăiigeren iu eine klinische Wiirdigung der erwăhnten Befunde cin. 

2. Professor Dr. Blasius Kenyebks: „Die gerichtsărtztliche 
Bedeutung der Rontgenstrahlcn. (Fortsetzuug.) Die Verletzungen 
der Knochen, Knochenverletzungen uortăuschende Verănderungen^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutăuschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden miissen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 



PROTOKOLLE. 



Vortragender npch bei dem 4 Monate alten Kinde nabezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandene Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachten vorderen Kniegelenksluxation welches 
Dbbbmann auf Grund seiner 5 Beobachtuugen und seiner Literatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie bestebt in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung, 

2. Db. AbpId Gykbgyai: ,,Ein Fallvon chronischer Eiterung 
der Highmorhohle eine Gesehwulst des Oberkiefers nachahmend." 
(Krankendemonstration.) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demon striert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Db. NiKOLAUs Jancs6 und Db. AladIb Elpeb referieren 
liber eine Infection mit Avialtuberkulose bei einem 8 Jahre alten 
Mădchen und demonstrieren die von den Tierexperimenten herriih- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBBN demonstrieren weiters nach Spengleb gefărbte 
Praeparate von Tbe. Bacillen und weisen auf die Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber dîe morphologisclien Verăn- 
derung der verschiedenen săurefesten Bacillen einstellen konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen săurefesten Bacillen, sondern solbst dio in eine engore 
Gruppe gehorenden, konnen unter gewisscn Verhăltnissen edne ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so beispiolsweise auch der raenschliche 
Tbc. Bacillus. 

An der Discussion nimmt Db. Ibenk Mabkbbeiteb teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Db. Ludwig G6th demonstriert einen Fall von ^er^wo^^fero- 
ditismus. Der demonstrierte Fall ist eine 24 Jahre alto Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yerhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefiibl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die KUrze der Scheide zu erklăren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Korper eckig, Gesicht mănu- 
lich ; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart; mănnhcher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken; E:^tremităten behaart; Kopfhaar lang ; 
die ăusseren Schamteile, reichhcb mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilăufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht porforiertes penisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
als langes, scharfes, kantenformiges . Oebilde nach. riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beilăufig 3 cm. lange Spalte einschliesseud, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere Urethra()ffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnemde Schleim- 
hautlăppchen umgeben ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Uinfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diese 
nimmt der Finger leieht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
imd ist mit einer dunnen, der Vagiiialschleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dera vorderen Ende derselben fuhlt man je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tiousfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der ăusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Lăugeren iu eine klinische Wiirdigung der erwăhnten Befunde cin. 

2. Professor Dr. Blasius Kenyebes: „Die gerichtsărtztliche 
Bedeutung der Rontgenstrahlcn. (Fortsetzung.) Die Verletzungen 
der Knoeken. Knoehenverletzungen vortăuschende Verănderungen^ 

Der Vortragende befasst sich mit den m()glichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutauschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden mussen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



14 



PROTOKOLLE. 



Vortragender noch bei dem 4 Monate alten Kinde uabezu atandig 
sah. Der gegenwărtig vorhandone Zustand entspricht jenem Stadium 
der zur Welt gebrachten vorderen Kniegelenksluxation welches 
Dbbbmann auf Ghrund seiner 5 Beobachtuugen und seiner Literatur- 
studien als das 3-te Stadium bezeichnet. Die Therapie bestebt in 
Repoşition und Fixierung in Beugestellung. 

2. Db. ArpId Gyergyai : r,Ein Fall von chroniseher Eiterung 
der HighmorhdMe eine Geschtvulst des Oberkiefers nachahmend," 
(Krankendemonstration.) 

3. Prof. Dr. Koloman Buday demoustriert das Praeparat eines 
Darmkrebses bei einem 20 Jahre alten Manne. 

4. Dr. NiKOLAus Jancs6 und Dr. AladIb Elper referieren 
liber eine Infection mit Avialtuberkulose bei eiuem 8 Jahre alten 
Mădchen und demonstrieren die von den Tierexperiraenten herruh- 
renden Praeparate. 

5. DiESELBBN demonstrieren weiters nach Spengler gefârbte 
Praeparate vou Tbe. Bacillen und weisen auf die Schwierigkeiten 
hin, die sich bei Untersuchungen iiber dîo morphologischen Verăn- 
derung der verschiedenen săurefesţen Bacillen einstellea konnen. 
Nicht nur die bei verschiedenen Tiergattungen vorkommenden pa- 
thogenen săurefesten Bacillen, sondern sclbst dio in eine engere 
Grupipe gehorcnden, kimnen unter gowisscn Verhaltnissen oine ver- 
schiedene Gestalt zeigen, so bcispiclsweise auch der menschliche 
Tbc. Baeillus. 

An der Discussion nimmt Dr. Irene Markbreiter teii. 

Vll-te Fachsitzung am 16. Mârz. 1907. 

1. Dr. Ludwig G6th demoustriert einen Fall von Hermajjhro- 
ditismus. Der demonstrierte Fall ist cine 24 Jahre alte Landmanns- 
frau. Menstruation hatte sie nie, ebensowenig Molimina. Seit einem 
halben Jahre ist sie yerhairatet, nachdem aber weder sie noch ihr 
Gatte durch die Coituse das Gefiihl der Befriedigung erhălt, was 
sie durch die Kijrze der Scheide zu erklăren suchen, kam sie behufs 
eventueller Operation an die Klinik. Kcirper eckig, Gesicht mănu- 
lich ; an den Extremităten starke Muskelcontouren, nirgend Fett- 
polster. Kinn und Lippen behaart. Briiste kaum prominierend, Warze 
von Haaren begrenzt. Kehlkoptknqrpel hart ; mănnlicher Brustkorb, 
hohes, mănnliches Becken ; E:^tremităten behaart ; Kopfhaar lang ; 
die ăusseren Schamteile, reichlicb mit schwarzen Haaren bedeckt. 
Unter dem Schamhiigel entsprechend der Stelle des Clitoris ragt 
ein beilăufig 5 cm. langes, mit Eichel und Praeputium versehenes, 
nicht porforiertes peuisartiges Gebilde hervor. Das Frenulum zieht 
als langes, scharfes, kantenformiges Oebilde nach. riickwărts, eine 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 15 

beilăufi^ 3 cm. lange Spalte einschliesseud, an deren hinterem Ende 
die linsengrosse ăussere UrethraOffnung sichtbar wird, nach riick- 
wărts von kleinen, gezackten, au das Hymen erinnernde Schleim- 
hautlăppchen umgeben ; diese setzen sich auf den riickwărtigen 
Umfang der Introitus vaginae artigen Offnung nicht fort. Diose 
nimmt der Finger leicht auf, fiihrt in einen blind endenden Sack 
imd ist mit einer diinnen, der Vaginalschleimhaut ăhnlichen Hiille 
ausgekleidet. Das gesammte Genitale wird nach aussen durch zwei, 
an die grossen Schamlippen mahnende schlaffe, fettarme Hautfalten 
begrenzt. An dera vorderen Eude derselben fiihlt man je ein tauben- 
eigrosses, hodenartiges Gebilde. Das rechtseitige lăsst sich nicht 
nach abwărts bewegen, dagegen kann das linke tief in das scham- 
lippenartige Gebilde geschoben werden, worauf letzteres ganz das 
Aussehen des Scrotums erhălt. Ueber Cremasterreflex und die Erec- 
tionsfăhigkeit des Penis konnten wir uns nicht orientieren, da die 
Untersuchte die Exploration nur in der Narkose zuliess. 

Der Vortragende erortert sodann den Mechanismus, der die 
Entwickelung der ăusseren Geschlechtsorgane bedingt und dessen 
Storung die demonstrierten Anomalien verursachte und lăsst sich 
des Lăngeren iu eine klinische Wiirdigung der erwăhnten Befunde ein. 

2. Professor Dr. Blasius Kenyrbes: „Die g&richtsărtztliche 
Bedeutung der Rontgenstrahlen. (Fortsetzuug.) Die Verletzungen 
der Knocken, Knochenverletzungen vortăuschende Verănderungen.^ 

Der Vortragende befasst sich mit den moglichen Irrtiiraern 
bei Erklărung der Rontgenbilder und weist auf jene Formen hin, 
die geeignet sind Briiche vorzutăuschen. Er erortet die Regeln, 
die eingehalten werden mussen um der Wirklichkeit tunlichst ent- 
sprechende Bilder zu erhalten und zeichnet die Eigenschaften guter 
photographischer Aufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



mz Erdelyi Muzeum-Egyesulet u] alapszabâlyainak kivonata. 

H 1, §, A z e g y e 8 tn e t c z^ l j ii ^ s e a z k o z e i. Az egyesiilet czelja az 
■41/3, ^vi Erdelyi OrazăggyiileBeu elhatârozott es 1859-beii Kolozstvârt megalapîtott 
Hâ^lyî Nemzeti Blitzeum iontartăsă, tovâbb fejieazteâe, gyujtem^nyeinek tudomăoyoa 
■dolgozâsa, a tudomâuyok oiîvelese, a honiftiiieretnek es ăltalaban a magyar tudo- 
BKnyoâsAgDak eltjmozdităsa. 

■ S, §. Az E, M. E, tudomiinyoa eazkozei : şzakoaztâlyok ^a gyfijtein^yek. 

■ A azakosztâîyok a kovetkez6k: 

■ Bolcs^szet-, oyelv- ^s tort^nettudonîânyi-, 
B TennăezettndomâTiyi-î 

H Orvostndomilnyi s/akosztâlyok. 

H Gt §, Cz^ljainak megvalosîtăsâra az egyeaiilet : 

■ 1. szakosztăJyi tileseket tart ; 

■ 2. a szakosztâlyok inuakĂlatait folyuirataibaa kiadja; 

H 3. târâit a nagykozonaăg szâmăra meghatârozott modon, bizoDyOfi; oapokon dlj- 

B&Ditl, megiiyitjaj 

B 4> târaiban id^uk^ot magyarâzo eloadăaokat tart; 

B 5, a târakat illeto tudamăDyazakokbiSI ncpTizerduM ^a 9zakel6addsokr6l gon- 

Bfikodik ; 

B 6, a ttirakban folyu tiidoraânyos auinkăssag eredm^iiyeit îd^^ihoz oem k5tott 

KdvăuyokbaD k5zz^teâ/4 ; 

B 7. vâDdorgy<il(5aeket ; 

■ 8. killonleges, id6szaki kiăllîtăsokat rendez; 
B 9. ^vkdDyvet ad kî; 

B 10. arra readelt alapîtvdnyokbol pâlyadîjakat tnz ki. 

B 10. §. A z e gy e a fi 1 e t t a g J a i. Az egyeBiilet tagja leliet minden tiaztesse- 

Eb hoapolgâr, f^rfi e* m\ a 11 — IH g§-lmQ meghatârozott folt(5telek alatt. A folv^- 

Ht a jelenlkezea vagy ajânl^w alapjău a vălaHztniâoy hatârozza el. 

B lâ. g. Az egyestiletaek igazgatd, alapît<>j rendes es pârtt>]6 tagjai vannak. 

B 13, §, Igazgat6 tagok azok, kik az egyesulotnek legalâbb lOOO korondt, avagy 

BMtizeuaiba fulvehetu eonvi ărt^kil tărgyat adoniăDyoziiak. 

Az igazgato tagok, luirid a inagâri, mind a jogi szeiu41yek, az egyeaiilet vâlaazt- 
uiinyĂjiak tagjai es a ren dea tagok dsszea jogait elvezîk, 

14. Alapîto tagok azok, kik az egyeaăletnek legaldbb 20{y karonăt, vagy a 
Miîzeumba felvebet6 eaayi ^rt^'kă tdrgyat adomănyozaak. 

Az alapîto tagok a rende» tagok o»aze« jogait «glvezik. 

IB. §. Reiides ta^ok azok, a kik kutelezik magukat, hogy 5t eveu ât tagsâgl 
lij fejebeu eveuk^nt 8 koronât fizetuek, 

Minden reudea tagnak vălasztanîa kella3. §-bau folăorolt szakoaztâlyok ktizfil, ha 
vabmielyjk azakosztdlynak mfikod^s^ben r*?»zt UWfni veutii, 
A tagdîj az ^v ela6 oegyed^beD fizetendo* 

17. S' PĂrtol6 tagok azok, a kik kOtelezik magukat, hogy hărom aven ăt 6v\ 
4 korondt lizetuek. 

54, §. A tagok jogaî €â k6tele«s€gei. Az igazgat<5 tagok az alapîtd- 
^ a rendes lagoknak Saazes jogait <5lvezik ^a azoufeird tagjai a văhisztnjânynak. Az 
lî^pîto- ^8 a reodea tagok egyforma jogokat ^Iveznek. 



Digitized by 



Google 



55. §. A re D dea tagok jogai a kovetkezok ; 
â) Bzava/.nak a kiizgyiil^aeken ; 

b) inditvănyokat tehetnek ; de azok erv^aye.i hatârozat hozatala el6tt a yâJa 
mânybaD târgyaianddk ; 

c) vâlasztauak es vălasKthatdk ; csiipâD az elnoki ăa ket alelnoki âllăara ne^l- 
vâla^zthato măs, mint igazgatu vagy alapito tag; 

(J) dîj talanul kapjâk az egyealîletDek âltalânos termeă^etfi es nepazerii kia<^4j 
vâDvait ; 

e) dij talanul lâtogathatjâk a^ Erdălyi iliizeuin idrait^ valamint az egyesuleti 
rendezett idoazaki kiâllităsokat ; 

f) dîjtBlaniil vehetnek reszt az e^^^vesiilet vândorgyiij^aein ea mlnden âlta 
reudezett n^pszerii c« tudomânyos eluaclăsoD ; 

g) dîjtalaDiil velaetnek r^azt a szaktisztâlyok feIolva3<3 iUesein ; 
b) răs^tvehetnek ama szakoszlâly mfikddcs^ben, a melybe a W. §. seerint 

leptek s annak kiadvânyait dîjtalaDul^ a tobbî szakoaztâly kiadviliiyaît pedig kedve 
m^nyes dron kapjăk. 

56. §. A pârtolo taj^ok jogai a kovetkezijk ; 

a) dîjtalaniul lâtogathatjâk az Erdelyi Muze uni tărait, valainiot az egyesiilettft. .. 
rendezett idoazaki kiăllMiâokat ■ \.\m 

b) dijtalamiL kapjăk asî egyesUlet ^vkuiiyveit es a n^pt^sierfi eloadâaok fuzetei ^^^j 

c) dij talan ui vebetnek r^azt az egy esulet văndori^yilleBeinj valamînt mind^i^ 
âltala reodezett nep^zeru tudomânyos eluadăsoo ; 

d) evi 2 koroijdval elolîzethetnek egy-egy szakosztăly kiadvănyara. 



Digiti 



,zedbyG00gle;i?? 



-^% 

I 1 



RT]Î 



£ 






iao7. 



:)Ocix keteu 






iJt />tt:i;i 



SlTZrNr4SBKHlCHTE 



V. 



1 /. ţ 



*MI KN SEKTIOX 



Cli. Jâi. 



TT. \^V.) 



»&07. 






^oogk 



^^H Ki'poiiat nz £« M« £. orvostudomânjri şgakotgtAly m ■ i J 


^^^^^^ iif^yrim d ] i*h6h 1 




^ ^^H 


^H_^- H 


^^^^^K (J^H 


^^^^^^^^K> niv*****^' '^^^l 


^^^^^ dv ^^H 


^^^^H Imi . i^^H 


^^^^^^^^H ''^^^1 


^^H^ rMn ^H 






^^^^H ' ••^H 


^^^V , , b^H 





ERTESITO 



AZ ERDELYI MUZEUM-EGYESULET 
ORVOSTUDOMĂNYI SZAKOSZTĂLYĂBOL. 

XXIX. kdtet. 1907. II. fuzet. 

kOzlemeny a kolozsvări m. kir. ferencz j6zsef tudomâny- 
egyetem elettani intezetebol. 

Igazgat6: UDBiNszKY LâszlO dr. egy eterni tanâr. 

Optikai tenyezâk a festâmuveszeti teehnikâban.' 

Irta : Dr. Vebess Elem^r egyetemi magântanâr, az int^zet adjunctusa. 

A lâtâsi erzesek ertekesîtese az eszreveves szempontjâbol 
sokfele irânyban gyakorolhato. A festfimuvesz, ennek bîrâloja, 
vagy a termeszetnek mâs megfigyel6je lătâsi 6rzeseinek olyan 
elemeit is figyelemmel kîseri, a inelyek a feliiletes szemlâl6 Ontu- 
datâba bele nem lepnek. Az 6rzekszervek es îgy a lâtâs szerve 
is, a maguk termeszetes ingerlesei renden is gyakorolhatok es 
a ki erre figyelmet fordit s az erzesek kialakulâsa folyamân egy- 
egy tova siklo stadiumot megragad âs elemez, bizonyos gyakor- 
lâs utân ugy lât, mintha szeme idegen segedeszkozokkel volna 
tokeletesîtve. Ezen eszkozoket, kepletesen ertve, uj kepessegek 
adjdk meg, a melyek figyelem n6velte 6rz6kenysegb6l erednek. 
Pelda gyanânt mâr eiOre Segantini spectralis lâtâsât hozhatom fel. 

Ha a szabad termeszetben valamely 6l6nk szîn- es feny- 
hatâst nyujto reszletet hosszasabban szemlelunk, szin- es fâny- 
6rzesunk folyamataiban kiilonfele âtalakulâsok vâltjâk fel egy- 
mâst. Ezen vâltozdsok a târgyaknak a szemre gyakorolt hatâsât, 
vagyis a lâtâs folyamalât valamely târgygyal kapcsolatban, 
modosîtjâk. Ez is bizonyîthatja, hogy lâtâsi erzesiink inkâbb 
6rzekszerviinket, semmint a târgyakat es a valosâgot jellerazi. 

* Eloadatott aquarelle-vâzlatok bemutatâsâval az E. M. E. orvostudo- 
minyi szakosztâlyânak 1907. âvi âprilis h6 13.-dn tartott szakulâsân. 
ârtesitd (orvoai szak) 1907. 9 



L 



Digitized by VjOOQIC 



60 DR. VER£S8 BLEM^R 

Egy6nisegunk az emlîtett esetben a lâtâsi erzesek sorozatânak, 
a szemben egymâst folvâlto ăllapotvâltozâsoknak, nevezetesen 
ut6kepeknek hatâsa alâ keriil, melyek neha oly hîrtelen kovet- 
keznek egymâs utân, mint a forgatott kaleidoskop kepei. Ez 
egyik oka lehet annak, hogy a szabad ternieszetben a kellSen 
vilâgos lâtot^r a szemlelSre sajdtszeru elevens6ggel hat. 

Nem tekintve azon esetet, a midfin egymâs mellett fekv6 
ket szînfolt egymâs hatâsât modosîtja, a nelkiil, hogy a reâjuk 
nezes kozben szemiinket el kellene mozdîtanunk, mâs, itt szoba 
keriilS hatâsok kifejlSdesehez hosszabb-rovidebb idSre van sziik- 
seg. Ezen hatâsok ugyanis a Jâtoszervnek id6hoz kotott vâlto- 
zâsaival kapcsolatosak. Peldâul, ha vilâgos, vekony felh6hâtterre 
gazdag korvonal vâltozatokkal rajzolodo târgyat, lombtalan fa 
âg-bogait stb. szemleliink, a lâtoszerv tobbfele bonyolult beha- 
tâs alâ keriil. A sotet, keskeny teriiletek a szemleles kezdeten 
nem tunnek fol a „valosâgnak" megfelelS lefutâsban; a hâtter 
vilâgossâga a szemben keletkez6 kepben, ligy, a mint ez a 
fenykepeken is lâthato, a keskeny, sotet feliileteket korulnyalâ- 
bolja es el is torzîtja azokat, pi. az âgaknak vonalszerinti lefu- 
tâsât megszaggatja, a vonalakat pontsorozatokkâ bontja szet. 
A szâtsugârzâs ezen jelensege a lât6terben vegbemenS mozgâs 
illusiojât kelti fol; 1—2 percz multân azonban az adaptatio 
kovetkezteben tetemesen csokken ; a fenyhez hozzâszokott szem 
a vonalas lefutâst es a csorbîtatlan feliileteket ismet meglâtja: 
a lâtotâr nyugodtabbâ vâlik. A szetsugârzâs mellett, fSleg ket 
okb61, szines jelensegek is lepnek fol, akkor is, a mid6n szinek 
târgyilagosan, helyesebben valamely „laieus" szem bizonysâga 
szerint, nincsenek is el6ttiink. Az egyik es pedig physikai okbol 
eredS jelenseg a szines elteres. Ennek kovetkezteben alkalmas 
viszonyok mellett a vilâgos reszletek mellett fekv6 sot6t felii- 
letek szelei szines szegelyeket kapnak. Ez a jelenseg a târgyak- 
nak spectralis elenksegu ragyogâst kolcsonozhet. 

A szines jelensegek mâsik oka a lâtoszervnek rejtettebl), 
bels6 tulajdonsâgaival, anyagforgalmâval szoros kapcsolatban 
âll. A szemben a nap egynemu, feher fenyet nem csupân a 
physikai keszulekek bontjâk fel. A tulajdonkeppeni erz6 szoveti 
osszerendeltsegnek ugyanis jellemzS tulajdonsâga, hogy a nap- 



Digitized by VjOOQIC 



OPTIKAl T^NYEZâK A FEST6M^â8ZEÎTI TEOHNIKÂBAN. 6l 

feny alkoto elemeit, a spectrum szîneit egymâs utân foltârja.* 
Hogy ezt lâtâsi gyakorlataink kezdeten is mâr eszrevehessiik, 
e vegbSl sziikseges, hogy a vilâgossâg eleg eles legyen es hogy 
a ternek korulîrt teruleterSl hasson be. Szetszorodo es gyonge 
vilâgîtâs mellett az eflfele jelensegekrSl beszelni, elmeleti ârt^kfi 
eijârâs vohia. 

Legkedvezobb fenyforrâs raaga a napkorong, midOn az a 
horizonthoz kozel jâr, ligy, hogy a belenezes mâr nem nagyon 
kellemetlen. Ha szemunket ezen er6s ingernek annyi ideig tesz- 
sziik ki, hogy a szera alkalmazkodott mâr hozzâ^ es szemun- 
ket azutân valamely kozombos megvilâgîtâsu es szînu feluletre 
elforditjuk, szînes utokepek tiinnek fol egymâs utân. A nap 
korongjât a figyelemnek keves gyakorlâsa utân voros, zold, sârga, 
kek es ibolya szînekben a kozombos feluletre egymâs utân fel- 
rajzolodni lâtjuk, mert a szem erzâ elemei a nap egynemu fenyet 
elemeire bontjâk, elemzik. Ezert ezt a jelenseget ălettani fâny- 
elemzesnek is nevezhetjiik. Ez valoszîniileg akkor is vegbemegy, 
midSn a szem az emlîtettnel csekelyebb fokii ingerhatâs alâ 
kerul, pi. ha nem egyenesen a napba neziink, hanem a vilâ- 
gossâgâval egyebkent joi elârasztott legkor, vagy foldteriilet 
reszletet veszsziik szemiigyre. Kimutatâsa ilyenkor nem lehet 
oly szabatos, jelenlete azonban azt bizonyîthatja, hogy a lât6t(5r 
tobbe-kevesbbe korulîrt teruleteinek szines folvillanâsa nem 
mindig hali uci naţio, vagy phosphen. 

Az elettani fenyelemzes termekei, a szînes utokepek, 
egymâst indukâljâk es pedig, ha zavaro koriilmenyek kozre 
nem jâtszanak, a kiegeszîtS szinek termeszetenek megfelel6en. 
A szem tehât ebbSl eredSleg is utokepekkel megrakodva jârja 
vegig a lâtoteret es az ujabb es ujabb behatâsok szâmâra most 
mâr az egyideju inductiohatâs (simultaneus contrast) sajâtsâgai 
szerint nagyobb, vagy kisebb erzekenyseget mutat. Az utokepek 
es az egyideju ellentetesseg, illetSleg a simultaneus izgatâs 

^ Lâsd korâbbi dolgozatomat : Megjegyzâsek a lâtâssal kapcsolatos 
szâtsugărzâs termâszetâre vonatkoz61ag. Ertesito. 1903, XXV. K. III. fuzet. 

* Lehetsâges, hogy a ket folyamat kapcsolatban âU egymâssal ; ezt a 
kîserleti foltâtelt csak azârt liozom fel, mert az ingerl6snek az adaptati6hoz 
mert idStartama a jelens6geket a legâlesebben foltiiateti. 

5* 



Digitized by VjOOQIC 



6â i>R. VGRS6S BLEM^R 

folyamatai, a szînes elt6r6s 6s a szâtsugârzâs jelensegeivel szo- 
vetkezve, a szemben oly tOmeges, reszben ellentetes, reszben 
egymâst segîtfi raozgalmakat jelentenek, melyek viszonyânak 
jellemzese alig lehets6ges. Ervenyesul^siiket azonban eszrevesz- 
sziik, mert az erz6sek gyorsabb, vagy lassubb âtmenetekkel vâl- 
tozvân, ebbSl eredSleg a Ugkor âs a târgyak râszecskâi szdmdra 
hizonyos mozgdsi jelensegeket projiciâlunk a târbe âs irzâseink moz- 
galmassâgdt a tdrgyaknak hdajdonitjuk. Ez6rt, mint mar 6rintet- 
tem, a termeszeti kep bizonyos elevenseget nyer. 

Ha a festSmilv^szt olyan kiserletezSnek szabad tekintenunk, 
a ki erzesei es ezeknek âbrâzolasa kozott a harmoniât keresi 
es a ki muvenek szemlelSjere a termeszeti kepet megkozelîtfi 
elevenseggel akar hatni, feladatai koze kell sorolnunk azt is, 
hogy a lâtoszerv emlitett tulajdonsâgait, ha mindjârt nera is a 
tudomâny szemiiveg^n ât nezve, tekintetbe vegye. 

Foglaljuk bele a hatăsok Osszegebe a szetsugârzâst is ; îgy 
azutân azt a kerdest âllîthatjuk fel, hogy, ha a szetsugârzâs, a 
szînes elteres es a fenyelemzes, tovâbbâ az ingerlekenysâg vâl- 
tozâsai a târgyak lâtâsât modosîtjâk, az erzeseknek melyik sta- 
diuma az, melynek rogzîtese lâtasunkat leginkâbb jellemzi, a 
szemlelfiben pedig a kiilvilâg mozgalmassâgainak illusiojât kelti.^ 
Nem azt mondjuk, melyik az a stadium, raely a «valosâgnak'' 
megfelel, mert eppen az a kerdes, hogy mi a valosăg abban, 
a mit lâtâssal megisraerhetunk es muveszettel âbrâzolhatimk ; 
a târgyaknak megszaggatatlan vonalu lefutâsa es a vildgos hât- 
terre rajzolodo târgyak mozdulatlan feketesege-e ? ^ Vagy pedig 
a szetsugârzâs reven megesorbitott korvonalak, a szetsugârzâs, 
a szînes elteres es az ellettani fenyelemzes termekeivel elborî- 
tott feliilet âbrâzolâsa-e ? 

A behatâs idejetâl fiigg az, hogy valamely szemlelO a ket 
szels6 lehetSseg koziil ^valosâg" gyanânt melyiket tekintse. 
Minthogy a szetsugârzâs lenyeges csokkenesehez 10 — 20, vagy 

* Itt termeszetesen nem a nagy tomeg'mozgâsokra, pi. szâlMjta făk 
hajiadozâsaira, lelliâk alakulâsâra 6s mâs indicatorokra, hanem a râszecs- 
k6k mozgâsaira gondolok. 

* A târgyak sajdt szîne a korâbban emlitett p61dâban nem 6rv6- 
nyosulhet. 



Digitized by VjOOQIC 



OPTIKAI TfiNYEZCK A FESTCMCvfiSZETI TECHNIKĂBAN. 63 

meg tobb mâsodperczre van sziikseg, ezârt a teret bizonyos 
gyorsasâggal âttekintO egyen az emlîtett esetben az âgbogakat 
stb. megtorve, torzîtva, Idtoszogi ârtekiikben csorbîtva lâtja, fel- 
teve, hogy a lătot^r mas teriileteinek hatâsa reven szeme az 
illetS vilâgîtâsi fokhoz meg nem alkalmazkodhatott. A szemlelS 
ezen esetben annâl is inkdbb igazat ad az âbrâzolatnak, ha az 
az ovehez hasonlo 6rzeseket rogzit, mivel a fentebb emlîtett p6l- 
dâban a vilâgossâg es az ârnyek elosztăsa sokkal erOsebb inger, 
semhogy a vele kîsârletezest a laicus szem keressc es kîserlete 
eredmenyekep ut6bb meggy6z6dhetnek arrol, hogy a jelenseg- 
nek mâs felfogâsa is lehetseges, vagyis, hogy a târgyak az 
adaptâlodott szem âszlelesenek megfelel6en is foltiintethetGk. 

A szînes elter^s a vildgos 6s sotet teriileteknek hatâr- 
vonalân rogton a szemleles kezdeten jelentkezik es annak itt 
szâmbajovâ ideje alatt oly mertekben nem is vâltozik, hogy 
maga ez a vâltozâs az âbrâzolâs tekinteteben valamilyen kove- 
telmenyeket tâmaszthatna. Minthogy e mellett ez a jelenseg 
a ternek bizonyos terii] eteihez van kotve (feny es ârnyek hatâra), 
az optikai hatâsok osszegeben jelent^keny szerepet nem jâtszik. 

Az elettani fenyelemzes bekovetkezesehez ellenben bizonyos 
id6re van sziikseg. A szetsugârzâs ezzel szemben eppen ezen 
idSertek lepergese elott a legkifejezettebb. Minthogy azonban a 
szetsugârzâsnak hatâsât a kep elevensegere a fenyelemzes ter- 
mekei el6segîtik, a ket jelensegnek egyidejii âbrâzolâsa nem hat 
ugy, mint valamely anachronismus. 

Az elettani fenyelemzessel szemben, mint bizonyos tekin- 
tetben azzal antagonista folyamat ismeretes az elettani szîn- 
keveres, a mint azt pi. Exner ^ leîrta. 5 1 cm'^-nyi teriiletii voros 
es zold szînii negyzeteket a sakktâbla mintâja szerint egymâs 
mell6 helyezett es azt tapasztalta, hogy az ilyen mintâzat a 
megfelel6 tâvolsâgbol egyenletesen sziirkes feliiletnek lâtszik. 
Hasonlo keverest a szivărvâny szînei reven is megkapunk a 
nelkiil, hogy pi. a szînes sectorokkal ellătott forgo korongra 
volna sziikseg. Ennek megfelelfien a fenyelemzest is megkapjuk 
physikai segedeszk5zok nelkul is. 

^ Studien auf dem Grenzgebiete des localisirten Sehens. Archiv f. die 
ges. Physiologie. 1898. 73. k. 117—171. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



64 DR. VERBS8 ELEMIÎR 

Az optikai szînkever^s bek()vetkezesehez csak bizonyos 
tâvolsâgra, illelve arra van sziikseg, hogy a szînfoltok lâtoszogi 
erteke a kep egyseges âttekintesehez sziikseges tâvolsâghoz mert 
legyen. A szivârvâny szîneire feslett târgy a joi megvilâgîtott, 
szabad terben a legk()r es a tobbi târgy ak milieu-jebe beillesz- 
kedik ugy, hogy az kell6 tâvolsâgbol eszre sem vehet6. Az ilyen 
szînfoltokat a kornyezet, tovâbbâ a szemlel6t tSliik elvalaszto 
levegOreteg tokeletesebben elnyeli, mint akâr az olyanokat, a 
melyek a kozvetlen kornyezet szîneihez es tonusaihoz alkal- 
mazkodnak. Az elettani szînkeverest es ennek hatâsât a szînek 
elenksegere egyebkent Exner' az Elettani szorodâsos korok 
alapjân kimerîtfien târgyalta. 

A mennyire muveszien lato physiologus Exner, annyira 
raffinâlt physiologiai kîserletez6k azon muveszek, a kik az elet- 
tani fenyelemz6st kepeiken foltiintetik, talan nem is azon ala- 
pon, mintha magât az elemzest eszrevettek volna, haneni azert, 
mert az apro szînfoltok optikai hatasât, az elettani szinkeveres 
reven, ismertek. Kepeiknek azonban nemcsak az optikai batâs 
szolgâltat igazsâgot, hanem az antagonista fohjamatnakj az elem- 
zâsnek, a szâtbontdsnak tenyleges letezâse is. 

A legclassicusabb kepszov6, Segantini el6tt mâsok is dol- 
goztak hasonlo technikâval; îgy pi. Claus E.^ mar 1849-ben az 
ilyen eljârâsnak kitunfi peldâjât adta a bruxellesi ujkori muzeum- 
ban lâthato nagy kepevel, mely a Lys foly6n âtkelfi esordât 
âbrâzol. Claus ezen kepen durvâbban, nagyobb foltokkal dol- 
gozott, mint âltalâban Segantini, de emlitett kepen az alakok 
terjedelme arra utal, hogy az osszes hatâst a megfelel6 nagy 
tâvolsâgbol figyeljiik. Ez a tâvolsâg ugyanis, melybSl az optikai 
vagy elettani szinkeveres a szemben bekovetkezik, a speetralis 
szînfoltok nagysâga szerint vâltozik; ez pedig ismet a kep 

' I. h. Vn. fejezet : Einige Bemerkungen iiber die physiologischen 
Zerstreuungskreise in der Kunsttechnik. 

* SEGANTiNi-t 6s CLAUs-t csak a gyujt6tâvolsâgra vonatkoz6 ossze- 
hasonlitâs kedve6rt ideztem. Ha a pointillagera 6s a vele rokon hatâsii 
technikâra vonatkoz61ag a tort6neti igazsâg szempontjâbâl akarnânk eljârni, 
râgmult id6kbe kellene visszamenniink, mert ezen technika tort^nete a natu- 
ralismus tort6netâvel osszefiiggâsben van. Hy szempontok meltatâşâra azon- 
ban eziittal nem terjeszkediietem ki, 



Digitized by VjOOQIC 



OPTIKAI T^NYEZOk a FESXOMtJvfiSZETI TEOHNIKÂBAN. 65 

raereteihez kell hogy alkalmazkodjek. Minei kisebb a k6p, annâl 
kisebbeknek kell lenniok a spectralis szînfoltoknak, vagyis annâl 
kisebb a kep gyiijtotâvolsâga az oplikai hatâs tekinteteben. 
Ezen arânyossăg szabalyainak helyes alkalmazâsa oly feladat, 
melynek megoldâsâra csak olyan intelligentia văllalkozhatik, 
mely az egyszerfî mesterkedesnel magasabbra hivatott. 

Az optikai hatâst szolgdlo kicsiny szînioltok szămâra ter- 
meszetesen a termeszet anyagait es tereit âltalânossdgban jel- 
lemz6 nagyobb kiterjed^sii tonus-szînfoltok kell hogy alapozds 
gyandnt szolgdljanak. 

Segantini az 6 kâpeinek nagysâgâhoz mert szînfoltjaival a 
szabad termeszetben follelhetS spectralis hatâsokat meg tudta 
kozeliteni azon kepein is, a melyeknek meretei arânylag kicsi- 
nyek. Ez pedig munkăjânak igen figyelemremelto eredmenye. 
A szabad termeszeti kep eleraentaris, kozvetlen hatâsât ugyanis 
reszben a nagy feliileti behatâssal az egesz lâtoterre kiterjed6 
izgato felulete reven gyakorolja. A festett kep, melyet bizonyos 
tâvolsâgbol kell szeralelniink, a fenyerzesek intensitâsa szem- 
pontjâbol fontos szerepet jâtszo peripheriâs lâtâs mezejet csak 
reszben toltheti be. A kepnek kis teriileten tehât mindazon esz- 
kozok, illetve technikai fogăsok kiaknâzâsa kîvanatos, a melyek 
a termeszeti kep mozgalmassâgât feltiintethetik. Itt termesze- 
tesen ismet csak a szem tulajdonsâgain alapulo mozgalmas- 
sâgrol van szo. 

Ilyen eszkozok : a nem adaptdlodott szemben bekovetkez6 
szetsugdrzds, a fenyelemzes termekei, tovdbbd az itt meg nem 
tărgyalt egyidejii ellentetesseg es a szînlebeges is. 

A Idtoszervbea ugyanis az utobbi jelensegek is iudîlnak meg 
mozgalmakat. Erre az is utal, hogy kiegeszîtS szînek, kiilonosen 
a napsiitotte teriileteken oly fontos szerepet jâtszo kek-sdrga 
szinpdr, az ily szinben Idtott tdrgyaknak vetelkedeset idez- 
hetik el6, a mely pedig mozgdsi illusiok bevezetesere alkalmas 
folyamat. 

E mellett az egyideju ellentetesseg a szemet reflex uton 
apro tenyleges mozgasokra, vagy legaldbb is a szemizmokat 
fesziilesiik vdltoztatdsdra ingerli. Ezen mozgalom val6szinuleg 
a kiegeszîtâ szineknek a retinalis kepben erintkezesi hatdrdrol 
indul ki. 



Digitized by VjOOQIC 



66 DR. YERB8S ELEMÂR 

A szînlebegâs (lebegfi szîvek, Wheatstone) az el6bb emb'tett 
tenyezOkkel sz()vetkezve kivâl6an alkalraas fânyhatâsok utan- 
zâsâra. PI. felhOk kozOtt lemenO nap nyugtalanît6 voros fenyet 
mâg telîtetlen nquarell-szînek segîtsegevel is meg lehet kozelî- 
teni, ha a felhOk k5zul kisugârzo vOrOs feny-, illetOleg szîn- 
k6v6k koz6 ultramarinkek vagy vîzkek szînben pontokat es 
finom vonalakat szoviink. 

A kellOen Osszevâlogatott k6k âs v6vbs szîneket, helye- 
sebben ezek hatârvonalât egyszerre 61esen lâtni nem tudjuk; 
a v()r5s k5zelebb, a k6k tâvolabb fekvCnek tiinik fol; az ilyen 
szînii foltok kOzvetlenfil egymâs mellett fekiidven, az alkalmaz- 
kodâs k6szul6ket 61enken ingerlik ; ugy, hogy a folytonos muko- 
dâsvâltozâs izom6rz6sekhez is vezet, a mi a szînfoltokat szem- 
lâl6s k5zben a feny mozgâsos tulajdonsâgaival nihâzza fol. 

EzekbOl kovetkezik, hogy a szemnek kiilonbozfi izom- 
kesziilâkei 6s a fajlagos erz6 k^sziilâk egymâssal egybevâgo muko- 
dâsek râven a kepnek mozgalmassâgot k5lcson5znek. A kepnek 
azon r6sze pedig, a mei yen a tobbi r6szek rovâsâra optikai 
t6nyez6k Osszpontosulnak, muv^szi hatâs szempontjâbol a kep 
kOzâppontjâvâ lesz. 



Digitized by VjOOQIC 



Heveny âltalânos merg-ezes esete resorein kuls6 
alkalmazâsa utân/ 

Irta : Dr. Veress Ferencz k6rli. mâsodorvos. 

Ha erSs — pi. 50Vo-os — resorein ken6csot, mondjuk 
naponta egy orân ât a bOrrc keniink, 5—6 nap leforgăsa utân 
er6s elvăltozdsok lepnek fel a b6r legfeliiletesebb retegeben, a 
hâmban. Eleinte piros, lobos lesz a b6r, majd a szarureteg bar- 
nâs, sima, feszes keregge vâlik, mely atovâbbi napok valame- 
lyiken lemezek alakjâban levâlik, s alatta sz6p, regenerâlt, 
rozsaszînu b6r tiinik el6, melyr51 az esetleg el6bb jelen volt 
aprobb szepseghibâk, ligymint aenek, vârertâgulâsok, szeplSk, 
mâjfoltok stb. eltiintek. Ez az UNNA-fele hâmlaszto kura. 

Pâr hettel ezelOtt egy teljesen egeszseges, erSteljes, flatai 
uri nOnel teleangiektâsiâk miatt az arezon ilyen hâmlaszto kurât 
szândekoztam vegezni s e czelbol az UNNA-fele resorein hânto- 
kenScsot îrtam fel, mely egyenl6 mennyisegu resorcinbol 6s 
zinkpastâbol âll, tehât 50Vo-os. 

A beteg teriilet legfeljebb ferfitenyernyi terjedelmu lehetett 
s a kenOcsot csak eppen a beteg r^szre alkalmaztuk. Az els6 
5 napon napjâban egyszer hagyattam rajta a ken6esot az arezon 
kb. V* orân ieresztul. Mivel a kivânt hatâs — vagyis erOsebb 
foku gyiilladâs — ez id6 alatt nem fejlfidott ki, ajânlottam bete- 
gemnek, hogy hagyja a szert a kovetkez6 napon ket 6rân 
keresztul hatni s csak azutân mossa le faolajjal, a mit meg is 
fogadott. Mâsnap meglâtogattam, de a b6rt meg mindig a nor- 
raâlisnâl csak alig eszrevehet6en lobosnak talâltam. Meg kell 
jegyeznem, hogy ez alkalommal abban a hiszemben, hogy az 

> E16adatott az E. M. E. orvostudomânyi szakosztâlyânak 1907. 6vi 
âprilis h6 13.-ân tartott szakU16s6n. 



Digitized by VjOOQIC 



68 DR. VERESS FERENCZ 

el6z6 napokon hasznâlt kenfics, talan regi, dllott, erejebOl veszî- 
tett resorcint tartalinazotl, egy mâsik gyogyszertârban keszult 
uj kenOcscsel kenettem be az arczot. A 7-ik napon a beteg mar 
turelmetlenkedett a gyulladâs kesese miatt, a mint utobb erte- 
siiltem, bekente arczât reggel 8 orakor s csak deli 1 orakor, 
tehât 5 ora miilva mosta le. 

Mâr a delelStt folyaraân bâgyadtnak erezte magât s kisse 
emelygett, ligy, hogy delben nem is nyult etelhez. KOzben foko- 
z6d6 f6fâjâs lepte meg, majd szediilni kezdett s nagyon beteg- 
nek erezte magât. Ez az âllapot delutân 5 6ra fele siilyosbodni 
kezdett, u. i. ekkor hîrtelen kirâzta a hideg, reszketni kezdett, 
szîvdobogâst 6rzett, majd kinz6 hânyăs, hasmenes es rângd 
gOresok fogtâk el. 10—15 percz miilva b6 izzadâs kîsereteben 
enyhultek e sulyos tiinetek pâr percznyi idOre, mely utân ismet 
râzohideg, szîvdobogâs, makaes hânyâs es hasmenes, majd izza- 
dâs kovetkezett. Korâlbeliil negyedârai id6koz5kben ismetlSdtek 
ezek a rohamok este 8 orâig, sz6val 3 6rân keresztul. 

Az elfihivott hâziorvos ismeretlen eredetu mergezesnek 
tartotta a dolgot, majd aztân kutatva az ok utân, a resorcinos 
kenfics alkalmazâsâra vezette vissza a tiineteket, mikor a hâziak 
a venyt megmutattâk es hideg vizes borogatâsokat rendelt a 
fejre es a sziv tâjekâra. A beteg 9 ora felâ jobban lett, de 
bâgyadtsâga, kisebb fokii emelygese, s fSfâjâsa meg 3 napig 
tartott. 

Utâna jârtunk a dolognak s a hasznâlt kenfieson kîvul 
semmi olyan okot, nevezetesen elelt, italt, mely mergezest okozha- 
tott volna, vagy a mit a csalâdtagok is be nem vettek volna, nem 
talâltunk. Ennelfogva ketsegtelennek tartom, hogy a mergezes 
a bOron keresztul felszlvodott resorcinnak tulajdonîthato. Majd, 
hogy meggy6z6djem arrol, vajjon tiszta resorcin volt-e a kenSes- 
ben, hozattam mindket gyogyszertârbol 10—10 gr. menyiseget 
s megvizsgâlva, azt talâltam, hogy az a jo resorcin minden kove- 
telmenyeinek megfelel. 

A resorcin benzolderivatum es pedig dihydrobenzol, keplete 
C6H4(OH)2 vagyis CgHeOa. A carboltol csak annyiban kiilon- 
bozik, hogy ennel csak egy hydroxyl lep be egy H hely^be, 
ugy, hogy a carbol keplete tehât : Ce H5 (O H) = C6 H^ O. Feher, 



Digitized by VjOOQIC 



HEVENY M^RGEZ^S RESORCIN KOLSO ALKALMAZÂSA UTÂN. 69 

konnyen oldhato, szagtalan, erdes tapintatu, jegeczes por, mely- 

r6l Jessner^' azt îrja hogy : helsoleg veve nagy'on merges, kulsoleg 

alkalmazva soha mârgezâsi tiineteket nem okoz (1. 39. 1.). A gyo- 

gyâszatban egy idSben igen kiterjedten hasznâltâk bels6leg is 

porban, oldatban antifermentatios es desinficiens hatasa miatt 

dyspepsiaknâ], belhurutnâl, cholera nostrasnâl. Adagja Boehm* 

szerint gyermekeknel 001—0*1 pro dosi, 0*1— 0*5 pro die, fel- 

n6ttek reszere 0'25— 0*5 pro dosi, 2 grm. pro die. A magyar 

gyogj^szerkonyv nuir nagyobb adagokat enged meg es pedig 

egesz 3 grmig pro dosi es 10 grmig pro die bels6leg. MarsohalkO 

tanâr lir evekkel ezel6tt EwALD-tol a kovetkez6 reridelvenyt 

kapta : Rp. Resorcini resubl. e50 Naphtholi Ş, Sacchar. lactis, Bis- 

muthi subnitr. aa 10*0 Mfp. D. S. Napj. 3 lecsapott gyermek- 

kanâllal. Ez az adag semmi kellemetlcn hatăst nem okozott. 

Mint antipyreticum nem honosodhatott meg, mivel ez a 

hatdsa nagyon mulo termeszetu. 2 — 3 grm. resorcin bevetele 

utăn er6s izzadâs kisereteben ugyan hamarosan esik le a h6mer- 

sek 2—3 fokka], de a hScsokkenes 2 — 3 ora mul va megsziinik 

s az el6bbi homersek iill be. Kobert toxicologiâja szerint (539. 

1.) lâzasok kozerzetet kiilonben sem javîtja, typhusosok som- 

nolentiâjât, pneumoniâsok nyugtalansâgât nem befolyâsolja. 

Tobbszor leirtâk, hogy a hSleszâllâssal egyiitt remegest, rân- 

gâst, deliriuraot, collapsust idezett el6. 27o-os oldattal tortent 

gyomormosâs utân halâlosan \egz6dott mergezest is îrtak le 

(1. KoBERT, idezet hiânyzik !) Andeer kozOlt egy esetet, melyben 

10:250 oldat belsS hasznâlata utân eszmeletlenseg, klonikus 

gorcsok, mulo opisthotonus âllott be, a vegtagok kihultek, a 

legzes nehez, horgS volt, s e tiinetek 5 orăn keresztiil âllottak 

fonn. Jakabhâzy tanâr lir, gyogyszertani adjunctus, a kinek az 

esetet elmondtam, s a ki szîves utbaigazîtâsokkal szolgâlt, kiilo- 

nosen jellemz6nek tartja a remegâst, mely kozponti eredetu. A 

nagy îzzadâsnak, hScsokkenesnek az oka a vasomotoros cent- 

rum benulâsa, minek folytân a peripheriâs erek kitâgiilnak. 

Szerinte a leirt mergezes korkepe nagyon hasonlît a carbolmer- 



* Jessner : Dermatologische Heilmittel. Wiirzburg 1905. 

* Lehrbuch der Arzneiverordnung'sleh.re 1903. Jena. 



Digitized by VjOOQIC 



70 DR. VBRESS FERENOZ 

gez6shez, s 6p ez bizonyîtja, hogy itt t^nyleg resorcinmergezes- 
sel van dolgunk. 

Sajnos, nem volt m6dom a vîzeletet megvizsgâlhatni, a mi 
esetleg bizonyîtâ ereju leit volna. Carbol, vagy resorcinnak a 
szervezetbe jutâsa alkalmâval ugyanis a szervezet Osszes moz- 
dîthatâ kânvegyiileteit a bejutott m6reg Iek0t6s6re hasznâlja fel, 
s m6rgez6s eseten enn6lfogva a vizeletben nem talâlunk sul- 
fatokat. 

A rendelkezesemre dll6 irodalomban resorcin kulso hasznâ- 
lata utân fell6pett âltalânos mergez6sre vonatkozo feljegyzest 
nem talâltam, bâr bizonyâra vannak ilyenek, mivel a dermato- 
therapiâban igen kiterjedten haszndijuk. Hîg, vizes, vagy aleoho- 
los oldatokban, borogatâsok alakjâban kulonOsen heveny, nedvez6 
eczeraânâl ajânlatos a hasznălata keratoplastikus hatâsa miatt. 
Gyengebb concentratioju resorcin kenficsoket a legkulonboz6bb 
bOrbântalmaknâl rendeliink, esetleg mâs szerekkel, mint salicyl- 
lel, kennel kombinâlva. 50Vo-os kenOescsel hâmlasztjuk a b6rt 
acne vulgaris, rosaeea es kulc^nbOzC pigmentum anomaliâk eltâvo- 
lîtâsa czâljâbol. Annâl meglepfibb tehât, hogy ilyen kiterjedt 
kiilsO hasznâlat mellett, mârgezesek nem, vagy esak ritkân 
fordulnak el6. A tankonyvek a resorcin kiilsO hasznâlatât ille- 
tfileg semmi âvatossâgra nem intenek, pedig a mi engem illet, 
ezek utân 6vatosabb leszek. 

Hogy esetemben voltak-e a m6rgezes 16trejovetel6t praedis- 
ponâl6 kOriilmânyek, nem tudom; de a dolog annâl erdekesebb, 
mivel a kenficsOt csak egy teny^rnyi helyen alkalmaztuk. Mint 
oly sok mâs szernâl, ugy nem lehetetlen, hogy itt is szerepet 
jâtszott az egyen reactioja, az idiosyncrasia. Bârmint âlljon is 
a dolog, a belfile levonhato tanusâg az, hogy a resorcin ktilso 
hasznâlata utân is Uphet fel heveny âltalânos mârgezâs, s ezert 
legyiink dvatosak akkor. midon azt a szert eros concentraiidban, nagy 
feliileten, vagy hosszu idon keresztul alkalmazzuk. 



Digitized by VjOOQIC 



Jegyzokonyvek 



az „Erdâiyi MQzeum-Bgyesulet" orvostudomânyl szak- 

osztâlyâbdl. 

VIII. szakUlds 1907. 6vi âprilis 6.-ân. 

Elnok : Turcsa JXkos 
Jegyzo: KonbIdi DIniel. 

I. Dr. Vebe88 Ferencz. Betegbemutatâsok a bârklinikârol : 

1. SyphUis tertiaria papulosa naşi esete, M. H. 12 âves sz6- 
telki leânyka 1907. februâriiis 20.- ân vâtetett fel. 2 âv 6ta orrân 
es bal czombjân kiiitesek vannak. Szulei es 2 testvere el, eg6szsâges. 

Felvâtelkor: az orrhâton 6s oldalân, az orrsov^nyre is reă- 
terjedâleg a bor âlenkebb voros, helyenkânt kieinelkedo gobcsekkel 
fedett 6s szâraz porkkei bevont. A bal târdizulet folcitt egy tallâruyi 
terjedelmu szederjes szinu, kissâ kiemelkedo, felereszben hâmfoszlott 
elvâltozâs. Valamivel alâbb fillârnyi kerek r6gi heg. 

Az orron lev6 elvâltozâs csal6dâsig hîven utânozta a lupus 
vulgaris kepet. Hosszas — 2 âvi — fenoâllâsa szintân lupusra 
vallott. Ellenben a lâbon leirt tallernyi kifekâlyesedett daganat typusos 
tertiarius bârsyphilis volt. Ebbol kiindulva, valamint tudva azt, hogy 
a kâs6i syphilis kulouoseii az orron âs arczon nâha szânios esoportos, 
lencsânyi, bors6nyi papula, pustula vagy esomo — nodulus — 
alakjâban is mutatkozhatik, felvettiik, hogy a k6rkâp esetleg ilyen 
tertiarius papulâknaky acutiformis syphUisnek felelhet meg. Ezen az 
alapon higany- es jodkurât kezdettiink meg, mely a kivânt sikerrel 
jart, a mennyiben — mint lâtni meltâztatnak, most, 6 hât mulva — 
mar csak a bântalom nyomai vannak jelen kerek hegek alakjâban. 

2. Szokatlan kulseju syphilomâk esete, 

D. G. 50 6ves szamosujvâri magâuz6n6 mindkât ajakân 3 
h6nappal felvâtele elott 3 daganat keletkezett, melyek miatt kiilon- 
bozo orvosok, tobbfele kenocsot rendeltek sikertelenîil. A daganatok 
neni hogy multak volna, hanem m6g novekedtek. 

Az anaranesis semmi irânyban nem nyujt lelvilâgositâst. 



Digitized by VjOOQIC 



72 jeqyzCkOnyvek. 

Felvetdkor : Ezelott egy honappal kovetkezo âllapotban volt : 
j61 fejlett, joi tâplâlt eroteljes n6 ; fels6 ajakân az ajakpir sz61enek 
kozel^ben egy mogyorâna^ysâg'u, fălg'onibalaku, kerek alapu, tetejen 
hâmfoszlott, nem genyedo, sav6s feliiletu elănk barnâs piros szinii, 
puha, majdnem fluctuâl6 daganat iii. Hasoiilo, de valamivel kisebb 
kât daganat volt az als6 ajak boren is — a niiut az intâzetiinkbeii 
felvetelekor kâszitett viaszinoulageon ]âthat6. Sehol az eg6sz szerve- 
zetben luesre vagy tbc.-re vallo elvâltozâsokat nem talâltunk. 

A mint a leîrâsb61 kiveheto, a diagnosis felâllîtâsa meglehetâs 
nehăzsegekbe iitkozott volna, mert sclerosisra a daganartok puha 
szerkezete, mirigybeszurodesek hiânya miatt nem is goudolhattuiik ; 
tertiarius luesfolyamatuak sem felelt meg a korkep, carcinomâaak igen 
puha, bortuberculosisnak nagyon joindulatu volt az egesz elvâltozâs, 
eltekintve att61, hogy sem kifek(^lyesedes (esak feliiletes hâmfosz- 
tottsâg) sem a kornyezetben gobcsek vagy egy^b tbc-os jelek nem 
voltak. A diagnosist ezert felfiiggesztve, hâtizben excindâltunk a 
daganatokb61, de a szovettani vizsgâlat — melyet Dr. Veszprcmi 
egyet. m. tanâr ur volt szîves megejteni — csak jellegnelkiili dus 
infiltratumot, granulatios szovetet mutatott, minden specifikus jcl, 
vagy eirendezodes nelkiil, melynek lâtâsâval sz6ba johetett ugyan 
a tertiarius lues, de biztosan âllitani azt sem lehetett. 

Enn^lfogva az „ex juvantibus et nocentibus** elve alapjân 
kezdtiik meg az antilueses higany- es j6dkurât, mely alatt a leîrt 
daganatok 4 het alatt, majdnem teljesen visszafejlodtek s îgy syphi- 
lomdknak bizonyultak. 

E kât eset is mutatja, mennyire vâltozatosak a syphilis nyilvâ- 
nulâsai, milyen polymorphia uralkodik tiineteiben. Bârmennyit lâsson 
is az ember, mindig talâlkozhatik olyan eseteivel a syphilisnek, 
melyeket nemcsak klinikailag, de szovettanilag is nehâz k6rism6zni. 

3. Ezek utân negy tertiarius syphilises egyânt van szerencsem 
bemutatni, a kiknek betegsege ugyan banâlisnak tiinhetik fel a 
dermatologus el6tt, de a Szakosztâly tobbi tisztelt tagjait bizonyâra 
ârdekelni fogja. Nap-nap utân tapasztaljuk ugyanis, hogy tobbe 
kevâsbbâ siilyos syphilis-esetek f61reismertetnek, specifikus kezelesben 
nem reszesittetnek. A korai syphilisnel is ol6g gyakoriak ezek a 
tevedesek, bar ol^'^ankor az elsodleges gocz esetleges jelenlete vagy 
nyoma, a jellemzâ mirigybeszurodesek, vagy kcinnyen felismerheto 
nyâlkahârtyatijnetek, tovâbbâ sok esetben a beteg hivatkozâsa elore- 
ment sclerosisra megkonnylti az orvos dolgât. A tertiarius syphilisnel 
azonban, a hol 2 — 3, vagy 10—20 ev telt el az infecţia 6ta, a hol 
a betegs6g neha direct kovetkezmănye valamely traumânak, — pi. 
es6snek, iitesnek, operati6s beavatkozâsnak stb. — vagy a hol egyeb 
kârkâpeket imitai, teszem azt, chronikus rhinitist, laryngitist, vagy 
zsigerek megbetegedeset, mikor a pâcziensek lueses infecti6r61 sem- 



Digitized by VjOOQIC 



JEGYZ6K0NYVBK. 73 

mit sem tudnak, vag-y egeszsâges gyermekek sziilâi, a kikrâl a 
gyakorl6 orvos fel sein meri tetelezni, hogy syphilisesek volnânak, 
akkor nem is lehet csodâJkoznunk azon, hogy ha a lâtszat t6ve- 
desbo ejt kisebb gyakorlattal biro orvosokat es eltereU fîgyelmiiket 
a baj lânyegerol. Hogy ez tenyleg igy van, bizouyiţjâk jelen alkalom- 
mal bemutatand6 beteg'eim. 

a) eset: N. J. 45 eves magyar-decsei nos bâres czombjain 
es mindket alkarja hâti feliileten 7 h6nappal ezel6tt fek61yek kelet- 
koztek, melyek orvosi kezelâs n^lkul 5 — 6 hât alatt reszint begyo- 
gyultak, reszint szaporodtak. Ugyanakkor jobb lâbân is leptek fel 
hasonl6 elvâltozâsok, melyek azonban serami gyâgyulâsi hajlamot 
sem ârultak el. Egy honappal ezelott mindket târdiziilet alatt, az 
alszâr mellso es kiilso oldalân s bal alkar hajlîto oldalân fejlâdtek 
ki hasonlo sebek. Tohh izhen volt orvosnâl, a hi pusztân kenocsdket 
renddt hclyileg^ minden eredmeny nelkul. — Sziileit nem ismerte, 
6 testvere el, eg^szseges, 5 testvere, râszint tiidâgyulladâsban, 
reszint cholerâban pusztult el. Hârom gyeruieke kcizul egy 20 eves 
leânya âl, a mâsik ketto 1 72 ^s 4 eves korâban halt el bâlhurutban. 
Syphilisârol semmit sem tud, penisân fekâlye sohase volt, 

A kozâptermetii, kozepesen tâplâlt ferfi jobb belso bokâja 
tâjân majdnem tenyernyi helyen, szederjes udvar âltal korulvett, 
rendetlen hegesedes es ennek fels6 szălăn zeg-zugos, 61es szâlu 
fekelyek lâthatok, melyek alapja pirosas, sarjadz6 ăs fenyes, gummi 
arabicumszeru savos vâladekot termel. Az alszârak felsâ râszen tobb, 
hasonlo kerek csoportos fekely iii râszint fehâres hegszovetben, 
reszint sotet kekes-voros udvarban. Hasonl6, de kisebb terjedelmu 
elvâltozâsok talâlhatâk a bal alkar hajlît6 oldalân, valamint nagy- 
reszt begySgyult fekelyek es azok hegei a k^t alkar kiilsâ oldalân, 
s a czombokon. A jobb lâbfej oedemâsan duzzadt. 

Diagnosis : reszint jellermo borgiimmdk, râszint ulcerosus âs 
serpiginosus borsyphilis. 

b) eset: B. J. 36 6ves nos, kiskiikiillomegyei napszâmos jobb 
lâbszârân 5 âve vannak fekelyek, melyek miatt evenk6nt 3 — 3 
hdnapot toltott egy megyei kozkdrhâzban, a hol az egâsz ido alatt 
sârga hintopomd kezeltek, minden eredmeny nâlkill. Apja 58 evet 
elt, anyja 65 eves, egeszs^ges. Hat testvere el, egâszsâges. Egy 
gyermeke volt, a ki 2 eves korâban pusztult el elotte ismeretlen 
bajban. — Abortus nem volt. Lues6r61 semmit sera tud, fekelye 
nem volt. 

Status praesens: Csak eg^sz roviden emlitem fel az elvâlto- 
zâsokat. Magas, kozepesen tâplâlt egyen jobb lâbszâra eg6szâben 
joval nagyobb terjedelmu, bore sotât kăkesen beszurâdott, kifeszult, 
fenyes, vastag ; a tibia ele elmos6dott, s az egesz csont megvasta- 
godott. Az alszâr boren 10 — 12 lencs6nyi eg6sz tallernyi kerek, 



Digitized by VjOOQIC 



74 jegyz6k0nyvbk. 

vagy îvezett, râszben patk6alaku, 61es szâlu fek61y lâthatd, melynek 
alapjân pirosas sarjszovet âs azon nyul6s, savdszeru vâladâk van. 
A lâbfej b6re âp, de niaga duzzadt, oedemâs, sokkal vastag-abh a 
normalisnâl. A penis phrenuluma hiânyzik. 

Soha antilueses kezelâsben nem reszesult. 

Diagnosis. Gummata exulceraia^ elephantiasis et periostitis 
syphilitica cruris. 

c) eset: P. J. 53 âves maoryar-gorbdi, n6s, olâh napszâmos 
bal lâbân mar 80 — 35 âvvel ezeJott sebek keletkeztek, melyek hol 
elmultak, hol rosszabbodtak ; pâr evvel ezel6tt a sebekhez meg a 
lâbfej duzzanata is esatlakozott. 20 6vvel ezel6tt volt egy îzben 2 
h6napig a kolozsvâri Karolina k6rhâzban, a mikor meg is gy6gyult 
egy idore ; sem azel6tt, sem az6ta orvosuâl vagy k6rhâzban nem voit. 

Egăszsâges sziil6kt61 szârmazik, hârom egeszsâges, ma is elo 
20 — 24 âves gyermeke van, tobb nem is volt. 

Felvetelekor : a gyengen tâplâlt, verszeg6ny beteg jobb lâbân 
a tibia âlân heges behuz6dâsok, a patella korul kiilonbozo regi 
hegek talâlhat6k. A lâbfej majdnem az alszâr kozepe tâjâig âltalâ- 
nosan duzzadt, formâtlan, eredeti tărfogatânâl legalâbb ketszer 
vastagabb. Nevezett helyen a bor szederjes, voroses, feszes, kemâny 
âs megvastagodott, helyenkânt râspolyszeruen ărdes. A lâbujjak 
rendetlen âllâsuak, a II. âs III. ujj csonka s egymâssal osszeforradt. 
A talpon 6—7 krajczârnyi kerekdod fekely kozott egy dionyi sar- 
jadz6 daganat âll ki. A talp elUlsâ r6sz6nek kozep6ii pedig egy 
6 — 7 cm. hosszu, 3 — 4 cm. szeles elesszelii. m61y anyaghiâny van, 
melynek alapjât renyhen granulâl6 voros szovet alkotja. A sym- 
physis felett kb. tallârnyi heges elvâltozâs tUnik fel. melynek egyik 
oldalât lelkor alaku porkkel fedett, kemăny sarjszovet hatârolja. 
Ehhez egâszen hasonl6 folyamat van a bal alszâr hajlito feliileten. 

Az eset elbirâlâsânâl sz6ba johetett volna valamilyen tbc-s 
folyamat, miutân tudvalev6leg a vegtagok kiterjedt, vagy r6gi lupusa 
gyakran idez elo ilyen foku elephantiasist is. A diagnosist azonban 
megkonnyitette, s6t bizouyossâ tette a symphysis felett es az alszâr 
hâtg6 reszân jelenlevo, egyik oldalon tovaterjedo, mâsik oldalt heggel 
gy6gyul6 granuloma, mely typusos tertiarius borsyphilidet alkotott. A 
k6risme tehât : Lues III. elephantiasis et gummata pedis. SyphUis 
tuberoserpiginosa ahdominis et cruris, 

d) eset : K. I. 39 âves, n6s, hidegszaniosi olâh napszâmos ; bal 
felkarjân ezelott egy âvuel sebek keletkeztek. Tiz âvvel elobb ugj^an- 
olyan fekely ek voltak homlokân, melyek azonban egy evi fennâllâs 
utân orikănyt meggyogyultak. Orvosnâl sohasem volt, most is az6rt 
jott a k6rhâzba, mert balkarjât munkânâl nem birja hasznâlni. 

Apja fiatalon, anyja 80 âvesen halt el. Kilencz gyermeke 
sziiletett. Az elso most is 61, eg6szs6ges, 16 eves ; az utâna kovet- 



Digitized by VjOOQIC 



JEGY26kONYVEK. 75 

kez6 hârom gyermek pâr hetes korban pusztult el, a kâsâbbiek 
ma is elnek. 

Mellozve a leîrâst, csak roviden a k6rism6re szorîtkozom, mely 
szerint itt az eg^sz bal felkarra âs vâllra kiterjedâ igen szep es 
jellemzo tubero- âs ulceroserpiginos^is borsyphilissel van dolgunk. 
Ugyanilyen elvâltozâsok nyomai vannak a homlok bâren. 

E n6gy ut6bbi eset az ugynevezett endemids syphilifi esetek 
koz6 sorozhat6. A mennyiben visel6ik egyâltalâban tudomdssal sem 
birtaJc beiegsegiik Unyegerol, vagy fert6z^sukr61 es annak idejer61. 
Az infectio ezeknâl igen gyakran extragenitalis uton tortenik, s a 
syphilis r^szint a betegek alacsony iutelligentiâja, râszint forgalmon 
kîviil eso lak6helyukon orvos hiânya miatt teljesen niagara hagyatva 
zajlik le szinte âszrevetlenul, mignem âvek, vagy evtizedek mulva 
sulyos terţiar tiinetek kâsztetik az illetâket valamely korhâz fel- 
keresăsâre, akkor, midân betegs6giik mar mindennapi munkâjukban, 
vagy egy6b cselekvânyeikben akadâlyozza oket. 

De nemesak ez a korulmâny kăsztetett ezeknek a betegeknek 
bemutatâsâra, hiszen Erdelynek nagyrăszt olâhlakta vidâkeir61 szâm- 
talan hasonl6 esetet âszleliink klinikânkon ; hanem inkâbb az a 
szomoru tâuy, hogy a vidâki orvosok egy resze nâha meg a leg- 
jellemzohb syphUis-esetek felismeres^re sem kepes, s6t lâtva a honapokig, 
vagy evekig folytatott nem specifikus kezeles eredmenytelenseg6t, 
mâg sem jut arra a gondolatra, hogy legalâbb kis^rletkâppen egy 
antilueses kezel^st v6gezzen. Sot a mi meg jellemz6bb, or'vostdrsa- 
dalmunk egy răszenek hidnyos venereologiai 6s dermatologiai kăpzett- 
sâgâre — tisztelet a kiveteleknek — azt is gyakran tapasztaljuk, s 
a bemutatott b) eset is bizonyîtja, hogy vannak esetek, midon 
typusos alszârgummâkkal idoszakosan evekig tart6zkodik valaki 
megyei kozkorhdzban ; a hol az egâsz ido alatt xeroformmal kotoz- 
tek a nelkiil, hogy egy napig is specifikus kezel^st kapott volna. 
Ezeknek a bajoknak a forrâsa az eddigi helytelen egyetemi 
oktatasi rendszerben volt s rajtuk csak ugy lehetne segîteni, ha a 
dermatologia az egyetemen mint elsorendu fontos tantdrgy a tobbi 
fobb klinikai discipliuâval egyenlo elbânâsban r^szesiilne s kotelezd 
vizsgatârgygyd emeltetnek. 

II. Dr. Ve8zpr^m[ Dbzs6 âs Dr. Kanffz Henrik : Heveny sdrga 
mdjsorvadds bujakdrosndl. 

P. E. 21 6ves fârfi 1906. mâjusban szerzett syphilist, aug. 
elejân kis gobcses syph.-es kiiităssel a szamosujvâri k6rhâzban 
vâgzett bujak6rellenes kezelâst. Okt. kozepân fillernyi, eg6sz koro- 
nâoyi papulâk 16pnek fel sz6tsz6rtan az eg6sz k6ztakar6n, melyek 
gyorsan kifekelyesednek 6s rupiaszeru varokkal fedâdnek. Ezen 
elvâltozasokkal kerult a beteg a b6rgy6gyâszati korodâra 1906. 
nov. l.-6n. Itt ujabb higauykezel6st rendeltiink el, de mivel a beteg 

ârtesft^» (orvosi szak) 1907. 6 



Digitized by VjOOQIC 



76 jeqyzOkOnyvbk. 

erSbeli âllapota rohamosan hanyatlott 6s gyomor-Wlzavarok, mint 
âmelyges, hânyâs, hasmenâs lâptek fel, a higanykezelest cit drb. 
3 grmmos higanykenocs bedorzsolâse utân besziintettiik. Nov. 6.-ân 
icterus jelentkezett es ezen ido ota a folyton lâzas beteg feltiino 
m6don elgyengiil. Nov. kozepân a sârgasâg icterus gravis kăpet 
olti, a b6r sotât zoldes-bania szînuvâ vâlik, a koztakar6n verzâsek 
lepnek fel, a mâjtâjâk rendkivul erzekeny, mâjtompulat kisebb, a 
beteg rendkivul bâgyadt, soporosus. Nov. 16-ân heves izgaloii tiine- 
tek jelentkeznek az idegrendszer reszârâl, deliriumok, gorcsok alakjâ- 
ban, mel^'ek a b6dulat kiilonboz6 fokozataival vâltakozva âJlottak 
fenn, a nov. 18-ân reggeli 6 6rakor bekovetkezett halâlig. 

A bonczolat alkaltnâval a mâj az atrophia ftava acuta hepatis 
kăpet mutatta 6s ennek jelenlâtet a g6rcsovi vizsgâlat is beigazolta. 
A mâj paroncbymâjânak heveny szâtesâsât bemutatok a şyphilis 
toxinjainak behatâsâra vezetik vissza, annâl inkâbb, mert a bornek 
syphilises elvâltozâsaiban Levaditi kezelâsnel, szokatlanul nagy 
tomegben, mar kis nagyltâssal is j61 lâthatâ, suru fekete gomolyok 
alakjâban talâltak spirochaetâkat. Sem a raajban, sem mas szervben 
nem sikerult spirochaetâkat kimutatni. A vese hugycsatornâinak 
hâmsejtjei râszârâl kifejezett necrosis, a sejtekben keves epepig- 
menttel. 

A mâjnak heveny sârga sorvadâsât şyphilis kapcsân igen 
ritkâh eszlelik. Az irodalomban kb. 30 oly eset van kozolve, hol 
a mâjmegbetegedăs es a şyphilis kozti okozati osszefiigges nagy 
val6szînusâggel felvehetâ. A bemutatott esetben a toxinhatâs fel- 
vetelâre, melyre a r^gebbi szerz6k is tâmaszkodnak a mâjsorvadâs 
raagyarâzatânâl, a spirochaetâknak tomeges jelenl6te jogosit fel. 
(K6szîtm6nyek bemutatâsa.) 



IX. 8zakUlâ8 1907. âprilis la-ân. 

Elnok : UdrInszky LiszLd 
Jegyzo : KonbIpi DiNiEL. 

1. Veress Feeencz dr. eloadâsa: ^Heveny altalânos mârgezk 
esete resorcin killso alkalmazâsa utân'''' czimen. (L. Erteslto 67 — 70. 1.) 

Hozzâszol: Jakabh^zy Zsigmond, Bknel JInos, Udrânszky 
LX8zl6. 

UDRiNszKY Li8ZL6 tauâr fîgyelmeztet arra, hogy âpugy a 
resorciunak, mint mâsfajta phenoloknak megengedhet6 maxiraalis 
adagjât minden esetre illet(51eg bajos megâllapîtani ; az egyes egy6- 
nek ezen vegyiileteket nagyon nem egy formân turik. A kât atomos 
phenolok mergezo hatâsâra a hydroxyl-csoportok âllâsa bir jelento- 



Digitized by VjOOQIC 



jegyz6kCnyvbk. 77 

sâggel. A vizelet megvizsgâlâsa rendân nyerheto felvilâgosîtâsokra 
vonatkozâsban arra utal, hogy a vizelet s6t6t szîne a mărgezăs 
inteusitâsânak nem biztos merteke. A vizeletnek behat6 chemiai 
feldolgozâsâra van sziiksâg ahhoz, hogy a vizelet osszetetelenek 
mennyisâgi megvâltozâsâbol a felsziv6dott resorcinnak mennyisegâre 
6s a szervezetnek a mereg hatâsa elleneben vedekezes^re kovetkez- 
tetest vonhassunk. A vizeletnek minâsegi megvizsgâlâsa pi. a Seli- 
wAN0FP-f61e reakczi6 segâlyâvel csakis annyit mond, hogy a resorcin 
felszivâdott 6s bizonyos âtalakulâsok utân a kivâlasztâsokba kerult. 

2. Gyergyai ArpId dr. bemutat Makara tanâr klinikâjâr61 
egy 18 âves beteget, kinek 2V2 — 3 ev 6ta fejlodâ kis alraa nagy- 
sâgu fogcystâja van, mely a jobb maxilla szinte teljes mellso felu- 
letât, a keniâny szâjpadot âs a jobb orriireg oldalfalât el6domborîtja 
s a Highmor iiregbo is beterjed. A periodontalis cysta a jobb fels6 
metsz6fogb61 indult ki, melynek pulpâja trauma kovetkezt^ben elhalt. 

3. Verkss Elemj^r dr. eloadâsa : „Optikai t^nyezok a fest6- 
muveszeti technikâban" czimmel. (L. 6rtesît6 59 — 66. 1 ) 



X. szakul^s 1907. âprilis h6 27-6n. 

Elnok : UdrXnszky Li8ZL6. 
Jegyz6 : KonrXdi DIniel. 

1. Dr. Kappel I. egy koszvănyes beteget mutat be, ki 16 ev 
ota szenved bajâban. Az egyes iziileteken lâvo elvâltozâsok — 
kivăve a bal konyokcsucson lâthat6 kis dionyi csom6t — inkâbb 
idiilt sokiziileti csuz mellett sz61nak, a jobb fiii hegy6n lev6 kis 
csom6 megnyitâsa alkalmâval talâlt babszemn^d feh6r kretaporszeru 
anyag g6rcs6 alatt tualaku hugysavas kristâlyokat mutat s a murexid 
probat is kifejezetten adja. Miutân hazânkban e k6ralak igen ritkân 
fordul elo, az6rt tartotta czâlszerunek bemutato ez esetet demonstrâlni. 

2. Gyergyai ArpXd dr. 6 honapos fiut mutat be, kinek mind- 
ket oldali balloszerve rendellenesen fejlodott. A jobb fiilkagylo olyan- 
szeru, mintha kettâbe hajlott âllapotban osszen6tt volna, ugy, hogy 
a cavitas conehae nagy resze is fedett, csak kis res vezet be az 
incisura intertragicanak megfeleloleg ; a hallojârat gombostufejnyire 
szukiilt, sondat a tragus legkiâllobb r^szetol szâmîtva 18 mm.-nyire 
lehetett belăvezetni. Kagylon az anatomiai reszek kozul csak a lobulus, 
antitragus 6s a kisse rendellenes tragus ismerhetâ fel. Bal hall6szerv 
măg sokkal rendellenesebben fejl6dott; fiilkagyl6 igen durvânyos. 
Meatus bemenetnek, porezos hall6jâratnak semmi nyoma ; tapintâsnâl 
csontos hall6jârat nem ârezhet6, helyât esontfeliilet foglalja el. 

6* 



Digitized by VjOOQIC 



78 jbgyz6k0nyvek. 

Intensivebb hangokra a gyennek reagâl. Pontosabb hallâsvizsgâlat 
a cseosenio kora miatt lehetetlen. 

3. Kanitz Hekrik dr. difteriâs bor- es vvlva ehăltozdsok esetet 
mutaţja be. 

4. Makaba Lajos tauâr: 

„A glandula carotica daganatănak esete. Kiirtâs a kozk 
fejveroâr lekotâs4vel s ennek kovctkezUhen fdUpett agylâgyulâs^ . 

A oarotis commuuis elâgazâsi helyân, az edânyhiivelyeii belul 
fekszik egy apro, 5 — 7 mui. hosszii, 2 — 4 mm. sz^les mirigyszeru 
keplet, melynek elettani szerep^t ugyau nem ismerjiik me^, de 
szovetszerkezete ^s fejl6d^se szerint a sympathicus idegrendszerrel 
lâtszik vonatkozâsban âllam*. Ezen szervecske glandtda >aro^ica-nak, 
az uj boncztani nomenklatura szerint glomus caroticumnak nevez- 
tetik. A synonimâk kozul a paraganglion intercaroticum elnevezes 
a legtalâlobb (Kohn). 

A glandula caroticâbol fejl6dott daganatot Marchand îrta le 
eloszor 1891-ben, azota tobben foglalkoztak irodalmilag a kârd^ssel, 
îîgy, hogy a bemutatott eset a 30.-ik az irodalomban.^ 

Az israertetett esetek sokban hasonlîtanak egymâshoz, ugy 
anatomiai elhelyezesiiket, mint szovetszerkezetiiket illetâleg. A daga- 
natok szovetalkotâsa a glandula caroticâval sok tekintetben homolog. 
Az ismertotett szovettani k6pek mindannyian alveolaris alkotâsra 
mutatnak. Ugyanilyen lâthat6 a mi esetijnkbol keszâlt metszeteken, 
nielyeket Buday tanâr ur volt szîves rendelkezesiinkre bocsâtani. 
Ezen szovetalkotasnak mogfeleloen Kaufmann es Ruppauer ^ ezen 
daganatokra a ^glandula carotica alveolaris tumorai'* elnevez6st 
hasznâljâk. 

A klinikus kep is sok hasoul6sâgot mutat. A daganatok reiid- 
szerint lassan fejlodtek, legtobbszor a pubertas vegân jelentek mejr, 
bar fîatalabb ăs oregebb egyâneknâl is eszleltettek. A oarotis com- j 
munis elâgazâsi helyen di6nyi eg^sz tojâsnyi, mers6kelten tomott! 
daganat kep6ben jelentkeztek. Ritkân okoztak nagyobb nehezsegct, 1 
ugy, hogy az eltâvolîtâst a betegek sokszor csak kozmetikai okboll 
kivântâk. A mutet elott ritkân ismertek ful termeszetiîket, hanem j 
vagy lymphomânak, vagy jârulekos strumânak tartottâk, mint mi is, ; 
de eg^'^eb nyaki daganatokkal (liporaa, lymphosarcoma, branchiogen i 
carcinoma) is osszetevcsztettek. ! 

Bar a daganatok viszonylag j6 indulatuak, cgyik-mâsik eset-| 
bon a rosszindulatu daganatok tulajdonsâgait is mutattak, mely 
recidivâban, mirigymetastasisbau, a daganatszuret beburjânzâsâban, 
az ed6ny iiregâbe nyilvânult. | 

» Keen 6s Funke 29 eddig leirt esetet ismortotnek. (Journ. of americ. 
med. nssoc. 1906. ang. 8.). 

» Deutsche Zoitschr. f. Chir. 80 k. 



Digitized by VjOOQIC 



jbgyz6k0nyvbk. 79 

A mut6t leg"tabbszor iiagy neh6zs6gge\ jart es a Kaufmann 
es RuppAUEB osszeâllîtotta 18 esetb61 13-iiâl csak a carotis com- 
mimis lekotese utân sikerult a daganatat eltâvolîtani, mâskor a vena 
jugularist, a va^ist, a sympathicust, a hypoglossust kollott a daga- 
nattal eg-yiitt resekâlni. Ugy, hogy az emlîtett 18 operâlt eâetbol 
4 a mutat folytâa meghalt. 

Eszlelt esetiink lefolyâsa fovonâsokban a kovetkez6 : A. J. 
18 eves fiu 2 6v elott vette 6szre, hogy nyaka jobb oldalâii mogyo- 
r6iiyi csom6 van, niely az6ta lassan, de folytonosan nott. Az utobbi 
idoben a nyel^snăl kellen>etlensegeket okozott a daganat, a mi^rt 
is kivânta daganata eltâvolîtâsât. Vizsgâlatnâl a korâiiak mogfeleloon 
fejlett beteg nyaka jobb oldalân a g^ge magassâgâban egy gyerniek- 
iikolnyi, sima feliiletu daganat tapinthato, mely mers^koUen tomott, 
oldal irânyban eleg joi, fol- 6s \efe\6 nehezebben mozgathat6. A 
daganat a carotissal egyiitt liiktet, a nyelesi niozgâsokat koveti ; 
lateralis szelet a sterno-cleido-mastoideus izoni fedi. Gâgevim/âlainâl 
haugszalag paretikusnak mutatkozik, koz^pâllâsban van es fonationâl 
alig mozog'. Mi a dagaaatot jârulekos struraânak tartoituk. 

A mutătet âprilis 12.-ân văgeztiik narcosisban. KocnEii-1'ele 
harâut b(3rmetszes a daganat legnagyobb domborulatân. A daganat 
tokja igen vârzekeny, szâmos tâgult, kanyarg6ş vena val a struaia- 
csomokhoz hasonl6. A tovâbbi kif'ejtăs nehez. Kello felszabadîtas 
utân kitunik, hogy a carotis communis a daganat kiilso hâtsd resz- 
leten halad ât. A carotis osszenyomâsâra a daganat liiktetese mog- 
szunik. A vagus es sympathicus a hâtso falâhoz fekiisznek. Az 
idogek levălasztâsa akadâly nelkul sikerul, de az edenyt a daganat- 
bol kihâmozni nem lehet. Ezert is a carotis comm. kettos lekcites 
kozt âtmetszetett, azutân a daganat kiemeltetett 6s a carotis ext. 
es int.-rol lefogâs utân lemetszetv^n, eltâvolittatott. 

A beteg a mutâtet kovet6 napou eleg joi volt, homers^k 37*5, 
a narkosis okozta hânyingeren kiviil nem volt panasza. Ejjel hir- 
telen rosszul lett, a h6m6rsek 39*5-re emelkedik. 14.-en reggel a 
betegn61 teljes baloldali hudâst talâlunk. A bal fels6 6s als6 vegtag, 
valaniint a b. o. facialis benult. A nyeles nehezîtett. Az ontudat 
tiszta, de a beteg aluszâkony. IS.-Sn az alnszekonysâg fokozodik, 
a nyel6s mind nehezebb, a legz^s d. u. 5 6rakor horgo lesz es 
este 8-kor beâllt a halal. A halal okâul a carotis comm. lekotese 
kovetkezteben bekovetkezett agylâgj^ulâst vettunk fol. Ezen felvetelt 
a bonczlelet igazolta. A jegysokb'nyv szeriut (Veszpkiîmi dr.) „A 
koponya reazarânyos, fala vekony, szivacsos. A hosszanti obolbeu 
keves, laza veralvadek. Kemeny burok j61 levâlik, belso felulete 
sima. Lâgy burkok verdusak, szederjesek. Az agy alapjân a ket 
oldali carotis . tâgassâga kozott kiilonbsâg nem veheto ^szre. A 
circulus arteriosus, valamint a basilarissal valo osszefUgges a szo- 



Digitized by VjOOQIC 



80 jbgyzOkOnyvek. 

kott viszonyokat tunteti fol. A j. o. art. fossae Sylvii 3 cm. hossz- 
ban hengerded, tomottebb, fekete-voros v6ralvad6kkal kitoltott, a 
mely valamennyire az ed^ny falâhoz is tapad. A bal oldali sotet- 
voros hîg v6rt tartalmaz. Az oldalgyomrocsokban keves tiszta savo. 

Jobb oldalon az agyalapi diiczok âllomânya mar az oldal- 
gyomrocs megnyitâsânâl szinte magâtol mâllik sz6t, teljesen ellâgyult 
es pedig igen nagy kiterjedâsben, a meunyiben, kiv6ve a corpus 
striatum legmellsâ râszât, a j. o. agyalapi diiczok eg^sz kiterjed^s- 
ben fehâres lâgy, csaknem p^pszeru anyaggâ vâltoztak, az ependima 
alatt kozvetetlen halvâny r6zsaszinu ârnyalattal. A lâgyulâs meg a 
centrum semiovale szomsz6dos reszâre is âtterjed. 

A plexus chorioideus szederjes. Az agy tobbi râsz6ben elter^s 
nem talâlhat6.'* 

A szîv valamivel nagyobb, a bal gyomrocs vaskosabb. A 
tiidokben hypostasisos tiinetek. 

A kem^nyîtett daganat tojâsdad, sînia feliiletii, rostos burokkal 
fedett, hossza 4, sz61ess^ge 3, vastagsâga 3*2 cm. A daganat kis 
răszlet^vel a carot. int. âs ext. koz6 tolakodik, azokat sz^tt^rîti ; a 
carot. comm. 1 cm.-nyi a car. ext. 6s int. 2 — 2 centimnyi răszlete 
a daganat hâts6 falâval szorosan osszefiigg, a daganatba reszben 
bem61yednek, kiilonosen a carotis ext. egy r^sze a daganat âltal 
k6pezett ârokban fekszik. Az oszlâs helyer61 a daganatba egy jelen- 
t6kenyebb (a. lingualis vastagsâgu) ver66r megy, a mint ez a fol- 
metszett carotis belso szîne fel61 lâthat6. A daganat metszeslapja 
elâg egynemu, szemcsâzettseg nălkul. A sziirk^s alapszovetben sza- 
bâlytalanul elsz6rva pirosas, verdusabb teriiletek, e mellett szâmos 
finom veredânyr6s lâthatâk. 

Odrcsoi vizsgâlatnâl rostos kotâszoveti siromât61 hatârolt szabâ- 
lyos, râszben sokszogu terfiletek lâthatâk, melyek mirigy alveolusokra 
emlâkeztetnek. Ezen alveolusok nagy, hâlyagszeru maggal bir6 sej- 
tekkel vannak kitoltve. A stromâban nehol eleg tâg vererek, mâsutt 
vărzâsek s bârna pigmentum lâthat6k. Ezen g6rcs6i kep teljesen meg- 
felel a M5nckebeeg,^ valamint a Kaupmann 68 Ruppauer âltal leîrt 
leleteknek, a glandula carotica alveolaris tumorai szoveti szerke- 
zet^nek. 

A glandula carotica daganatai kiîrtâsânâl prognosis szem- 
pontjâb61 a carotis comm. esetleg sziiksegessâ vâl6 lekotese jon 
els6 sorban szâmba. A carotis comm. lekotese ma is a veszedelmes 
6s el6re meg nem hatarozhat6 kimenetelii mut6tek sorâba tartozik. 
Mert, ha az ujabb statistikâk jobb arânyszâmokat is mutatnak fol, 
mint a r^giek, m6g mindig azt talâljuk, hogy az esetek 25 — 26Ya- 

^ Beitrâţe zur path. Anat. u. z. all^. Pathologie. 38, k. 



Digitized by VjOOQIC 



jeqyzOkOnyvek. 81 

ban ag-ytiinetek mutatkoznak a lekot^s utân, 6s az opcrâltak llVo"^ 
i^g'ylsig'yulâsban hal nieg. 

Ezen agylâgyulâs vagy a feh^r, ischaemiâs lâgyulâs kepeben 
jelentkezik, vagy a sârga es voros haemorrhagiâs lâgyulâs alakjâ- 
ban. Az els6 trombosis vagy embolia kovetkezm^nye, az ut6bbinâl 
a gyeng-iilt iitoeres verârara mellett stasis, capillaris v^rzâs âs trans- 
sudatio tâmad s ez okozza a lâgyulâst. Az ut6bbi a gyakoribb. 
Esetunkben ischaemiâs, feher agylâgyulâs tâmadt, melyet mindeii 
valoszîniiseg szerint az art. fossae Sylvii trombosisa okozott. 

Hozzâszol BuDAY ElijiĂN tanâr 6s UdrInszky Liszi^ tanâr. 

UoBiNSZKY L18zl6 tanâr hangsulyozni kivânja, hogy mai 
ismereteink nyomân a glomus caroticum, glandula earotica vagy 
paraganglion intercaroticum elnevez6s nem czelszeru, mert ezen 
szervnek nemcsak szovettani szerkezete vitâs m6g, de mukodâse 
felol sem vagyunk kellâleg tâjăkozva. A mint az anatomia! târsasâg 
baseli ^yulăsâu megâllapîtott uj anatomia! nomenclatura, a gland. 
pinealis nev helyebe a corpus pineale nevet leptettc, az ugynevezett 
glomus caroticumot is jobb vohia corpus intercaroticumnak, vagy 
nodus iutercaroticusnak nevezni mindaddig, mig szovettani szerke- 
zet6nek es ^Icttan! rendoltetesenek teljes megismerese alapjâu az, 
a neki valoban mogfelelo nevet nyerheti. 

5. Veszpb^mi Dezs6 magântanâr leukaemiâs lăp kâszîtmânyât 
mutatja be. 

XI. szakulâs 1907. mâjus h6 4.-ân 

Elnok : UdrInszky Li8ZL6. 

Jcgyzo : KonrIdi Dânikl. 

1. Hegyi M6zr8 dr. poriomania csetet mutat be. T. J. 10 eves, 
4. elemi o. tanul6 csalâdjâban apa! âgon az ascendentiâkban guta- 
iit^ses halal ismetelten fordult el6. Anjga 4 napi vajudâs utân sziilte 
meg. Csecsem6 korâban sulyos angol korban 6s ecclampsiâban szen- 
vedett. 4 eves korâig difteritist, scârlâtot 6s himlot âllott ki. Pajkos, 
sz6fogadatlan volt mindig. Dorgâlâs es test! fenyît6s nem fogott 
rajta. 7 6ves korâig minden 6jjel âgyba vizelt, az6ta hetenk^nt, 
hânaponkent. Ejjelenk^nt kiabâlt, n(^ha fuldoklâsai voltak. Otthon 
âlllt61ag gyakran ors6-fereg tâvozott el t61e. E mellett osztâlyâbaji 
a jobb tanul6k koz6 tartozott. Februârius havâban sziilei 10 koronâval 
a postară kîildtâk s a helj'ett, hogy a p6nzt feladta volna, a vasiîti 
âllomâsra ment s egy I-s6 osztâlyu jeg^^et vâltott Nagyvâradig, oda 
6rve rokonaihoz szâllt. Âprilis havâban egyik gyerektârsânak lâdâ- 
jâb61 28 koronât lopott es I. osztâlyu jegyet vâltva, Pestre utazott. 
Kes6bb az anyja tâskâjâb61 20 koronât vett ki s ezzel r6szben 



Digitized by VjOOQIC 



82 jegyzOkOnyvbk. 

csizmât 6s szuronyos gyerek-puskât vâsârolt 6s Pestre indult, de 
nem itt helyben, hanem valamelyik tâvolabbi vasuti âllomâsnâl akart 
jegyet vâltani. tltkozben csendorokkel talâlkozott, a kik a kozelebbi 
faluig magukkal vittek 6s itt intâzkodtek, hogy egy kîserovel Kolozs- 
vârra a sziileihez vissza keruljon. A gyereknek ezen t^nyei miatt 
hoztâk sziilei kliaikânkra. 

Degenerâit, rachitises koponya, szăles orrgyok, rovid orr, 
raagas felso-âjak, rendetlenul nott fogazat, szâlesen fekvo szemek 
otlenek elo. Ismeretei eddigi tanulraâiiyânak raerten kielegitok. Indo- 
kolni utazâsait nem tudja, csupân azt feleli, hogy vâgya 6bredt. 
Az utazâs korulmenyeire emlekszik. Megbâuâst nem tanusît. 

Lehetne gondolni egy epileptoid âllapotra, azonban az ejjeli 
kiabâlâson, âgybayizelăsen kiviil mi sem szol mellette. Epilepsiăs 
rohamot nâla nem 4szleltiink s mivel litazâsaira s annak reszleteire 
is emlekszik, annâl kevâsbbâ veheto fel epileptoid âllapot. 

Hysteriâs tiinetek hiânya folytâu a hysteria is kizârhato, ugy, 
hogy itt a degeneratio alapjâu fennâllo erkolcsi debilitâsrol lehet 
szo, a melynek alapjân poriomania, clepto- vagy pyromania gyak- 
ran szokott impulsi6s m6don fellepni. Ilelye elmegyâgyintezetbea 
nincs, javîto int^zetbe sem valo, hanem gyogypodagogiai nevelo- 
6s foglalkoztat6intezetbe helyezendo el. 

2. PoTOczKY Dbzs6 dr. Trypanosoma kâszîtmenyeket mutat 
be. A Trypanosomâkat, mint kozombos verparasitâkat, mar megle- 
hetâs regen ismerjiik. Eloszor Chaussat (1850) talâlta emlos âllat- 
nâl 6s pedig patkâny vereben, de 6 Nematodâk egyik stadiumânak 
tartotta. Kent 1880-ban mar le is îrta, mint Flagellatumokat, Her 
petomonas Lewissi n6ven. A Trypanosoma nevet Gruby adta nekik. 
B^kânâl pedig mar regebben is ismertek. 

A Trypanosomâk a FJagellatumok osztâlyâba tartoznak. Alak- 
juk tobbnyire ors6alaku, a test egyik v^gQw hosszu ostor van. A 
test ket maggal bîr, a nagyobb, a tulajdonkeppeni sejtmag, a koze- 
pen fekszik, hosszukâs, elo âllapotban er6sen fenytoro, specialis 
festessel metachromaticusan festodik, azaz methylenkek-eosin fes- 
tesnel ibol^'^âs-voros szînt vesz fel. Az ostornelkiili vegen van egy 
mâsodik, kisebb mag, mely sotvHebb ibolyâsra szokott festodui, A 
k4t mag egymâssal finom chromatin-fonâllal van iisszekotve. 

A nagy mag, a melyet test magnak nevezhetiink, igen nehe- 
zen kimutathato szerkezettel bîr, kozepen 8 segmentumb61 âllo ehro- 
matina rog foglal helyet. Azonklvul van a parasitânak undulâlo 
hârtyâja, va^ly az ors6alaku test hosszâban fiit vegig ; szabad szele 
vastagabb, Giemsa-fest6snâl âlenk voroses-ibolyâs szinre festodik 
es az li. n. blepharoplastbol, a kisebb magb61 indul ki, a test mâsik 
vâgen pedig âtmegy az ostorba. Elo âllapotban az undulâl6 hârtya 
igen j61 lâthato, ug^sziuten joi sikeriilt fest6snel is. A protoplasma 



Digitized by VjOOQIC 



JE0Y26k5NTVUK. 88" 

methytenk^-eosin fesfc6sn6l kekes szîiit nyer, mely sokszor kiiloa- 
boz6 ârnyalatu. Gyakran szemosăk, granulumok is talâlhat6k a plas^ 
mâbaa, mit nemelyek mar iavolutiâaak tartanak. 

Biologia! tekintetben ugyaa moglehetâsen sokat tudunk r61uk, 
de nehâuy reszlet meg hornâlyos. A părăsita csaknem kizârâiag a 
ver folyekony reszâben 61, csak kovâs kiv6tel vaa ez aiul (pi. a • 
Kala- A zar trypanosomaszeru parasitâja a 16p pulpasejteiben, vagy 
a tryp. Gambienso, az embori trypanosotna, a gerinczagyi folyadek- 
bau stb.). A mozgâsnâl az ostoros v^ggol mozog elore, mâsok sze- 
riut az ostor a test hâtso Vi%gen vaii. A vârbeii az elobb leîrt ala- 
kot talâljuk leggyakrabbau, de neha lohet involutios alakokat, vagy 
elpusztult parasitâkat is talâlni. Hullaverben a părăsita eleg sokâig 
elel, de aztân kezdetet veszi az elhalâs, a mi 6 — 8 6ra mulva âll 
be, ha a huila meleg helyeu âll, hamarâbb is. Ilyenkor felduzzad 
a trypanosoma, majd gombszcruvo vâlik, az ostor leszakad. 

Egy trypanosoma faj, a trypauosoma fiemanni, mely az Athene 
nocturna vărebon el, k6tf61e alakban keriug a verben, egy tryp. 
alakban, a mely aztâu idoszakonkent âtmegy egy mâsodik, u. u. 
piheno alakba, mely splrochaetaszeru es ogy voros v^rtesthez tapadva 
kering a verbeu egy ideig, hogy aztân ismet trypauosomâvâ ala- 
kuljon ât. 

A verben kizâr61ag ivar talan lîton, m^g pedig hosszanti osz- 
lâs utjân szapK)rodik. A sejttest vastagabb lesz, a protoplasma raeg- 
szaporodik, aztân kezdodik az oszlâs. Eioszor a blepharoplast, aztân 
a mag, majd az egesz sejttest vâlik k6tfele, legvegul oszlik az ostor. 
Neha lehet festett k6szîtmânyben ilyen, mâr csak az ostorral ossze- 
fiiggo alakokat lâtni. Kivetelesen tcîbbfele is oszlik, pi. a trypano- 
soma Lewisii egesz roscttâkat is kâpez. 

Hogy ivaros uton szaporodik-e, mint pi. a malaria părăsita, 
raeg nem tekinthetjiik biztosnak. Koch R6bisrt vizsgâlatai szerint 
a Tsetse l^gy, a Glossina palpalis es Gl. morsitans gyomrâban 3 
fele alak volna talâlhato, egy v6konyabb, sotet plasmâju, a him, 
egy vaskos, igen vilâgos plasmâju, a nosteny 6s a rendes, a verben 
eloforduloval megegyezO indifferens alak. A him 6s nosteny itten 
copulâlva, a nosteny sporozoonokat produkâl, a melyek a szurâs 
alkalmâval a verbe jutva, rendes tryponosomakkâ fejlodnek. De ez 
az 6szlelet mâs oldalrol megerosîtest nem nyert. A Tr. Lewisiinel 
a patkâny bolhâja csak mint egyszerii âtvivo szerepel. 

Most mâr uagyon sokfele trypanosoma faj lett ismereţes, molyek 
kozul e\s6 sorban a tryp. GAMRiBNBR-t emlitcm meg, mely az emberi 
trypanosomiasist ăs ennek egyik alakjât, az ii. n. Ugandai âlomkâr- 
sâgot idezi el6. Aztân a Tryp. BRucBi-t, me^y a Nagîinat, a tryp. 
EvAN6i-t, naely az el6bbihoz igen hasonl6 SuitiU-t, mindkettdt a 
16 es mariaaf61ekn^l idfoi elo, Aztân a tryp. ©quiperdum^ m^y a 



Digitized by VjOOQIC 



84 jeotz6k0ntvck. 

teny^szbeiiasâgot id6zi el6, melyet romălhetâleg szintăn bemutatha- 
tok egy mâs alkalommal, văgfil a nâlunk îs el6fordul6, ugylehet 
nem betegB6gokoz6 patkâny-trypanosomât, a tryp. Lewisiit. 

A trypanosomâk koziil most a tryp. BRucEi-t mutathatom be, 
a mely az 6. n. Nagana betegsăget okozza, a mely Afrika deli 
r^szein a 16fâl6ket, marhafălâket tâmadja meg. Az infeclio tobbnyire 
halâlos. A părăsita, az xi. n. Tsetse 16gy, a Glossina palpalis 6s gl. 
morsitans szârâsa âltal jut a verbe. Klinikailag a betegsâg lefolyâsa 
a kBvetkezfi: Az âllat igen lefogy, âmbâr a taplâl6k-felvâtel nem 
igon szenved vâltozâst. Az ereje is igen csokken, a mi a gyors 
kifâradâsban 69 apathiâban nyilvânul. Kes6bb oedemâk lepnek fel 
a v6gtagokon, hason, genitâliâkon, vagul az âllat ann^^ira elgyen- 
gfil, hogy âllani sem kăpes. 6rdekes, hogy a tâplâlkozâs ekkor is 
csaknom uormalis. A halal aztân teljes kimerules tiinetei kozt âll 
bo, de n6ha hlrtelen kcivetkezik be. A betegs^g igen kiilonbozo 
idfltartaniâ. Neha igon akut, mig mâskoi* h6napokig, Î6l6vig is eltarthat. 

Az âllat tobbnyire lâzas, a lâz remittâll6 jellegu, anaemiâs, 
a voros v6rtestek szâma egăszen 2,000.000-ig csokkenhet, a haemo- 
globin pedig 25Vo-ig is leszâll. Kis leukocytosis szokott fellăpni. A 
vizolet tobbnyire feh^rje mentes. 

Az el6bb emlltett âllatokon kîviil m6g infîciâlhat6k a juh, 
kecsko, serWs, kutya, hâzi nyul, eg^r stb. 

A parasitâkat kls6rletez6sek czeljâra rendesen feh^r egârben, 
feh6r patkânyban, nyulban vagy tengeri malaczban szoktuk tartani. 
A teugori malaoz igen ellenâll6, h6napokig elel az infecti6val, sot 
n^ha teljcsen eltunik a v6rb61 a părăsita. Kev6sbb^ ellenâll6 a hâzi 
n^^ulţ a mely rendesen elpusztul az infecti6ban, âmbâr szintân el61- 
het 2 — 3 h6napig is. Âltalâban a nagy âllatok v6r6ben meglehetos 
kev^s a trypanosoma, ugy, hogy csak pontos keresessel sikerul 
kimutatni, n^ha esak centrifugau v^rben, neha pedig csak oltâsokkal. 

Kutyânâl igen hevenyen szokott lefolyni a betegs^g, 8 — 10 
nap alatt, teljes lesovânyodâs, magas lâzak kîs6ret6ben. A v6rben 
itt is kev^s a parasitâk szâma. 

Patkâuy 8 — 10 napig, n^ha 14 napig is el61, itt azonban 6riâsi 
seâmu trypanosoma lehet jelen a v^rben, n^ha csaknem annyi, mint 
vorîis v^rtest. M^g jobban lehet ezt egărn^l tapasztalni, mely 4 — 6 
nap alatt pusztul el, itt a părăsita m^g szâmosabb lehet. 

A kis^rleti oltâsoknâl az eljârâs eleg egyszeru. A fert6zott 
âllat v^r^b^l pâr cseppet physiologiai konyhasd-oldattal felhigitunk 
^s azt va^y Ix^r alâ, vagy hasur^be, n^ha, pi. nyulnâl visz^rbe 
fecskendjiik, Eg>^m^l mâr 24 6ra mulva konnyen lehet a v6rben 
parasitâkat talâlni, nyulnâl 6 — 7 nap szokott az incubatio lennL Az 
ec>er, patkâny, nvul, kutra esr^sz a halâlâig tobbnyire âtok, tip- 
lâlkozik ^ a halal hirtelen âll be. Hogy mi a halal ok ilyenkor, 



Digitized by VjOOQIC 



jbgyzOkOnyvek. 85 

meg vitâs, felveszik az agyi kapillarisok eltoraâset, emboliâjât, a mit 
osszecsap6dott trypanosomâk okoznânak, de ezt szovettaiiilag kimu- 
tatni eddig măg nem tadtâk. Az eg^rn61 csak anuyi toxicus hatâs 
tunik fel, hogy kisse lâzasabb, miat lenni szokott 6s nâha utols6 
nap eros hepatitis 16p fel. 

Prâbâltâk a trypanosomâkjat mesters6gosen is tenyeszteni, a 
mi nyulv6r es agarkeverek condens viz6ben n6ha sikeriil, a hol a 
trypanosomâk szaporodnak 6s hetekig ^letben maradnak âs viru- 
lentiâjukat is megtartjâk. 

3. Elfbr AladIr dr. el6adâsa : ., J. Rontgen-feny jelentosâge a 
feherverus^gneV' (Megjelent: Orvosi Hetilap 33. es kovetkez6 szâ- 
maiban.) 



XII. szakUlâs 1907 mâjus h6 i1-6n. 

Elaok: UdrInszky Lă8zl6. 
Jegyz6 ; KonrXdi DInibl. 

I. F^LEGYHÂzi Ern6 dr. a sebeszeti klinikâr61 kât esetet mutat be : 
1. Ket oldali emlo hypertrophia, mely ritkasâgâuâl fogva is 
ârdemes a bemutatâsra. SchOssler, ki e kărdessel foglalkozott^ 
1892-ben az irodalombol osszesen 14 k^t oldali valodi hypertro- 
phiâr61 tesz emlît^st. Ezek kozul 10-n61 a pubertas idejăben 16pett 
fel a menstruaţie, jelentkez^se utân; 1 esetben 12 6ves korban ket 
evvel a menstruaţie elott ; 3 esetben az elso graviditas idej6n. Csak 
egy eset volt, egy 25 6ves virgo esete, a hol a k6t elobb emlîtett 
momentum nem szerepelt. Az âltala kozolt legnagyobb eset a jelen- 
leg bemutatottnâl j6val kisebb volt, a mennyiben a bal eml6, a mely 
nagyobb volt sem 6rt le a koldokig. Sziil6s utân jelent^kenyen 
nfiegnagyobbodtak az eml6k, egy 6vre râ pedig onkent jelent6kenyen 
megkisebbedtek. A no nagyon lesovâijyodott. 

A kolozsvâri sebeszeti klinikâra felvett eset leirâsa a kovet- 
kezo : R. M. 23 âves g. kath. napszâmos leâny Indal-r61 (Torda- 
Aranyosmegye.) azon panaszszal jott be a klinikâra, hogy 4 h6nap 
ota mindkăt eml6je rohamosan n6 s ez 6t foglalkozâsâban nagyon 
akadâlyozza 6s gâtolja. Emloi ezel6tt is nagyobbak voltak (kiilono- 
sen a jobb oldali) j6val nagyobb, mint anyjâă 6s novâr66, de roha- 
mosan csak terhessegânek kezdete 6ta n6. Havi baja 20 6ves korâban 
jelentkezett eloszor, mely az6ta rendesen ism6tl6dott 2 — 3 napi tar- 
tammal. Eloszor terhes, terhessâgenek IV. hânapjâban van. Csalâd- 
jâban vagy rokonai kozott az ov6hez hasonl6 bântalom nem fordult 
el6, valamint mas vâgtagoknak vagy szerveknek a megnagyob- 
bodâsa şem, 



Digitized by VjOOQIC 



86 jbgyzOkOnyvek. 

Oyeng-ân fejlett, meglehetSsen losovâiîyodott no, b6r szine 
âltalâban halvâny, jobb arczf^len chloasma, bokâk korul 6s jobb 
alszâron mărs6kelt foku vizenyo. Bels6 szervek eltâr6st nem inutat- 
nak; hâm^rsek, ^rveres, lâgzes rendes. 

Mindk^t emlo, de kiilonosen a jobb, er5sen megnagyobbodott, 
a b6ron tâgult visszărhâl6zat tuaik ât. Â116 helyzetben a jobb emlo 
a s^'^mphysisig \6g le, a bal nem 6r le odâig. Bal eml6 a III. borda 
als6 szel6t61 a bimb6ig, mely az eml6 legals6 pontjân van, 37 cm. 
hosszd, 33 cm. szeles, 12 cm. vastag, (keriilete 60 cm.) a jobb 
eml6 a III. b. als6 szelet6l a bimb6ig 45 cm. hosszu, 34 cm. sze- 
les, 13 cm. vastag (keriilete 60 cm), a jol)b emlo a III. b. also 
8z6\6i6\ a bimb6ig 45 cm. hosszu, 34 cm. szeles, 13 cm. vastag, 
(keriiletben 62 cm.). Emlok egyenletesen vaunak megnagyobbodva. 
Âltalâban petyhiidtek, puha tapintatiiak, nyomâsra nem fâjdalnia- 
sak ; a megnagyobbodott mirigyek ceruza vagy kis-ujj vastagsâgu 
kotegek alakjâban ârezhetâk ki. Bimb6k szint^n nagyobbak, de 
elmos6dottak, koronânyi teriileten lapos-dudorosan emelkednek ki, 
nyomâsra bel61iik vâlad^k nem szorîthat6 ki. Kornyâkiik 2 — 3 
ujjnyi sz^less^gben barnâsau festenyzett. Has a koldokon aiul mer- 
s^kelten el6domborodott, a bor rajla sima, feszes^ koldok korul 
gyenge festenyzetts6g lâthat6. Meh-lenâk a koldok magassâgâban 
tapinthat6, magzat-r^szek ârezhetok (a n6 âllîtolag mozgâsokat is 
6rzett) magzat szîv-haugjai nem hallhat6k tisztân. A meh-fenek 
magassâgâb61 itâlvo a terhessâg kb. a, IV. h6napnak l'elel meg. 

A nyugv6 emlo ilyen egyenletos 6riâsi megnagyobbodâsa ren- 
des szerkezetenek teljes megtartâsa mellett, rendszerint a serdiilo 
korban vagy az els6 terhess6g alkalmâval szokott fell6pni. Egy-egy 
eml6 akâr 7 kgr.-a is megn6het, a koz6rzet minden zavara nelkiil. 
Rendkîyiili nagysâg âltalâban ritka, mig kisebb megnagyobbodâsa 
az eml6knek gyakrabban eszlelheto. A j6 indulatu hypertrophia vagy 
hyperplasia mindkât emlore vonatkozik tobbe-kev6sbbe megfelelo 
osszetetelben, raely ugy a borre, mint a kotoszovetre, valamint a bor 
alalti es intraacinosus zsîrszo vetre vagy a mirigy âllomânyra vonat- 
kozhatik. 

Koroktana homâlyos ; velesziiletett hajlamot, traumât, elorement 
emlogyulladâst vettek gy auuba. 

Az ilyen iajta eml6 a terhessăg alatt fejl6dâsenek egy bizo- 
nyoş fokân meg is âllhat, de a sziiles utân a tejelvâlasztâs megin- 
dultâval ismet novekedesnek indulhat. Ha a hypertrophia az emlo 
mirigy es âllomânyâra is vonatkozik, akkor az ilyen emlo oriâsi 
mennyis6gu tejet k^pes elvâlasztani, de a szoptatâs megvonâsâval 
jelentâkenyen inegkisebbedhetik. A szovetszaporodâs eme localisa- 
tioja mellett a test egyeb szerveibcn lesovânyodâs szokott fellepni. 

Elkuldnito korismânăl szâmba johet valamelyes daganat (beszu- 



Digitized by VjOOQIC 



rodott fibroma vagy fibroadenoma), de ez txJbbnyire iPftoldali, Ret- 
romammalis lipoma vagy a zsîrszovetnek hyperplasiâja szint^n utânoz- 
hatja az emlo tultengăset, de ezek ilyen n&gy fokot nem 6riiek el. 

OyogykezeUsit illet61eg megkîsereltâk a j6d kuls6 6s belso 
hasznâlatât, thyreoidea keszîtmenyek adagolâsât, melyek a mirigyes 
szervek atrophiâjât czelozzâk. Ajânlottâk tovâbbâ a fâjdalmasau meg- 
nagyobbodott emloknek a megrogzîtâset (mastopexia). Adott esetben 
terhessâg mellett mas szerveknek nagyobb foku lesovânyodâsa miatt 
indicâlt lehet a miivi abortiis. Bâr ez az indioatio kev^sbbâ jogosult, 
sokkal jogosultabb a szoptatas mell6z6se az emlo visszafejl(5d6sânek 
eloseg'îtese cz^ljâbol. A n6 munkakâpeseegât csokk«nt6 va.gy gâtl6 
esetben johet sz6ba vagul az amputa4io. 

Jelen esetiinkben be fogjuk vâmi a teriiessăg v^g6t ^s ha 
sziiles utâii a szoptatas megvouâsaval az eml6k \isszafejl<Măse aem 
kiivetkezik be, amputâlni fogjuk az emloket. 

2. Adinomycqsis colii esete. P. J, 26 6ves g. kath. napszâmos 
f. e. âprilis h5 6.-ân v6tette fol magât a sebeszeti klinikâra. Fel- 
v6telekor elâadja, hogy kb. f61 evvel ezelott a nyak bal oldalân 
di6nyi daganata tâmadt, mely kât hânap mulva kifakadt 6s sok 
v^res geny folyt ki belole. Ez id6t61 fogva nyaka e helyen kekes 
szînii lett, megdagadt s a kăkes szînezod^s tovâbb terjedt le- 6s 
felfele a nyak korul. Egyuttal tobb helyen apro fek^iyes urjâratok 
k^pz^dtek, melyekb61 âllandoan r6szben suru, reszben hîg, kocsotiyâs, 
genyes-v^res vâladek iirul. Beteg eddig sohasem volt, veneireâs bân- 
talomban nem szenvedett. 

Jelen âllapot felv6telekor, a nyak eliilso răszăt csaknem telje- 
sen elfoglal6, s6t bal oldalt fiilt^l le a kulcs-csontig 6s a mellkas 
fels6 râszen a III. bordâig terjed6 sotât kăkesen elszînezSdott, elmo- 
sâdott hatâru fluctuâlo terime m6gnagyobbodâsb61, melyet tobbhelyen 
fistulâs jâratok furtak keresztul, mindjârt actinomycosisnak a gya- 
nuja merult fel. A bors6, mogyof6nyi, helyenkânt tulsarjadzott szelu 
sipolynyîlasokb61 reszint suru tur6szeru, r^szint hîgahb, koesonyâs, 
genyes, k6n-sârga szemes6ket tartalmaz6 vâladek iiriilt ki, a szem- 
cs6k g6rcs6 alatt sugârgomba telepeknek bizonyultak. 

Az illet6 fejet mereven elore szegezve tartja, enni csak nehe- 
zen tud, mivel also âllkapcsa mozgatâskor nagyon fâjdalmas. Fogai 
teljesen epek, tonsillâk szinten, gegetiikri lelet is normalis. H6mâr- 
seke 38-2— 38-60 C kozott ingadozik. 

A gj'^ogykezeles a tâlyogok felnyîtâsâban 6s a szemcsâs szet- 
esett sarjszovet kikaparâsâban âllott. Belsâleg 5°/q-os j6dkâlit szed 
naponta 3 kanâllal, sebeit LuGOL-oldatos kot6ssel lâtjâk el. 

Ezt az esetet berautat6 egyfel61 localisati6ja es nagy kiterje- 
dese, mâsfelol azert tartotta 6i'demesuek a bemutatâsra, hogy a 



Digitized by VjOOQIC 



88 JBqyzOKONYVEK. 

t. Szakosztaly fîgyelmet ujra felhîvja Kolozsvâr vidâkân az acti- 
nomycosis megbetegedăs gyakorisagira. 
l.-hoz hozzâsz61: Q&m Lajos dr. 

II. O^BBB JXnos dr. : bromexanthema esetet mutat be. 

III. P^T£RFi TiBOE dr. cloadâsa: „Az dridsi sejtekrol,'^ 
Hozzâsz61: Elfeb AladIb dr. 



XIII. szakUlâs 1907 mâjus h6 25.-6n. 

Elnok: Pcjbjbsz Zsigmokd. 
Jegyz6 : KonbIdi DIniel. 

1. Elfbb AladXb stenosis mitralis-mk bal oldali recurrens 
bânulâssal pârosult eset bonczlelet6r6l referai. 

2. BuDAY Kălm^n: A gyomor veroereinek sclerosisa, Az arte- 
rio-sclerosis vâltozatos localisatioi kozul lijabban kezd reâterelâdni 
a figyelem azon alakra, a melynâl a tiiueteket kiilouosen a hasi 
zsigerek verâereinek megbetogedâse idâzi el5. Ezen u. n. angina 
abdominalis mâg tiinettanilag sincs el6gge tisztazva, m6g kevesebb 
arânylag a boneztani 6s szovettani vizsgâlaital megerosîtett eset. 
Az el6ad6 âltal bonczolt esetben egy 44 6ves ferfinel a gyomor 
verâereinek nagyfoku selerosisât lehetett megâllapitani ; az erek erosen 
kanyargâs lefutâsuak voltak, faliik tetemesen megvastagodott es 
nagy kiterjedăsben elmeszesodett mâg a submucosa ârhâlozataban 
is. A szoveti vizsgâlat is a gyomorfal ereire nezve nagyfoku intima 
vastagodâst es elfajulâst âllapîtott meg, mîg az aorta es a legtobb 
mas nagy ver66r sclerosisa csekâly fokii volt. A halal gyomorvâr- 
zâsben âllott be, a melynek okat szinten a gyomor ver6ereinek 
sclerosisâban kellett keresni, mert sem a gyomorban, sem egyebiitt 
olyan egy6b k6ros elvâltozâs nem talâltatott, a mely a gyomorver- 
z6sre magyarâzatot nyujtott volna. 

3. Demeteb Gy6bgy: r,Mennyihen lehet a csontok fejlodesâbol 
az dethorra hovetkeztetni'* czimii elâadâsât kezdi meg. Rontgen- 
sugarakkal val6 âtvilâgitâssal 616 egyeneknel vizsgâlta a csontok 
fejl6d6s6t, kiilonqsen a konyokiziilet ăs kezcsontok epiphysiseiben a 
csontmagvak felleptât es tovâbbi novekedâsât. 

Miel6tt az îgy nyert adatokrol az eletkort illet61eg beszâmolna, 
a konyokiziilet kepzeseben resztvevo csontok fejl6deset vâzolja. E 
csontok fokozatos novekedâsăt vetitett Rontgen-k^pekben mutatja be. 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



EEVUE 

UBER DEN INHALT DES „ERTESITO" 
SITZUNGSBERICHTE 

DER MEDIZINISCHEN SEKTION DES ERDELYI MUZEUM EGYESCLET 



(ERDfiLYER MUSEUM-VEREIN) 



XXIX. Bând. t907. II. Heft. 

MITTEILUNG AUS DEM PHYSIOLOGISCHEN INSTITUT DER KON. 
UNG. FRANZ JOSEF UNIVERSITĂT IN KOLOZSVĂR. 

Director : Professor De. Ladislaus Udbănszky. 

Optisehe Faetoren in der Teehnik der Malkunst* 

Von De. Elei£6e Vbeess Docent, Adjunct des Institutes. 

(Nachdem die Arbeit beziehungsweise dieser Vorlrag vollinhaltlich in deut- 

scher Sprache erscheinen soli, moge hier nur ganz gedrăngt das Wesent- 

lichste desselben mitgeteilt werden.) 

Mit Berucksichtigung gewisser optischer Erscheinungen, 
beziehungsweise der Eigentumlichkeiten des Auges lăsst sich 
in der Malerei die starke Beleuchtung unter freiem Himmel 
mit entsprechender Wirksamkeit veranschaulichen. 

Diese Erscheinungen sind die folgenden: Die Irradiation 
an der Grenze der dunklen und lichten Flăchen, der Simul- 
tancontrast, besonders das blau-gelbe Farbenpaar betreffend, die 
Erscheinung der schwebenden Herzen (mit Hilte rot-blauer, oder 
blauer und gelblich-roter Farbeflecken), schliesslich die „phy- 
siologische Farbenanalyse". 

Im letzteren Sinne losen die erapfindenden Elemente des 
Auges das einfache Sonnenlieht in seine Bestandteile auf, sobaJd 

• Nach einem mit Aquarellskizzen-Demonstrationen gehaltenen Vor- 
trag in der arztlichen Fachsitzung des Siebenbiirger Museum-Vereines am 
13. April 1907. 

tirteiItC (orvosi szak) 1007. ^ 



Digitized by VjOOQIC 



18 DR. £LGMâR VfiRESS. 

das Auge in starke Beleuchtung gerăt, infolge dessen sich dann 
fărbige Nachbilder gegenseitig ablOsen. Das Vorhandensein 
dieses Processes lăsst die Technik der PointiUage als vollkom- 
men berechtigt erscheinen. 

Das so ausgeriistete Bild ist ăusserst bewegt, ruft lebhafte 
Wirkung hervor, teils durch lUusion, teils infolge jener tatsăch- 
lich bestehenden Augenbewegungen, die im Gefolge ăhniicher 
Reizwirkungen auftreten und fiihlbar sind. 



Digitized by VjOOQIC 



Ein Fall einer allgemeinen aeuten Vergiftung 
naeh ăusserlieher Anwendung von Resorein.* 

Von De. Franz Veress. Secundararzt. 

Streicht raan eine stărkere, etwa bO^/o-ige Resorcinsalbe, 
taglich fiir eîae Stunde auf die Haut, so treten nach Ablauf 
von 5— -6 Tagen in den oberflăchlichsten Schichten derselben 
bedeutende Verănderungen auf. Diese rotet sieh anfangs, entziin- 
det sich, dann verwandelt sich die Hornschichte zu einer pral- 
len Kruste, die in den năchsten Tagen abschilfPert und unter 
dieser zelgt sich die regenerierte rosenrotgefărbte Haut, von der 
die eventuell vorher bestandenen kleinen SehOnheitsfehler, als 
Acne, Gefăsserweiterungen, Leberflecken u. s. w. verschwunden 
sind. Dies ist die UNNA^sche Abschilfferungs-Cur. 

Voreinigen Wochen verordnetete Vortragender einer gesun- 
den krăftigen jungen Dame wegen Teleangiektasien im Gesichte 
diese UNNA'sehe SaJbe, die aus Resorein und Zinkpaste zu 
gleichen Teilen besteht. Die erkrankte Parthie war hOchstens 
handtellergross und die Salbe wurde nur auf die erkrankte 
Stelle angewendet. In den ersten 5 Tagen blieb die Salbe beilăufig 
Vi Stunden hindureh auf der Haut imd nachdem sich keine 
genugende Reaction einstellte, riet Vortragender die Salbe am 

• Nach einem Vortrage gehalten in der medizinischen Section des 
Siebenbiirg. Museum-Vereines am 13. April 1907. 

2* 



Digitized by VjOOQIC 



âo 



t»R. FRANZ VERE8S. 



năchsten Tage zwei Stunden lang wirken zu lassen und erst 
dann mit Oel abzuwaschen. 

Nachdem auch so, mit einer mittlerweile frisch bereiteten 
Salbe keine Wirkung erzielt werden konnte, strich die Kranke, 
i;vie es sich nachtrăglich herausstellte, am 7- ten Tage um 8 
Uhr Friih die Salbe aut und liess sie bis 1 Uhr Nachmittag, 
also 5 Stunden lang liegen. 

Noch am Vormittage desselben Tages fiihlte sich Patientin 
matt und hatte Brechreiz, so dass sie zu Mittag niehts zu sich 
nahra. Dann stellte sich zunehmender Kopfschmerz, Schwindel 
ein. Nachmittag um 5 Uhr bekam sie Schiittelfrost, Tremor, 
Herzklopfen, dann stellte sich Erbrechen, Diarrhoe ein, spăter 
traten klonische Krămpfe hinzu. Nach weiteren 10 — 15 Minuten 
milderten sich unter ausgiebigem Schweisse diese schweren 
Erscheinungen, dann kamen sie wieder und wiederholten sich 
beilăufig Vi stiindig bis Abends 8 Uhr, also drei Stunden 
hindurch. 

Der herbeigerufene Hausarzt constatierte eine Intoxication 
und fiihrte sie auf den Gebrauch der Resorcinsalbe zuriick. 
Gegen 9 Uhr Abend besserte sich der Zustand, die Mattigkeit, 
ein geringerer Brechreiz und Kopfschmerzen hielten jedoch noch 
3 Tage an. 

Irgend ein andere Ursache konnte fiir die Vergiftung 
durchaus nicht gefuaden werden. Die Resorcinsalbe aus beiden 
Apotheken wurde genau untersucht und constatiert, dass beide 
Salben sămmtlichen Anforderungen einer guten Resorcinsalbe 
in jeder Hinsicht entsprechen, 

Eine Untersuchung des Harnes konnte leider nicht vor- 
genommen werden, die eventuell beweiskrăftig fiir eine Resorcin- 
vergiftung gewesen wăre. 

In der zur Verfiigung gestandenen Literatur konnte Ver- 
fasser keine Aufzeichnung einer Intoxication bei ăusserlichem 
Gehraurhe des Resorcins flnden, obgleich er solche, bei dem aus- 
gedehnten Gebrauche des Mittels in der Dermatotherapie voraus- 



Digitized by VjOOQIC 



VERGIFTUNG NACH ĂU88ERLICHER ANWENDUNG VON RESORCIN. 21 

setzt. Die Lehrbiicher mahnen beziiglich des ăusserlichen Ge- 
brauches des Resorcins zu keinerlei Vorsicht. 

Ob in dem beobachteten Falie praedisponierende Momente 
mitspielten, weiss Verfasser nicht zu entscheiden, der Fall 
ist aber von umso grosserem Interesse, da die Salbe nur auf 
einer handtellergrossen Slelle angewandt wurde. Idiosynkrasie 
mag auch hier von Einfluss gewesen sein. Wie es auch immer 
sei, so steht es fest, dass auch nach ăusserem Gebrauche des 
Resorcins acute allgemeine Vergiftung auftreten kann uiid ehcn 
deshalb seien wir vorsichtig, wenn wir dos Mittel in starJcer Con- 
centration auf grossen Flăchen, oder aber lange Zeit hindurch an- 
wenden. 



Digitized by VjOOQIC 



Protokolle 

aus der medizinischen Sektion des Erdâlyer 
Museum-Vereines. 

Vlll-te Fachsitzung am 6. April 1907. 

Vorsitzender : Dr. Johann Turcsa. 
Schriftfiihrer : Dr. Daniel KonrIdi. 

1. Dr. Franz Veress stellt 

a) Einen Fall von Syphilis terţiar ia naşi vor. Die VI Jahre 
alte Patientin wurde am 20. Februar an die Klinik aurg-enoramen; 
sie hat seit 2 Jahren Aussehlăge an der Naşe iind dem liaken 
Oberschenkel. Eltern und zwei Geschwister sind gesnnd. Die an 
der Naşe bestehenden Verănderungen zeigen ganz das Bild des 
Lupus vulgaris ; ihr zwei Jahre langer Bestand sprechen ebenfalls 
fiir Lupus ; dagegen waren die am Oberschenkel nachweisbaren 
exulcerirten Geschwiilste eutschieden terţiare Hautsyphilis. Wir 
nahmen daher an, dass die Verănderuugen an der Naşe tertiăren 
Pappeln, beziehungsweise einem acutiformen Syphilid entsprechen 
diirften und verordneten Queksilber- und Jodeur, die von Erfolg 
begleitet war, da nach 6 Woehen nur mehr Spuren des bestan- 
denen Leidens in Form von Narben sichtbar waren. 

2. Ein Fall von ungewohnlichen ăusseren Syphilomen. An 
beiden Lippen der 50 Jahre alten Patientin entstanden 3 Monate 
vorher 3 Geschwiilste, die trotz verschiedener Behandlung stetig 
zunahmen. Anamnese in jeder Richtung negativ, ebenso gibt die 
patho-histologische Untersuchung der excindierten Geschwulststiick- 
chen keinerlei Anhaltspunkte. 

Es wurde deshalb nachdem Principe „ex juvantibus et nocen- 
tibus" eine antiluetische Quecksilber- und Jodeur angeordnet, unter 
der die Geschwiilste innerhalb vier Woehen nahezu voUkommen 
zuriickgingen und sich demnach als Syphilome erwiesen. Beide 
Falie zeigen, wie w^echselreich die Kundgebungen der Syphilis sind. 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 



23 



Vortrag'ender stelll femer vier Falie von tertiărer Syphilis 
vor und zwar 

einen Fall von teils charakteriştischen Hautiummen, teils 
ulcerasem und serpiginosem Hautsyphilid, 

einen solchen von exuicerierten Oummen, Elephantiasis und 
Periostitis syphilitica cruris, 

einen Fall von tertiărer Lues, Elephantiasis und Gummata 
pedis, Syphilis tuberoserpiyinosa abdominis et cruris und schliesslich 

einen solchen von tubero- und ulceroserpiginoser Hautsyphilis. 

Die letztoren vier Falie konnen in die Kategorie der ende- 
mischen Syphilis eingereiht werden, da die Erkrankten liberhaupt 
keine Ahnung von dem Wesen ihres Leidens, von einer Infeetion 
und von dem Zeitpunkte derselben hatten. Diese erfolgt sehr hăufig 
auf extrag enitălem Wege und die Syphilis bleibt teils infolge gerin- 
ger Intelligenz, teils infolge des Mangels eines Arztes an Ort und 
Stelle, ganz sich selbst iiberlassen, bis scbwere terţiare Erschei- 
nungen nach Jahren oder selbst Jahrzehnten, die Kranken in 
Spitalsbehandlung fiihren. 

II. Dr. Desiderius Vkszpk^mi und Dr. Heinrich Kanitz : Acute 
gdhe Leberschr^impfung bei einem Luetlschen. 

Der 21 Jahre alte P. E. acquirierte im Mai 1906 Syphilis 
und wurde im August wegen syphilitischem Exanthem behandelt. 
Im Oktober treten heller- bis kronengrosse Pappeln auf der Haut 
auf, die rasch exulcerieren und sich mit rupienartigen Borken 
bedecken. Mit di^sen Verănderungeu wird Patient am 1. November 
1906 der Klinik iiberwiesen und hier eine neuere Schmiercur ver- 
orduet, diese aber, da der Krăftezustand des Kranken rapid abnimmt 
und Magen-Darmstcirungen auftreten, bald eiugestellt. Am 6. Novemb. 
tritt Icterus auf, der Mitte Novemb. das Bild eines Icterus gravis 
zeigt. Leberdămpfung verkleinert. Am 16. November stellen sich 
Delirien und Krămpfe ein, die bis zu dem am 18. Novemb. erfolgten 
Tod des Kranken anhalten. 

Bei der Obduction zeigt die Leber das typische Bild der 
Atrophia flava acuta hepatic, Vortragende fiihren den acuten Zer- 
fall des Leberparenchyms auf den Einfluss der Syphihstoxine zuriick, 
umsomohr, als in den syphilitischen Hautverănderungen, bei Leva- 
DiTi'scher Behandlung, Spirochaeten in ungewohnlich grosser Zahl, 
schon mit geringer Vergrosserung, gefunden werden. Weder in der 
Leber, noch aber in einem sonstigen Organe kounten Spirochaeten 
nachgewiesen werden. Seitens dor Harnkanălchen ausgesprochene 
Epithelnekrose, in den Zellen wenig Gallepigment. 

Die gelbe Leberatrophie in folge Lues wird ăusserst selten 
beobachtet. In der Literatur sind insgesammt 30 ăhnliche Falie 



Digitized by VjOOQIC 



24 PROTOKOLLB. 

verzeichnet. Zur Annahme der Toxmwirkung glauben sich Vor- 
tragende durch die massenhafte Anwesenheit von Spirochaeten 
berechtigt. (Die Praeparate werden im Anschlusse demonstriert.) 



IX. Fachsitzung am 13. April 1907. 

Vorsitzender : Dr. Ladislaus llDEiNszKY. 
Schriftfiihrer : Dr. Daniel Konradi. 

I. Vortrag des Dr. Feanz Vbeess: „Ein Făli einer allge- 
meinen acuten Vergiftung nach ăusserlicher Anwendung von Resordn^ 
(Siehe Revue S. 19.) 

An der Discussion nimmt Dr. Siomund JakabhIzy, Dr. Johakn 
Benel und Dr. Ladislaus UdrInszky teii. 

Prof. Dr. L. UdeInszky macht darauf aufmerksam, dass die 
Maximaldose des Resorcins, ebeuso wie jene eines jeden andoren 
Phenols fiir jeden einzelnen Fall schwer zu bestimmen ist; die 
einzelnen Individuen vertragen die Verbindungen durchaus nicht 
gleichformig. Auf die Giftwirkung der zweiatomigen Phenole ist 
der Stand der Hydroxylgruppen von Bedeutung. Die dunkle Făr- 
bung des Harns ist kein sicherer Maasstab fiir die Intensităt der 
Vergiftung. Es bedarf einer eingehenden chemischen Autarbeitung, 
um aus der quantitativen Verănderung der Zusammensetzung des 
Harns, auf das Quantum des resorbierten Resorcins und auf die 
Abwehr des Organîsmus gegen die Giftwirkung einen Schluss 
ziehen zu diirfen. Die qualitative Untersuchung des Harns beispiels- 
weise mit Hilfe der SELiwANOFF'schen Reaction deutet nur soviel 
an, dass das Resorcin resorbiert wurde und nach gewissen Ver- 
ănderungen zur Ausscheidung gelangte. 

II. Dr. ArpId Gyergyai stellt einen 18 Jahre alten Kranken 
vor, der eine seit 272 — 3 Jahre zunehmende, gegenwărtig die Grosse 
eines kleinen Apfels betragende Zahncyste hat, welche nahezu die 
vordere Flăche der rechten Maxilla, den harten Gaumen und die 
Seitenwand der rechten Nasenhohle hervorwolbt und selbst in die 
Highmorhohle hineinreicht. Die periodontale Cyste ist von dem rech- 
ten oberen Schneidezahn ausgegangen, dessen Pulpa infolge Trauma 
zugrunde gegangen ist. 

III. Vortrag des Dr. Elemer Veress: „Optische Fadoren in 
der Technik der Malkunst". (Siehe Revue S. 17.) 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOBOLLB. 25 



X. Fachsitzungr am 27. April 1907. 

Vorsitzender : Dr. LADisLius UdrInszky. 
Schriftfiihrer: Dr. Daniel KoneIdi. 

1. Dr. IsiDOR Kappel stellt einen Gicht-kranken vor, der 
seit 16 Jahreii an diesem Uebel leidet. Die an den einzelnen 
Gelenken sichtbaren Verănderung-en, mit Ausnahme des am linken 
Ellenbogen sichtbaren Knotens von der Grosse einer kleinen Nuss, 
sprechen eher f iir chronische Polyarthritis ; der an der Spitze des 
rechten Ohres sitzende Knoten wurde erdffnet und die in demselben 
enthaltene kreidenpulverfSrmige Masse zeigt unter dem Mikroskope 
harnsaure Krystalle und gibt ganz ausgesprochen die Murexidprobe. 

n. Dr. Ăkpăd Gyergyai stellt einen 6 Monate alten Knaben 
mit beiderseitige Entwickelungsanomalien an den Ohren vor. Die 
rechte Ohrmusehel sieht so aus, als wăre sie in doppelt zusammen- 
gefaltetem Znstande zusamraengewacbsen, so dass selbst ein grosser 
Teii der Cavitas conchae bedeckt ist und nur eine ganz kleine 
Spalte der Incisura intertragica entsprechend besteht; der Gehor- 
gang ist stecknadelkopfgross verengt. Die linke Ohrmusehel ist 
ganz rudimentar entwickeit, vom Meatus, knorpeligem Gehorgange 
keine Spur ; der kncîcherne Gehorgang ist nicht fiihlbar, seine Stelle 
nimmt eine Knochenflăche ein. Auf intensivere Tone reagiert das 
Kind ; eine genauere Gehorspriifung ist wegen des Alters des Kindes 
undurchfiihrbar. 

III. Dr. Heinrich Kanitz stellt einen Fall von diphtheritischen 
Eavi' und Vulvaverănderungen vor. 

IV. Prof. Dr. Ludwig Makara: „Ein Fall von Geschivulst 
der Glandula carotica, Exstirpation mit Unterbindung der gemein- 
samen KopfscMagader und infolge derer aufgetretenen Oehim- 
erweichung''. 

An der Verzweigungsstelle der Carotis communis liegt inner- 
halb der Gefăssscheide die Glandula carotica, welche die neue 
anatomische Nomenclatur Glomus caroticum benennt. Unter den 
Synonimen ist die Bezeichunng Paraganglion intercaroticum (Kohn), 
die treffendste. Eine aus der Glandula carotica hervorgegangene 
Geschwulst beschreibt Marchand als erster im Jahre 1891. Der 
gegenwărtig zu besprochende Fall diirfte der 30-te in der Literatur 
sein. Die beschriebenen Falie sind sich in vieler Beziehung, sowohl 
hinsichtlich ihrer anatomischen Lage, als auch hinsichtlich ihrer 
Gewebsstructur ăhnlich. Die Geschwulst ist in letzterer Beziehung 
mit der Glandula carotica vielfaltig homolog. Die histologischen 
Bilder weisen alle alveolare Structur uach, Diese zeigt sich auch in 



Digitized by VjOOQIC 



26 



PROTOKOLLE. 



den aus der in Frage stehenden Geschwulst hergestellten Schnitten 
(Buday). Auch das klinische Bild zeigt manche Aehnlichkeiten. Obgleieh 
die Geschwulste relativ gutartig sind, zeigen sie demnoch in dem einen, 
oder dem anderen der Falie die Eigenschaften der bosartigen Grebilde, 
welche in Recidiven, Driisenmetastasen zum Ausdrucke kommen. Die 
Operalion geht zumeist mit grossen Schwierigkeiten eiuher. 

Der beobachtete Fall war kurz der folgende : Der 18 Jahre 
alte Knabe bemerkte vor 2 Jahren einen haselnussgrossen Knoteu 
an der reehten Seite des Halses, der allmăhlig grosser wurde. In 
der letzteren Zeit verursachte er ihm bereits Sehlingbeschwerden. 

Bei der Untersuchung fiihlt man an der reehten Halsseite, in 
der Hohe des Kehlkopfes eine kinderfauâtgrosse Geschwulst vod 
glatter Oberflăche; die Geschwulst ist măssig prall, lăsst sich seit- 
lich ziemlich gut, nach auf- und abwărts schwerer bewegen. Die 
Geschwulst pulsiert synchronisch mit der Carotis und folgt den 
Schlingbewegungen ; ihr lateraler Teii wird durch den Musculus 
sterno-cleido-mastoideus bedeckt. 

Die Operation wurde am 12. April in Narcose vorgenommen. 
KocHEtt'scher querer Hautschnitt an der grossten Wolbung der 
Geschwulst. Die Huile der Geschwulst ist stark blutend ; die weitere 
Ausschăluug âusserst schwierig. Nach geniigender Blosslegung 
stellt es sich heraus, dass die Carotis communis an der âusseren- 
hinteren Parthie der Geschwulst zieht. Bei Zusammendriicken der 
Carotis hort die Pulsation der Geschwulst auf. Der Vagus und 
Sympathicus liegen ihrer hinteren Wand an. Die Losung der Nerven 
gelingt ohneweiters, das Gefăss lăsst sich jedoch aus der Geschwulst 
nicht herausschălen. Deshalb wird die Carotis nach doppelter Unter- 
bindung durchschnitten, dann die Geschwulst herausgehcîben und 
nach Abtrennung von der Carotis interna und externa, entfemt. 

Am Tage nach der Operation fiihlte sich der Kranke relativ 
wohl; Temp. 87-.5o C. In der Nacht wird es ihm plotzlich unwobl^ 
die Korpertemperatur steigt auf 39-5<* C. Am 14-ten Friih stellt 
sich vollkommene linksseitige Lăhraung ein ; linke obere und untere 
Extremităt und linker Facialis gelăhmt; das Bewusstsein ist nicht 
benommen, der Kranke jedoch soporos. Am l5-ten stoigert sich 
die Somnolenz, Sehlingbeschwerden nehmen zu, Nachmittag 5 tJhr 
wird das Atmen rochelnd, um 8 Uhr stellt sich der Tod ein. 

Als Todesursache wurde Gehirnerweichung infolge Unter- 
bindung der Carotis communis angenommen. Die Annahme wurde 
durch die Obduction vollauf bestătigt. 

An der Discussion nimmt Prof. Koloman Buday und Prof. 
UnEiNszKY teii. Letzterer hebt hervor, dass bei dem gegenwărtigen 
Stande unserer Kenntnisse, die Benennung Glomus caroticum, Glan- 
dula carotica, oder Paraganglion intercaroticum nicht zweckmăssig 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 27 

erseheint, da nicht nur die histologische Structur dieses Organes 
eine strittige ist, sondem wir selbst iiber die Function desselben 
noch nicht gehorig unterrichtet sind. Ebenso wie die von der anato- 
mischen Gesellschaft in der Baseler Sitzung festgestellte neue ana- 
tomische Nomenclatur, an Stelle der Benennung Glandula pinealis, 
den Ausdruck Corpus pineale setzte, wăre es entsprechender an 
Stelle des Glomus caroticum, die Benennung Corpus intercaroticum 
treten zu lassen insolango das Organ auf Grund vollkomraener 
Kenntniss seiner Gewebsstructur und physiologisehen Bestimmung, 
den ihm wirklich entsprechenden Namen erhallen kann. 

V. Dr. Debidebiu» Vk8zpremi demonstriert Praeparate einer 
leukaemischen Milz. 

XI. Fachsitzung am. 4. Mai 1907. 

Vorsitzender : Dr. Ladislaus UnttiNSZKY. 

Schriftfiihrer : Dr. Danibl KoNRiDi. 

1. Dr. Mo8K8 Hegyi : stellt einen Fall von Poriomame vor. 
In der Familie des 10 Jahre alten Knaben T. J. kamen văterli- 
cherseits in der Ascendenc Schlaganfăile wiederholt vor. Als Săug- 
liDg litt er au schwerer Ecclampsio und Rhaehitis. Er war immer 
ausgelassen und ungehorsam. Bis zu seinem 7 Jahre năsste er 
năchtlich das Bett. Er gehorte als Schiiler unter die besseren. Im 
Februar 1. J. wurde er mit 10 Kronen auf die Post geschickt, 
anstatt jedoch das Geld aufzugeben, loste er auf der Bahn eine 
Fahrkarte 1. CI. und reiste naeh Nagyvârad. Im Monate April ent- 
wendete er einem Kameraden 28 Kronen, loste sich eine Fahrkarte 
1. CI. und fuhr naeh Budapest. Spăter wieder entnahm er der Tasche 
der Mutter 20 Kronen und wollte mit dem Gelde abermals naeh 
Budapest reisen, wurde jedoch in einer der Stationen von der Gen- 
darmerie aufgegriffen und seinen Eltern zuriiekgebracht, die ihn 
dann der psychiatrischen Klinik iibergaben. 

Der Knabe hat einen degenerierteu, rhaehitisehen Schădel, die 
Nasenwurzel ist breit, die Naşe kurz, hohe Oberlippe, unordentlich 
gewachsene Zahnreihen, breit auseiuander liegende Augen. Seine 
Kenntnisse, sind entsprechende. Seine Reisen kann er nicht anders 
motivieren, als dass er sich naeh dem Reisen sehnte. 

Es konnte an cpileptoide Zustănde gedacht werden, ausser 
dem năchtlichen Schreien und dem ins Bett năssen, spricht nichts 
dafiir. Ein epileptischer Anfall konnte nicht beobachtet werden und 
nachdem er sich genau auf die Umstănde seiner Reisen erinnert, 
kann ein epileptoider Zustand umsoweniger angenommen werden. 
Hysterie kann auch ausgeschlossen werden so dass nur von mora- 
Ikcher Debilitat auf degenerativer Grundlage die Rede sein diirfte. 



Digitized by VjOOQIC 



28 



PROTOKOLLB. 



Der Kranke gehort weder in eine Irren — noch in eine Correc- 
tionsanstalt, sondern iu eine heilpădag'ogische Erziehungs — und 
Beschăftigungsanstalt. 

II. Dr. Desiderius Potoczky demonstriert Trypanosomaprae- 
parate. Die Trypanosomas fand Chaubsat (1851) zuerst im Blute 
der Ratte, er hielt sie fur ein Stadium der Nematoden. Kent beschrieb 
sie im Jahre 1880 als Flag'ellaten. Den Namen Trypauosoma gab 
ihneu Gruby. Die Trypanosoma gehoreu in die Gruppe der Flagel- 
laten. In biologischer Beziehung wissen wir zwar so manches von 
ihneu, Eiuzelnheiten deckt jedoch noch immer Dunkelheit. Der 
Părăsit lebt nahezu ausschliesslich im fliissigen Teile des Blutes 
und vermehrt sich hier ausschlieslich auf geschlechtslosem Wege 
u. zw. in Form von Lăngsteilung. Ob er sich auch auf geschlecht- 
lichem Wege vermehrt, wie beispielsweise dor Malariaparasit, kann 
noch nicht als sicher angenomraen werden. Nach den tFutersuchun- 
gen R. Koch's sollen im Magen der Tsetsefliege, der Glossiiia 
palpalis und der Gl. morsitans dreierlei Formen des Parasiten 
gefundeu werden konnen. 

Gegenwărtig sind schon vielerlei Trypanosomaarten bekannt 
gemacht worden, von welchen im erster Linie der Trypanosoma 
Gambiense erwăhnt werden soli, der die menschliche Trypanosomiasie 
und eine Form derselben die s. g. UoANDA-sche Schlafsucht ver- 
ursacht. Ferners der Trypanosoma Brijcet, der die Nagana^ und 
der Tryp. Evansi, der die dieser ăusserst ăhnliche Sukka veran- 
lasst ; beide Erkrankungen bei Pferden und Rinderarten. Weiters 
der Tryp, equiperdum und schliesslich der Rattentrypanosoma, Tryp. 
Lewisii, 

Die Praeparate betreffen den Trj^p. Bbucei, der die Naga- 
nakrankbeit verursacht, welche in den siidlichen Teilen Afrikas 
die Pferde und Rinderarten ergreift. Die Infection ist zumeist totlich. 
Der Părăsite gelangt durch den Stich der Tsetsefliege, der Glossina 
palpabilis und der Glossina morsitans in das Blut. Klinisch ver- 
lăuft die Krankheit folgenderweise : Das Tier magert ab. wird schwach ; 
spăter treten Oedeme an den Extremitaten, am Bauche und den Geni- 
talien auf, so dass das Tier kaum zu stehen imstande ist; eigentiimlich 
ist es, dass selbst in diesem Zustande die Nahrungsaufnahme eine 
normale ist. Der Tod stellt sich dann unter den Erscheinungen der voll- 
kommenen Erschopfuug ein, mitunter auch plotzlich. Das Tier leidet 
zumeist an remittierendem Fieber und ist anaemisch ; die Zahl der 
roten Blutkorperchen kann bis auf 2,000.000 herabsinken, der Haemo- 
globingehalt bis zu 25 Vo herunter. Ausser den obenerwăhnten Tieren ist 
auch das Schaf, die Ziege, der Hund, das Schwein, das Kaninchen, 
die Maus u. s. w. inficierbar. Bei Hunden pflegt der Verlauf der Erkran- 
kung ăusserst acut zu sein ; im Blute finden sich jedoch wenig Parasi- 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 



29 



ten. Ratteo leben 8 — 10, mitunter 14 Tage nach erfolgter Infection, 
bei diesen kann jedoch eine riesige Zahl von Parasiten im Blute vor- 
handen sein. 

Es wurde auch versucht, die Trypanosomen kiinstlich zu 
ziichten, was im Condenswasser von Hasenblut und Agarmischung 
mitunter gelingt. 

in. Vortrag des De. ÂLADiB Elfer: „Die Bedeutung der 
Rontgenstrahlen bei der Leukămie.'^ (Erschien in No. 33 und fol- 
genden Nummern des „Orvosi Hetilap**.) 

XII. Fachsitzung am 11. Mai I907= 

Vorsitzender : Db. Ladislaus UdrIkbzky. 

Schriftf iihrer : Dk. Daniel Kon&Idi. 

I. Da Ernst F&egyhIzi stellt zwei Kranke der chirurgischen 
Kliuik vor. 

1 . Beiderseitige Hypertrophie der Bruşte, Schcssler stellte aus 
der Literatur im Jahre 1892. insgesaramt 14 Falie von beiderseitiger 
wirklieher Hypertrophie der Briiste zusammen. Der von ihn rait- 
geteilto grosste Fall, war jedoch bedeutend kloiner, als der gegen- 
wărtig zur Vorstellung gelangende. 

Die 23 Jahre alte R. M. kam mit der Klage an die Klinik, 
dass ihre beiden Briiste seit vier Monaten ăusserst rasch wachsen. 
Dieselben waren auch friiher etwas griisser, aber erst seit Beginn 
ihrer Graviditat wachsen sie derart. In ihrer Familie und Verwandt- 
schaft kam ihres Wissens ein ăhnliches Leiden nicht vor. 

Die Frâu ist ziemlich abgemagert, blass, an der rechten 
Gesichtseite hat sie ein Chloasma, Fesseln und rechter Unterschenkel 
măssig oedematos. Beide Briiste, hauptsachhch aber die rechte 
Brust, bedeutend vergriissert, an der Haut ein Netz erweiterter Blut- 
adern. In stehender Stellung reicht die rechte Brust bis zur Sjm- 
physe herunter, die hnke hăngt nicht so weit herab. Die Briiste 
sind gleichmăssig vergrossert, im Ganzeu schlaff, weich anzufiihlen, 
nicht druckempfindlich, die erweiterten Driisen sind in Form klein- 
fingerdicker Strânge fiihlbar. Die Warzen sind ebenfalls vergrossert, 
ihre Umgebung ist in einem 2 — 3 Finger breiten Umfange braun 
verfărbt. 

Beziiglich der Differentialdiagnose konnte irgend eine Ge- 
schwulst, infiltriertes Fibrom, Fibroadenom in Frage kommen. Ein ret- 
romammales Lipom, oder eine Hyperplasie des Fettgewebes mag 
auch ăhnUche Hypertrophien nachahmen, diese erreicht jedoch nie 
einen solchen Grad. In unserem Falie soli das Ende der Schwan- 
gerschaft abgewartet werden und wenn nach der Geburt und Unter- 
sagen des Stillens die Riickbildung nicht erfolgt, sollen die Briiste 
amputiert werden. 



Digitized by VjOOQIC 



30 PROTOKOLLB. 

2. Ein Fall von Aktinomycose des Halses. Der 26 Jahre alte 
P. J. giebt bei seiner Aufnahine an, dass vor etwa einem halben 
Jahre an der linken Seite seines Halses eine nussgrosse Geschwulst 
fuhlbar wurde. Eine, die vordere Seite des Halses nahezu vollkom- 
men einnehmende, links vom Ohr bis zum Sehlusselbeiu QDd bis 
zur IlI-ten Rippe reichende, dunkelblau verfărbte, fluctuierende 
Geschwulst mit verschwommenen Qrenzen erweckt den Verdacht 
auf Actinomykose. Aus den erbsen bis haselnussgrossen, stellenweise 
mit Granulationen bedeckten Fistelgăngen entleert sich teiis topfen- 
artiger, teils sulziger, eitriger, schwefelgelbe Korner enthaltender 
Eiter; die Kfjrner erweisen sich unter dem Mikroskope als Akti- 
nomycosecolonien. 

An der Discussion zum ersten Falie nimmt Dr. Ludwig G6th teii. 

II. Dr. Johann G^bbr stellt einem Fall von Bromexanthem vor. 

ni. Vortrag des Dr. Tibor P^terfi: r,Ueber die Riesenzellen'^ . 



XIII. Fachsitzung am 25. Mai 1907. 

Vorsitzender : Dr. Sigmund Purjbsz. 
Schriftfiihrer : Dr. Daniel KonrIdi. 

1. Dr. AladIr Elfer referiert iiber einen Sectionsbefund von 
einem Falie von MitralstenOse und Lăhmung des linken Recurrens. 

2. Dr. Koloman Buday: Sclerose der Magenarterien, Unter 
der wechselreichen Localisation der Arteriosklerose, beginnt sich 
die Aufmerksamkeit gegenwărtig auf jene Form zu lenken, bei 
welcher die Symptome hauptsăchlich durch die Erkrankung der 
Schlagadern der Bauchorgane bedingt sind. Diese s. g. Angina 
abdominalis ist selbst hinsichtlich der Symptome noch nicht genu- 
gend geklărt und noch seltener sind die durch anatomische und 
histologische Untersuchuugen bestatigten Falie. Bei einem 44 Jahre 
alten Mann fand Vortragender hochgradige Sklerose der Magen- 
Arterien ; diese waren stark geschlăngelt, ihre Wandung bedeutend 
verdickt und in grosser Ausdehnung verkalkt, selbst im submucosen 
Gefăssnetz. Die histologische Untersuchung wies ebenfalls eine hoch- 
gradige Verdickung und Degeneration der Intima der Magenwandge- 
făsse nach, wăhrend die Sklerose der Aorta und der meisten iibrigen 
Schlagadern eine geringgradige war. Der Tod erfolgte an Magen- 
blutung; die Todesursache musste ebenfalls in der Sklerose der 
Arterien des Magens gesucht werden, da weder im Magen, noch 
sonstwo, eine anderweitige derartige Verănderung gefunden werden 
konnte, welche eine Erklărung der Magenblutung gegeben haben 
wiirde. 



Digitized by VjOOQIC 



PROTOKOLLB. 31 

in. Vortrag des Dr. Q£obg Dembteb : „Inurieferne kann aus 
der Entmckelung der Knochen auf das Lebensalter gescfdossen wer- 
den»" Vortragender untersuchte mit Roentgendurchleuchtung an 
Lebenden die Entwickelung der Knochen, hauptsăchlich das Auf- 
treten und das Wachstum der Knoehenkerne in den Epiphysen des 
Ellenbogengelenkes und der Handknochen. Bevor jedceh Vortragen- 
der liber die erhalteuen Daten berichten wiirde, skizziert er die 
Entwickelung der an der Bildung des Ellenbogengelenkes teilneh- 
menden Knochen und demonstriert das fortschreitende Wachstum 
der Knochen mittelst projicierter Roentgenaufnahmen. 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



Az Eril^ryi Miizeum-EgyesHIet ilj alapszabâlyainak kivon? 



'^'-11 lUîtli-«il!J 



-^k\k«c(aljofc 4^ KyojMricin 



rien«tîo«(iiiiiiîiiyi. 



Uii M. i»i;ytMaiei: 



"••■ "♦•'•f»»K iM^*j*!jr4ii hu^i»A 



\Mtani . I* w. .. 



tllWW^.* — M^ .'.cruui* ..f..|i |A|liJi(U /îl dl" 






Google 



f^u S A r^i»"lf Qiirt't h'itui ai ^r;v»''.tr^'*tr^ 



iiaiAruiu* Li< 






VOII Viii ^ . 






rtii 



j t- ». 1 i:.-" r [ 



h) rt^ 



1: lUliH d^&k^i^' 



r^i 



dlţiiiii c 



JUN9 1936 

ERTESITO 

AZ ERDfiLYI MtJZEUM-EGYEStoT : 
ORVOSTUDOMĂNYI SZAKOSZTĂLYĂBOL. 

XXXII, ^vfolyam. 1907. XXIX. kdtet. 

KIADJA AZ ERDELYI MUZEUM-EGYESCLET. 

Szerkeszti a szakosztâlyi vâlasztmâny nevâben : SZABO DENES. 

m. F0ZET. TARTALOM : Kenyeres Baldzs dr. tnr. : A piUanatfelv6telekre hasznâlt 
er68ft6 emyCk kârosito liatâ«âr61 (effy âbra>. 89—91 1. — U. az : Besz&mol6 a n^met orvotok 
68 term^9zetviz8gâl6k stuttgarti vândorgytil^sârâl, ktUfoldi int^zetek ismertet^s^vel. 92—118 1. 
— U. az: A Rântg-ea-sngarak alkalmazâsa a torv. orvosi gyakorlatban. Elv&ltozâsok, melyek 
C8ontt6r68okhez hasonlo k^peket adnak (X — IV sz. tabla 6a 18 âbra) 119 — 134 1. — Peterfi 
Tibor dr. : Az 6ri&si sejtekrSl (K6t âbra). 135—148 1. — Kenyeres Baldzs dr. tnr.: A szines 
f6nyk6pez68 mddszereinek iamertet^so. 149 — 15B 1. — F^legy hâzi Erno dr.: DaganatkdpzSd^.ssel 
târsnlt r6szleges 6riâ8ii6v6s esete (Mrom âbra) 157 — 167 1. — Purjesz Zsigmond dr. tnr. : A 
korai diagnosis jelentSsâgârCl 68 a Calmett e-fole ophtjialmoreactio spoclflcus 6rt6k6r61. 
168 — 188 1. — Goth Lajos dr. : BolaS elvărz^ssel lenyegetd petef^Bzek-peritholioma hasniotazds- 
sel gy6gyult eseto. 189—195 1. — SzaklUâsek jegyzSkonyvoi. 19ft— 218 1. 



-^^H 



SITZUNGSBERICHTE 

DER MEDIZINISCHEN SEKTION 

BES ErD^LYI MtrZBUM-EoYEStJLET (ErD^LYER MuSEUM-VeREIn). 
XXXII. Jahrgang. 1907. XXIX. Bând. 

AUSGABE DES ERDELYI MUZEUM-EGYESOLET. 

Redigirt im Namen des Sektion-Ausschusses von: D. v. SZABO. 

III. HEFT. INHALP: Prof. Kenyeres : tJber die schădigende Wirkung der zu Moment- 
anfnahmen mittels RSntgenatrahlen bentttzten Veratărkungaschirme. S. 33—34. — Derselbe: 
Referat iibei" die 78-te Wandorversammlung deutscher Ărzte und Naturforscher in Stuttgart. 
S. 35. — Derselbe: Die Anwendung der Rftntgenstrahlen in dor gcrichtsărztlichen Praxis. 
Verănderungen, welcho Knochenbrtichen ăhnliche Bilder gebon. S. 36 38. — Dr. Pdterfi 
Ober die R^senzellen. S. 39 — 41. — Prof. Kenyeres: Mitt. liber die Methoden dor Farben- 
photographio. S 42. — Dr. F^legyhdzi'. Toilwoiacr Riesenwuchs rait Geschwulatbildung gopaart. 
S. 43 — 46. — Prof. Purjesz: t)ber die Bedoutung dor friihen Diagnoao und libor den specifi- 
schen Wert der Calmette'schen Ophthalmoreaction. S. 47—52. — Dr. Gâth: Ein duroh liauch- 
sclmitt geheilter Fall oinea mit Vorblutung drohenden Ovariumperithelioma. S. 53—55. — 
Sitzungsberichte liber Fachaitzungon. S. 56 — 68. 

-^^^ 



kolozsvArt, 

KYOMATOTT AJTAI K. ALBERT KONYVNYOMDÂjIbAN. 

1908. 



Digitized by VjOOQIC 



1-/ 



Kivonat az E. M. E. orvoBtndom&nyi 8zako8ztâlyâ,iia] 

iig:yrexLdj6bdl, 

2. g. k azakosztâly czelja : a) az orvostudomânyok muveîese. b) Az iigyfelel 
koz6tti osszetiirtâs crG^ibft^sn ^s fojlesztcso. 

B. §. A sîîukoazti^ly r czolbol iddazakonk^nt ul6seket tart» melynek tărgyâ 
bomutatâsok (betegek, eazkozok, keazitmenyok) ^s elâadâsok kâpezik. Az eloadâsol 
târgyât ondlld vizsgâlatok, oaazefoerlal6 tanuJmănjuk m orros-tdrsadalnu kârclesel 
kâpezhetik, a melyek sorău eszmecsore, meg-vitatâs iiidulbat meg. 

4. §. A szakogztâly lagjai azok^ a kik az E. M. E. rendos tagjai koz^ bel6pvc 
belâp^Biik alkalmfivai az aUp.szabâlyok 16. §-a erteliii6ben kijelontik, ^^gy az orvos 
tndomânyi azakosztily inGkod^s^ben kivânnak r^sztvenni. 

5. §. A tagok jograit es kateless^geit az E. M. E, alapszabdlyainak 54.— fi 
8§-ai szabjâk meg, 

17, §. A szakosztâly folyâirata: „Ertesilâ az Erdălyi Muzeiim-Eg'yesulft 
orvosUidomânyi szakosztâiyâb61*' cztmen tobb, 2 — 3 ives ftizetbeii, lehei51eg" surun 
de el6re mog nem hatârozott idăben jcienik meg. A czlinlapon fel kell liLnt»>tv< 
lennie, hogy ^kîadja az Erdâîyi Muzeum-Egyesiiîet^ E folydfrat tartalmaz? 
azokat az ^rtekez^soket^ melyok a szakijlâsek el6 keruhiek^ a meanyiben kozlesii 
ket az Ertesitâ terjedeîme megeagedi, tovâbbă a szakosztâly kozgyul6semek 
szakuleseinek jegyzSkojiyvât^ valamint esetleg a szakosztâlyt ugyâbk^nt erdekîi 
kozlem ^nyl. ^^ 

18, §. A szakosztâly vâlasztmânya a folydirat szorkesztes^ro cgy szcrkeaxt^ 
vâlaszt bârom evi tartamra, a kî a fiizetek gondos kiâîlftâsâr61 felel. 

^ 19. §. A szakosztâly vâlasztraânya Gvenk6nt megliatărozza koltsâgvetesâba 
az ErlesîtSre forditbato oaszoget. 

20. §. Az Eilesitoben mogjoleno ertokezosekert. tiszttîlotdîj jâr, a melyet 
vâlasztmâny a viszonyok azerinl batâroz mog es a batârozatât az jSrtosftfî horilâ 
kân kozli. Egy-egy ortokozeabol kot ivael tobb nem dijazbat6 ; ha petUg valamelj 
ertokezes hâroin ivii^l tobbro terjedne» ezon Itibblet nyomdai koîtsege az illeU 
Bzerz^nek k6t iv iiiân jârâ tiazteleldijâbâl levonatik. A szakdolgozatok csak azoi 
eâetl>en dijaztatjiak, ba a szakosztâly Ertesitoj^ben jelennek ineg elâszor. A kiilon 
lenyomatok csak a szerzfik koUsfeg^re adhal6k kl. Aruk a szerzok tişzteletdijâbâ 
levonatik. 

Tndmvalok. 

A szakosztâly, kozgyiil^aâaek hatârozata alapjân, az Ertesit5beii mcgjoleil 
âriekez^sek^rt egyelore tiszteletdîjat nem fizet. 

Uj tagok az ErtesitS 1876., 1877., 1878.-ki iolyamânak egyes ffîzott pSldâ 
nyait k6t-k6t koronâârt, az 1883 — 1895-ki folyamokat 4— 4 kor.-6rt a titkâri Iu vata 
tiljâiL megszerezhetik. 

Az Erdelyi Muzeum-EgyeşiibH kiadâsâban megjtdent egj' hâtraliagyott iy\\\vî 
Herbich Ferencz dr.-nak : PalEontaloglal adatok a româiLlal Kârpâtol 
Iftmeretihez. I. A Dambovitia forrăsvidâk^nek kr6tak6pz5dinenyoi, 17 konyomati' 
tâblăval, magyar es n^met n^^elven. E mnnka bolti âra 3 korona, az egylet tagjaî 
Jiflk azonbau csak 2 korona, mely osszognek bekUldâse utân bermentve megkfild 
jiik azt a megrcndeloknek. 

A kul6n 
van szabva : 



lenyomatok dra (lapszâjnozva, borit^klcal, fiizve) a kovetkezSr 



25 pMdâny 

50 , 
100 „ 

25 , 

50 ., 
IDO 



^4 ives 



2 k 50 f. 


25 pâldânv 


3 k 20 f. 


50 


4 k — f . 


100 , 


4 k — f . 


25 


5 k 40 f. 


50 ^ 


6 k 80 f. 


100 



»/4 îveg 



50 

m 



8 
10 



5 k 
7 k 
9 k 90 

7 k - 
k — 

k 



RO 



Tobb bfe>B fîizeteknâl a mâsodik sat. ivek 25"/^ engedmenyayel. 
100 pâldânyon feliil, a mâsodik sat. 100 jiâldânynâl meg ktîîon 
Kiilon czimlap; 25 pld, 2 kor. — 50 pld. 2 k 50 f. — lUO pld. 



3 k. 



50 r 



Digiti- 



.a 



onalp 



r 



ERTBSITO 



AZ ERDELYI MUZEUM-EGYESULET 



OEVOSTUDOMÂNYI SZAKOSZTÂLYÂBOL. 



XXIX. KOTET. 1907. XXXn. ^VPOLYAM. 



KIADJA AZ ERDELYI MUZEUM-EGYESULET. 



SZIBKEBZTI A SZAKOSZTĂLY VJLLASZTMĂNTA NEVl^BEN : 

DR SZABO DENES, 



KOLOZSVÂR, 

AJTAI K. ALBERT k5nYVNY0MD1jA. 

1908. 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



XXXII. EVFOLYAM TARTALMA. 

(I— III. fCzet.) 

Lapsz&m 
Feleoyhăzi Ebn6 dr. : DaganatJc6pz5d6sseI târsult râszleges 6riâs- 

nov6s esete (hârom âbra) 157—167 

G6TH La JOS dr. : BelsS elv6rzâssel fenyegetd petefâszok-perithelioma 

hasmetsz6ssel gy6gyu\t esete 189 - 195 

Kesyeres Balăzs dr. tnr. : A pillanatfelvâtelekre basznâlt er6s£t6 

erny6k kârosit6 hatâsâr61 (egy âbra) 89 91 

— — ; Beszămol6 a nâmet orvosok 6s termâ8zetviz8găl6k 

stuttgarti vândorgy<ilâs6r61, kulfoldi intâzetek ismerte- 

tâsâvel 92—118 

— — : A Rontgensugarak alkalmazăsa a torv.-szăki orvosi 

gyakorlatban. — Elvâltozâsok, raelyek csonttorâsekhez 

hasonl6 kâpeket adnak (I— IV. sz. tabla 6s 18 âbra) . . 119—134 

— — : A szines f6Dyk6pezâs m6dszereinek ismertet6se . 149 - 156 
Makara Lajos dr. tnr. : Tapasztalatok a lumbalis analgesidr61 âs e 

tan mai âllâsa 20— 35 

PftTKBPi TiBOR dr. : Az 6riâsi sejtekrCl (k6t âbra) 135—148 

PuRjEsz ZsiGMOND dr. tnr. : A korai diagnosis jelent6s6ger61 es a 

Calmette-f61e ophthalmoreactio specificus 6rt6kâr61 . . . 168—188 
Verkss Elem^r dr. mtnr. : A gâtlâs es mâs beidegz6si jelensâgok 

Cossus ligniperda hernyoin (15 âbra) 1 — 19 

— — : Optikai t6nyez6k a fest6mfivâszeti tochnikâban . . 59- 66 
Veress Ferencz dr. : Heveny âltalânos mdrgezâs esete resorcin 

kuls6 alkalmazâsa utân 67— 70 

Szakul6sek jegyz6konyvei (I. jan. 26.— VII. mârcz. 16.) 36— 58 

— (VIII. âpr. 6. -XIII. mâjus 25.) . . . 71— 88 

— (XIV. okt. 5. -XXIII. decz. 14.) . . . 196-218 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



fiRTESITO 



AZ ERDELYI MUZEUM-EGYEStJLET 

ORVOSTUDOMĂNYI SZAKOSZTĂLYĂBOL. 

XXIX. kdtet. 1907. III. fuzet 

A pillanatfelvetelekre hasznâlt erâsitâ ernyâk 
kârosîto hatăsâroL' 

(Egy âbra.) 
Db. Kenyeres Balăzb egyet. tanârtdl. 

A mult UUv folyamân tartott egyik eWadâsomban elmon- 
dottam, hogy a R.-sugarakkal lehet az ember testenek vastagabb 
reszeir6l is pillanat felv6teleket k6szîteni. Az akkor ismertetett 
eljârâst az6ta is tobbszor alkalmaztuk az int6zetben, de vâltoz6 
eredmennyel, a mennyiben a felv6telek egy resze kitiinOen 
sikeriilt, egyresziik azonban teljesen hasznâlhatatlan lett. Ugyan- 
ezt tapasztaltuk kiilonben măr akkor, a mikor az eljărăst a 
belgyogyâszati klinikân kiprâbâltuk. FeltunO volt kulon5sen az, 
hogy a mig az els6 felvâtel rendesea joi sikeriilt, a 2-ik, 3-ik 
mind silânyabb lett s minâl tovâbb kiserleteztiink, az eredmeny 
annâl kevesbbâ elegitett ki. Igy jârtmik egy esetben, a mikor 
a sziileszeti klinika resz6re hârom nOnek medenczejet kellett 
volna folvenni. Az els5 felvetel joi sikeriilt, a tovâbbiak, 
daczâra annak, hogy 9 filmet felhasznâltunk, egyâltalâban nem 
sikeriiltek, s6t minei tovâbb probâlkoztunk, az eredmeny amiâl 
rosszabb lett, mindig csak erOsen fâtyolozott k6pet kaptunk, 
melyen a esontok legdurvâbb kdrvonalai is alig lâtszottak. Az 
eredmenytelensâg okât, minthogy a felv6teleket k5zvetlenul 
egymâs utân csinâltuk, a filmeket pedig mindig ugyanabbol a 
csomagbol vettiik, sem a R. cs6 min6s6genek megvâltozâsâ- 
ban, sem a filmek kulonb5z6seg6ben keresni nem lett volna 
indokolt 6s ezert az erfisitS erny6 befolyâsâra kellett gyanakod- 

» Eldadatott az E. M. E. orvostudomânyi szakosztâlyânak 1907. 6n 
januârius h6 26.-ân tartott szaktQ6sen. 

ârtesitd (orrou szak) 1907. 6 



Digitized by VjOOQIC 



90 DR. KENY£iRl!s BALÂSiS 

nunk. Hogy ez a gyanii tânyleg indokolt volt, beigazol6dott 
egy tovâbbi vizsgâlatnâl, a mikor egy kâz es egy alkar-felvetelt 
kâszîtettiink egymâsutân kiilonbozO filmekre s a mâsodik fel- 
v^telre hasznălt lemezen nem csak az alkar, hanem a keznek 
ârnyek kepe is feltiint, a mely pedig erre a fîlmre egyâltalâ- 
ban nem lett felv6ve. Igy csak az a magyarâzat maradt, hogy 
az er6sît6 erny6n a kep a megvilâgîtâs utân is megmaradt es 
ez hatott azutân a vele erintkezesbe hozott filmre. 

A pillanat felvetelek ugyanis olyan modon kesziilnek, hogy 
a megvilâgîtâst a Iehet6s6gig fokozzuk. Elerjiik azt f6kent az 
âltal, hogy az 6rzekeny reteget er6sît6 ernyfik koze helyezziik. 
Az aram meginditâsakor a R. sugarak hatâsa alatt mindket 
ernyfin fluorescâlăs indul s az âtvilâgîtott tărgy kepe zoldes 
villogo kepben jelenik meg. Hogy t6nyleg ennek a fluorescâlo 
kepnek megmaradâsa rontja a kesObbi felveteleket, . azt egy 
probâval konnyeu meglehetett âllapîtani. 

A probat vegeztiik olyan modon, hogy az erCsîtQ ernyOket 
egymagukban vilâgitottuk meg, reâjuk helyezven egy esontvâznak 
kezet. Azutân a sotât szobâban az erfisîtfi ernySk koze egy erze- 
keny filmlemezt tettiink es 2 drân ât ugy hagytuk. A ket ora 
elleltevel ugyanarra a filmre egy alkar felvetelt esinâltunk 
s elShîvâsnâl mind a ket kep megjelent. 

Meg leven âllapitva az ernyfinek kârosîto hatâsa, tovâbbi 
probâkkal azt igyekezliink meghatârozni, hogy vajjon ez menoyi 
ideig marad meg. Itt egeszen meglep6, nem vârt eredmenyt 
kaptunk. A kiserleteknâl oly formân jârtunk el, hogy egy kul- 
csot helyezve az egymâssal reteges oldalukkal osszefektetett ket 
er6sît6 ernySre, azt R. sugarak hatâsânak tettiik ki es azutân 
az ernySket bevive a sotet szobâba, Î6l orânkent erzekeny film- 
darabokat helyeztiink kozejiik, azok raindeniket fel ora hosszat 
ott hagyva. El5hîvâsnâl a kulcs kepe mindig megjelent meg 
a 17-ik film-darabon is, a mely pedig 8 6ra mulva jutott az 
er6sît6 erny6kkel erintkezesbe. Tehât a lappango fluorescâlo k^p 
meg ekkor is meg volt. A kep nemcsak eles 6s sotet, hanem 
valamivel szelesebb is lett. Ekkor egy 18-ik film-darabot hasz- 
nâlva, azt reggelig, 12 ora hosszat hagytuk azerOsîtO ernyfikkel 
cgyiitt. Itt is j6 kepet kaptunk. Mâsnap reggel (20 orâval a 



Digitized by VjOOQIC 



ER6sfT6 ERNY6k KÂR08IT6 HATĂ8A.. 



91 



megvilâgîtâs utân) V« orâs egyiitt tartâs eredmenyt nem adott. 
Ket ora alatt azonban a kâpet ado vegybontâs mâg most is 
beâllott. 

Mindezeknek alapjân ketsegtelen, hogy a megvilâgîtott 
erOsîtC ernyfin a fluorescâlo kep hosszu ideig lappangva meg- 
marad s azt egyszeri hasznâlat utân ujb61 hasznâlni csak hosz- 
szabb pihentetes utân lehet. Hogy mennyi id6 mulva tiinik el 



^., ^ w ^^^^^^ V 




a lappango kep es hogy lehet-e annak eltiineset valamely 
modon gyorsîtani, arra meg tovâbbi kiserleteket fogunk vegezni. 
Ez alkalommal azert tartottam sziiksegesnek tapasztalataimrol 
beszâmolni, rai vel tudom, hogy egyebutt is alkalmazzâk az 
erSsite erny6ket es mâsokat meg akartam ovni attol a boszu- 
sâgtol, a melyben nekem — felveteleim megromlâsa miatt — 
reszem volt. 

Az 1. sz. kep az els6 felorâban, a 2-ik a 17-ik f616râban, 
tehât 8 orâval az er6sit6 erny6 megvilâgîtâsa utân keszult. 



Digitized by VjOOQIC 



Beszâmolo 

a nâmet orvosok âs termâszetvizsgâlbk stuttgarti 
vândorgyOlâ8âr6l, 

kUlfoldi intâzetek ismertet^sâvel.* 

Irta: De. Ksntbrbs BalAzs e. ny. r. tânăr. 

Miniszter ur 6 Nagymeltosâgânak utiseg^ly^vel r6sztvet- 
tetn a n6met orvosok 6s term6szetvizsgdl6knak Stuttgartban 
tartott 78-jk vândorgyul6sân s ugyanez alkaloramal nehâny kiil- 
foldi t5rv6nyszeki orvostani intfoetet is meglătogattam. Utam- 
rol alâbbiakban szâmolhatok be. 

A vândorgyfilessel kapcsolatosan tartotta meg a d. Gesell- 
schaft fiir gerichtiiche Medizin — mint a vândorgyulăsnek egyik 
szakosztâlya — Il-ik rendes gyulâset. T5rvănysz6ki âs mâs hato- 
sâgi orvosokon kiviil eleg sokan jelentek meg a t5rv6Dyszâki 
orvostan egyetemi kepvisel6i kozul is. Ott voltak Strassmann ber- 
lini, PuppE kOnigsbergi, Zanggeu ziirichi, Ungar bonni, Kratter 
grăczi, Ipsen innsbrucki, Wachholcz krakkâi, Habebda b^csi tanâ- 
rok, tobb magântanâr es tanârsegâd. 

A szakosztâly tudomânyos munkâlkodâsât szept h6 17-en, 
reggel 9 6rakor kezdette meg s az els6 napot teljesen lefog- 
lalla a fuUadâs, illetve vîzbefulâsi haJâl kerdâsenek târgyalăsa, 
melyet a tenylege8szuksâglethelyesmegîtel6s6vel,maga agyflles 
vezetOsege tfizott ki, E16adok voltak Wachholcz krakk6i isiXi&f es 
REUTERbeesi magântanâr, kîvulCk m^MARQULisz kolbergi szana- 
toriumi igazgato es Revenstorp a hamburgi tenger6sz-k6rhâz 
sebăsz-ffiorvosa tartott szintân a vezetfis^g felsz61îtâsâra a dis- 

< Eloadatott az E. M. E. orvostudomănyi szakoszUlyanak 1907. 6.v febr. 
h6 16-ân tartott iilesdn. 



Digitized by VjOOQIC 



BESZÂMOL6 A STUTTGARTI VÂNDOBGYt^LIÎlSUOL. 98 

cussio folyamân terjedelmes, reszben bemutatasokkal kapesola- 
tos el6adâst. 

A kârdesnek ujabban egesz hatalmas irodalma keletkezett. 
Szâmos vizsgâlo erezven azt a nehezseget, a mellyel soksisor a 
vîzbefulâsi halal biztos jelenek hiânyâban — a felmerul6 esetek 
elintezese jâr, reszint holttestek taaulmânyozâsa, reszint âllat- 
kîserletek utjân behato tanulmânyokba kezdett, viz3gâlva a halal 
lefolyâsa kozben eszlelhetO tuneteket es ezen az alapon igye- 
kezven felkeresni azokat a jelensegeket, a melyek elââUanak 
akkor, hogy ha el6 egyen keriil a vlzbe es annak beszivâsa 
kovetkezteben hal meg. Sorjâba vettek mindazokat a jelense- 
geket, a melyeket regebben a vîzbefulâs hatârozott bizonyîte- 
kainak tekintettek, s a melyeket a tank5nyvek nagyresze is 
ilyenekul sorol fel s inajdnem mindeniknek 6rtektelenseg6t âlla- 
pîtottâk meg, kimutatva, hogy azok mâs okbol bekOvetke^zfi 
halâleseteknel is feltalâlhatok, egy resziik pedig kifejl6dik akkor 
is, hogy ha csak a halal bekOvetkezese utân — a holttest keriil 
a vîzbe. Egyesek vizsgâlataik alapjân odajutottak, hogy a vîzbe- 
fulâsi halâlt az eddig ismert jelensegek alapjân megâllapîtani 
egyâltalâban nem lehet, a mi persze ren^kîviil nagy jelentCsâgu, 
raert hisz eppen a vîz kepezi a legalkalmasabb helyet meggyil- 
kolt ember holttestenek elttintet6sere. 

A nehezs6gek tenyleg megvannak. ElOfordulhatnak ugyan 
esetek, a melyekben a holttest vizsgâlatânâl a feltalâlt seriile- 
sekbSl, mâs halâl-oknak kimutatâsâval meg lehet âllapitani, hogy 
a vîzbe keriilest megel6zte a halal ; azonban ezzel szemben el6- 
fordulhatnak es pedig elegge gyakran esetek, a melyekben a 
vîzbefiilâs es a halal utâni vîzbe keriilest alig lehet elkiilonîteni. 
Ide sorolhatjuk azoknak az eseteknek nagy szâmât, a melyek- 
ben a halâl-oknak kezzelfoghato bizonyîtekai ninesenek, ide 
sorolhatjuk els6 sorban is a mâs uton bekovetkezS fuUadâsi 
halâleseteket, a melyek feltun6 jelens6gekkel nem âriiljâk el 
magukat, de ide sorolhatjuk m^g azoknak az eseteknek egy 
reszât is, a melyekben a vîzbe keriilest megel6z6 bântalmazâs 
bizonyîtva van, mert hisz ilyenkor is elOâll az a dontS jelentSsegu 
kerdâs, hogy az az egyen, a kinek a vîzb61 kifogott holttestân 
iites, szurâs, vâgâs, lov6s vagy bârmely mâs kiilerOszaki behatâs 



Digitized by VjOOQIC 



94 DR. KENYERES BALÂZS 

nyoma lâtszik, 61t-e akkor, a mikor a vîzben elmeriilt, vagy 
pedig mâr meg volt halva. 

Ezek a t6nyek el6gg6 indokoljâk azt a nagy buzgalmat, 
a melyet a vizsgâl6k kifejtenek a vîzbefulâsi halal bizonyîtekd- 
nak felkutatâsa k5rul. 

A bizonyîtâsndl els6 sorban is a fulladâsnak âltalânos, 
a tObbi fulladâsi halâlnemekkel koz5s jelens6geit kell felkeresni, 
azutân azokat, a melyek a I6gzâsi nyîlăsoknak folyadek âltal 
val6 elzâr6dâsa kOvetkeztâben keletkeznek, kirostâlva mindazo- 
kat, a melyek elOâllanak akkor is, hogy ha az egyen legz6 
nyîlăsai csak a halal bek5vetkez6se utân jutnak elmeriiles foly- 
tân a folyadâkkal 6rintkez6sbe. 

Mmthogy folyad^kkal val6 erintkez6s kOvetkezteben a kiilsfi 
r6szekben tâmad6 elvâltozâsok rendesen ugyanazok, akâr 6lve, 
akâr halva keriilt azokba a feltalâlt egyân — fontossâggal tulaj- 
donkâpen csak azok a jelens6gek birnak, a melyek a vîznek 
a szăj 6s orr nyîlâsokba val6 becsurgâsa folytân keletkez- 
nek. Mutatkozni fognak tehât ezek a Ielegz6es6 elâgazâsaiban, 
illetve a tiidOkOn, a tâpesatornâban âs a mint lijabb vizsgâlatok 
bizonyltjăk, a v6rben is. 

Az el6ad6k egyike Wachholcz (krakkdi tandr) els6 sorban 
is ăllatkîsârletekkel azt kutatta, hogy az elmerul6snel a fuldok- 
lâs melyik szakâban jut be a folyad6k a tud6-, illetve a gyo- 
morba. HoFFMANN-nak eddig âltalânosan elfogadott nâzet6vel ellen- 
t6tben el6ad6 BRouARDEL-nek âd igazat abban, hogy a folyadek 
nem a fuldoklâs vegs6 idfiszakâban, az u. n. terminalis legzesek 
alatt jut a legutakba, hanem mâr el6bb, a l6gszomj âs ezzel 
kapesolatos erOltetett bel6gz6sek idejen; Marquuez (kolbergi) 
orvos ezzel szemben — kifogâsolva W.-nak vizsgâlo eljârâsât, 
— HoFPMANN âllâspontjât v6di, Revenstorp (Hamburg) szinten 
e mell6 hajlik, ugy, hogy az ellent6tes 6s mindket oldalr61 
szămottev6 bizonyîtokokkal tâmogatott nezetek kozott donteni 
nem lehet s arra a kovetkeztetâsre kell jutni, hogy a folyadek 
mindket id6szakban bejut. 

Tulajdonkepen csakis ez — t. i. a folyadek bejutâsânak 
a tânye lenyeges — ennek idCszaka mell6kes. — Tânykent el- 
fogadva tehât azt, — a mi kiilOnben nem is volt ketes, — hogy 



Digitized by VjOOQIC 



beszAmolO a stuttgarti vândorgyCl6sr0l. 95 

az elve vîzben elmeriilfi egyen (egyes kiveteles esetektSl elte- 
kintve, a raelyekben a halal shok, szîvhudes folytân âll be)j 
a vizet legz6 szervâbe beszîvja, tovâbb kellett kutatni, ho^y az 
ilyen modon bejutott vîz mâr most milyen elvâltozâsokat idez 
el6 s vajjon jellegzetesek-e azok, mert hisz bejut a vîz akkor 
is — es pedig ujabb vizsgâlatok tanusâga szerint meg a. tud6 
legkisebb reszebe is, — ha egy holttestet helyeznek abba bele. 

Hogy vîz jutott b6 a tiidSbe, annak bizonyîtekât szolgâl- 
tathatja egyreszt az, hogy a vîzben lebegO idegen testeket a 
tudSben feltalâljuk, mâsrâszt az, hogy a vîznek egy resze a 
verbe jut es azt felhigîtja. 

Revenstorp âllatkîsârleteinel azt talâlta, hogy az âllatnak 
raegnyitott legcsovebe becsurgatott vîz — mely egy rovid idSre 
a lelegzâst akadâlyozza — hamar eltiinik, egy resze felszivodik 
a nyirok edenyekbe, mâsik rfsze a verbe jut. Hogy a vîz be- 
jutâsa a v6rt felhigîtja, azt mar evekkel ezelfltt Brouardel meg- 
âUapîtotta s ujabban azt mâsok is beigazoltâk. Wachholoz kiser- 
leteivel egyenesen ki tudta mutatni, hogy a legutakba irrigâtor 
segelyevel bevezetett vîz eg6sz konnyen bejut a bal szîvbe. 
Els6 sorban tehât a bal szîv vere fog felhîgulni âs epen ennek 
kimutatâsa kdpezi az 61ve elmeriiles bizonyîtekât. A bizonyî- 
tâsra kulonboz6 eljârâsokat lehet hasznâlni; îgy bizonyîthatja 
a higîtâst a lud6 szâraz maradekânak csokken6se, a s6, a vas, 
a fehernye, a haemoglobin mennyisegenek apadâsa ; a fajsuly 
megvâltozâs (pycnometer segelyevel merve), a siiruseg csokke- 
nâs (areometerrel merve), a vertestek feloldodâsa (hămolysis), 
az osmosisos nyomâs es a villamos vezet6kepess6g vâltozâsa. 

Ma kiilonosen a ket utobbi vizsgâlo m6dszer âll elfiterbeh. 

Erdekes tapasztalat, hogy mindkettOnek eredmenye kiilon- 
boz6, ha a befulâs edes vîzbe 6s ha tenger vîzbe tOrtent. Wach- 
holoz vizsgâlatai alapjân arra a kovetkeztetesre jut, hogy a bal 
szîv verenek higîtâsa feltetlenul bizonyîtja, hogy az egy6n elve 
merult el. Nemleges eredmeny eseten a vîzbefiilâs persze ki- 
zârva nincs, mert a verkering^s a higîtâst el is oszlathatjâ; 
ilyen esetekre ajânija Revenstorp a cerebrospinalis folyadeknak 
osszehasonlîtâs ezeljâbol val6 igenybevetelet. 

A REVBNSTORP-fele hămolysis nem sokat er, mert bâr nemi- 



Digitized by VjOOQIC 



96 DR. KENYERES BALÂZ8 

leg mâs formâban a vertestek sz6tbomlâsa rothadâs kezdeten 
— ennek kOvetkeztâben — is beâll. 

Halottaknâl a tiidObe becsurg6 vîz, a mint sajât, nemkiî- 
lonben Stonescu, k. k. w. Schmidt, Horoskiewicz es măsok vizs- 
gălatai bizonyîtjâk, higîtâst nem okoz. REVENsxoRp-nak ellen- 
vetese meg nem âllhat — mivel 6 irrigâtor segelyevel, tehât 
nyomâs mellett juttatta a vizet a holttest I6gutaiba. — Mint 
legjobb eszk5zt a higîtâs vizsgâlâsâra W. a Kryoskopot ajânlja. 

A gyomorba a folyadek holttestekn^l is bejut, ezert annak, 
illetve a benne lebegâ idegen testeknek kimutatâsa az elve el- 
merulest m6g nem fogja bizonyîtani; hatârozott bizonyîtekot 
k6pez azonban, ha friss halottaknâl azt a fels6 vekony belek- 
ben talăljuk fel (rothad6 holttesteknel azert nem, mert a rot- 
hadâsi gâzok a pylorus zârjât megtorik.) 

Minthogy sem a vernek felhigîtâsa, sem pedig a gyomor- 
beli lelet nincs mindig meg, Rbvenstorp a vîzben lebegS idegen 
testek sorsât kutatta a tiidOkben. A regebben âltalânos nezet, 
hogy a vîz 6s vele a benne felfuggesztett idegen testek holttest 
elmeriilese eset6n legfelebb a gege- 6s legcs6be juthatnak, meg 
van czâfolva s bizonyos, hogy azok a tiidfinek legmelyebb re- 
szeibe is behatolhatnak. Feltalâlâsuk tehât a vîzbefulâst csak 
bizonyos k5rulm6nyek kOzOtt bizonyîthatja. Ezeket tanulmâ- 
nyozta Rbvenstorp 6s arra az eredmenyre jutott, hogy az idegen 
testek beszîvâsât (tehât az elve elmerîilâst) feltetlenul bizonyos- 
nak lehet venni, ha az idegen anyag a tiidSnek nem âtnedve- 
sedett, hanem inkâbb szâraz reszeiben talâlhato fel, az6rt, mert 
az vîzzel egyiitt jutott be, a viznek hiânya pedig a felszîvo- 
k6pess6g jelenlâtet, tehât az eletet mutatja. 

Halottnâl becsurgo tolyad^k el6rehalad61ag âtlucskositja az 
eg6sz tM6t. Erdekes az az eszlelet, melyet Ipsen innsbrucki 
tanâr emUtett fel a discussio sorân. 6 ugyanis tobb izben esz- 
lelte, hogy a belehelt viz es esetleg mâs idegen anyag is a 
tiidfi lebenykâk kOzott fekv6, mellhârtya alatti sz5vetk5z5kben 
kis oszlopocskâk kep6ben megjelenik. 

A vizbejutâssal kapcsolatosan m6g egyeb vâltozâsok is 
jonnek latre, a melyek koziil a vlzbefulâs megâllapîtâsâra az 
osszes el6ad6k es hozzâszolok egyhangu nyilatkozataik szerint 



Digitized by VjOOQIC 



BESZÂM0L6 A STUTTGARTl VÂNDORGYtJLâSROL. 97 

legfontosabbnak es legjellegzetesebbnek a tudOknek er6s puflfa,- 
dâsât tai*tjâk. (Emphysema aquosum Brouardel, Hyperaeria Cas- 
per). RicHTER ennek jelenletet az esetek 80<^/o-âbaa eszlelte. Az 
ilyen modon puflfasztott tiidS a mellkas megnyitâsdnâl el6re 
nyomul, a szîvet takarja, sajâtsâgos raerev, joi felfiijt levegfi- 
părnâehoz hasonlo tapintatu, tobbnyire verszegeny, el6l vilâgos 
sziirkes-feher, hatul halvâny ibolyâs szînu es legholyagcsai 
levegSvel erOsen meg vannak telve. 

Egy tovâbbi jelenseg a habkepzSdes, mely el6 egy6nnel 
kifejlSdik' olykepen, hogy a beszîvott vîz a tiidSbol kiszabadulo 
apro levegâ buborekokkal habbâ verSdik. Ugyanaz megtortenik 
halal utân vîz ala jutott egyenek tiideiben is (errSl magam is 
meggy6z5dtera kîserleteimnel ; midfin a horgbe bekotott iiveg- 
cs6be vizet toltottem es a tud5 levegSjet melegîtese uţjân abba 
belekergettem, rovid id6 alatt a viz hely^t finom szernu hab 
foglalta el) s ezert Wachholcz szerint habnak jelenlete a vîzbe- 
fulâst csak akkor bizonyiţja, ha a hab sok, tomott, finom szemu 
es a tudi5vizeny6t ki lehet zârni. 

Wachholcz tanulmânyânak eredm^nyet abban foglalja ossze, 
hogy: 1. A bal szîv verenek higitâsa bizonyîtja, hogy a vîz 
eletben keriilt a tiidâbe, tehât hogy az illetfi vîzbefiilt. Legjobb 
a kimutatâsra a Kryoskop. 

2. Hatârozott kepe az emphysema aquosumnak vîzbefalâsra 
enged kovetkeztetest. 

3. Tomott finom szemu, sok hab a fels6 legiitakban — tiidfi 
vizenyQ kizârâsa mellett — nagy valoszinuseggel enged kovet- 
keztetest a vizbefulâsra. 

4. JellegzS folyadek feltalâlâsa a fels6 vekony belben friss 
haJottnâl vîzbefiilast bizonyît. 

Reutbr a bonczolâsnâl talâlhato elvâltozdsokat târgyalja, a 
becsi torv. orvostani intezetben el6fordult 283 eset boncz-jegyz6- 
konyve alapjân. (200 felnStt es 83 gyermek.) 

Az arcz szederjessege 4'5Vo, kotShârtyaalatti veromleny 
az esetek 8Vo-âban fordult el5 es pedig majdnem kivetel n61kul 
gyermekeknel. Mindket vâltozâs felnSttnel annyira ritka, hogy 
jelenletiik eset^n nagyon gondosan meg kell vizsgâlni a nyak 
lâgy reszeit, megfojtâsra gondolva. Kiilonosen fonlos, hogy vîzbe- 



Digitized by VjOOQIC 



98 DR. KENYERE8 BALĂZS 

fultaknâl v6rz6sek fordulnak el6, a nyak âs mellkas izomzatâ- 
ban. (Az esetek ll*5*/o-âban talâltâk azokat.) Leggyakrabban 
mutatkoznak a fejbiczczentO âs a mellizmokban (pectorales) s a 
rostok mentân csîkokban haladnak. Ritkâbban fel lehet 6ket 
talălni a gâge-, szakcsont âs a szegycsont k5z5tti IzmokbaD, 
tovâbbâ a skalenusokban 6s a sz61es hâtizomban. Paltauf eze- 
ket reszben a verg6desnek, uszâsnak, r6szben 6leszt6 kîs6rle- 
teknek tudja be, mâsok a fuldoklâssal kapcsolatos 16gz6si er6l- 
kOdâsnek. (Intâzetemben — daczâra annak, hogy a nyak lâgy 
r6szeit r6tegenk6nt apr6l6kosan szoktuk megvizsgâlni — v6rz6- 
seket nagyon ritkâii lâttain.) 

A hangszalagok 6s a g6gebemenet vizeny6je elOfordul 
vîzbefultaknâl, de mâs okb61 elhaltaknâl is; n6ha mint huUa- 
tiinet a felnyomult gyomortartalommal val6 6rintkezes folytân. 
Petecsek feln6ttekn61 nagyon ritkâk, de elfifordulnak kisebb- 
nagyobb kerek vagy csîkolt foltok a tudfi feliiletân. (Paltaup- 
fele veromlenyek.) Sz5vetkozti leveg6 kilâpâs szinten nagyon ritka. 

Nagy sulyt helyez Reuter is a tud6k sajâtsâgos puffa- 
dâsâra s ezt a jelt megtoldja m6g azzal, hogy rendesen a hOr- 
gok nyul6s, vîzsugârral valo 5blît6sn61 lebeg6 nyâlkâval vannak 
tele, figyelineztet azonban arra, hogy a pufifadâs hiânyzik akkor, 
ha a tiidfi kergesen oda van nOve, ha abban barlangkepzOdâssel 
jâro giimfikor van, vagy ha az szîvbaj folytân indurâl6dott. 

Kiil5n()sen kiemeli m6g, mint gyakrabban el6fordul6 jelen- 
s6get (57Vo)> a lepnek feltiinO v6rszeg6nyseg6t burkânak rân- 
czossâga mellett. O ezt a nyultagybol kiindulo reflex ed6ny- 
gorcsnek tulajdonîtja. 

El6adâsânak anyagât abban foglalja 5ssze, hogy megfelelfi 
figyelem mellett a bonezolâs adataibol is meg lehet âllapîtani 
a vîzbefulâst; jellegzetesen pufifadt tiidOk, a melyeken lapos 
vagy esîkos veromlenyek vannak (PALTAUF-f61e v6r5mlenyek), 
tovâbbâ a horgOkben lev6 finom szemu hab mellett nyâlka 
jelenlete a vîzbefulâst bizonyîtja; nagyon fontos adatokat szol- 
gâltatnak m6g az esetleg foltalâlhat6 idegen testek. Ezek jelen- 
lete a tiidOkaparekban vagy metszeteken, az alveolusokban (egyes, 
ujsziilotteknel 6szlelt kiilOnos eseteket leszâmîtva) arra a k5vet- 
keztet6sre jogosît, hogy ezek az anyagok beszîvâs utjân, tehât 
61etben jutottak oda. 



Digitized by VjOOQIC 



BESZÂM0L6 A STUTTGARTI VÂNDORGYCLĂSR6l. 99 

Mâsnap, szept. ho 18.-ân, a torv6nyszeki orvosi szakosztâly 
az elmekortani szakosztâlylyal tartott egyiittes iil^st, a melyen 
4 fontos kerdes keriilt târgyalâsra. 

1. GuDDEN (Miinchen) es Lepmann (Berlin) a nagy âru- 
hâzak tolvajainak elmebeli âllapotâra vonatkozo tapasztalataik 
elSterjesztesere kaptak az eln5ksegt6l megbizâst, kOzulok azon- 
ban a felszolîtâsnak csak Gudden felelhetett meg: „Ueber den 
Geisteszustand bei Waarenhaus-Diebstăhlen" czîmen tartvân 
elSadâst. 

A nagy âriicsarnokokban kOzszemlere kitett târgyak nagy 
tomege, vâltozatossâga es ragyogâsa sok emberben kelt addig 
nem letezett vâgyakat 6s indîtja 6ket azok meg nem engedett 
kielegîtesere. A felîigyelet nehâzsâge, a târgyak konnyu hozzâ- 
ferhetfisege a lopâst nagyon megkonnyiti. Ujabban, a miota 
egyes nagyobb ârucsamokok tulajdonosai olyan szekrenyekbe 
rakjâk ki druikat, melyek a kOztoseg fele es6 oldalon uveg- 
fallal vannak vedve, a lopâs feltiinC m6don csokkent. Kiemeli 
elfiado, hogy a tolvaj sokszor olyan târgyakat szerez meg, a 
melyeknek semmik6pen hasznât nem veheti; ez a tervszerusâg 
hiâayâra es a hirtelen elhatărozâsra mutat. A tolvajok Vs-r^sze 
a lopâsra nem is volt râszorulva; elegg6 gyakran megtortenik 
az is, hogy a tolvaj utolag nevtelen levâllel kapcsolatos penz- 
kuldem^nynyel kârpotolja a tulajdonost. A tettes 100 eset kOzul 
99-ben n6. G. minden esetben, a melyet esizlelt, a beszâmîtha- 
tatlan âllapotot meg tudta âllapîtani ; tobb esetben a tettes terhes 
volt, t5bb esetben a lopâst a havi baj idSszakâban kovette el. 
El6ad6 sziiksegesnek tartja, hogy a nagy âriicsarnokokban elko- 
vetett lopâsok eseteben a tettes elmebeli âllapota mîndig meg- 
vizsgâltassek. Kîvânatosnak tartja, hogy a bîrosâgnak m6d 
adassek arra, hogy ilyen esetekben szabadsâgveszt6s buntet6s 
helyett penzbiintetest alkalmazhasson s vegul, hogy a megelOzes 
czeljâb61 a nagy âriicsarnokok tulajdonosai rendOri intâzked^ssel 
kenyszerîttessenek iivegfalakkal vedett kirakoasztalok hasz- 
nâlatâra. 

ElCado kivânsâgai a hallgatosâg koreben elenk ellentmon- 
dâsokkal talâlkoztak, melyeknek Ungar bonni tanâr adott kife- 
jezest, tiltakozva az ellen, hogy az ârucsarnokok tolvajaiban a 



Digitized by VjOOQIC 



100 DR. KENYEEBS BALAzS 

tolvajok kiilon fajtâjât lâssâk ; hogy azoknak az elmebeli vizs- 
gâlat revân mintegy szabadalom-levelet adjanak; hogy elegen- 
dOnek tartsâk a terhessâget, a havi bajt, vagy azi, hogy a tettes 
a n5i nemhez tai'tozik, arra, hogy fit beszâmîthatatlannak nyil- 
vânîtsâk, a mint azt — ugy lâtszik — egyesek megteszik. 

2. Medizinalrath Kreuzee (Winnenthal) „Ueber die Zeug- 
nissfăhigkeit Schwachsinniger" czîmen tart szinten az elnokseg 
megbizâsâb61 elOadâst. Mindenekelfitt kiemeli, hogy nem az 
elmegyengek nemz6kepess6ger6l (Zeugungsfăhigkeit) akar szoLii, 
a mint a meghîv6 elOadâsa czimet emlîti. Felhozza, hogy az 
emlekezes meg âpelmejiieknâl sem mindig megbizhato; annâl 
kevesbbe az elmegyeng6kn6l. Ezen kîvul az elmegyenge sok 
jelensâget nem vesz 6szre, t6nyeket elferdît ; kepzelOdesei elm6- 
jeben valosâgokkâ vâltoznak, nagyon hajlamos idegen sugges- 
tiora. Mindezek miatt elmegyenges6gre gyanus egyenek tanu- 
vallomâsât csak a legnagyobb ovatossâggal, alapos szakertfii 
vizsgâlat mellett szabad elfogadni. 

3. Gaupp (Miinchen) „Klinische Untersuchungen liber die 
Ursachen mid Motive des Selbstmordes". Hangsulyozza, hogy 
az Ongyilkossâg okaira vonatkozo statisztikâk nem megbîzhatok, 
mert ha az ongyilkossâg sikeriil, az elhalt titkât magâval viszi 
a sirba s az, a mit a rend6rseg meg szokott âllapitani, a valo- 
sâgnak tobbnyire nem felel meg. 6 a maga statisztikâjât 616 
egyenek kihallgatâsa utjân âllîtotta Ossze, a mit lehetfivâ tett 
az a kOrulmâny, hogy Miinehenben minden ongyilkosjeloltet, a 
kinek kîserlete nem sikeriil, a vezetese alatt âllo elmegy6gy- 
intezetbe szâllîtanak (felteve persze, ha a s6riiles nem olyan 
sulyos, hogy a seb6szi klinikâra valo szâllîtâs lenne sziikseges). 

El6ad6 kiilonvâlasztja az ongyilkossâg okât es a tett elko- 
veteset kivâlto kozvetlen indokot (Ursache 6s Motiv). Egy 
melancholiâban szenvedO embernel pi. az ongyilkossâg oka a 
betegseg, kOzvetlen indoka lehet valamely vâratlan esemâny. 
Az ongyilkossâgi kîserlet ritkân volt hosszabb ideig tarto meg- 
fontolâs k5vetkezmenye, rendesen hirtelen elhatârozâsnak volt 
kifolyâsa. 124 eset kozul egyetlen egy esetben talâltâk az 
ongyilkosjeloltet egâszsegesnek kOzvetlenul a beszâllitâs utân 
vegzett elmemegfigyelesn61, de ez is a 8-ik honapban terhes 



Digitized by VjOOQ IC 



fiESZÂM0L6 A âTtjTtaARfI VÂKDORGYt^^SRâL. lOl 

volt. 44 esetben a tettes kifejezetten elmebeteg volt; 28 idfllt 
szeszm6rgez6s sulyos kâvetkezmânyeiben szenvedett. 

îgy n^znek ki azok a szeg6nyek, — fejezi be G. el6- 
adâsât — a kiket, ha tettîik sikeriil, a târsadalom rn6g halâltik 
utân is megvetâssel sujt ; a kikt6l a kereszt6ny anyaszentegyhăz 
a' tisztess6ges temetest is megtagadja ; kozelebbr6l n^zve, a 
sulyos biintâny nem egy6b, mint beteges afifectus kOvetkez- 
menye, melynek oka az 6letunt betegsegeben rejiik. 

A felsz6lalâsok sorân Haberda felemlîti, hogy az 6ngyil- 
kosoknâl talălt korboncztani elvâltozâsokat tulbecsiilik; ugyan- 
azok, a melyeket az Ongyilkossâg okaikânt szerepeltetnek, hir- 
telen vagy erCszakos uton elhaltaknAl is gyakran elCfordulnak. 
Felemlît egy esetet, melyben f6rje âltal meggyilkolt n6n6l friss 
vakbelgyuladâst talâlt. Ha a n6 veletlenfil ongyilkos lett volna, 
az ongyilkossăgot bizonyâra a betegsâggel hoztâk volna Ossze- 
fiiggâsbe. 

EuLENBURQ felemlîtî, hogy a nemet kozoktatâsîigyi jelen- 
tesek az 1883— 1903-ig terjedC id6ben 1152 ongyilkos tanul6r61 
emlâkeznek meg. Az esetek lOVo-âban elmebaj, ezen feMl 
tovâbbâ 167o-ban orokOlt terheltseg volt jelen. V6gul Puppe 
felemlîti, hogy az el6ad6 6szleletei alapjân az eddigi eljârdst, 
mely olyan Ongjrilkosoknâl, a kiknek 61ete biztosîtva volt, az 
elmebajt kereste, m6dosîtani kellene ; ki kellene mondani, hogy 
minden Ongyilkos beszâmîthatatlan âllapotban cselekedett s îgy 
jovOre inkăbb azt kellene bizonyîttatni, hogy az illet6 egy-egy 
esetben beszâmîthat6 volt. 

4. CiMBAL (Altona) „Die antisozîalen Wirkungen des chro- 
nischen Alcoholismus im Vergleich zu denen nicht aleoholischer 
chronischer Geistesst5rungen" ezîmu el6adâsâban vâzolja a tăr- 
sadalom v6dekez6sât es az orvosok feladatât. K5veteli, hogy 
aîkoholistâk, felelOsseggel jâr6 âllâsokbol eltâvolîttassanak. — 
Kiemeli, hogy a esalâd mennyire v6dtelen veliik szemben s 
egyebek k5z5tt kOveteh, hogy a hâzassâgmegbontâs lehetOsege 
alcohohsmus czîmen megadass6k. 

17.-6n d6lutân a torv6nysz6ki orvosi szakosztâly tagjai a 
balesetbiztosîtâs k5rebe vâgd elOadâsokat hallgattâk meg. 

Az 6rdekl6dest magyarâzza az a korulm6ny, hogy Nemet- 



Digitized by VjOOQIC 



102 DR. ItBNYEÎRES BALÂZS 

orszâgban — azon az alapon, hogy a munkâsbiztosîtâssal kap- 
csolatos orvosi vizsgăJatoknâl kiilerfiszaki behatâsok es pana- 
szolt kovetkezmenyek kOzâtti oki osszefiiggâst kell kutatni s 
ugyanez a feladata a torvânyszeki orvosnak is sajât vizsgâla- 
tainâl — rendesen a torvenyszeki orvosokat bizzâk meg a bal- 
esetek korul sziiksegesse vâlo vizsgâlatokkal. Ennek folyomânya, 
bogy egyes helyeken a t5rvenyszâki orvostan tanârai a bal- 
esettan korebe vâgo elfiadâsok tartâsâra is kapnak megbizâst. 
Ausztriâban (Grâczban, Innsbruckban) a torvenysz6ki orvostan 
tanâra gyakran szerepel balesetek kovetkezmenyeinek vizsgâlâ- 
sânâl mint szak6rt6, a mi az int6zetek tananyagâl is lenyegesen 
gazdagîtja ; Prdgâban Ditrich tanâr nemcsak mint szakertfi sze- 
repel, hanem a balesettanbol kulon elfiadâsokat iş tart. Ha tekin- 
tetbe vessziik, hogy a munkdsbiztosîtâs Nemetorszâgban evente 
60,000-nel tobb orvosi vizsgâlatra ad alkalmat s a czel es esz- 
kozok azonos voltât nezziik, belâthatjuk, hogy annak behozatala 
a torvenyszeki orvostan tovâbbfejl6des6re is nagyjelent5segu, a 
mennyiben egyrâszt az orvosoknak szakertQi teendSk vegzeseben 
valo gyakorlottsâgât fokozza s îgy azokat az igazsâgszolgâltatâs 
igenyeinek kielegîtesere is kepesebbekkd teszi, mâsreszt azert, 
mert a baleset vizsgdlatok, a mint az eddigi tapasztalatok is 
bizonyîtjâk, eddig nem alkalmazott, vagy kellfien fci nem fej- 
lesztett, a torvenyszeki gyakorlatban is ertekesîthetS vizsgâlo 
modszerek felfedezesebez es kifejlesztesehez vezettek. A bal- 
esetek alkalmâval vegzett vizsgâlatok kimutattâk azt is, hogy 
egyes betegsegek, melyeknek oka eddig ismeretlen volt, seriil^sek 
kovetkezteben jonnek letre. 

NoNNE (Hamburg) gerinczagymetszetek sorozatânak vetîte- 
s6vel tobb esetet ismertetett, a melyekben a hâtgerinczagysor- 
vadâst megel6z61eg szenvedett seriilesnek lehetett betudni. 

Thiem (Cottbus) a vizsgâlo modszerek ertekerSl es azok 
alkalmazâsârdl szolott. 



Kiilonosen nagy erdekl6des nyilvânult Neisser boroszloi 
tanârnak el6adâsa irânt, a melyen az osszes szakosztâlyok reszt 
vettek, maguk annak idejeben iiJest nem tartvân. A „Lieder- 
halle" hatalmas terme hallgatokkal zsufolâsig megtelt. 



Digitized by VjOOQIC 



BfiSZÂMOLb A STtttOARtl VÂNDORGY^LfiSRdL. lOâ 

Neisser tanâr azokat a kîsârleteket ismertette, a melyeket 
a bujakor tanulmânyozâsa czeljâb61 a nemet kormâny tâmo- 
gatâsa mellett Bataviâban majmokon v6gezett. Kiemeli, hogy a 
betegs6g okozoit megtaldltâk s meggyfizOdese szerint k6ts6g- 
telen, hogy el6idez6kent a NAUNVN-fele spirochaeta szerepel. 
Vizsgâlatainâl azt talâlta, hogy a betegseg irânt n6mileg a hâzi 
nyul is fogekony, de fogâkonysâga sokkal csek61yebb, mint a 
majmoke. Ez6rt kellett utobbiakat vâlasztani. A fog6konysâg 
azonban a majmoknăl is kulonbozfi, a magasabb ranguaknăl 
fokozottabb, mint az alacsony ranguaknâl. Ugy, mint az ember, 
csak a magasabb ranguak viselkednek a betegseggel szemben. 
Az alacsonyabb renduekn6l az oltâs csak bizonyos testrâszeken 
sikeriil s a betegseg is sokkal enyhebb lefolyâsu; a magasabb 
ranguak testenek mindenik r6sze fogâkony s a megbeteged6s 
n6ha rendkîviil sulyos. Az oltâs sikeriil a bujakornak elsOd- 
leges, mâsodlagos, s6t harmadlagos termekeivel is. Kiilonos, 
hogy befecskendezessel az âllatot betegge tenni nem lehet s az 
igy oltott âllat bels6 râszeiben sem lehet kimutatni a betegs6g 
okozoit. 

A vizsg^atoknak mâr eddig is van gyakorlati fontossâgii 
eredmenye. ĂUatok beoltâsâval meg lehet hatârozni, hogy az, 
a ki bujakort szerzett, teljesen ki van-e gy6gyulva vagy pedig 
testeben m6g lappang a betegs6g. 

Neisser kîserleteit annak kutatâsâra is kiterjesztette, hogy 
a mereg milyen utakon haladva lepi el a testet s hogy a be- 
oltâs utan mennyi idOn belul lehet annak âltalânossâ vâlâsât 
megelSzni. Velemenye szerint 6 6rân belOl ez meg sikerul, 8 
orân tul mâr nem. 

ElSadâsât N. azzal a kijelentessel v6gezte, hogy a kdzel 
jov6 mâr fontos eredmânyeket fog hozni a baj megel6z6se es 
gy6gyltâsa ter6n. 

A kovetkezO nap egâszcn a torvenysz6ki orvostan korebe 
vâgo el6adâsokkal telt el. 

Stumpf (wurzburgi tOrv. orvos), a ki „Zur Pathologie und 
Therapie gewisser Vergiftungen" czîmen tart elOadâst; a f6m- 
mergek hatalmas âs biztos ellenszerât fedezte fel az agyagpor- 
ban. (BoLus) Kutyâknak agyagporral keverve tobb gramm Arsent 



Digitized by VjOOQIC 



104 DR. KENYERES BALAzS 

adott be s az âllatok nem pusztiiltak el. El6ad6 be is mutatta 
az ellenszer beadâsânak modjât. Kel f6lliteres soros pohârban 
vîzzel osszekevert 500 gramm agyagport 6s a sâros levet 
a hallgat6sâg 5r5mrivalgâsa es „Prosit" kiâltâsai kozott kiitta. 
Persze Arsent nem kevert bele s azt sem emlîtette, hogy a 
kutyâk Arsen irânt nagyon kevâss6 6rzekenyek. 

Kratter grâczi tanâr az 616 ember testebe jutott mergek- 
nek halal utâni vândorlâsăr61 sz61ott „Ueber postmortale Gift- 
wanderung und die M5glichkeit des Giftnachweises bei spăter 
Enterdigung" czîmen, a grâczi intezetben, illetve az intezet sze- 
mâlyzete âltal 1901-t6l 1905-ig terjed6 id6 alatt vizsgâlt 100 
halâlos m6rgez6si eset alapjân. A holttesteket hetek, honapok, 
t5bbsz5r 6vek mulva âstâk ki. Legkonnyebben ki lehet mutatni 
a nehezen vândorlo merget, ilyenek pi. a femmergek. 

Kezdetben a merget leginkâbb a v6rben, vesekben es vize- 
letben lehet feltalâlni, kes6bb, h6napok mulva a holttestnek 
mâlyebben fekvfi, hâts6 reszeiben. Mâg kesObb a holttest alatt 
fekv6 ruhâzatot, a kopors6 fenekât 6s az alatta lev6 foldet kell 
vizsgâlni. Egyes mergeket meg nagyon hosszu id6 mulva is 
fel lehet talâlni, mindaddig, a mîg csak valami a holttestbSl 
m6g meg van, 

Sokkal nehezebb megtalâlni a novenyi mergeket; ezek, 
kivâlt ha a holttestet felbonczolva teraettek el, nagyon gyorsan 
eltunnek. A vizsgâlatok eredmenye legjobban akkor van bizto- 
sitva, ha a kiâsâsnâl kozremukodO orvos egyuttal mint vegyesz 
maga v^gzi a huUar^szek vizsgâlatât. V6gul hangsulyozza, hogy 
szâmtalan esetben meggyOzfidott arrol, hogy az Arsennel m6r- 
gezettek holtteste epen ugy rothad, mint mâs okbol elhaltak 
holtteste. 

PFfifFFER graezi tanârsegâd „Erfahrungen mit der Blutdiffe- 
renzierungsmethode nach von Italie" czîmen tartott eJfîadâst. 

Von Italie, r5vid idfivel ezelOtt koz5lte, hogy higîtott ver- 
nek 63®-ra valo felmelegîtese es a katalyticus hatâs megfigye- 
16se utjân, ember, illetve majom vert mâs vertOl meg lehet 
kiilonboztetni az âltal, hogy az el6bbinek katalasai hevîtes foly- 
tân ahg apadnak, minden mâs fajtâjii v6r pedig katalyticus 
tulajdonsâgât teljesen elveszîti. Hogy ha tehât ismeretlen ver 



Digitized by VjOOQIC 



BESZÂM0L6 A 8TUTTGARTI VÂNDORQYtJLfiSR^L. 105 

egy orân ât tarto hevîtes utân (63® fok) a hozzâadott Hydrogen 
superoxydbol meg elenk 61eny kivâlâst okoz, akkor bizonyos, 
hogy az a ver ember- vagy majom-ver, ha nem, akkor mâs v6r. 
Az osszekeveres kis erjesztfi cs6ben t5rtenik, melynek fokbeosz- 
tasa a fejlOdott elenymennyiseget megadja. El6ad6 els6 sorban 
is azt vizsgâlta, hogy a hatâs milyen, higîtâs mellett âll m6g 
be. Azt talâlta, hogy 5 cm. v6roldat, melynek t5menysege : 1 : 8000, 
meg elenk habk6pz6dest mutat a Ha O, hozzâadâsâra, egyes 
holyagok meg 1 : 64,000-szeres higîtâssal is mutatkoznak. Kii- 
lonbozfi verfajtâk katalysâlo kepessâge nagyon kiilonbozO. Fel- 
tun6 er6s az embere, mely 1 : 8000 higîtâsban is m6g feltunOen 
er6s eredmenyt ad ; joval gyengâbb a juh vâre 6s a nyiil ver6, 
el6bbi 1 : 5000, ut6bbi 1 : 3000 higîtâsnâl ad elenykepz6d6st. 

Kimutatta azonban el6ad6 azt is, hogy ugyanazon fajhoz 
tartozo egyenek verenek katalysâlo tulajdonsâga nem mindig egy- 
forma. Az ember v6r titerje egyszer 1 : 8000, mâskor 1 : 5000 vagy 
1: 3000 volt. Âllatok verânel is ugyan ilyen kiilOnbsegek vannak. 

Tovâbb azt is kereste el6ad6, hogy a v6rnek melyik alkot6 
reszehez van kotve a katalysâlo kepesseg ; elkiilonîtve vizsgâl- 
vân az erythrozytâ-kat es a sejtmentes v6rsav6t, azt talâlta, 
hogy utobbi kat. hatâsa elenyesz6en esekâly az el6bbiek hatâsâhoz 
kepest, viszont azonban haemoglobin tartalmu sav6 eleg erO- 
teljes hatâsu. 

Egyszeruen beszâradt ver m6g evekig tart6 âllâs utân is 
kiszabadîtja az elenyt, hogyha azonban a v6r beszâradâs el6tt 
rothadt vagy ha felmelegîtett^k, ezt a tulajdonsâgât elvesziti. 

ElSadonak az Italie-fele tetei helyesseget vizsgâlo kîser- 
letei tenyleg beigazoltâk, hogy a hevîtes utân (63%) az ember- 
ver kat. kepessege sokkal kevesebbet csokken, mint mâs v6re. 
Az 6leny kepzOdes sokkal rohamosabb ; 24 orai âllâs utân azon- 
ban kiegyenlitSdes jon letre s a kepz6d()lt gâzmennyiseg egyenl6. 
Ennyiben tehât elQado tapasztalatai osszevâgnak v. Italie tapasz- 
talataival. Hogyha azonban a veroldat rdvid ideig rothadt, akkor 
viselkedese nagyon kiilonbozQve vâlt hevît6s utân. Egyszer a 
hevîtes sem az ember-, sem az âllatver kat. kepess6g6t nem 
befolyâsolta, mâskor tetemesen leszâllîtotta. Ugyanez tortânt 
hosszabb ideig tartott vernel is. 

firteslte (orvosi 8zak) 1907. 7 



Digitized by VjOOQIC 



106 DR« KBNYGKBS BALÂZS 

Ez a vâltoz6 magatartâs — melynek okât meg sem lehet 
hatârozni — mâr magăban is a probat a torv6nyszâki orvosi 
gyakorlat szAmâra ârtektelenne teszi. 

Strassmann berlini tanâr a gyomorrepedeseket târgyalta 
„Ueber Magenzerreissungeu besonders innere urid unvoUstan- 
dige" 13 esete alapjân, melyek nagy resz6r6l sz6pen sikerult 
stereoscopos fenykepfelveteleket mutatott be. 2 esetben a repe- 
dâst gyomormosâs alkalmâval beOntott viz feszîtâse okozta; 
ezeket el6ad6 belulrfil kifel6 letrejovO repedeseknek raondja s a 
spontan gyomorreped6s elnevezest, melyet Key Aberg ezekre is 
kiterjesztett, korlatozni akarja azokra az esetekre, a melyekben 
a repedes a tâplâlek bomlâsâval kapcsolatos bels6 fesziiles foly- 
tân kelelkezik. A tObbi 11 esetben a repedest kiilsC erfimuvi 
behatâs okozta. Kiemeli el6ad6, hogy a kulerOszaki behatas 
folytân keletkez5 repedesekneJ a mechanismus egeszen olyan 
lehet, mint a belsO feszîtes folytân keletkez6kn61, a raennyiben 
a kulsS nyomâs a gyomor tartalmât egy bizonyos reszebe a 
gyomornak beszorîtja es ez repeszti meg azutân annak falât. 
Ezert nem mindig lehet felismerni a tâmadâs mâdjât. Meg leg- 
inkâbb jellegzetes a kiilsS erOszak folytân keletkezO repedesekre, 
hogy a savos hârtya kiilon helyeken sertve lehet s hogy a 
repedes lebenyes; a beluh-6l letrejov6knel eleg gyakran apr6bb 
kiilonâllo nyâlkahârtya berepedesek is vannak s a reped^sek 
rendesen a kis gorbuletben fekiisznek. 

Foglalkozik elOado a gyomornyâkhârtya repedesek tovâbbi 
sorsâval is. Kivetelesen a nyâlkahârtya bereped6sb6l is johet 
letre halâltokozo v6rzes ; rendesen azonban a sertett elve raarad. 
A repedâs szepen, sîraân, hegesedessel gyâgyulhat, neha azon- 
ban a sertes fekelykepzfidesnek veţi meg alapjât s ilyenkor a 
fekely rendetlen hossziikâs, sugaras; jellegzetes kerekfekâly 
eseteben el6ad6 az erfiszakos târaadâst ketsâgbe vonnâ. 

Az elSadâshoz hozzâszolva Haberda Becsben el6fordult 
erdekes esetet israertet. A 66 eves, regen gyomorbajban szen- 
ved6 n6 gyomrâbol proba reggelit kellett eltâvolîtani. A keszii- 
leket tevedesbSl ugy âllîtottâk ossze, hogy az nem szîtta a 
gyomor tartalmât, hanem abba epen levegOt sajtolt. Nehâny 
pcrcz mulva a nfi coUapsust kapott s nemsokâra meghalt. A 
kis gorbiilet 10 cm. hossziisâgban meg volt repedve. 



Digitized by VjOOQIC 



BE8ZÂM0L6 A 8TUTT0ARTI VANDORGY0UfiSR6L. 107 

PuppB tanâr (K5nigsberg), (Die Diagnose der gewaltsamen 
Erstickung durch weiche Bedeckungen) a tud6k5n mutatkoz6 
szovetkOzti levegS kilepâsnek tulajdonît, a lâgy târgyakkal valo 
betakarâs âltal okozott fuUadâs felismer6s6n6l nagy fontossâgot 
s szâmos esetet emlît, a melyekben csecsein6k holttest6nek 
bonczolâsa alkalmâval ennek seg61y6vel megâllapitotta a lâgy 
târgyakkal valo eltakarâs kovetkezteben beâllott fuUadâsi halâlt. 

E16ad6val szemben Strassmann 6s Haberda nagyon helyesen 
hangsulyoztâk, hogy egyâb okokb61 beâllott halâlesetekn61 îs 
elSfordul a mellhârtya alatti levegOgyulem, kul5n5sen elCfordul 
fuUadâsi halâlnak egy6b fajtâinâl 6s îgy azoknâl is, a melyek 
a csecsemfiknek betegs6gek âltal okozott termeszetes halâlânâl 
szerepelnek. Rendkîviil nagy 6vatossâg, apr61ekos gondos vizs- 
gâlat 6s a kdrulmenyek mâltatâsa szuks6ges ahhoz, hogy epen 
csecsemOknel a szândekosan elOidezett vagy gondatlansâg foly- 
tân letrejOtt ftdladâst megâllapîthassuk. Haberda felemlîti, hogy 
az âltala 6szlelt esetek nagy tobbs6g6ben — midOn szândekos 
megfuUasztâs vagy veletlen megfulâs gyanuja miatt rendelte el 
a bîrosâg a bonczolâst — termeszetes okokbdl beâllott halâlt 
tudott megâllapitani. 

Kiilonosen erdekes volt Haberda tanâr (Becs) elfiadâsa, 
az âllatokkal valo fajtalankodâsr6l. (Unzucht mit Thieren.) 
El6ad6 olyan gyujtemennyel âllott el6, a milyent m6g senki 
sem tudott produkâlni. Eseteinek szâma 172; azokat a bâcsi 
els6 âllami ugy6sz, dr. Lux gyujtotte ossze szâmâra. A kimu- 
tatâs 9 iigyeszseg teriiletere vonatkozik âs osszesen 58 eszten- 
d6re terjed ki (az egyik ugyeszsâg 10, egyik 9, egyik 12, egyik 
5, kettS 3 6s kett6 4 evrOl kiildotte be az iratokat). A tettesek 
kozott csak 2 izben szerepelt n6, egy 16 6ves 6s egy 29 eves 
cseled, a kik kutyâkkal tajtalankodtak. 

A ferfi tettesek tobbnyire olyanok, a kik foglalkozâsuk 
kozben erintkeznek hâzi âllatokkal, tobbnyire gazdasâgi csele- 
dek, kocsisok, gazdasâgi napszâmosok, pâsztorok. 149 esetben 
a tettes eietkorât meg lehetett hatârozni, 23 esetben az ismeret- 
len volt. (14 eves volt 6, 15 eves 4, 16 eves 15, 17 6ves 17, 
18 eves 18, 19 eves 14, 20—25 6ves 38, 26-30 6ves 9, 31—40 
eves 11, 41—50 eves 9, 51—60 eves 6, 61—70 6ves 1, 70 even 
felul 1. 7* 



Digitized by VjOOQIC 



108 DR. KBNYERE8 BALÂZS 

A 3 el6rehaladott koru ferfi kozul egyik egy faczer ker- 
tesz seged egy istâlloban, melyet ejjeli szâllâsâul jeloltek ki, 
egy kanczâval 6rintkezett; egy mâsik nyilt utczân hîmtagjât 
kutyâval nyalatta ; a 3-ikat, 75 eves aggastyânt, leeresztett nad- 
râggal egy tehenre kapaszkodva talâltâk. 

Az âllatok kozott szerepelnek tehen, borjii, okor, kecske, 
kutya, diszno, juh es tyiikok. 

Az esetek nagy tâbbsegeben a cselekmeny kozosiilesben 
dllott; ritkâbban szerepelt mâs nemi erintkezes; az âllatoknak 
rendesen passiv szerep jutott, ritkân aktiv. 

A ket eset kozul, melyekben vâdlottkent n6 szerepelt, az 
egyikben a 29 6ves n6 szemerem testet kutyâval nyalatta ; a 
mâsik esetben a 16 âves cseledet rajta kaptâk, a mint felhaj- 
tott szoknyâkkal hanyatt fekudt es a nagy hâz6rz6 kutya felette 
kozosiilesi mozgâsokat vegzett. Ugy lâtszlk, a cselekmeny nem 
volt az els6, mert a hâzbeliek azt vallottâk, hogy a lâny es a 
kutya kCzott I72 ev ota nagy barâtsâg âll fenn, s hogy utobb 
a kutya fehernepekkel szemben nagyon ^tolakodo" magavisele- 
tet tanusîtott. A fotârgyalâson a lâny azzal vedekezett, hogy a 
kutya — a mely bizonyâra ki volt oktatva — csâbîtotta el. 

A ferfi tettesek tobbnyire nfisteny âllatot vâlasztottak ; 
ketszer okornel es ket hîmnemu kutyânâl a tettes a vegbelet 
hasznâlta. Ket esetben a tettes hîmtagjât az âllat szâjâba illesz- 
tette (24 eves kocsis egy borjiinak, 54 eves hâzalo, kutyânak). 

Kiilonosen feltunO ket eset, melyekben ket suhancz ku- 
tyâktol „per anum" hasznâltatta magât. Mind a ket esetben az 
erintkezes hirtelen megsziintetese folytân kiterjedt vegbelseriiles 
jott letre. Az egyik esetben a 20 eves gazdasâgi eseled orvoshoz 
ment azzal a panaszszal, hogy a gazdâjânak kutyâja vegbelet 
megsertette; âllitâsa szerint guggolo helyzetben epen le akarta 
vetni harisnyâjât, mikozben also nadrâgja leesiiszott; egyszerre 
berohant a hâz6rz6 eb, hâtulrol râugrott es himvesszOjet veg- 
belebe dofte ; az orvosi vizsgâlat 5 cm. hosszu repedest talâlt 
a vegbelen, ezenkîviil a kutya kormeitSl szârmazott regebbi es 
lijabb keletu karczolâsokat a csîpSkon. Egeszen hasonlo volt a 
mâsik eset, melyben tetteskent 17 eves beres szerepelt. Ez is 
azt âllîtotta, hogy a kutya tâmadta meg. 



Digitized by VjOOQIC 



BESZAMOLO a STUTTGARTI vANDORGYt^L^SROL. 109 

Az esetek tobbsegeben a cselekmenyt szemtanuk bizonyî- 
tottâk. Nehăny esetben az âllat nemz6 reszein is voltak elvâl- 
tozdsok. Tyukoknâl, a melyek rendesen elpusztultak, kiterj^dt 
roncsolâsok voltak jelen. 

Egyes esetekben az allatokon — nemi erintkezes raellett, 
vagy a nelkul is — sadismusbol szârmaztak seriilesek. 

A fajtalansâg okait kutatva, elSado azt talâlta, hogy az 
esetek tobbsegeben a tettesek elmeâllapota rendes volt es a nemi 
osztonnek rendellenesseget sem lehetett megâllapîtani. Legtob- 
ben jobbnak hiânyâban fordiiltak az âllatok fele. 

A 29 eves nOcseled vedekezesiil azt hozta fel, hogy nemi- 
leg nagyon fel volt izgatva es epen akkor nem volt szeretSje; 
20 eves beres szinten azzal raentegetOdzott, hogy szeretOje el- 
hagyta; mâsik kettO azt adta el6, hogy az istâlloban a cseledet 
kerestek, de az egyik nera talâlta ott, a măsik pedig nem tudta 
kozosiilesre râvenni es azert fordultak a tehenekhez ; egy mâsik 
eseled târsât kozosiilni lâtta es hirtelen felizgiilvân, ment a 
koczâhoz az olba; egyik meg azzal âllott el6, hogy hallotta 
dîeserni a fajtalansâgot es maga is meg akarta probâlni. 

Kett6 a tettesek kozul utâlatos eselekedetet azzal indokolta, 
hogy nemi betegsegtfil akart szabadiilni. 

Egy resze a tetteseknek nSkkel meg nem erintkezett. Ne- 
hâny esetben az orvosi vizsgâlat elmegyengeseget, nehâny eset- 
ben a nyomozâs reszegseget âllapîtott meg. 

Elfifordultak esetek, melyekben a tettes kiilonbozO id6ben, 
kiilonbozS âllatokkal kozosult; elOfordult n6hâny olyan is, a 
melyben a tettes, gyermekeken vegrehajtott erfiszakos nemi 
kozosulesert megel6z6en mâr biintetve volt. 

A tettesek tobbsege rendesen n5kkel is erintkezett es csak 
kivetelesen fordult az âllatokhoz. 

Veglil foglalkozik elOado a biintet^s kerdesevel is. Az 
osztrâk btkv. 1—5 evig terjedO bortont âllapît meg. Ezt agya- 
korlatban a bîrosâg alig alkalmazza. A felsorolt esetekben a 
buntetes 1—3 honapig terjedt, csak kivetelesen emelkedett 6 
honapra es csak olyankor volt ennel is tobb, ha a tettest egyeb 
buDcselekmenyek is terheltek. 

A discussio folyamân tobben emlîtettek fel hasonlo esete- 



Digitized by VjOOQIC 



110 DR. KENYERE8 BALAZS 

ket. Strassmann hangsulyozza, hogy a tetteseknel az elmebaj 
ritka 6s hogy a kedvez6 alkalom sziili a tolvajt. Igy îtelt nagy 
Frigyes is, midOn jelentett6k neki, hogy egy huszâr kanczâjâval 
fajtalankodott. „A ficzk6 diszno 6s ât kell tenni a gyalogsâg- 
hoz", îgy sz61t az it6let. 

MoLiTORis innsbrucki tanârseged az ujsziilottek tiidSinek 
rothadâsâr61 sz6ll. „Experimentelle Beitrăge zur Frage der 
Făulniss von Lungen Neugeborener". Visszaterve megel6z6leg 
tartott el6adâsaira, hangsulyozza, hogy a tudOk kiterjedt leveg6- 
kepz6dessel jâro rothadâsa semmikepen sem jogosît arra a 
felv6telre, hogy a levegO a tiidObe lâgzes vagy befuvâs folytân 
jutott. A rothadâs, a mint elOado kîserleteivel, a melyeknel 
bacterium coH teny^szetet juttatta a koldCkcsonkba — bebizo- 
nyîtottnak tartja, a koldok edenyek k5zvetît6sevel halad a ver- 
erek ment6n es îgy jon 16tre a tudfiben is a gaz k6pz5des. 

A nagyon elenk eszmecsere folyamân Ipsen emlitett fel 
egy 6rdekes esetet, melyben 14 nappal a halal bekovetkezese 
utân feltalâlt terhes n6 holttestebOl sertetlen burkokbol emeltek 
ki az ujsziilottet s annak tiidfiin kiterjedt gâzkepz6d6ssel jâro 
rothadâs mutatkozott. 

Ungar fentartja âllâspontjât, hogy a tiidSnek az uszâsa 
ha egymagâban nem is bizonyîthatja a levegfinek a legutakon 
keresztul valo bejutâsât, de egyeb jelensegekkel egyetemben 
megis 6rt6kesithet6.^ 

Ugyancsak Molitoris (Toxieologische Mitteilungen) novenyi 
mârgeknek (strychnin) a szervezetben valo elterjedâse modjât 
ismertette halâlos mergezesnek egy eseteben. 

Leers (Berlin) magântanâr „Ueber die Beziehung der 

^ Eddigi tapasztalataim 6s kls6rleteîin alapjân az Ungar ânâspont- 
jât tartom inkâbb elfogadhat6nak. Valahânyszor pr6bât tetttink akâr 
levegfin, akâr vlzben, akâr foldben vâgbemenS rothasztâssal, mindig azt 
talâltam, hogy az osszes zsigerek el6bb lisznak, mint a tudd ; ennek găz- 
k6pz6d6s8el jâr6 rothadâsa a legkâsSbben âll be. Kiilonben nem a tiidSk 
âllapota egymagâban, hanem mâs szervek viselked6sânek egyiittes tekin- 
tetbe v6tele fontos. Ha a tud6 liszik 68 mâs szervek nem, ez tânyleg tapasz- 
talataim alapjân a legzâs megtortânt6re utal. Persze ezt kizârâlag az usz6- 
pr6ba eredm6ny6b61 bizonyîtani nem szabad, do nem is sziiksâges, mert 
ugyanakkor egyâb jelensâgok is rondolkez6sre âllanak. 



Digitized by VjOOQIC 



BESZÂMOL6 A STUTTGARTI VANDORGytyL6SR6L. 111 

traumatischen Neurose zur Arteriosclerose" felemlîti, hogy a 
veredenyek elmeszesedese 6s az erCmuvi neurosis tiinetei kozott 
nagy a hasonlatossâg ; azt hiszi,hogy nagyon gyakran az6rt fejlOdik 
esek^lyebb kulerSszaki behatâsok folytân az erOmuvi neurosis, 
mert a sertett veredeny raeszesedes miatt erre hajlamnsîtva volt. 

Ipsen innsbrucki taiiâr a csoves csontok tor6senek 16tre- 
jovetele modjăt vizsgâlta (Zur Mechanik von Knochenbriichen) ; 
kiserleteinel azt talâlta, hogy a tores alakjâbol meg lehet hatâ- 
rozni, hogy a nyomâs milyen irânyban hatott. Kozvetlen nyo- 
iiiâsnâl a csont elOszor a nyomâssal ellentetes oldalon szakad 
be s innen ek alakjâban szetterve indiilnak ki a repedesek. A 
kitort ek alakii csontdarab alapja a nyomâs helyen, annak 
csucsa a nyomâssal ellentetes helyen fekszik. 

Georgi (Maulbronn) ket el6addst tartott. Egyikben a Flo- 
bert-fegyverrel ejtett serulâsek torvânyszeki orvosi jelentSsege- 
r5l, a mâsikban a vîzlovesrfil szolott. (Ueber die gerichts- 
ărztliche Bedeutung der B'lobertschusswunden.) tijabb idSben 
a hîrlapokban mindinkâbb szaporodnak a szobafegyverek âltal 
okozott szerencsetlensegek hîrei. Ezeket a fegyvereket a kozon- 
seg âltalâban nem tartja veszelyeseknek es aggodalom nelkiil 
bizza eretlen gyermekek kez^re. Pedig nem csak a napi lapok 
hîrei, hanem szakfolyoîratok kozlâsei is elegge bebizonyîtottâk 
a fegyver veszelyesseget. E16ad6 8 esetet tudott osszegyujteni, 
melyekben Flobert-fegyver halâlos seriilest okozott. Minthogy 
a fegyver hatâsa kîserletileg meg tanulmânyozva ninesen, el6- 
ado ezt a hiânyt potolta. Reszletesen kozli rajzok es feny- 
kepek kisereteben a kiilonbozo tâvolsâgokbol ered6 love- 
seknel mutatkoz6 hatâst. Felemlîti, hogy lovâs utân a fegyver 
csoveben mindig lehet apro higany gomboeskeket talâlni; a 
kezen fiistcsapadâk nem fordiil el6. A 8 halâlos eset kozul 
2-ben ongyilkossâg tortent, 6 esetben gondatlansâg forgott fenn. 
Kozeli loveseknel higany gomboeskeket a bemeneti nyilâ^ koriil 
is lehet talâlni. 

A mâsodik el6adâsnak târgyât egy esetnek ismertetege 
kepezte, a melyben ongyilkosjelolt vîzzel toltott fegyverrel 
(pisztoly) szâjâba I6tt, de nem ejtett halâlos seriilest. 

Ungar (bonni tanâr) Die Stellung der gerichtlichen Medi- 



Digitized by VjOOQIC 



112 DR. KENYBRES BALĂZS 

zin zu § 1 des deutschen biirgerlichen Gesetzbuches czîmen a 
szîiles bevâgzfidâse fogalmânak 6rtelmez6sât keresi. A nemet 
p. t. k. emUtett §-a ugyanis kimondja, hogy „die Rechtsfăhig- 
keit des Menschen beginnt mit der Vollendung der Geburt". 

Hogy mikor van a szul6s bev6gezve, ennek meghatâro- 
zâsât az indokolâs az orvostudomânyra bîzza: „a k5ldokzsinor 
elvâlasztâsa nem sziiksâges, sem pedig kiilonos jelensegei az 
eletnek. ElegendO, ha bizonyîtva van, hogy az illet5 a sziiles 
bevegzese utân 6lt". 

E16ad6 idezetekkel bizonyîtja, hogy az 6let fogalma tekin- 
tet6ben a jogâszok felfogâsa kiilonbozO. Nemelyek megkovetelik 
a lâgzes bizonyîtâsât, mâsok ezt nem emlîtik. Az orvosra nezve 
a legzes nem I6nyeges, mert 6 tudja, hogy lehet sziilet^s utâni 
elet 16gz6s n61kul is. 6 neki nem feladata a jogi kifejezesek 
ârtelmezese 6s ezert a szul6s utân mutatkozott osszes jelen- 
s6geket a biro el6 kell terjesztenie, 6 reâ bîzvân a dontest, hogy 
azokban megvannak-e az 61etnek bizonyît6kai. 

A fajtalansâgra vonatkozo elOadâson kîviil Haberda raeg 
egy esetet is ismertetett, a melyben a villanyos vezetek hâzon 
kîviili izolâlâsânak megromlâsa folytân foldzârlat keletkezett 
6s halâlt okozott. 

17 6ves cseledleâny gazdâi tâvolletet felhasznâlta arra, 
hogy a fiirdfiszobâban megfiirodjâk. Hogy a fiirdCszoba vilâgî- 
tâsât 6szre ne vegy6k, nem gyujtotta meg a tet6r6l Iel6g6 lâm- 
pât, hanem âll6 lâmpât âllîtott a kâd melle. Minthogy nagyon 
sokâig elmaradt, târsai keresni kezdt^k âs ekkor talâltâk meg 
halva a furd6kâdban, jobb oldalâra tordulva a viz szine alatt, 
k5zte es a fiirdSkâd kozott vîz alâ merulve egett a befordult 
lampa s esak akkor aludt el, a mikor az odahîvott orvos a 
vizet leeresztette, âllît61ag ekkor a lakâsban 6g6 tobbi lampa 
is elaludott. A bonczolâs alkalmâval a balkez hâtân âs a jobb 
konyOkOn kiterjedt, mâlyrehato bOrelhalâst talâltak ; a mellen 
6s jobb karon voros csikok lâtszottak; a far jobb oldalân 6s a 
jobb czomb kiilsO oldalân pedig szâmos, sajâtsâgos alaku, ku- 
I5nb5z6 nagysâgu, sârgâs-sziirke szînu, oblos, csipkes sz61u es 
az âltal rozettâhoz hasonlo, elenk vor5s udvartâl k5rnyezett 
foit lâtszott. 



Digitized by VjOOQIC 



BESZÂM0L6 A STUTTGARTI VÂNDORUYCL^SRCL. 113 

A bonczolâs ezen kîviil megăllapîtotta, hogy vîzbelegzes 
nem tortent 

A helyszini szemle alkalraâval a horganyplehbOl k6szult, 
feherre fenyezett furdfikâdon a b6rs6ru]esekkel nagysâg-, alak- 
es elrendezesiikben megegyezfi, festektfil fosztott foltok lâtszottak, 
a melyeken szurk6s por tapadt (a vegyi vizsgălat szerint sz6- 
nenytartalrau horganypor). 

A mernoki vizsgălat megâllapîtotta, hogy talajzârlat van. 
A kâd, a vîzvezet6k 6s a kâlyha is negativ villamossâgu volt. 
A lâmpadugasz contaktussânak positiv sarka 6s a kdd koz(3tt 
a fesziilrs 450, a contaktus negativ sarka 6s a kâd k(3z5tt az 
340 Volt-ot tett ki. 

Megâllapftottâk tovăbbâ, hogy a lâmpân a porczellângyuru 
nem takarta az âramvezetfi reszeket. 

A szerencsetlenseg nyilvdnvaloan lîgy tortent, hogy a lâny 
vizes kezzel megfogta a lâmpât s ez âltal vezette test^n keresztul 
a 450 Volt feszultsegfi âraraot. 

Ugyanazon a napon, szept. 19.-6n tartottam meg en is ket 
el6adâsonriat. Egyikben az âlve- âs halvasziiletâsnek Rontgen- 
sugarakkal valo felismer6ser6l szoltam ; a mâsikban visszat6rtem 
a breslaui vândorgyfil6sen 1904-ben tartott el6adâsomra azert, 
mert akkor egy bemutatott esetemet, melyben a R5ntgen-k6p 
alapjân a csonttor6st kizârtam, nehănyan ketkedessel fogadtâk ; 
el6adâsommal kapcsolatosan eg6sz t5meg hasonlo esetet tudtam 
bemutatni s azok nâzetem helyess6ger6l mindenkit meggyOztek. 

A rendelkezesre âllo id6 rOvidsege miatt a hîrdetett el6- 
adâsok egy resze elmaradt. Igy elmaradt Reuter tanârnak a 
benzin-mârgezesrSl hîrdetett elOadâsa es Wachholcz tanâr is 
csak ul6sen kîviil tudta bemutatni sz6neleget k6mlel6 uj eljâ- 
râsât, a melynek el6nye az, hogy magât a vizsgâlando v6rt 
hasznâljuk fel ellen6rz6 kîsărleteknâl, miutân az megel6z6leg 
szen61eget6l megszabadîttatott. 



A vândorgyules tudomânyos iileseinek bevegezt6vel azonnal 
litra keltem es el6bb a ziirichi, majd az innsbrucki es grâczi 
egyetemeket lâtogattam meg. Sajnălatomra Ziiriehben Zangger 



Digitized by VjOOQIC 



114 DB. KBNYBRE8 BALAZS 

tanârt ncm talâltam otthon. Innsbruckban es Grâczban Ipsen, 
illetve Krattbr tanârok kalauzolâsa mellett behatoan raegszem- 
leltem a tOrvenyszâki orvostani intâzeteket s mondhatom, sokat 
ve&zîtettem volna, ha azok lătogatâsât elmulasztom. Mindket 
intezet irigylesre m6lt6an van elhelyezve, mindkettO Kratter 
tanâr tervei szerint kâsziilt, a ki Innsbruckbâl keriilt a grâczi 
tanszâkre. 

Az innsbrucki tOrvânyszâki orvostani intâzet az u. n. patho- 
logisches Institut (kortani intâzet) âpiileteben van a korboncz- 
tani es k6rtani intezetejîkel egyiitt az epulet 2.-ik emeleten es 
foldszintjenek egy resz6n. Az emeleten van, mell6kheiyisegeket 
nem szâmîtva: 1. a laborâns dolgoz6helye ; 2., a tanâr szobâja; 
3. el6keszît6 6s iroda-szoba ; 4. egy nagy vegyi dolgozo ; o. egy 
tanârsegâdi dolgozo; 6. nagy g6rcsovez6; 7. baeteriologia ; 
8. gyujtemenytâr ; 9. tanterem. Foldszinten van egy nagy boncz- 
terem es tobb mellekhelyisâg, melyeknek egy râsze a korbonez- 
tani intezettel k6zos. 

A bonczterem egyik oldalân, fenykâpezes czeljâbol, az 
egyenletes megvilâgîtâs erdek6ben, 9 maternei szelesebb, egy 
darab tukOriiveggel zârt ablakot k6szîtettek ; ugyanott van egy 
eleg elmesen kieszelt letra-szerkezet is, a melyre râhelyezve a 
KnykepezO gâpet, a halottakat kulonb5z6 helyzetben kenyel- 
mesen fânykâpezhetik. 

A gyujtemânytâr zsufolva van biinjelekkel, erdekes 6s 
tanulsâgos kâszîtmenyekkel ; van kOzOttiik tobb egâsz holttest 
is iivegkoporsoba helyezve. KulOnOsen sz6p gyujteai6nye van a 
hullavia,sz-k6pz6d6snek ; tobb kâszîtmeny bemutatja a halva 
sziiletett ujsziilOtt tudfiiben rothadâs folytân vâgbemen6 leveg6- 
kepzfidest; nehâny kâszîtmenyen bemutatta Ipsen tanâr azt is, 
hogy vizbefullâsnâl a folyadâk a tiidO feliileten lev6 râszekbe 
jut, a rai a vîzbefullâsnak eddig mâg teljesen ismeretlen jele. 
Egyetlen a maga nemeben az a k^szîtmâny, a mely bemutatja, 
hogy ujsziilottnel is elOfordulhat darabos, gobOs magzatszurok. 

Az intâzeti helyisâgek, — kiilonosen a gyujtemenytâr — 
a benne osszehalmozott târgyak nagy tOmege miatt, mâr kezd 
szuknek bizonyulni s tervbe van vâve az intâzet kibOvîtese. Az 
id6n vettek hasznâlatba az udvaron ujonnan âpiilt kîsârleti szo- 



Digitized by VjOOQIC 



BESZÂM0L6 A STUTTGARTI VÂNDORGY0Ltâ8R6L. 115 

bâkat es ăllatistâllokat. A gyfljtemenytâr târgyain kîviil az int6- 
zetnek igen sz6p fenykep-gyujteraenye is van stereoscopos 
kepekben. 

Ha az innsbrucki intezet megnyerte megeleged^şemet, a 
grâczi teljesen elragadott. Arra, a mit itt lăttani, valoban nera 
voltam elkesziilve. 

Az intezet itt is măs intezetekkel egyiitt van egy hatal- 
mas ketemeletes epiiletben elhelyezve, raely 1899-ben epiilt; 
itt is a Il.-ik eraeleten, a foldszinten es a foldszint alatt. 

A mdsodik omeleten az intezeti helyisegek a hozzdjuk 
vezetfi f6lepcs6vel es cl6terrel egyiitt kiilon tâgas udvart ovez- 
nek ugy, hogy azok ablakai reszben delkelet-, reszbcn eszak- 
keletre, râszben delnyugatra neznek, egymâsba nyilo szobâk, 
jobban mondva termek Jânczolatât kepezve. A hallgat6sâg szâ-» 
mâra egeszen kiilon lepcsO vezet a tanteremhez. 

A f6lepcs6n felraenve tâgas elfiterbe erkeziink, a melybOl 
az intezetnek hârom ajtoja nyilik. Egyik a tanarseged lakâsâhoz, 
a raâsik az igazgato irodâjâhoz, a harmadik az intezet tobbi 
helyisegeihez vezet. Ut6bbin belepve, az osszes helyisegek 
mellett vegigfuto tâgas, hosszii folyosora jutunk, a melynek 
falait rajzok, kepek dîszîtik. Ott van elhelyezve a Bertillon- 
fele eljârâshoz valo teljes berendezes is. A folyosorol az els6 
ajto jobbra a tanârnak vegyi es g6rcs6i vizsgâlatokhoz felszerelt 
kiilon dolgozo szobâjâba, innen pedig irodâjâba vezet. Mind- 
kettO kât-ket ablakkal vilâgîtott 6*50 meter szeles es 6*65 mely 
terem. A tanâr dolgoz6szobâja utân kovetkezik a kOnyvtâr, majd 
a vegyi dolgozo, mely 10*87 X 7*42 meter âtmerâjii, szâmos, 
dolgozoasztallal es tobb vegyi fiilk^vel van ellâtva. A szell6z6st 
villamos motor biztosîtja. A vegyi dolgozo utân hârom kisebb 
helyiseg kovetkezik, az egyik merlegekkel, a mâsik bacterio- 
logiai dolgozâshoz sziikseges eszkozokkel van felszerelve, a har- 
madik a tanarseged kiilon dolgozohelye. Az utobbibol nyiKk a 
9'30 m. sz6les, 690 m. mely gorcsfivi dolgozo, majd a gyujte- 
menytâr ket terme, a melyek egyikeben a m6rgezesre vonat- 
kozo târgyak es biinjelek, mâsikâban szârîtott csontok, iiveg- 
edenj^ekben eltett holttestreszek es egyeb kâszîtmenyek vannak 
elhelyezve. 



Digitized by VjOOQIC 



116 DR. KENYERES BALÂZS 

A mereggyujtem6nyben msg van majdnem kiv6tel nelkul 
minden ismert mereg, ezenkîviil a magzatelhajtâsnâl hasznâlt 
•szerek, nemcsak eredeti minOsegben, hanem meg rajzok, feny- 
k6pek 68 papir mach6e mintâkban. A gyujtem6nytâr utân kovet- 
kezik a k6t oldalrol vilâgitott 13-65 X 11*60 meter âtmerOju 
tanterem. Ebben a feltolhato tabla raOgott villamos felhuzo gep 
vezet a fCldszintre, a mely gyorsan es zajtalaniil mukodik. Az 
elfiadâshoz sziikseges holttest akkor, a mikor a tanâr jelt 
ad megerkezik s azt a tabla kereterOl lehajlîtott sinpâron — 
a kerekekfcel ellâtott asztallal egyiitt — az elOado-asztalra he- 
lyezik. Ez bOven el A^an lâtva gdz- es vîzvezetO csapokkal. A 
tabla mellett k6t oldalt vegyi fiilke van. A tanterem mesterse- 
ges vilâgîtăsdr61 nagyon czelszeruen gondoskodtak olyan modon, 
hogy hârom eirejtett îvlârapa f6ny6t el6bb a menyezetre veţi, 
a honnan az egyenletesen eloszolva vilâgîtja meg az egesz helyi- 
sâget. A tantermen tul van az int^zetnek meg k6t helyisege, 
az egyik kîs^rleti szoba, a mâsik fânyk^pezO s5t6t szoba. 

A fOldszinten, illetve a foldszint alatt lev6 helyisegek az 
emelet helyisegeivel a ffilepcsO, egy kiilon melleklepcsO es a 
felhuz6 utjân k5zlekediiek. A halottakat az intezet d6lkeleti 
kapujân elObb az udvarra, innen egy kSfallal elkerîtett lejtfis 
folyoson ât a vetkoztetS es tisztît6 helyisegbe, innen pedig a 
halottcsarnokba szâllitjâk. Ebbfil meg 4 ajto nyîlik, egyik a 
hfitO helyisâgbe, egyik a macerâl6ba, egyik a hivatalos, egyik 
a tanîtâsra szolgâl6 bonczterembe. A boncztermek kOzul egyik 
reggeli, a m^sik d^lutâni napvilâgot kap, a mely azonban a 
fels6 vilâgîtâst nem p6tolja. A tanîtâs cz61jâra szolgâlo boncz- 
teremben emelkedO âll6helyek vannak, a mi ezâlszerubb, mint 
az iilOhely, mert jobban biztosîtja a hallgatok figyelesât. Na- 
gyon czelszerunek tartom azt is, hogy a bonczasztal hosszân 
v6gig centim6ter beosztâs halad, amely a holttest hosszânak 
meghatârozâsât nagyon megkonnyîti; a hosszbeosztâson kîviil 
egy kisebb keresztalaku kiilOn beosztâs is van, a melylyel a 
zsigereket merik. 

A bonczterem mellett teljesen berendezett fiirdCszoba âll 
az intezeti szemelyzet rendelkezes6re. 

A felemlitett helyisegeken kîviil van meg a szolgânak egy 



Digitized by VjOOQIC 



BESZĂM0L6 A STUTTGARTI VĂND0RaYtLtiSR6L. 117 

dolgozo helye, van kiilon ruhatâr, kîs6rleti âllatok tartâsâra 
szolgâlo szoba, egy raktârhelyiseg es az elektromotor helye. 

Mondhatom, irigykedve jârtam be a hatalmas, tâgas, barât- 
sagos termeket s elszomorodva gondoltam arra, hogy itt ket 
bonczterem, ket hatalmas gyujtemenytâr van, nâlunk pedig 
egyetlen szoba nemcsak bonczterem, hanem egyiittal gyujte- 
menytâr, fenykâpez6 helyiseg es a gyakornok âs szolga dol- 
gozo helye. 

De nemcsak helyisâgek es berendez6s, hanem a tOrveny- 
szeki orvosi mukodes es a tanîtâsi anyag tekinteteben is sok- 
kal jobb a helyzet Innsbruckban 6s Grâczban, mint mindlunk. 

Ipsen tanâr Innsbruckban nemcsak a vâros âs korny6ke, 
de az egesz Oberlandesgericht (îtelOtâbla) teriilet^n v6gezî az 
orvosszakertOi teendOket; nevezetesen 6 teljesîti a sziiksegesse 
vâlo bonczolâsokat. Ugyancsak az intezetek vegzik az osszes 
sziiksegesse vâlo vegyi es gorcsOi vizsgâlatokat, a mi lehetOve 
teszi, hogy a leendO orvosok tanulmânyaik kozben ilynemii 
vizsgâlatokkal is megismerkedjenek. Minâlunk, minthogy minden 
ilyen vizsgâiattal az orszâgos muvegy6szt bizzâk meg, az 6rt6kes 
anyag a tanitâsra nezve elveszett. Ennek kOvetkezmenye, hogy 
a torvenyszeki orvosok a legegyszeriibb ilynemu vizsgâlatokhoz 
sem ârtenek s Kecskemeten nem regen felmeriiit esetben 
hajszâlak vizsgâlatât reâliskolai tanârra kellett blzni. Eltekintve 
attol, a vizsgâlati anyag akârhânyszor a Budapestre szâllîtâs 
k5zben megvâltozik. Kiilonben ezzel a rendszerrel meg a vizs- 
gâlati anyag megszerzese sincs kellOen biztosîtva, mert azt 
megszerezni csak az tudja, a ki azok vizsgâlâsâhoz is ert. 
Hozzâ jâriil ehhez az igazsâgszolgâltatâs szempontjâbol m6g az 
a korulmeny is, hogy akâr hânyszor nem a gyaniis nyom 
mibenletenek, hanem keletkezese m6djânak meghatârozâsa fon- 
tos. Vernyomoknâl pi, a ver jelenletenek megâllapîtâsa melletl 
epen ez dontO fontossăgu, vajjon a nyom feoskendezes, ken6s 
vagy milyen mâs modon keletkezett. Ezt pedig vegyeszi vizs- 
gâlat rendszerint nem âllapîthatja meg. Kîs^rlet az ilynemu 
vizsgâlatok kozpontositâsâra Ausztriâban is tortent ; de a f elsObb 
bîroi hatosâgok ellenkezese folytân meg nem valosult. Az inte- 
zeteknek ilynemu munkâlkodâssal valo rendszeres foglalkozâsa 



Digitized by VjOOQIC 



118 DR. KENTBRBS BALÂZS 

tette Iehet6v6, hogy Ausztriâban Uhlenhut tanârnak az eraber 
v6r jelenletănek meghatârozâsât lehetOve tev6 eljârâsât az inte- 
zetek azonnal alkalmazâsba vehett6k. 

Az iritezet tananyagât Ausztriâban szaporîtjâk meg a bal- 
esetbiztosîtâssal kapcsolatos esetek, nemkul5nben a rendâri bon- 
czolâsok, a melyeket a hat6sâg olyan szigoruan kezel, hogy 
Ipsbn tanâr âllîtâsa szerint pi. nem tud emiekezni esetre, mely- 
ben Ongyilkos holttestenek bonczolâsât mellOztek volna. 

Innsbruckban tartozkodâsom alatt resztvettem egy eskiidt- 
sz6ki târgyalâson is, mely Ruthoffer Landesrath felesege ellen 
folyl, f6rjgyilkossâg czîm^n. Vâdlott ferjet 10 kessziirâssal meg- 
5lte. A târgyalâson 3 szak6rt6 volt jelen, Ipsen tanâr es a mâ- 
sodik torvânyszeki orvos, a kivel a holttestet felbonczolta, 
tovâbbâ az elmekortannak tanâra, kivel vâdlottat megfigyelte. 
A târgyalâs tObb napon ât tartott; menete a mienkt6l eltert 
abban, hogy a vâdlottat a vâdlo is kerdezte, hogy az elnok a 
tanukat a vizsgâl6bîr6 kihallgatâsi jegyz6k5nyvei alapjân val- 
latta es az ellenmondâsokra lepten-nyomon figyelmeztette ; hogy 
a tanuk az eskiit fesziilet el6tt, egfele emelt ujjakkal tettâk le. 
Izgalmakban a kozonsâgnek bfisegesen volt râsze. A ved6 âs 
vâdlott ismetelten azzal âllott el6, hogy a vizsgâlobîro a jegyzS- 
konyvet nem helyesen vette fel s az eskiidtbîrosâg elnokenek 
felsz61îtâsâra a vizsgâlobîro ismetelten nyilt târgyalâson kellett 
hogy bizonyîtsa, miszerint hivatali kotelesseget nem szegtemeg. 
Az iigy a ved6 es vizsgâlobîro kozott egeszen a pârbajra val6 
kihîvâsig fejlfidott. Egyik nap a vedelem az eskiidteket is kifo- 
gâsolta azon az alapon, hogy egyik eskiidt megel6z6 nap a 
vendâgl6ben oda nyilatkozott, hogy vâdlottat bunosnek fogja 
mondani. A torvânyszek rosszalâsât nyilvânîtâ az eskiidt eljâ- 
râsa felett, a ved6 kereset uj eskudtsz6k alakîtâsa irânt nem 
teljesîtette s a fels6 bîrosâg is erre az âllâspontra helyezkedett 
A târgyalâs vâdlott elîtel6sâvel v6gz6dott, 

Ezzel bevâgeztem beszâmolomat. Utamban sokat lâttam, 
tapasztaltam es tanultam s annak lehet6ve tetel66rt Miniszter 
Ur 6 Nagymeltosâgânak e helyen is koszOnetemet nyilvânitom. 



Digitized by VjOOQIC 



A Rontgen-sugarak alkalmazâsa a torvenyszeki 
orvosi gyakorlatban. 

Elvă.ltozâsok, melyek csonttorâsekhez hasonl6 
kâpeket adnak. 

(I— IV. sz. tâblâ 6s 18 âbra.) 
Dr. Kenyebbs Balăzs e. ny. r. tan&rtâl.^ 

A mikor Rontgbn felfedez6senek 1896-ban vilâgszerte hîre 
ment, sokan az orvosok koziil is — tulzott remenyeket tâp- 
lâlva — azt hitt6k, hogy most mâr egyszerre lâthatovâ lesz 
minden, a mi azelfitt el volt rejtve szemeik el6l. Tânyleg az 
els6 idOben, 1896— 1897-ben csodâlatos dolgokra vonatkoz6 k5z- 
lesek akadtak. Volt vizsgâlo, a ki ineglâtta a RoNTOEN-kepen a 
szîv koszoruiitereinek kezdOdO elmeszesedesât ; a ki a koponya 
âtvilâgitâsâval felfedezte a lâgyulâsos, verzeses goczot; a ki 
egesz tomeg fenykâpet k^szîtett kisebb-nagyobb hasiiregi daga- 
natokrol ; a ki a mellkas âtvilâgitâsânâl meglâtta a szîvsov6nyen 
sziiletes ota fennâll6 hiânyt. 

Ma mâr a tulzott rem6nyek eloszlottak s tudjuk, hogy a 
R^NTGBN-sugarakt6l mit lehet elvârni. En a magam reszerOl azt 
hiszem, hogy azokat eddig is mâr teljesen kihasznâltâk 6s hogy 
az orvostudomâny alkalmazta mâr 6ket minden esetben, a mely- 
ben tSluk felvilâgosîtâst lehet kapni. Azt mindenesetre remel- 
hetjiik, hogy a berendezes es eljârâs tok6letesit6sevel jovOben 
talan k5nnyebben, rovidebb id6 alatt esetleg talan m6g szebb 
kepeket îs tudunk csinâlni, de hogy olyant is meglâssunk, a 
mit eddig lâtni lehetetlen volt, arra nem sok kilâtâs van. 

* E16adatott az E. M. E. 1:907. âv'mârczius h6 6.-ân tartott szakiilâs6n. 



Digitized by VjOOQIC 



120 DR. KENYERES BALĂZ8 

Nem szabad soba szem el6l tâveszteni azt, hogy a Rontgen- 
k6p csak egy ârnyekkep s egy raâs fenyforrâs âltal rajzolt 
ârny6kkept6l tulajdonkepen csak abban kiilonbozik, hogy a 
RoNTGEN-sugarak âtmennek surubb testeken is, olyanokon, a 
melyeket kozonsâges feny âtjârni keptelen. Ătlâtszo anyagba 
burkolt, pi. gummi-keztyiibe bujtatott csontvâz-k6zr6l kozon- 
seges fenyforrâssal hasonlo kepel keszîthetiink, mint a milyet 
616 ember kezerâl rajzol a RoNTOEN-sugâr. Hogyha pedig a 
RoNTGEN-k6p csak egy ârnyekkep, akkor sziiksegkâpen vannak 
fogyatkozăsai, a melyeket el nem tiintethetiink s ezert kovete- 
16seinkkel egy bizonyos hatâron nemcsak meg kell âllanunk, 
hanem mindig szâmolnunk kell azzal a lehetfiseggel is, hogy 
az ârnyekkep fâlrevezethet, tâved^siinknek lehet okozoja. 

Ilyen tevedesek tenyleg nem egyszer el6 is fordultak es 
pedig ketfele formâban. Megtortent, hogy a RoNTOEN-kepen lâttak 
olyasvalamit, a mi a valosâgban nem volt meg ; viszont meg- 
tOrtent, hogy azt, a mi a vaWsâgban meg volt, nem lâttâk meg. 
Minthogy itt f6kent csonttftresekr6l akarok szolani, ugy is mond- 
hatom a dolgot, hogy el6fordiilhatnak esetek, melyekben a 
RoNTQEN-kâp ligy nez ki, mintha csonttores volna jelen, a valo- 
sâgban pedig t5res nincs, viszont elfifordulnak esetek, a melyek- 
ben a meglevO torest a RoNTGEN-k6p nem mutatja meg. 

Magâtol ertetOdik, hogy a tevedesek inkâbb elSfordulhat- 
nak nehezebben sikeriilfi, kedvezfitlen kOriilmenyek kozott v6g- 
zett felveteleknel akkor pi., ha nagyon vastag testreszeket, 
illetve olyanokat kell âtvilâgîtani, a melyeken az egyes reszek 
suriisegbeli kiilonbsege csek61y, de hogy elfifordulhatnak meg a 
legkOnnyebb vegtagfelvetelekn^l is akkor, a mikor az âtvilâgîtâs 
k()nnyu, mert a testresz nem vastag s a suriisegbeli ktilonbseg 
csontok âs lâgyreszek kozott nagy, azt szâmtalan pelda bizo- 
nyîtja. 

A megtevesztes lehetOsegenek kikeriilâse vegett els6 sor- 
ban is arra kell torekedniink, hogy lehet6leg tokeletes k6pet 
keszîtsiink es hogy mindazt, a mi zavarhatna, kikuszoboljiik. 

Arnyekkepr6l leven szo, ennek kinâzese lenyegesen fiigg 
az âtvilâgîto Knyforrâs tâvolsâgâtol es a sugarak irânyâtol. 
Minei kOzelebb hozzuk a viUgîto forrâst az âtvilâgîtando târgy- 



Digitized by VjOOQIC 



OSONTTOR^SEKHBZ HAS0NL6 ELVÂLT0ZÂ80K. 



121 



hoz, az elrajzolâs annâl nagyobbmârvu lesz, annâl inkâbb meg- 
vâltozik a vilâgîtâ forrâshoz kozel fekv6 es az ârnyekot felfog6, 
erzekeny lemezzel 6rintkez6 reszek nagysâgbeli arânya. Csok- 
kenthetjiik az eirajzolâst a vilâgito forrâs tâ voii tâsâ val. Mi 
korulbel6l 2 ev ota felv6teleinket rendesen 60 cm. lâmpatâvolsâg 
mellett kâszîtjuk. 

Hogy mennyire befolyâsolja a kepnek min6seg6t a sugarak 
irânya, azt a mellekelt kâpek szavaknâl 6kesebben bizonyitjâk. 
Ferd^n âtvilâgîtott medencze kepe egeszen elferdiil. „Hogyha 
a megvizsgâlt egyân hanyatt 
fekszik es a 60 cm. magasan âllo 
lâmpât a tomporokat osszekotO 
vonal kozep6re âllîtjuk, az 1, 
âbrân feltiintetett kepet kapjuk. 
Ha noveljuk a medencze haj- 
lâsât, annak nyilirânyu âtmerOje 
n6, a keresztcsont ârnyeka rovi- 
diil; a medencze eliilsO falânak 
szelessege apad". 

Ha a medencze-hajlâst csok- 
kentjuk, ellenkez6 tOrtenik. Ha 
a medenczet fordîtjuk, jobb es 
bal oldalânak kepe nem lesz 
egyforma. A medencze-bemenet 

tâgabbnak lâtszik a forgâs oldalân, a mâsik oldalon szukebb; 
a hatul fekv6 csîpficsont sz6lesebb, az eliil fekv6 keskenyebb 
lesz. A kis medencze eluls6 fala a Mtrâbb es6 oldalon kisebb 
es keskenyebb lesz 6s a keresztcsont kozeledik az eliil fekv6 
oldalhoz. (2 — 5. âhra.) 

Hasonlo vâltozâsok âllanak el6, ha a medencze rendes 
fekvese mellett eltoljuk a RoNTOEN-csovet. Ha a fej fel6 toljuk 
el azt, ugyanolyan k6pet kapunk, mint a mikor a medencze- 
hajlâst noveljiik; ellenkezS eredmenyt kapunk, ha a csovet a 
lâbak fele mozdîtjuk ki a kozepâllâsbol. Ha a csovet oldalra 
toljuk, assymetriâs kepet kapunk. De nemcsak a medencze, 
hanem a czombcsont nyakânak kepe is nagyon vâltozo annak 
forgâsa szerint. A csont boncztani alakjâhoz hasonlo kepet csak 

£rte8it6 (oryosi szak) 1907. 8 




1. dbra. Hanyattfekvâaben felvett rendes 

medencze. Minthogy a bal alad vâgtag ki8s6 

kifel6 van fordulva, a czombnyak r5videbb- 

nek âs felemelkedettnek l&tszlk. 



Digitized by VjOOQIC 



122 



DR. KBNYERfiS BALÂZS 



akkor kapunk, ha a v6gtag rendes kozep-tartâsban van vagy 
a csipOben befel6 van fordulva. Nagy foku torzulâs âll elfi azon- 




2. dbra» Medenczefelvâiel hanyattfekvâs 
mellett, jobb czomb erOaen kifeld fordltva. 
A jobb czombnyak erOsen felemelkedvo r6- 
vidtQtnek l&tszik ; a czombfej korongalakot 
mutat, a mely rdszben fedi a nyak 68 
tpochanter ârny6kât. A jobb kis tompor 
orfisen kiemelkedik. A medoncze csekâly 
a98ymetriâ.jâ.t csekâly jobbrafordulAs okozza. 



J. dbra. Medenczefelv6tel hanyattfekv6 
egyânrGl. Jobb oldalt ragtapasz szal coxaL 
giâs âll48t toremtettek ; teljes befel6 for- 
dltâs, 1400-08 flexio, 35o-os adductio. Igen 
nagyfok6 a88ymetri&ja a medenozânek, 
melynek k6vGtkezt6beii a jobb foramen- 
obturatorium el ia tttnt. 




4. dbra* Felv6tel ugyanolyan viszonyok ko- 
zott, mint a 3-lk Âbrân, azzal a ktilonbs^g- 
gel, hogy a Rontgen-csS 5 cm.-rel a lâbak 
fel6 volt eltolva; a kis medencze mellsd 
fala baloldalt magasabb, mint az oldbbi 
k6pen. 



5. dbra. Sz&nd^kos contraktura. A me- 
dencze erdsebb hajlâsa az Âltal ânilja el 
magât, hogy a modeneze mell85 fala top- 
p6bb, a conjugata hosszabb. 



ban, ha a czomb a csip6ben kifele van fordulva. Ilyenkor a 
czombnyak rendkîvul megrovidiil, esetleg annyira, hogy a czomb- 



Digitized by VjOOQIC 



CSONTTORtiSEKHKZ HA80NL6 ELVĂLTOZÂSOK. 123 

fej es a nagy tompor ârnyeka egymasra esik. Az emlîtett viszo- 
nyokat a 2— 5-ig terjedfi âbrâk tiintetik fel, a melyeket a ma- 
gyarâzattal egyiitt Hofmeistbr kozlesâbCl vettem,* 

A lampa âllâsa 6s a medencze tartâsafolytânbeâll6kul()mb- 
segek a medencze kâpeben konnyen lehetnek tâvedesek okozoi 
âs ezert, kiilonosen a medenczenel fontos, hogy tokâletes kepet 
keszîtsiink âs hogy annak magyarâzâsânâl mindig figyelembe 
vegyiik a medencz6nek a tartâsât 6s a lâmpânak azt az âllâsât, 
a melynel a felvetel kâszult. 

Ep îgy elferdul mâs csonlok ârnyekkâpeis; a k5ny5k 
pi. ha a sugarak nagyon ferd6n jonnek, eg^szen torzk^pet ad. 
(6. 68 7. ăbra âs L tabla 6, âs 7. ăbra,) 

A fennebbiekre val6 tekin- 
tettel az eltorzulâs megakadâ- 
lyozâsa czeljâbol arra kell tore- 
kedniink, hogy a lârapa kozponli 
sugâifonala lehet6leg fiiggelye- 
sen talâlja az âtvilâgîtando test- 
resz kozep6t. Elerhetjiik ezt pi. ^ . 

olyan modon, hogy a Kontqen- Faggdiyesen gitott kenyek. 

cs6 also felere fonâlon csungfi AtvU4gitott 

... , , k5nyok. 

Kis viasz-gombot ragasztuDk. 

Ez ăllandoan ott is maradhat, mert a viaszgomb ârnyekot, 

mely a kepet ronthatnâ, nem ad. 

Ott, a hol tobb csont talâlkozik egy iziiletben es az egyes 
csontok ârnyâkkepe egymasra esik, neha fiiggâlyes âtvilâgitâs 
helyett epen ferde âtvilâgîtâst kell hogy alkalmazzunk, mert 
ezzel esetleg sikeriil az egyes csontok kep6t a tobbiek6t6l kul5n 
vâlasztani. Uyen esetekben neha egynel tobb âtvilâgîtâst is 
kell vegezni, kulonboz6 lampa âllâssal. Hogy kifogâstalan k6peket 
kapjunk es a csontok mindenik r6szet, a melyet egyâltalâban a 
lemezre râ lehet vetiteni rOgzîtsiik ahhoz, minden izuletnel 
egeszen kiilon tanulmânyt kell vâgeznunk. 

Termeszetes, hogy a kepek magyarâzâsânâl is ismerniink 
kell azokat a viszonyokat, a melyek mellett az keszul s ez6rt 

* Beitrăge zur klinischen Chirurgie Bd. 21. 787 1. 





Digitized by VjOOQIC 



124 DR. KENYERES BALĂZS 

olyan nagy jelent6s6gu, hogy az, a ki a kepet magyarâzza, 
azokat maga is keszîtse. 

Hogy az âtvilâgîtâs tartamâra az âtvilâgitando resz teljes 
raozdulatlansâgât kell biztosîtani, az magâtol ertetSdik. Csekely 
mozgâs elmosodott, erOsebb mozgâs esetleg kett6s kepet ad. 
Biztosîthatjuk a mozdulatlansâgot lekotozâssel. Igen j6 szolgâlato- 
kat tesznek, kiilonosen vegtag felvâtelekn^l homokkal telt vâszon 
zsâkok, a melyekkel a vegtagot egyszeruen ket oldairol alâ- 
tâmasztjuk; hasznâlhatjuk a zsâkokat olykâpen is, hogy kettSt 
V2 — 1 raeter hosszii polyadarab ket vegere erfisîtiiak es a kes- 
keny asztalra helyezett vegtagon a polyât keresztul fektetjiik 
ugy, hogy a zsâkok ket oldalt lelogva vegzik a rOgzîtest. 

A rogzîtesnek szempontjâb6l j6 szolgâlatot tesznek az u.n. 
osszenyomo fenyrekeszek (Compressionsblenden) is ; fembfil ke- 
sziilt gyuriik ezek, melyeket râillesztiink az âtvilâgîtando test- 
r6szre. Hasznâlatba veteliikkor nem a rogzîtes, hanem az âtvilâ- 
gîtott testr^sz osszenyomâsa, tehât âtraârOjenek kisebbîtese volt 
a czel. 

Kenyesebb termeszetu vizsgâiatoknâl, pi. vesekovek kuta- 
tâsânâl, kivâlt ha a vesek6 nem nagysiirusegu, j6 kâpet, csakis 
a fenyrekesz alkalmazâsa mellett keszîthetiink. (J. tabla 1- 
âs 2. dbra.) 

Minthogy a RoNTOEN-sugarak âital rajzolt kepet fenykepez6 
muveletekkel kell elkâszîteni, biztos sikerrel csak az dolgozhat, 
a ki a fenykepezfi muveletekben is kell6 gyakorlottsâgot szer- 
zett. A fenykepezesben valo gyakorlatlansâgnak kell betudni, 
hogy nemelyek fontosabbnak tartjâk a fluorescâl6 crnyfin meg- 
jelenfi kepnek kozvetlen vizsgâlatât, mint a fenykepezest ; pedig 
tenyleg a kettfi koz5tt oriasi kiilonbseg van. Az ernyân mutatkozo, 
âllandoan villogo, nyugtalan, szemsertfi kepen finomabb jelensâge- 
kot egyâltalâban nemtudunk meglâtni.;a joi sikeriilt kepen minden, 
a mi az eredetin meg volt, meg kell, hogy jelenjen ; azt kell6 
nyugodtsâggal sorjâban minden reszeben âttekinthetjiik. 

Az erzekeny lemezben lappang6, vagy a kep elkeszite- 
senel, vagy az elkeszîtes utân esetleg keletkezfi hibâk szinten 
lehetnek tevedesek okozoi toreseket, idegen testeket tiin- 
tetve fol ott, a hol azok valosâgban nincsenek. Ha pi. az 



Digitized by VjOOQIC 



CSONTTOR^SBKHEZ HA80NL6 ELVĂLTOZASOK. 125 

elOhîvâs alkalmâval egy leveg6buborek marad a iernez erz6keny 
retegen s azt az elOhivo hatdsa ellen azon a helyen vedi. a 
kepen fekete kerek foit keletkezik, a melyet ser6t vagy golyo 
kepenek lehetne tartani. (L tabla 3. âs 4. âhra). 

Minei tovâbb haladunk a fenykepezfi muveletekkel, annâl 
inkâbb szaporodoak a hibâk forrâsai. Ha a negativ iivegleraez- 
r6l papir mdsolatot kâszitiink, finom, gyeng6n lâthato r6szletek 
teijesen eltiinhetnek ; helytelen elbânâs eseten raeg zavar6 ârny6- 
kok is juthatnak a kepre. Ezert mindig jobb, hogyha nem a 
papir raâsolatot, hanem az eredeti iiveg lemezt vessziik gondos 
vizsgâlat ală. 

Hogy mit lehet megkOvetelni egy joi sikerult Rontqen- 
keptOl, azt a tapasztalat mutatja meg. V6gtagok esontjainak 
felvetelenel felt6tlenfil megkoveteihetjiik azt, hogy a vel6 iireg 
kepe j61 feltunjâk, hogy a csontvegek finomabb bels6 szerkezete 
joi lâssek. Vastagabb testreszek âtvilâgîtâsânâl, pi. medeneze 
felvetelnel, a csontszerkezet feltuntetes6r6l le kell mondanunk 
es be kell erjuk azzal. hogyha a csontok 6s lâgyr6szek egy- 
mâstâl elesen kul5nvâlnak. 

Mindezeken kîviil, hogy valaki a RoNTOBN-kepeket helyesen 
ertelmezni tudja, sziikseges, hogy az âtvilâgîtott testr6sz boncz- 
tani viszonyaival tisztâban legyen, hogy ismerje azt a k6pet, 
melyet az illetO testresz ep âllapotban ad, hogy ismerje a csontok 
fejl6desi fokozatait es az azokon el6fordul6 rendellenessegeket 

KiilonOsen fon tos a fejl6desnek ismerete, mert a vâgtagok 
csoiitjai nem egy, hanem t5bb darabbol kepzOdnek s az ossze* 
forradâs kulonboz6 idSszakaiban el6âllhatnak olyan kâpek, a 
melyeken csonttoreshez hasonlo jelensegek mutatkozhatnak. 

Koriilbelul 9 esztend6vel ezelfitt a vizsgâlobiro felszolîtâsâra 
meg kellett vizsgâlnom egy 17 eves fiiit, a kit megvertek. Az 
egyik alkarrol keszîtett RoNTOEN-kepen a singcsont kampojân 
egy beszogelles lâtszott (III tabla 1-so fiiggdyes sor^ feliilrol 
S-ik kep) a melyet mindenki, a kinek a kepet megmutattam 
toresnek tartott ; minthogy azonban a beszogelles szelei nagyon 
,simân ledomborodottaknak lâtszottak — bar gyanusîtottam ma- 
gam tulzott kâtelkedessel — nem mertem a tores fennforgâsât 
kimondani. Bevallom, hogy akkor a talâlt elvâltozâssal nem 



Digitized by VjOOQIC 



126 DR. KENYERES BALÂZS 

voltam tisztâban. Hat het miilva ujbol keszîtettem egy felvetelt 
s a mikor ezen ugyanazt az âllapotot talâJtam csonthegnek 
minden nyoma nâlkul, megvoltam riyugodva, hogy ketelkedesem 
helyen valo volt ; teljesen megnyugodtam azutân akkor, a mikor 
a mâsik konyokOn is ugyanazt az elvâltozâst taldltam fel. A 
dolgot tovâbb vlzsgâlva jOttem lâ, hogy a beâzGgellăs a csont 
fejl6d6sânek egy bizonyos fokân rendesen elSfordul. EbbOl az 
esetbfil tanultam meg azt a fontos szabâlyt is, a melyet azota 
lehetfileg be tartunk, hogy t. i. nem csak a s6rtett, hanem a 
sertetlen testr6szr6l is kell felvâtelt kâsziteni. 

Az esetr6l a k6pek bemutatâsâval beszâmoltam a n6met 
orvosok es terraeszetvizsgâloknak 1904. evben Breslauban tar- 
tott vândorgyules^n is, a hol a jelenlevOk kozul t5bben, kiilo- 
nosen NicHfi, egy balesetvizsgâl6 âllomâs fOorvosa, sehogy sem 
tudtak megnyugodni a tores kizârâsa tekinteteben. Azota hasonlo 
eseteink nagyon megszaporodtak, ugy, hogy a stuttgarti vândor- 
gyul6s alkalmâval azokat tomegesen tudtam bemutatni. 

Hogy tenyleg fennforog a toressel val6 osszet^vesztes 
lehetOsege, arra peldâul hozhatok fel egy esetet, a melyet mint 
t5rest kozoltek szaklapban: 

„15 6ves fiu tornaszâs kozben kinyujtott bal kezere esett; 
âllîtăsa szerint konyoke kiment a helyebOl s azt ket mâsik fiu 
huzta helyre. Azonnal korhâzba keriilt. A konyok taj kiss6 
meg volt duzzadva. A mozgâs a konyok iziiletben nem volt 
fâjdalmas (liessen sieh ohne stărkeren Schmerz ausfiihren). A 
felkar mindket biityke erzekeny volt; a bels6 le volt tOrve es 
mozgathato volt. 

A RoNTGEN-kepen a letort biity()k nagyon joi lâtszott, de 
a k6pen az is meglâtszott, hogy a kuls6 biityok is lerepedt a 
nelkul, hogy hely6t elhagyta volna; ezen kîviil tores haladt 
v6gig a felkarcsont izuleti vegenek eg6sz szâlessegen (Auf dem 
Schirm war der abgebrochene Condylus sehr gut zu sehen. 
Auf dem Skiagramm sieht man aber, dass auch der Condylus 
externus abgesprengt, aber nieht disloeiert ist, und ausserdera 
geht eine Frakturlinie durch die ganze Breite der Epiphyse). 

A szerz6 sziiksegesnek tartja az oldalso âtvilâgîtâssal 
szerzett kep kozleset is, mivel szerinte-„az az elso pillantdsra 



Digitized by VjOOQIC 



CSONTTOR^SEKHEZ HA80NL6 ELVALTOZASOK. 127 

megtevesztheti a nez6t, a sin^csont kamp6jânak tor^set tiintet- 
ven fel. Azonban eltekintve attol, hogy a singkampot tapoga- 
tâsndl tânyleg sertetlennek talâlta : annak korvonalai rendesek 
es az a csontreszlet, a mely ligy iiez ki, mintha kozvetlenul a 
kampo meIJett fekiidne, ahhoz oda nem talâl; tenyleg nem 
ogyeb az, mint a lerepedt Epicondylus, mely oldalso âtvilâgî- 
tâsnâl epen ilyen formân jelentkezik" (Wir haben den Fall 
auch noch von der Seite aufgenommen und reproduzieren dieses 
Bild da es auf den ersten Blick geeignet wăre eine Tăuschung 
hervorzubringen und eine Praktur des Olecranon vorzutăuschen. 
Abgesehen davon, dasş das Olecranon bei der Palpation wirk- 
lich intakt war, hat dasselbe normale Contouren und der Splitter, 
der dem Olecranon gerade vorgelagert zu sein scheint, passt 
nicht exact dazu. Es ist nichts anderes, als der abgesprengte 
Epicondylus internus der in sagittaler Ansicht eben in dieser 
Weise si eh prăsentiert. 

Hogyha a kozolt kepeket Osszehasonlîtjuk a mi kepeink- 
kel, melyeket fejl6desben lev6 konyok îzuletekr6l keszitettiink, 
surun lâtunk azokon egeszen hasonlo viszonyokat. (IIL tabla.) 
A belsS biityok csontmagvânak ărnyekkepe nem egyszer a 
felkarcsont ârny^kâtol egeszen tăvol âll. Az, a mit a szerz6 az 
oldalsd âtvilâgîtâssal kâszitett kepen a berepedt biityOk ârnyek- 
kepeinek tart, nem egyeb, mint a singcsontkampo kiilon cson- 
tosodâsi magva. Az îziileti veget egesz szelesseg^ben âtjâr6 
toresvonal minden fejl6d6ben lev6 konyok îzuleten megvan; 
Egyâltalâban nincsen a kozolt kepeken semmi olyan, a mit a 
fejl6desb6l megmagyarâzni nem lehetne s a mi tores megâlla- 
pitasâra feljogosîtana. 

A 8, es 10 dbrâk a kOzleshez csatolt kâpeket, a .9. ăs 11. 
âbra intezetiinkben keszîtett felv^telt mutat be, a melynel tores 
nem volt. 

Egy mds esetet is emlîthetek, a melyben egy orvos konyOk- 
felvătelt kiildott azzal a megjegyzessel, hogy azon erdekes csont- 
tores mutatkozik. Az, a mit az illetS csonttoresnek tartott, itt 
sem volt egyeb, mint a csont fejlodesenek egy fokozata. Neha 
a konyok îziilet fejlfidesi viszonyai olyan kepet adnak, a mely 
majdnem kânyszerîti az embert, hogy csonttor6s fennforgâsAra 
Sondoljon; ilyen felveteliink is nagy szâmmal akad. 



Digitized by VjOOQIC 



128 



DB. KENYERE6 BALÂZS 



Hasonl6 elvăltozâs mutatkozik kiilonben minden îziileten, 
illetve minden csfives csonton, a mely nem egy, hanem tobb 
— egymâssal kes6bb osszeforro reszletb6l fejl6dik. — Mindezek 





8, dbra, Tdrdskdnt k6z51t esct. 



P. dbra. T6r68n61kmi intâzeti eset. 




10. dbra, K6ny6k oldalr61 âtvilâgltva. 
T5r68k6nt kSzfilt eset. 



11. dbra. TSr^sn^lktili int^zeti eset. 



adhatnak olyan kâpeket, a melyek ugy n6znek ki, mint hogy 
ha az îzuleti vâg le lenne repesztve. Lâthatunk ilyet a ezomb- 
csont fej6n, (II. tabla 1 dhra) annak terdîziileti vegân, (II. tabla 
3. ăbra) az alszârcsontok mindk6t v6g6n, (II tabla 2., 3. dbra) afel- 
karon, (II tabla 4. ăbra) az alkarcsontokon (II tabla 6. ăbra) stb. 
El6fordulnak ilyenek a kâz- es lâbkoz6p-, nemkiilonben a percz- 



Digitized by VjOOQIC 



CSONTTOR^SEKHEZ HA80NL6 ELVÂLT0ZÂ80K. 129 

csontokon is. (II. tabla o., 7. ăhra.) A megtevesztes lehetfisege 
kiilonosen akkor nagy, ha a fejlSdes nem egâszen rendes. A 
huvelykujj kezkozepcsontjân rendesen csak a kozel es6 îzveg 
kepzfideset lâtjuk, kivetelesen azonbaii ilyennek nyoma a tâvol 
es6 îzvegen is mutatkozik s magam olvastara szaklapban k5z- 
lest, a melyben nemcsak ezt irtâk le tdreskent, hanem szemre- 
hânyâssal illettek BAROENHBUER-t, a ki a kezcsontok tOreşei kozott 
ezt az alakot nem emlîti. Ilyen kiilon âllo csontmagot tiintet 
fel a II. tabla 7. âbra. A sarok csonton eJfifordulo kiilon cson- 
tosodâst (1. 77. tabla 2, dbraj is tartottâk mâr tdr^snek. 

A csont fejl6desi viszonyain kîviil kiilonosen fontosak a 
csontokon mutatkozo, ardnylag elegge gyakori rendellenes kep- 





12. dbra. Patella cubiti (KienbSck). 

zSdesek. Ezek annâl is inkâbb lehetnek tâvedesek okozoi, mivel 
az osszehasonlîtâsra szolgâlo felveteleken, atlaszok âbrâin nin- 
csenek meg; elfifordulnak ezek a kiilonbozS csontokon. 

A kony5k îziileten elOforduIo nevezetes k6t elvâltozâsra 
figyelmeztetett Kienbook; az egyik a konyokkalâcs (patella 
cubiti), a mâsik a singkampo szoglet6nek nyulvânya (processus 
anguli olecrani). A patella {12, âbra) vaskos csontot kepez, a 
mely a singcsont kampo folott fekszik a felkarcsont mellett. 
Osszefiigg a hâromfeju izom inâval 6s a k5nyok îziilet mozga- 
tâsânâl helyet vâltoztatja. 

ElSfordul a singcsont kampo vegen egyes esetekben egy 
felfele huzodo nyulvâny s ezt nevezte KienbOok proc. ang. olecr.- 
nak. Egy ilyen nyulvânyt lâthatunk a (L tabla o.) âbrân; a 
felvetelt 41 eves, serettel megl6tt egyen karjârol keszîtettiik. 

Meggyakrabban fordulnak el6szâmfeletti csontok es egyeb 
rendellenessegek az also vegtagokon. Ilyen a Bardeleben âltal 



Digitized by VjOOQIC 



130 DR. KENYERES BALĂZ8 

Os trigonum tarsi-nak, Pfitzner âltal Os intermedium cruris-nak 
nevezett szâmfeletti csoot, (13, âhră) a mely mintegy folytatasa 
az ugr6 csontnak, n6ha azzal Ossze is nStt. 

Ezt inâr a RoNTOEN-sugarak felfedezâse ol6tt ismertek, s 
ScHEPHERD azt 1882-ben, raint a t5râsnek egy addig ismeretlen 
alakjât îrta le, mely azota az 6 nevet hordoztaJ KesObb Bar- 
DELEBEN oda Dyilatkozott, hogy az nem tor6s, hanem egy kiilon 
fejlfidfi csont. 

V6lemeny elteresek m6g ma is vannak. Ujabban Liuen- 
FELD RoNTGEN-vizsgâlatok alapjân olyan esetekben, raidOn a csont 
kulon âll, lijbâl inkăbb a tores felv^tele fele hajlik ; Bakay Lajos 
dr. pedig, a ki 5 hasonlo esetet 68zlelt, megengedi, hogy tores 

is elOfordulhat, de hangsulyozza, hogy 
a kiilon trigonum el6gg6 gyakran el6- 
fordul, s hogy el6fordulhat olyan egy6n- 
nel is, a ki lâbîln zuzodâst, rândulâst 
szenvedett es friss sârules nyomait mu- 
tatja. Mi a trigonumot egy 28 eves 
n6n61 talâltuk fel 6s pedig mind a ket 
als6 vegtagon egyformân fejlOdve; egy- 
13, dbra. o« trigonum. r6szt a csontdarabkânak alakja, eles s 

sima kOrvonalai, mâsreszt a k6toldalu 
el6fordulâs kets6gte]enn6 teszi, hogy ebben az esetben nincs 
tores. (L tabla 8 dbra.) Van egy olyan esetunk is, (I. tabla 
.9. dbra) melyen az ugr6csonttal izesiilO kis kiilOn csont lâtszik. 
Hogy megt6veszt6st a trigonum okozhat, azt bizonyîtja 
egy Nemetorszâgban elfifordult Williams âltal k5z5lt (Fort- 
schritte auf dem Gebiete der RoNTOEN-strahlen Bd. II. p. 100) eset: 
Munkâsfârfi bal lâbânak belsO bokâjât vastargonczâba iitOtte; az 
nap meg dolgozott, de mâsnap orvoshoz ment. Ez a bels6 boka 
korul rautatkozo csekâly duzzadâst — a mely inkâbb ludtalptol 
lâtszott felletelezettnek — leszâmîtva, rendellenesseget nem talâlt. 
A s6rtett 26 hetig korhâzban fekiidt a nelkiil, hogy nâla vala- 
mit megtudtak volna âllapitani. Ezen az alapon a betegpenztâr 
orvosa kizârta, hogy s6rtett baja sârulesbfil szârmazott volua. 

» Journal of anatomie and physiologie, oktdbor 1882. 




Digitized by VjOOQIC 



CSONTTORfiSEKHE/ HASONL6 ELVÂLTOZÂSOK. 131 

Sertett felfolyamodott s ujbol seb6szi osztâlyra keriilt ; itt Ront- 
GEN-vizsgâlattal megâllapîtottâk, hogy az ugro csontbol egy 
darabka lerepedt; ennek az alapjân 30Vo ellâtâsi dijban val6 
reszesîtâst ajânlottak s ezt a s6rtett meg is kapta. 

A betegpenztâr orvosa azonban a dolog ilyeten valo elin- 
tezesebe nem tudott belenyugodni ; feltiint neki, hogy a kepen 
(ugyan rendellenes helyen) lâtszo csontdarabka ârny6kk^pe elesen 
hatârolt, kerulete sîma es sehol sem lâtszik az ugro csonton 
olyan hely, a melyrSl az letort volna. Ezert sertett mâsik lâbâ- 
rol is keszîttetett RoNxjEN-kepet es ekkor derult ki, hogy az az 
elobb keszitetthez teljesen hasonlît, a kiilon csontdarabka azon 
is epen ugy meg van. Ezen az alapon a legf6bb îtel6szek (Reiohs- 




\ 




14» is 15, dbra/A gastrocnomius borsdcsontja : 14. oporâiâs olStt, 15. operâlâs utÂn. 

versicherungsamt) nemcsak az ellâtâsi dîjat vonta meg, hanem 
az addig felvett Osszeg visszafizeteset is elrendelte. 

JelentOseggel bir a gastroenemius oldals6 fej6ben el6for- 
dulo borso csont is, raely Grubbr — Ost szerint minden 6-ik, 
Pfitzner szerint minden 10-ik embernel feltalâlhatâ. Hogy ennek 
felremagyarâzâsâbol milyen vegzetes tevedâsek szârmazhatnak, 
bizonyîtja Wolf esete: 25 6ves tanito 13 6ves korâban eloeu- 
szott, az6ta bal terde ninesen rendben. A vizsgâiat es az âtvi- 
lâgitâs alapjân felvettek, hogy az îziilotben idegen test, (îzeger) 
rejtCzik s ezert operatiot vegeztek. A terdiziilet megnyitâsakor 
azonban nem talâltak semmit. Daczâra ennek, a betegnek volt 
annyi szerencseje, hogy meggyogyiilt. Az operatio elStti âlla- 
potot a 14, szâmu rajz, az operatio utânit a 15. szâmii rajz 
tunteti fel. 



Digitized by VjOOQIC 



132 



DR. KBNYERES BALĂZS 



T6vedesekre alkalmat adhat Sick szerint meg: 1. Az os 
tibiale externum. Elfifordul Pfitznbr szerint âtlag minden 10-ik 
emberr\el ; fekszik a sajka csont m5g5tt, az ugro csonttol befele ; 
neha osszeforr a sajka csont dudorâval, de neha attol tâvolabb 
is âll ; ilyenkor kisebb, kerek es be lehet n6ve a hâtso sipizom 
inâba. (16. âbra.) 2. Az os peroneum, a hosszu szârkapocs izom 
(M. peroneus longus) inâban fekv6 borso csont, a mely a kob- 
csont ferde kiemelkedâse (eminentia obliqua) mogott es attol 
oldalt fekszik. E16fordulâsânak gyakorisâga 8—9%. (1'^- âbra.) 
3. Az os interraetatarseum, a lâb feszitO oldalân az els6 lâb- 
kozepcsont- es az els6 ekcsonttal (os cuneiforme) osszekotte- 
tesben. (18, dhra.) 





17. dbra. Os peroneum. 



16. dbra. Os tibiale externum. 



18. dhra. 

Os intermetatar- 
seum. 



Nagyon kulonbOzO kâpeket ad R.-feiveteleken a singcsont 
karcznyujtvânya. Egyszer a singcsont vege egeszen simân ledom- 
borodottnak lâtszik, karcznyiijtvâny nem is tunik fel, mâskor 
a karcznyujtvâny igen nagy, ledomborodott vagy hegyesen veg- 
z6d6 kiipot k6pez, neha ugy nez ki, mintha a veg6n egy kis 
kiilon âllo csontkorong volna odaforrasztva ; neha kozte es a 
singcsont kOzott befuz6des lâtszik, rieha az egeszen kiilon âll 
a singcsont vege felett, de lehet annak oldalâra is lecsuszva. 
(IV. tabla.) 

ElSfordul itt is jârulekoş csont, a melyre BakayLajos dr. 
szolgâltatott ujabban peldât Az u. n. os intermedium antibrachii 
egy kis korong alaku csontocska, mely odaforrhat a karcznyujt- 
vânyhoz es utolag megint le is torhet. Ilyenkor a karcznyujt- 
vâny mellett egy kis kiilon âllo csont mutatkozik. 



Digitized by VjOOQIC 



CSONTTORâSEKHBZ HAS0NL6 ELVÂLT0ZÂ80K. 183 

Ott, ahol a karcznyujtvâny egesz6ben kul5n van vâlva, az 
esetek tobbsegeben t5r6s szerepelhet, de minden esetre azt 
nem mernem âllîtani. Egyes esetekben ugyanis a singcsont 
vege egeszen szâpen, sîmân ledomborodott, s a kiilon âll6 karcz- 
nyujtvâny fel6je fordult oldala is sima, horaoru, rendetlen tor- 
feliiletet nem mutatott s a vizsgâltak is hatârozottan tagadjâk, 
hogy valaha serulest szenvedtek volna. Mindezeknek alapjân 
. arra kell gondolnom, hogy itt is talan fejlSdesbeli rendellenes- 
seg van jelen. 

A dolgot tisztâzni meg nem tudom; eseteink nem elegg6 
nagy szâmuak, azokat nem cz61tudatosan gyujtOttuk es igy nem 
is keszitettiik azokat azonos koriilmânyek kozott ; e mellett a 
sertettek abbeli âllîtâsât, hogy 6k s6riilâst soha sem szenvedtek, 
szinten nem tudjuk kell6k6pen ellenOrizni. A kerdes tovâbb- 
tanulmânyozâsra szorul 6s arra mindenesetre erdemes. 

Vegul m6g t5res irânt tevedâsbe ejthet az is, hogyha t6bh 
csontnak ârnyeka egymâsra esik. Az egyik csont ott, a hol a 
mâsik szelenek ârnyeka szeli, ugy n6zhet ki, miniha el volna 
torve. Ez a tevedes persze csak olyannâl fordulhat el6, a ki a 
RoNTGEN-kepek magyarâzâsâban kell6 gyakorlatot nem szerzett. 

A t6vedesnek mâsik eseterfil, a midSn t. i. a t6nyleg fen- 
forgo torest a RoNTOEN-kepen nem lâtjâk meg, mâs alkalommal 
fogok szolni. 



Tâblâk magyară.zata. 

I. tabla 1. âbra: Vesek6 os8zenyom6 f6nyrekeszszel felvâve. 

^- y* Ugyanaz a kd eltâvolîtâsa utân. (Db. Kinn R6bert felvâtele.) 

3. „ Ser6t a gyiirus lijj 2.-ik percze mellett. 

4. „ Leveg6bubor6k, mely miatt az el6hîv6 oldat a lemezt k6t 

helyen nem 6rte. Idegen testtel lemie osszet^veszthetS. 

5. „ Processus anguli olecrani. 

6. „ Konyokizulet ferd6n âtvilâgîtva. 

7. » Ugyanaz fugg61yes sugârral vilâgftva. 

8. „ Os trigonum 28 6ves n6n61. 

^- >y Ugyanaz 17 6vos n6n61 ; az iigr6csonttal val6 izesiil^s j61 
lâtszik. 



Digitized by VjOOQIC 



134 DR. KBNYBRB8 BALAZS 

II. tabla 1. âbra : A czombcsont. 

2. „ Az alsz&r. 

3. „ A târdiziileti csontok. 

4. „ A felkar. 

5. ^ A kâzkdz6p 6s ujjperczek. 

6. „ Az alkarcsontok kul5n&116 izv^gei. 

7. „ Kulon csontmag a hiivelyk k6zkoz6pcsontjânak tâvol eso 

izv6g6beii. 
A 2.-ik szâmii âbr&n a sarokcsont kiilon csontosodâsa is jdl lâtszik. 
ni. tă.bla : Fejl6d6sben lev6 konyokiziiletek. 
IV. yy A sîngcsont karcznyiijtvânyânak kiilonbozS alakulâsa. 



Digitized by VjOOQIC 



k0zlem6ny a kolozsvări m. kir. f. j. tudomănyegyetem 

SZOVET- ^S FEJLOD^STANI INT^ZET^b6L. 
Igazgat6 : ApIthy Istvăn dr. egyetemi tanÂr. 

Az oriâsi sejtekrfil* 

(K6t âbra.) 
FftTBBFi TiBOB dr., tanârseg^dtdl. 

Eger-embryumoknak tanulmânyozâsa kdzben a terhes m6h 
nyâlkahârtyâja 6s a magzatholyag 6rintkezesi hatârân olyan 
alkatelemeket ^szleltem, melyeket b6vebb 6s behatobb vizsgâ- 
latra 6rdemesnek ît6ltem. Feltun6 arânyu, szabâlytalan testu, 
sejthârtyanâlkiili, rendkîviil nagy, holyagos magvu sejtek ezek, 
melyek kiilonosen a fiatal fejlOdesi alakoknâl, f6leg a 9. napt61 
a 15. napig mindeniitt megtalâlhatok a decidua 6s a chorion 
ment6n, a k6t sz5vetfeleseg hatârân, mintegy szeg6lyezve a 
choriont. Legnagyobb szâmmal az uterusfalnak azokon a r6sz- 
letein talâltam, melyeket Minot obplacentânak 6s epiplacentâuak 
nevez,* vagyis a decidua eapsularisnak es a placenta allantho- 
ideanak megfelelO teriileteken ; azonban sz6tsz6rtan megtalâltam 
6ket a magzatholyag egesz kiterjedâseben. Elhelyezked^siikre 
nâzve jellemz6nek talâltam, hogy kiilonosen veromlenyek, extra- 
vasatumok menten, vagy ver5mlenyekben talâlhatok. Typikus 
alakokat csakis v6romlenyekben eszleltem. Mint azt Hubrecht 
a sundiszno (Erinaceus europeus) placenta kepz6d6s6n61 meg- 

♦ Eloadatott az E. M. E. orvostudomânyi szakosztâlyânak 1907. 6vi 
mâjus h6 11. -ân tartott 8zakul6sân. 

* Minot Ch. S. : Uterus and Embryo. I. Rabbit. II. Man Joum. Morph. 
Boston Voi n. 1889. 



Digitized by VjOOQIC 



136 DR. PlăTERFI TIBOR 

emlîti,^ mâr ilyen kora fejlOdesi fokon anyai ver tâplălhatja a 
magzatot, oly m6don, hogy a kiilsS magzatburok koriil (melyet 
HuBRECHT trophoblastânak nevez) a deciduâban szâmos v6rom- 
leny keletkezik, melyekbfil a tâplâlo nedv a magzathdlyagba 
diffundâlna s îgy raindennemu placenta-k6pz6des el6tt is mâr 
az anyai verb6l tâplâlkozik a magzat. Ilyen ver5ralenyeket 
talâlt a râgcsâl(3kban, îgy a tengeri malaczbau a flatai magzat- 
h61yag koriil Spbe is,* s ilyen ver5mlenyekben, vagy ezek 
menten talâltam az alâbb b6vebben târgyaland6 sejteket en is. 
Ugy talâltam a vizsgâlt sorozatkâszîtmânyekben, hogy kiilo- 
nOsen a decidua capsularisban, a hol a Râgcsâl6knâl es Bogâr- 
ev6kn6l a koldokplacenta (placenta omphrloidea) kepzOdik, 
keletkezik 6s fejlOdik ki legerSsebben egy vârlacuna rendszer 
s itt talâlhat6k a nagy, holyagosmagvu sejtek is legnagyobb 
szâmmal, legjobban kifejlGdve. E mellett a placenta aUantho- 
ideânak teriileten, — ott, a hol az allanthois raesodermalis 
bolyhai a decidua basalisba nyomulnak — e bolyhok koriil 
kiterjedt v6r5mlenyek keletkeznek s itt van ezeknek az 6riâsi 
sejteknek mâsik f6g6cza. A magzath61yag tObbi pontjain szinten 
6rintkeznek, vagy osszefiiggesben âllanak kisebb-nagyobb ver- 
T^sekkel s egy t5bb6-kevesbe 5sszefugg6 reteget alkotnak a 
chorion hatârân, azonban reszben alakjuk, r6szben nagysâguk 
elt6r a placentaris teriileteken eszlelhet6ket61. 

Ha elSszor egy ilyen placentaris teriileten elOfordulo oriâsi 
sejtet vizsgâlunk, mindenekelfitt nagysâga fog szemiinkbe tiinni. 
Sejthatâruk ugyan ritka esetben kovethetO tisztân, miutân a 
sejtek sejthârtya nâlkiiliek, mâsr^szt egymâssal szorosan ossze- 
kapaszkodnak ; azonban mâr a sejtmag is oly szembeszokO 
nagysâgu, hogy ezâltal a sejttest mereteirOl is fogalmat alkot- 
hatunk. Altalâban a sejtek nagysâga a lâtoter sîkjâban e helyen 
60—100 |Ji k5z5tt ingadozik. Alakjuk szabâlytalan, amoeba alaku. 
Hosszabb, rOvidebb njnijtvânyaik vagy a v6r5mlenybe hatolnak 

* HuBRECHT A. W. : Keimblătterbildung und Placentation des Igels 
(Verhandlung anat. Gesellschaft auf der zweiten Versammlung in Wurzburg) 
Anat. Anz. 1880. HI. 

* Spee, Graf : Vorgănge bei dor Im[)lantation des Meorschweinchen- 
eies, Verh. anat. Ges. Berlin 1896. 



Digitized by VjOOQIC 



AZ 6RIÂSI 8ejtbkr6l. 137 

be, vagy egymâssal forrodnak Ossze «ywci^mm-szeruleg, ugy, 
hogy ily esetben sejthatârukat igen nehez megkulOnbOztetni. A 
sejttest kiilsQ retegei igen gyakran holyagosak, szakadozottak, 
mint szetesO sejteknel szokott. Hogy e jelensâg nem rossz 
fixâlâsnak, vagy egyeb technikai hibânak eredmenye, k(3vet- 
keztethetek abbol, hogy ez kiilonben igen joi fixâlt keszîtmâ- 
nyek sejtjein is eszlelhetO. A sejtmag nagy, holyagos, ovalis 
alaku. Rendesen egy mag talâlhat6 egy sejt teriiletâben, de 
nem ritkân talâlhatni k6t, s6t t5bb magot is egyraâs mellett. 
Mintegy âtmenet az egysejtmagvu 6s tobbsejtmagvu alakok 
kozott a lebenyezett, vagy karâjozott sejtmagvuak csoportja, a 
hol a sejtmag tobb lekerekîtett karâjbol ăJl. A sejtmag szerte- 
zeteben igen jellemzOnek talâltam, hogy a sejtmagocska t5bb 
egymâstol joi elkiilonîthetfi achromatikus gOmbbfil k6pz6dik. 
Typicus sejteken az ApÂray-fele Haemateina I. A. 6s Pikrorubina 
festes mellett a maggerendâzat sot6tk6kre szinez6dott, ellenben 
a nucleolust alkoto gombok sârgâszold vagy sârgâslila szînuek 
lettek. E jelenseg oly âllando, hogy az oriâsi sejtek krit^riu- 
mâul merem ajânlani. JellemzO es fontos alkoto r6szeiul e sej- 
teknek meg kell m6g emlitenem a kulonb5z6 szemeseket es a 
sejtenbeliili es sejtkozotti csatornâcskâkat. Rendkiviil vâltozatos 
nagysâgu es szinezfidesu szemcs6k talâlhatok a sejttesten beliil, 
vagy a sejtek feliileten. A sejttest, mint âltalâban, a normalis 
sejttest: finom alveolaris szerkezetu, mely hosszura kinyult 
alakoknâl fonalkâsnak tetszik. Ebben a hâl6zatban helyezked- 
nek el kisebb-nagyobb szâmban kiilonbozO szînezSdesfî szem- 
csek. tgy megkiilOnboztethettem erfisen vorosre szînez6d6 kicsiny 
szemeseket, halvânyan sârgâsvorosre fest6d6 nagyobb szemese- 
ket es sârgâsbarnâra szînez6d6 rogoket. A kisebb vOros, rubino-, 
vagy fuchsinophilus-szemesek rendesen a sejttest peripheriâjân 
talâlhatok, fSleg a veromlenyek fele es6 oldalakon. Tobb-keve- 
sebb minden oriâsi sejtben elofordul. Ritkâbban talâlhat6k a 
sârgâsvorosre fest6d6, nagyobb szemcsek, melyeknek szînez6- 
dese es alakja erSsen emlekeztet a Turbellariusok szîkmirigye- 
ben vagy a Csiga ii. n. Feherjemirigyeben elOfordulo szemesekhez. 
Ezek csak egyes sejtekben fordulnak el6 s akkor a sejt nagy 
reszet elfoglaljâk. A sejttest holyagos lesz s ezek kozott a 

firtesîWJ (orvoai azak) 1907. 9 



Digitized by VjOOQIC 



lâS DR. PltTERFI treOR 

hâlyagok k5zGtt helyezkednek el nagy ezâmmal ezek a szîk- 
szemcs6khez hasonl6 granulumok. Egy nehâny azonban el6- 
fordulhat bârmely 6riâsi sejtben. A mi vegiil a harmadik gra- 
nulatio-feleseget illeti, tulajdonkeppen nem is tekinthetO sejt- 
granulumoknak, mint inkâbb v6v6s v6rtestek tormel6kenek, vagy 
esetleg egeszben bekebelezett voros verkorongnak. Ugy szîne- 
zOdesiik, mint alakjuk igazolja ezt. Rendesen a nagy &zîkszem- 
esekre eml6keztet6 granulumokkal egy sejtben fordulnak el6 
kisebb mennyisâgben, ugy, hogy a metszet vastagsâgâban egy- 
egy âtmetszetben ritka esetekben talâltam 2 — 3 vertormelâk- 
szemcsenel vagy vor5s v6rkorongnâl tobbet. Rendesen a sejt- 
mag kozel6ben helyezkednek el. Rovidseg kedve^rt az els6 
szemcsefeles6get fuchsinophilus-, a mîisodikat vitelloida-, ahar- 
madik^t vergranulumoknak neveztem el. 

A vdladekosatornâcskâk csak hosszasabb 6s alaposabb vizs- 
gâlat mellett lâthat(3k. Leginkâbb a placenta allanthoidea terli- 
let6n el6fordul6 6riâsi sejtekn6l talâltam 6ket, meg pedig ott, 
a hol ket szomszedos sejt nyulvânya 5sszekapaszkodott. A csa- 
tornâcskâk tehât tulajdonkeppen epp ligy sorolhatok az intra-, 
mint az intercellularis vâlad6kesatornâk sorâba. TObbnyire 
figyelmeztet elfifordulâsi helyiikre az a kOriilm^ny, hogy a esa- 
tornâcskdkban, vagy azoknak a fala ment6n sorjâba rendez- 
kednek a fuchsinophilus granulumok, ugy, mint azt Apâthy a 
Pioczâk nephridiuuiânak intracellularis kivezet6 esatornâcskâi- 
ban, vagy a Râk v6gbelmirigyeinek u. n. kivezet6 sejtjeiben 
taUlta.* Az itt talâlhat6 csatornâcskâk kanyarulatos lefutâsuak 
s eppen ezert felkeresesiik 6s felismer^siik meglehet6sen nehez. 
Egy nehânyndi a csatornâcska egyik vegeben vaeuolumszeru 
kitâgulâst eszlelhettem. 

Az îgy leîrt sejtalakok, mint emlîtettem, f61eg a ket placen- 
taris teriileten, az obplacentân, a placenta omphaloidea keletke- 
zesi helyenek megfelelfileg es az epiplacentân, a placenta allantho- 
idea teruleten fordulnak eifl. Epp ez6rt placentaris 6riâsi sejtek- 
nek nevezem 6ket. L6nyegileg szerkezetiikre megegyeznek veliik, 

* Parkas BfiLA : Adatok a folyami râk tâpcsovi mirig'yoinek isme- 
retâhez. 



Digitized by VjOOQ IC 

-j 



AZ 6RIÂSI SEJTEKR6i.. 139 

csupăn alakjukra €s nagysdgukra elt6r6ek a tobbi oriâsi sejtek, 
melyek a fent emlîtett teriileteken kîviil, azok k5rul rendezSd- 
nek el a mehiireg tobbi r6szân, melyet Minot periplacentânak 
nevez. E sejtek tobbnyire ors6alakuak, hosszant kihuz6dottak, 
hataraik elesebbek s bâr nyujtvânyaikkal az esetek legnagyobb 
szâmâban veromlenyek mellett helyezkednek el, granulumok 
kisebb mennyisegben talâlhatâk benniik, ezek is fOleg fuchsino- 
philus granulumok. Nagysâguk sohsem 6ri el a placenlaris 
oriâsi sejtek nagysâgât. Ezeket periplacentaris oriâsi sejtek neve 
ala foglalom. 

Az eddig elmondottakat osszegezve, tehât rendkîviil nagy 
kiilonlegesen szemcsezett es kul5n5s magszerkezettel bîr6 sej- 
tekrSl van szo, melyek az Egernek âs mâs Râgesâloknak terhes 
meheben talâlhatok, fSleg a terhess6g kezdet^n, a magzatholyag 
korul. Ezeket a sejteket neveztem el, mint mâr tobbszor emli- 
tettem, oriâsi sejteknek.^ 

Bâr a Râgesâloknak 6s Bogârev6knek fejl6d6stanât szâmos 
buvâr tanulmânyozta s mondhatni, hogy egyr6szt a vizsgâlati 
anyag konnyu hozzâferhetOsege miatt, raâsreszt a ket âllatrend 
placenta-k6pz6desenek az emberi placenta-kepzOdeshez valo 
rokon jellege miatt, eppen a mehlep^ny keletkez6s kerdâset itt 
taQulmânyoztâk talan legtobben: megis az emlîtett 6riâsi sej- 
tekrSl csak igen gyer adatokat szolgâltat az eddigi irodalom. 
Igaz, hogy a legregibb szerz6kt6l Masquelin es SwAENtfiP kezdve 
a legujabb id6kig csaknem valamennyi szerzS felemlîti idevâgo 
munkâjâban, hogy a Râgesâlok magzatburkainak es mehlepe- 
nyenek k6pz6d6sekor bizonyos, feltiinfi nagy sejtek is lâtha- 
tok, azonban m6g azok a szerzOk is, kik e sejtfeleseget felem- 
lîtik, legtobbszor a puszta megnevezâsnel tobbetnem mondanak 

* Az elnevezes konnyen okot ad az u. n. 6riâs sejtekkel val6 ossze- 
tevesztesre. A nemet nyelven meg-jelent idevag6 munkâkban csakugyan 
mindkât sejtfâles6get Riesenzellen nâvvel iîletik. Magyarban igyekeztem az 
adott n6vvel D^mi megkiilonboztetâst adni, miutân a k6t sejtf61esâg 16nye- 
gesen eltârd eredetfi, szerkezetu 6s jelent6s6gfi. Az ii. n. 6riâsi sejteket tehât 
nem szabad os8zet6veszteni, a leucocytâk sorâba tartoz6 6riâs sejtekkel 
(gigantoblastâkkal). 

* Masqxjeun K. and Swaen A : Premi^res phases du developpement du 
placenta maternei chez le lapin. Arcli. Biol. I. 1880. 

9* 



Digitized by VjOOQIC 



140 



DR. P^ERFÎ tlBOR 



r61uk. Azon keves szerzO k(3zul, kik nâraileg bOvebben târgyal- 
jâk e sejtfelesâget, els6 sorban Minot kell megemlîtenem, ki 
„monstre-cells" nev alatt leîrja e sejteket, mint abnormălis nagy- 
sâgu k6pleteket, melyek a meh nyâlkahârtyâjânak hâmjâbol 
szârmaznânak s reszben itt hypertrophisâlnak, reszben a hâm- 
kapcsolatbdl kiszabadulva, vererek fala k5re helyezkednek el. 
Egyeb jelent6s6gukr6l es jellegiikrSl Minot neni tesz emlîtest. 
Selenka es SoBOTTA^ az eger magzat legkoraibb fejlOdesenek es 
az u. n. csiralevâl inversionak tanulmânyozoi is tesznek emlî- 



vd^^^i^^ 




î, dbra. .Telleg^zetes ^rfâsi sojtek a placcntA allanthoidoa tornict^n. 






test leîrâsaikban ii. n. „Riesenzellen"-ekr5l, azonban, mint az 
a leîrâsokbol es âbrâkbol igen konnyen kivehetO, egeszen mâs 
sejtfelesegrSl beszelnek, mely az itt târgyalttal semmifele szo- 
rosabb osszefiiggesbe nem hozhato. Sajnos, ezideig csak egy 
irodalrai ismertetesb61 van tudomâsom arrol, hogy LaulaniS 
ISSfVben: „Sur unenouvelle element anatomique : la cellule pla- 
eentaire de quelque rongeurs" czîmii munkâjâban szinten emlî- 
test tesz a leirt oriâsi sejtekhez hasonlo sejtfelesegrOl ; adatairol, 
esetleg âbrâirol azonban bSvebb tudomâsom nincs; az ismerte- 
tesbOl csupân arrol gyOzOdhettem meg, hogy az ott leirt sejt- 

' SoBOTTA : Dio ersto Entwickolung' dos Mansoios nach dor Fiircliunff. 
Vorh. anat. Ges lî)'Jl. 15. 



Digitized by VjOOQIC 




AZ 6RIĂS1 sejtekrOl. 141 

feleseg nincs eleg szigoruan meghatârozva, ligy, hogy eppen 
ugy illik a leîrâs az oriâsi sejtekre, mint a szinten a Râgcsâlok 
placenta-kepzOdesenel szerepet jâtszo, de egeszen mâs jelentQ- 
segu glycogenium-sejtekre. MiNOT-val egy idOben 1884-ben Duval^ 
is leîrja a „monstre cells"-nek megfelelS sejteket a râgcsâlok 
mehlepeny-kepz6desere vonatkozo munkâjâbaii, 6 azonban Minot- 
val ellentetben anyai kotSszoveti eredetueknek tartja 6ket. B6- 
vebb leîrâsukat DuvAL-nâl sem taîâlhatjuk. 

Ujabban Max mow^ az, a ki a Râgcsâlok mehlepeny-kepz6- 

^ 

ii:--""" 



2. ibra. On&si scjtek elrendezSd^se 6a egymâshoz val6 viszonyuk a placenta allanthoidea tertilet6n. 

desevel foglalkozva, ezeket az oriâsi sejteket a Nyiilnâl leîrja s 
bar sem sejttani, sem elettani jelentOsegiikrOl nem szol, meg a 
legkimerîtSbb jellemzest adja r61uk. Igy megemlîti, hogy az 
obplacentâban es a periplacentâban a nyâlkahârtya cylindrikus 
sejtjei helyen tobb magvu oriâsi sejtek (Riesenzellen) kelet- 
keznek, melyek a kesSbb epitheliumâtol megfosztott mehfalba 

* DuvAL M : Le placenta des Rongeurs. Journ. de l'Anat. et de Physiol. 
No. 46. 1889. 

* Maximow : Zur Kenntniss des feineren Baues der Kaninchen Placenta. 
Arch. mikr. Anat. Bd. LI. 1898. 




Digitized by VjOOQIC 



142 DR. PfiTBRFI TIBOR 

nyomulva, phagocyta modon viselkednek. E sejtek, szerinte, 
kot6sz5veti eredetuek s egyreszt a mucosa kotSszovetebOl, mâs- 
r6szt a musculâris6b61 keletkeznek. Keletkezesi helyiikrfil elsza- 
badulvăn, a vererek menten helyezkednek el, s6t Maximow egy 
râszuket a v6rerek peritheliumâbol is szărmaztaţja. Alakjukrol 
6s szerkezetiikrSl feljegyzi, hogy a sejttest finoman fonâlkâs, a 
protoplasmânak ket zonâja van, s a sejttestben apro szemcsek 
talâlhatok, melyeket 6 zsîrszemcseknek tart. Megemiîti, hogy a 
mag araitotikusan oszlik, a mit degeneratios tiinemenynek tart 
s ilyen amitotikusan osztodo sejtet le is rajzol. 

Ennyi emlîtes tortânik csupân az irodalomban az oriâsi 
sejtekr61, mert azok, kik meg esetrOl-esetre megeralîtenek ilyen- 
fele kâpleteket, mint pi. Florenzo d^ERCHiA,^ Fleischmann,^ Ro- 
binson' a puszta megnevezâsnăl tobbet nem igen mondanak 
r61uk. 

M6gis keszîtm6nyeim vizsgâlata alapjân ugy talâltam, hogy 
ezek a kev6s figyelemre m61tatott es lâtszolag csupân specialis 
jelent6segu sejtfâlesegnek igen erdekes sejtelettani es fejI6- 
destani szerepe van, s hogy megismeresukkel bizonyos mer- 
tâkig a magzat tâplâlâsânak egy igen korai alakjâval, mâsreszt 
a sejt mfikodesenek erdekes felesegevel ismerkedhetunk meg. 

Hârom szempontbol vizsgâltam e sejteket : 1. Szârmazâsuk 
szempontjâbol. 2. Sejttani szempontbol. 3. Azon szerepiikre 
vonatkozolag, hogy t. i. a magzat fejlSdeseben mily szerepet 
jâtezanak s milyen szovettani es fejlSdestani osszefuggesben 
âllanak a t5bbi magzati vagy anyai szovetfeleseggel, kul()nosen 
a placenta elettanâban oly nagy szerepet jâtszo syncitiummal. 

A mi szârmazâsukat illeti, a kerdes târgyalâsânâl itt is 
megtalâlhatjuk azt a ket ellentetes irânyt, mely egymâssal 
szemben âll, valahânyszor a placenta k^pzesben szereplfi szovet- 
feles6gek eredet6r6l van szo. Bârmily gyer adatok legyenek is 
az irodalomban az 6riăsi sejtekre vonatkozolag, meg e keves 

» D'Erchia fi. : Beitrag zum Studium des schwangeren und puerpe- 
ralen Uterus. Zeitschr. Geb. u. Gyn. Bd. XV. 1899 

« Fleischmann a. : Der einheitliche Plan der Placentarbildung bei 
Nagethieren. Sitz. Ber. Akad. Wiss. Berlin 1892. 

8 RoBiNSON A. : Observations otc. Quartorl. Joiirn, of. Micr. Se. 1892. 



Digitized by VjOOQIC 



AZ 6HIÂ8I SBJTEKROl. 148 

szerzS kozul is egyresze anyai eredetunek tartja 6ket, igy Minot, 
Maximow, a mâsik magzati eredetunek. 

Mindket resz ismet alcsoportokra oszlik, a rnennyiben 
egyes szerzSk epitheliâlis eredetueknek, mâsok kot6sz()vetiekaek 
mondjâk 6ket. 

Keszîtmenyeirn alapjâa e kârdest meglehetfisen eldontott- 
nek kell tekintenem, a rnennyiben szerenesesen oly keszîtme- 
nyeket sikeriilt vizsgâlnom, a hol az oriâsi sejteknek a chorion 
mesoderma sejtjeib6l valo âtalakulâsa esaknem nyomon kovet- 
hetC. Igy az allanthoisnak az uterus-fal fele nyomulo mesoder- 
malis bolyhaiban, arânylag tâvol a ra6hfalt61, typicus oriâai 
sejt alakokat talâltam, a tobbi mesodermâlis sejt kozott Sejtraag- 
juk mar holyagos, nagy sejtmaggâ alakuJt ât, nagysâgra is 
kivâltak a tobbi ^tek sorâbol es szeleiken megtalâlhattam a 
fuchsinophilus granulumokat. Csupân nagysâguk volt j6val 
kisebb a typicusan kifejlCdott 5riâsi sejtekenel, azonban minei 
inkâbb kozeledtem a mehfal fele, annal nagyobb s annâl jel- 
legzetesebb oriâsi sejteket talâltam, mîg a veromlenyeknel, 
melyek az anyai resz es az allanthois hatârân talâlhatok, mâr 
igen hatalmasan kifejlMott sejtek helyezkedtek el. Ily m6don 
a magzati resztSl az anyai resz fele kozeledve, felleltem egyes 
fokozatait annak a sejtfejlOdesi menetnek, melylj^el a magzati 
mesoderma sejtek oriâsi sejtekkâ alakulnak ât. (2. âbra.) Es a mint 
az allanthois teriileten, ligy a chorion kiterjedesenek egyeb pont- 
jaia is hasonlo folyamattal keletkeznek az oriâsi sejtek. Szinte 
csodâlatosnak tetszik, hogy a szerzSk nagy resze el6tt, ketse- 
ges is lehet e sejtek eredete, lâtvân e sejteknek legszembe- 
tunfibb es legjellegzetesebb alkotoreszet, a sejtmagot, mely tel- 
jesen azonos egy erCsen nagyitott mesoderma-sejt magjâval, 
ellenben az ols6 megtekintesre is mer6ben kulonbozik akâr a 
glycogenium sejtek siirun hâlozott magvaitol, akâr a tobbi kot6- 
szoveti vagy epitheliâlis sejt magjâtol. 

Ezek utân tovâbbi kerdes az, hogy mi okozza a ehorion- 
sejteknek ily oriâsi sejtekke valo âtalakulâsât. A nelkiil, hogy 
hosszabb hypothesisekbe akarnek boesâjtkozni, igen valoszinu 
es termeszetes raagyarâzatul fogadom el azt, hogy e jelenseg- 
nek oka nem egyeb, mint az erintkezS idegen szovetfelese- 



Digitized by VjOOQIC 



144 DR. PĂTERFI TIBOR 

geknek egymâsra gyakorolt ingere. Idegen testek betokolodâ- 
sânâl rendesen 6szlelhet6, hogy a granulatios szovetnek eppen 
az idegen testtel kozvetlenul erintkezS sejtjei nagyr^szben oriâs 
sejtek. Mâsrâszt lijabban tObben, fSleg Rîchard Werner* kîser- 
letileg kimutattâk, hogy idegen ingerek oly m6rtekben alkal- 
mazva, liogy a sejtek eletkepess6g6t tonkre ne tegyek, amito- 
tikus magoszlâst âs 6riâs-sejtkepz6dest eredmenyeztek. 

Az 6riâsi sejtek keletkezes6nel mindket korulmenynyel 
szâmolnunk kell. Ez idâig a fejl6destannal, vagy helyesebben 
a fejl6d6stani szOvettannal foglalkozok nem igen vettek tekin- 
tetbe azt a hatâst, melyet egyreszt a magzat a meh szovetele- 
meire, mds râszrOl az anyai feliilet a magzat sejtjeire gyakorol, 
csupân mint idegen — legalâbb is bizonyos fokig idegen — 
feliilet. Azt hiszem, nem indokolatlan az a vâlemenyem, hogy 
ennek a hatâsnak igen nagy befolyâsa van, kiilOnosen a kOz- 
vetleniil erintkez6 retegeknek îgy egyreszrSl a syncitiumnak, 
mâsreszt a decidua sejtjeinek kialakulâsâban es niindenesetre 
d5nt6 szerepet tulajdonîtok az oriâsi sejtek fejlSdesere. Szerin- 
tem a ehorionbolyhokkal halad6 mesoderma-sejtek, a mint erint- 
kez6sbe jutnak a mehfallal, egyszerre abnormalis viszonyok koze 
jutnak. Egyreszr6l a magzatholyag feszulese es a mehfal ellen- 
nyomâsa kovetkezteben oly nyomâs ala keriilnek, mely nem 
lehet kozonbos a sejtek mukodesere, mâsreszt erintkezv6n az 
anyai sz5vetnedvekkel, s6t verlakunâkkal idegen vegyi ingerek 
is hatnak reâjuk. Ily koriilmenyek kOzott erthetS, ha a norma- 
lis sejtâlet is modosul oly mertekben, mint a hogy a k5rnyez6 
ingerek elternek a normalistol. Nem lehet tulajdonkeppen bete- 
ges elfajulâsrol beszelni, miutân az anyai es magzati r6sznek 
egymâsra gyakorolt hatâsa sem pathologieus, azonban sejt-âlet- 
tani szempontb61 e hatâst meg sem lehet normalisnak tekin- 
teni s epp ez6rt ennek eredmenyekent tekintem, hogy a hatâ- 
ron fekv6 sejtek nOvekedesenek, osztodâsânak, eletrythmusânak 
menete megvâltozik. Apâthy a m6hmagzat viszonyât az anya- 
szervezethez mintegy parasitarius viszonynak tartja; a meny- 

1 Dr. Rîchard Werner : Ueber cinige experimentell erzeugte Zelltei- 
lungsanomalien. Arch. Mikr. Anat. und Eatwickelungsgesch, Bd, 61, 1903. 



Digitized by VjOOQIC 



AZ 6R1ÂSI 6EJTEKR6l. 145 

nyiben a magzatot a părăsita elOlonyhez, az anyât a gazdaâlla- 
tokhoz hasonlîtja s azokat az elvâltozâsokat, melyeket e viszony 
mindket elOleny szervezeteben letrehoz, ennek megfelelSleg para- 
sitarius elvâltozâsoknak nevezi. Velemenyem szerint epp ugy ez 
a magyarâzata az abnormis sejttestnek, mint az amitotikus mag- 
oszlâsnak es a sejttest periferiâs szetesesenek. 

Ezzel egyuttal meghatâroztain e sejteknek sejttani hely- 
zetet is, olyan sejteknek ismerven el 6ket, melyek a norraalis 
es a pathologiâs sejtalakok k5zott mintegy âtmenetiek. 

Az elmondottak utân nem nehez megerteni az oriâsi sej- 
tek tovâbbi sorsât. V6romlenyekbe jutvân, a b6 tâplâlkozds 
kovetkezteben testiik oriâsivâ novekedik, de egyuttal normalis 
eletegyensulya megboralik. A sejtegy6nisegnek eme degenera- 
tioja nyilvânul egyreszt a sejttest periferiâs szeteseseben, mâs- 
reszt a sejtmag szettoredezes6ben, az amitotikus magoszlâsban. 
Nines most itt tere annak, hogy bfivebben reszletezzem az ami- 
totikus magoszlâs kârdeset, a mint azt vom Rath, Krompecher, 
His felâllîtottâk, itt csupân annyit akarok megjegyezni, hogy 
ezekben az oriâsi sejtekben a sejtmag chromatikus âilomânyâ- 
nak egeszen sajâtsâgos s meg eddig nem meitatott osztodâsât 
eszleltem. Mint a sejtek leîrâsâban emlitettem, a sejtmagocska 
teljesen kifejlett alakoknâl szâmos, egymâstol joi elhatârolt, 
achromatikus gombocskebfil alakul. A sejtmag mâr most rehde- 
sen ligy fuzfidik karejokra, hogy a nucleolus a karejok erint- 
kez6si vonalâba essek, ugy, hogy e karâjok Iefuz6desân61 az 
achromatikus gomhokbSl is egy reszlet az egyik karâjba, egy 
mâsik reszlet a mâsikba essek. Ezzel ismet azt bizonyîtanâm, 
hogy ebben is a normalis âs pathologiâs jelensegek âtmeneti 
alakjârol van szo : a magâllomâny megoszlik es elrendezOdik 
ugyan, de a magoszlâs megis abnormis, amitotikus. 

Az oriâsi sejttestek szethullâsa es szomszedos sejtek ossze- 
kapaszkodâsa reven a sejthatârok lassankent elmosodnak. Mâs- 
reszt a sejtmagvak tovâbbi fragmentâlodâsa mellett mind t5bb 
es tobb mag keletkezik egy-egy sejt teriileten belul s ilyen 
sejtek azutân syncitiummâ olvadnak 5ssze. Az dridsi sejteket 
tehât a syncitiuni'kepzddâs elso stadiumdnak tartom s ezzel egyuttal 
megjelolom azt a szerepet is, melyet a tovâbbi fejlodesben nekik tulaj- 



Digitized by VjOOQIC 



146 DR. P^TERFl TIBOR 

donitok. Hogy e v6lemenyem nem puszta hypothesis, kâszîtme- 
nyeimre hivatkozhatom, melyekben az amitotikus magoszlâsok- 
nak igeD kulonbozfi alakjait es az oriăsi sejtek ătalakulăsânak 
Bzâmos fokozatât eszlelhettem, kezdve a karejozbtt magvu oriâsi 
sejten, âthaladva a ket es tobb nagy, holyagos magvii sejtala- 
kokon, egeszen a sejtmaghalmazt tartalmaz6 syncitiumig, mely- 
nek megjelenese teijesen megegyezett a kifejlett placentăban talâl- 
hato syncitium6val. Es ezek a kul5nboz6 âtalakulâsi alakok 
gyakran egyraâs mellett talâlhatok, ugy, hogy egymâsbol valo 
keletkezesiik aniiâl valoszînubb. 

Syncitium kepz6d6sbeii termeszetesen az oriâsi sejteknek 
csak egy resze szerepel, mert mâsik resziik szetesik 6s beszî- 
vodik. Ezt bizonyîtja az a szâraos 6riâsi sejttormelek, mely a 
tobbi es 6riâsi sejt sorâban talâlhato szemcsekre van toredezve 
es felholyagosodva. 

Mâgis, ligy a syncitiuink6pz6st, mint a sajât testâllomânya 
ârân valo magzattapldldst az oriâsi sejtek csak esetleges 
szerepenek tartoin. Erre a szerepre kenyszeriti 6ket a kiilsC 
koriilmenyek szigoru ok es okozati osszefiiggese, mint azt az 
eddigiekben kifejteni igyekeztem. Az oriâsi sejtek tulajdonkepeni 
szerepeiil azonban els6 sorban az anyai vernek magzattâplâlekkâ, 
embryotrophâvâ val6 âtdolgozâsât tekintem ; ez az eletmiikodes 
az, melyre tulajdonkeppen e sejteket rendeltetesiik utalja. Ha 
a vâromlenyekbe elâgazo sejteket, kiiloubozS granulumaikat, 
bekebelezett ver tormelekeiket âs csatornâcskâikat megtekintjiik, 
nem igen lehet kâtsegiink elettani szerepukr6l, melyet ezek 
aJapjân k5vetkez6 lefolyâsunak velek : az oriâsi sejtek valamely 
fermentam vâladekot termelnek, melynek a verre âtalakîto ha- 
tâsa van. Vâladek csoppjei volnânak a fuchsinophilus granulu- 
mok, melyeket neracsak mindig a sejtek peripheriâjân, tehât 
mintegy centrifugalis elrendezkedesben talâlhatunk, hanem a 
sejteken kîviil a sejttesttel hatâros verrogoknek sejthez proxi- 
malis reszeben is. E vâladek âltal âtalakîtott ver ekkor, mint 
embryotropha a sejttestbe jut, hol vitelloida szemesek alakjâban 
halmozodik tel az esetleg meg ât nem alakîtott, de bekebelezett 
verkorongokkal es a sejttest sz6thullâsâb61 szârmaz6 szemcsekkel 
egyfltt. Hogy e tâplâlek aztân mi m6don sziv6dik fel, ezideig 



Digitized by VjOOQIC 



AZ 6riAsi sejtekr6l. 147 

nem sikeriilt kideritenem ; annyi valoszînu, hogy a sejtk5zotti 
csatornâcskâknak serami szerepe sincs e szemcsek tovâbbîtâsâ- 
nâl, raert ezekben csak fuchsinophilus granulumokat talâltara. 
Bârmily hypothesisszerunek tessek is els6 pillanatra e velemeny, 
a keszîtmenyekben a sejtek viszonya a ver5mlenyekhez, a gra- 
nulumok elhelyezkedese, el6fordulâsa, szînezOdese oly valo- 
szinuve teszik âllitâsomat, hogy epp ezert tartottam ârdemesnek 
e sejtfeleseget bfivebben meltatni, mint egy uj- es a magzattâplâ- 
lasban igen fontos szerepet jâtszo sejtfeleseget. 

Megis konnyen felmerulhet a kerdes, mi jogoa tulajdonît- 
hatok egyik granulationak ilyen szerepet, a mâsiknak meg olyat. 
Szâmos vizsgdlati anyagon tett eszleletem gyOzott meg arrol, 
hogy az ApÂXHY-fele hârraas festessel a fermentum jellegu 
vâladekgranulumok, pi. a Pancreasban, a gyomor fedOsejtjeben 
talâlhato szemcsek fuchsinophilusok, mig az embryonalis tâp- 
anyagoknak, igy a Gerinczteleneknek, Araphibiumoknak, Mada- 
raknak szîkszemesei inkâbb sârgâsak. Mâsreszr6l a szemcsek 
alakja es nagysâga eltero: ferraentumgranulumok gombalakuak 
es kisebbek ; a szîkszemcsek nagyobbak es korongalakuak. 
Olyanoknak talâltam a fuchsinophilus, emilyeneknek a vitelloida 
szemcsek alakjât. 

Az oriâsi sejteknek ez az eletmukodese egyuttal igen sze- 
pen osszeegyeztethetO azzal a szereppel, melyet a syncitium- 
kepzesben tulajdonîtok nekik. Tudjuk, hogy a placenta kifejl6- 
desevel az anyai ver âtdolgozâsâban es a magzatnak tâplâlâsâban 
raily fontos szerepe van a syncitiumnak ; ezt a szerepet es ezt 
a kepesseget ezek utan az oriâsi sejtek mukodesenek fol>1;a- 
tâsâul tekinthetjiik. 

Vizsgâlataim eddigi eredmeuyekent tehât azzal vegezhetem 
ismertetesemet, hogy bâr vizsgâlataimat egyâltalâban nem tar- 
tom meg befejezettnek, eddigele is az oriâsi sejtekben oly sejt- 
feleseget ismertem meg, mely mint a sejtek parasitarius âlala- 
kulâsânak egyik peldâja, a magzattăplăldsnak epp oltj specificus 
eleme gyandnt tekinthetok a Răgcsdlokhan, mint pL az izomsejtek 
az izommunkdnakj vagy a pdlczikds sejtek a kivdlasztdsnak. A 
fejlfides kezdeti szakâban mint elhatârolt sejtek mukodnek s 
ilyenkor benniik az embryotropha granulumok alakjâban meg 



Digitized by VjOOQIC 



148 DR. PfiTERFI TIBOR 

is fîgyelhetfi, k6s6bb reszben szetesnek, reszben syncitiumraâ 
alakulnak s ebben az alakban folytatjâk mukodesiiket tovâbb. 



A keszîtmenyek elOâllîtâsâra a kOvetkez6 technikât alkal- 
maztam : 

a) Fiooâlâs : A terhes iiterus răszlet az embryummal egyiitt 
40/0 Formolban, vagy Formol-saWtrorasavban (4°;^ Formol 67o-nyi 
sal6tromsavval) 24 6râig. Kimosâs circulati6val vezeteki vîzben. 
Vîztelenit^s 96»/o alkoholon keresztul alkohol abs.-ban. 

b) Beâgyazâs : Aether-alkoholon keresztul celloidinâba. A 70% 
alkoholban keaiv^nyîtett eelloidinât Chloroph.-alk. keresztul Apâthy- 
f^le olajkever^kbe (4 sr. cedrusolaj, 2 sr. chioroph. 2 sr. origanum- 
olaj, 1 sr. alk. abs., 1 sr. Acidum carbolieum) vittera ; itt maradt 
mig a celloidina teljeseu âtlâtsz6vâ nem vâlt, ekkor cedrus-olajba 
keriilt. 

c) Metszis: Sorozatmetsz6s ApÂxeY-fâle olajkeverâkkel nedve- 
sîtett k6ssel. Metszot vastagsag 5 — 10 |i. 

d) A metszetek felragasztâsa : */,®/o cedrusolajos celloidinâba 
(5 t6sz Vî Celloidiaa -|- 1 r6sz cedrus-olaj) mârtott 6s megszâritott 
târgylemezre huztam a k6szîtm6nyeket, melyeket elrehdezve, alaposan 
leitattam. Ekkor ogy pillanatra a târgyleraezt ism6t cedrusolajos 
celloidinâba mârtottam, megszârîţottam s chlorophormium-alkohol es 
alkohol sorozaton keresztiii fest^shez vittem. 

e) FesUs : AplTHv-fele hârmasfest<§s. Haemateina I. A. 5 perczig, 
Pikrorubina 5 perczig. 

f) Elzdrâs : Cedrusolajjal kevert kanadai balzsamban. 



Digitized by VjOOQIC 



A szines fenykepezes modszereinek ismertetese. 

Dk. Kentereb Balăzs egyet. ny. r. tanârt6lJ 

A fenyk6pez6s megsziiletâse utân ugyszâlva mindjârt jelent- 
kezett a vâgyakozâs, hogy a termâszet târgyait ne csak alakjuk- 
kal, hanem eredeti szîneikben lehessen megftrOklteni. A k^r- 
dessel kezdett61 fogva szămosan foglalkoztak, k5ztuk măr a 
60-as evekben honfitârsunk Verbss Ferbncz, a ki itt Kolozsvârt 
nagy anyagi âldozatok ărăn folytatta kîserleteit, sajnos azonban 
azokat abban kellett hagynia, mielfitt teljes eredm^nyt ârt volna 
el. A kutat6k kât utat vâlasztottak ; egyr6szuk kozvetlenul akart 
czelt erni olyan modszert keresve, melynek segâlyevel mindjârt 
az els6, tehât a fenyk6pez6 gâppel k6szîtett felv6tel szînes 
legysn. Seebeck Jenâban mâr 1810-ben kimutatta, hogy chlor- 
ezusttel bevont papiros, ha a spectrum szîneit reivetjuk, azon a 
helyen, melyet a kâk sugarak ârnek, megk^kiil. Bbquerel 
1848-ban rendkîviil finomra kicsîszolt 6s chloreziist vegyiilettel 
bevont lemezen a spectrum mindenik szînet vissza tudta adni; 
az îUtala ajânlott eljârâssal tânyleg lehet szînes iivegkâpekrOl 
szînes mâsolatokat kâszîteni, ezeket azonban rogzîteni nem lehet, 
a vilâgossâgon rOvid id6 alatt a szînek elhomâlyosodnak, kulOn- 
ben sem eleg termeszetesek. 

Sokkal szebb eredmânyeket ad a LiPMANN-fele eljârâs. Enn61 
a fenykepezO eamerâba helyezett erzâkeny lemez erzâkeny oldalât 
higanyreteggel hozzuk szoros erintkezesbe es az livegoldal fel6l 
vilâgîtjuk raeg. A higanyrol visszaver6d6 es a vissza nem ver6- 
dott sugarak interferenciâja kOvetkezteben az erz6keny retegben 
apro kis eziist lemezkek keletkeznek, a melyek âtes6 fenyben 

* ElSadatott az E. M. E. orvostudomânyi szakosztâlyânak 1907. 6vi 
oktober h6 12.-6n tartott szakiilâsân. 



Digitized by VjOOQIC 



150 DR. KENYERE8 BALÂZS 

barnâs szînuek, visszaverSdott fenyben tekintve azonban, a târ- 
gyat termeszetes szîneiben mutatjăk. Minthogy a k6p elkeszii- 
lâse reudkîviil hosszii idSbe telik, az eijârâs a gyakorlatban el 
nem terjedhetett. 

Nagyon 6rdekes eJjârâs az ugynevezett Ausbleich-Verfahren, 
melyet magyarul taldn halvânyît6 eljârâsnak lehetne mondani. 
Alapszik azon, hogy a fenyt nem âll6 festâkek csak olyan su- 
garak bebatâsâra halvânyodnak el, a melyeket elnyelnek, a 
nekik megfelelO sziqu vilagitâsnâl azonban vâltozatlanul meg- 
maradnak. Fenyt nem âllo voros festek pi. voros vilâgîtâsnâl 
âllando marad, măs ezinii sugarak hatâsa alatt azonban meg 
bomlik. Hogyha mâr most egy olyan retegre, mely kiilonbozfi 
szinek keverâk6b6l âll, szines kep esik, az egyes szinek âltal 
fedett teriileteken az illetO szin megmarad, a tobbi pedig elhal- 
vânyodik. Ez az eijârâs is olyan bonyodalmas, hogy kozvetlen 
felv6telre a camera segelyevel hasznâlni nem iehet; szines iiveg- 
k6pekr6l mâsol6 keretben azonban elegge szep mâsolatokat ad. 
Termeszetes, hogy feh6r fenyen egy id6 mulva ezek is elhal- 
vânyodnak. 

A vizsgâlok mâsik resze kOzvetett mâdszert kovet, a mely- 
lyel mâr elegge szâp eredmânyeket ertek el. Ennel a szines 
kepet a 8 alapszîn szerint 3 kiilon reszre osztjuk 6s ezt a 3 
kulon r^szt egyesîtve, kapjuk meg a termâszet szîneit. 

R^gi tapasztalat immâr az, hogy a rendes fenykepezfi 
Iernez a term§szet szineit nem olyan ârnyalattal adja vissza, 
a milyenben azokat szemiink lâtja. Egyes szlneket mâsokhoz 
viszonyîtva vilâgosaknak mondunk, ilyen pi. a sârga, a voros, 
mâsokat inkâbb sot^teknek tartunk, ilyen pi. a kek, az ibolya. 
A fenykepezfi lemez ezeket eg^szen mâskent adja vissza, a 
sârgât, v5r0set feketen, a keket, ibolyât feh6ren. Hogyha dîsz- 
ruhâba 5ltoz5tt huszârt fânykepeziink, annak piros nadrâgja 
fekete, kek dolmânya feher lesz a kâpen ; a sârga zsinorzat a 
nadrâgon fel sem tânik, mivel 6p olyan fekete, mint maga a 
sz5vet. Feltunfien lâtjuk a szinek kul5nb5z6 visszaadâsât, ha 
kiilonbozO szfnu tintâval keszîtett irâst f6nyk6pezunk. 

A voros tintâval irott betu a fenykepen koromfekete, a 
kek betuk egeszen halvânysziirkek ; a szabad szemmel alig 



Digitized by VjOOQIC 



A SZfNBS F^NTK^PBZtfS m6D8ZERBI. 161 

iâthato sărga irâs kifogâstalanul fekeie, az ibolyaszinu tiDtăval 
îrott sz6 eg6szen halvâny. Feltfinfi kulonb86g van a vdrOs 
betuk fenyk6pe k0z5tt, azok koromfeket6k, ha a ţinta tiszta 
voros, de eg6szen halvânysziirkâk, ha a tintânak ibolyâjs vagy 
kekes ârnyalata van. 

Olyannyira 6rz6keny, illetve jobban mondva 6rz6ketlen a 
kozonseges fânyk6pez6 Iernez a sârga âs v6r6s szinek irânt, 
hogy azok Jegcsek^Jyebb ârnyalatât is megmutatja, azt is, a 
mely szemiinknek fel sem tunik. ZsebkendOn lev6 v6rnyomok 
korom fekete foltokban mutatkoznak a k6pen ; ha az illetO ken- 
d6t alaposan kimossuk, ugy, hogy szabad szemunk azt eg6^ 
szen tisztânak lâtja, a fenykepen a v6rnyomok helye raâgis 
feltunik. Voqbl tanârhoz Miinchenben elment egy alkalommal 
egy fenyk6p6sz, el6kel6 h5lgyr61 keszîtett arczkâppel 6s felvilâ- 
gosîtâst kârt az arczon Iătsz6 fekete foltokat illetOleg. A magya- 
râzat magâtâl megj5tt. K6s6bb a n6 arczân himl6h51yagok 
mutatkoztak s ezek kezdeti, szabad szemmel nem is lăthat6 
pirossâga volt a fekete foltok okozoja. Bâro Gross, atheni nagy- 
kovet râgi Irâsokat fenykepezett s a fenykepen a teljesen elfa- 
kult betuk tisztdn meglâtszottak. A dolognak buniigyi szem- 
pontbol, okmdnyhamisîtâsok kutatâsănâl is van nagy jelentflsege, 
a mennyiben pL fenykâpezes segely6vel meg lehet âllapitani, 
hogj^ egy okraânyon lev6 îrâsnak egyes râszei mâs ârnyalatu 
tintâval îr6dtak; eg6szen mâs kepet ad az az îrâs, melynek 
fekete tintăja gyengen k^kes ârnyalatu, raint az, a melyn6l a 
fekete barnâs ârnyalatu. Utobbi eg6szen erOteljes fekete, el6bbi 
inkâbb szurkes. A kek es ibolya szin korulbeliil 6p ugy tâmadja 
a lemezt, mint a feher. AmateurOk kepein a legszebb felhSzet 
nem jelenik meg, mert a felhO feher szine az 6gnek ugyan- 
olyan hatâsti k6k szîneben elv6sz; a tâvoli homâlyban k6kl6 
hegyek rendesen meg sem jelennek, helyiiket feh6r foit p6tolja. 

KiilOnben ma mâr a f6nyk6pez6 lemeznek azon a tulaj- 
donsâgân, hogy a szîneket nem mogfelel6 ârnyalattal adja vissza 
— vâltoztatni tudnak. A szînârzâkeny (orthochromaticus, isochro- 
maticus) lemez, kivâlt ha m6g sârga fenyszurSt is illesztiink a 
fenykepezO leneşe ele, az ârnyalatokat huen jelzi. A sârga f6ny- 
szurfire azert van szuks6g, hogy a kek sugarak tulsâgos erej6t 



Digitized by VjOOQIC 



152 DR. KEKYERBS BALÂZ8 

tompîtsa. Rendes lemezre âs orthochromos lemezre keszîtett 
k6pek kdzott feltunO kulonbs6g van. Katonai egyenruha kozoa- 
s6ges lemezen egy szinben tunik fel, szîn6rz6keny lemezen a 
mellpajzs, karmantyuk kiilOhbozd szine mutatkozik. 

FellunSen lăthatjuk a kiilonbseget egy igen tarka szî- 
nekben pompâzo n6i kezimunka tâska fenyk6pein. A f^nyszurft 
alkalmazâsa mellett, szînerzâkeny lemezre k6szîtett fenykepen 
harânt-sâvok tiinnek fel, melyek a mâsik kâpen nem lâtszanak, 
a jobb oldalt aiul lev6 virâg az egyik kepeii egeszen fehâr, a 
mâsikon szirmai feher szegâlylyel feketek. A kozâpen lev6 apro 
virâgok az egyik kâpen egâszen egyenl6k, a mâsikon egyrâsziik 
b6feh6r, mâs resziik sziirke. 

Ma mâr a lemezeknek kulonboz6 erzekenyitesâvel es kii- 
I6nb5z6 fenyszurSk hasznâlâsâval elârhetjiik azt is, hogy a feny- 
k6pen egy bizonyos szîn jelenjek meg erSteljesen, a tobbi pedig 
csak egâszen gyengen. Ez lette Iehet6v6 a kozvetett szînes feny- 
kâpezâst, a melyet kozons6gesen hârom szîn f6nykepezâsnek 
szoktak nevezni. 

Alapjât kâpezi az a tapasztalat, hogy a termeszetben el6- 
fordul6 szîneket 3 alap-szînre fel lehet bontani 6s ugyanazok- 
b61 megint ossze lehet tenni. Hogyha sikeriil egy szînes târgy 
kep6t 3 kâpre osztani, ugy, hogy az egyik csak a voros, mâsik 
csak a sârga, harmadik csak a kek reszleteket tartalmazza es 
azutân ha sikeriil ezt a hârom (kiildn-kulon) egy szînu kepet egye- 
sîteni, akkor a târgy termâszetes szîneiben jelenik meg. A szet- 
bontâs f6nyszur6k 6s a 3 alapszinre erzâkenyîtett lemezek hasz- 
nâlata mellett sikeriil is. 

Haj6z6 târsasâg tarka hirdeteserfil kâszîtettiink 3 kepet, a 
melyek egyiken a sârga, a mâsikon a kek, a harmadikon a 
vor58 r6szletek jelennek meg. A felvetelekrOl, (negaţi vok) keszi- 
tiink mâr most v6kony gelatina vagy celloidina lemezekre 3 kepet, 
melyek k5ziil egyik sârga, a mâsik vorOs, a harmadik kek. Ha 
ezt a 3 kepet egyesîtjiik, megjelenik az eredeti a maga szîneiben. 

Termeszetes, hogyha csak ket kepet egyesîtiihk, csak ket 
szîn 6s azok keverâke fog mutatkozni ; hogy a k6p termeszetes 
legyen, mind a 3 egyesîtese sziikseges. Ilyen az eljârâs a Sân- 
ger, SuEPHERD, Hesekiel, Neuc photographischc Gesellschafft, 



Digitized by VjOOQIC 



A SZÎNES FJâNYKl^PEZ^S M6dSZEHEI. 153 

HoFFMANN, a hoechsti-gyâr es a regebbi LuMi^RE-f^le m6d- 
szernel. 

Mâsok, pi. IvEs, MiETHE a hârom alapszîanek megfelel6 
kepeket tiikrok segelyevel egyesîtik. Szerkesztettek egy kesziileket 
s azt elnevezt6k chromoskopnak. AII az egy szekrenybOl, a mely- 
nek egyik oldalân egy nyîlâsa van, a mâsikon 16pcs6zetesen 
elhelyezett 3 iiyîlâs ; ezek koziil egyik vorOs, a mâsik kâk, 
a harmadik sârga liveggel van elzârva. Az a 3 felv6tel, a me- 
lyet fenyszurSk segelyevel a 3 szînre erzekenyîtett lemezre 
keszîtettiink, a nekik megfelelS nyîlâs ele illesztfidik s azok 
kep6t tiikrOk egyesîtik, ugy, hogy egy, de szines k^p jelenik 
meg a szekrenybe betekintfi szemei elfitt. 

Mind a ket eljârâs nagyon bonyoliilt; a 3 kepet kul5n- 
kiilon kell keszîteni. Mindeniknel a megvildgitâs (exposîtio) 
tartamât megâllapîtani nagyon nehez, mar pedig mind a 3 kep- 
nek nemcsak jonak, hanera egymâshoz viszonyîtva egyenl6 
siirunek kell lennie, mert ha egyik siirubb, akkor a neki meg- 
felel6 szîn uralkodik a tobbiek felett. Azoknâl az eijârâsoknâl, 
a melyeknâl a 3 k6pet ossze kell ragasztani, ez egyesîtes nem 
mindig sikeriil eleg tokeletesen, a vekony hârtyâk konnyen el- 
szakadnak, felrecsusznak. 

Rendkîviil sok tiirelem, rendkîviil sok id6 es meg sze- 
rencse is kell ahhoz, hogy egy-egy kep sikeriiljon s ezert egyik 
eijârăs sem terjedhetett el szâmbavehetfi mertekben. Mi is a 
kiserleteket az id6 hiânya miatt abba hagytuk. 

A k5zvetett modszer tanusâgait hasznâlta fel elfibb Joly, 
majd a LuMi^RE-testverek lijabb eljârâsuknâl, melyek mâr mint- 
egy âtmenetet kepeznek a kozvetlen modszerhez. 

Mindkettfinel a 3 fânyszuro rendkîviil apro r6szletekre 
darabolva kozvetleniîl a Iernez erzekeny retege ele keriil. Joly 
âtlâtszo uveglapra egymâssal erintkezO nagyon finom voros, 
zoldes-sârga es kek vonalakat rajzol es ezt a lapot a felvetel 
alkalmâval a f6nykepez6 Iernez erzekeny oldalâra fekteti. A kep- 
sugarak tehât 3 szînu fenyszurS suru hâlozatân keresztiil erkez- 
nek az erzekeny reteghez. A hatâs abban âll, hogy a' v5ros 
vonalak tulajdonkeppen csak voros, a zoldek csak zold, a kiekek 
csak kek sugarakat bocsâtanak ât. Ha tehat a lemezt valamely 

fîrtesltS (orvoBi Bz*k) 1907. 10 



Digitized by VjOOQIC 



154 DR. KENYERBS 6AlAzS 

helyen v5r5s sugarak 6rik, az (az elChîvâsnâl) csak a v5r5s 
szQrCvonal alatt fekv6 reszeken feketedik meg ; a hol zold suga- 
rak hatnak, csak a zold szGr6 vonal alatt fekv6 reszletek feke- 
tednek meg, stb. ; el6âll egy negativ k6p, mely hosszabb, rovi- 
debb, fekete 6s âtlâtszo vonalakbol âll. Ha most errSl a negativ 
kâprSl keszîtiink egy positiv kepet 6s arra ugyanolyan vonalas 
szines fenyszurOt helyezunk, mint a milyennel a felvâtelt keszî- 
tettiik 6s keresztiil n6zunk, finom vonalakbol âllo szînes kepet 
lătunk, azert, mert a positiv kep ât]âtsz6 reszein keresztiil a 
szurO szîneit lâtjuk, a s5t6t vonalak pedig a szîneket elfodik. 
Az eljârâsnak hiânyossâga az, hogy a kep nem egyenletes, 
hanem vonalakbol âll, ezert durva es nyugtalan; a fenyszurfi 
rendkîviil draga âs pontos odaillesztese is nagyoa nehez. 

Sokkal szerencs6sebben oldottâk meg a dolgot a Lumi^re- 
testverek. Eljârâsukat 1904. ev mâjus ho 30.-ân jelentettek be 
Pârisban az Akademiânak, de csak a folyo ev junius honapjâ- 
ban hoztâk azt nyilvânossâgra, 3 evig meg folyton dolgoztak 
annak tOkeletesîtesen. A fâradtsâg nera is veszett kârba; az 
eredmeny, a mint majd meltoztatnak lâtni, valoban bâmulatos 
s k6ts6gtelenul az egesz fenykâpezest Ai fogja alakîtani. 

Klserleteiknel els6 sorban arra torekedtek, hogy rendkîviil 
finom, apro szemcsâkb6l âllo fânyszur6t talâljanak. Ennek keszî- 
tâsere a burgonya-kemenyitOt talâltâk alkalmasnak, a melybOl 
g6rcs6i finomsâgu nehâny mikromillimâter âtmerOju szemcse- 
ket tudnak gyârtani. EzekeJt 8 r6szre osztva festik meg narancs- 
sârgâra, zoldre 6s ibolyaszînre es alaposan keverve râhintik egj^ 
ragacsos anyaggal bevont iiveglapra. 1904-ben egy mm. terii- 
leten m6g csak 3 ezer szemcset tudtak elhelyezni, ma mâr 8 — 9 
ezeret. Szabad szemmel nâzve a lemez feh6rnek lâtszik, mivel 
a 3 szîn tokeletes keverâke feher szînt ad s csak er6s nagyîtâs- 
nâl tunik fel az egymâs mell6 szorîtott szînes szemcsek tarka 
tomege. Ha a szemcsâk az iivegre joi râszâradtak, hatalmas 
g6pek seg6ly6vel azokat meg laposra nyomjâk, a minek foly- 
tân azok egyreszt kozelebb keriilnek egymâshoz, mâsrâszt veko- 
nyabbak is lesznek es igy a fenysugarakat konnyebben eresztik 
ât. Minthogy m6g îgy is az egyes szemcsek helyenkent egy- 
mâssal nem erintkeznek mindeniitt teljesen, afenmarado koz5- 



Digitized by VjOOQIC 



A SZfNES F^NTKâPEZâS m6DSZEREI. 155 

ket finom szenporral toltik ki, hogy fehâr fâny ne juthasson 
keresztiil. 

Ezzel keszen van a fenyszurfi ; azt, hogy a kesSbbi fiirOsz- 
teseknel a folyadekok a festeket ki ne mossâk, vizet ât nem 
eresztS mâzzal fedik es erre ontik râ a Bromeziistot tartalmazo 
szînerzekeny gelatina râleget. 

Az ily m6don elkeszîtett fenykepezS lemezt Jiâtuirol az iiveg- 
oldal fel6l kell megvilâgitani, mert csak îgy jutnak a kâpsugarak 
a szînszurOn keresztiil az erzekeny retegre. A felvetel alkalmâ- 
val ugyanez tortenik, mint a JoLY-fele szurO alkalmazâsânâl. 

A lemeznek egy bizonyos helyâre esik pL a târgynak v5r5s 
resze. A voros sugarak ott 3 szur6t talâlnak az egyik z5ld, tehât 
ez elnyeli azokat, a mâsik kettS a narancs 6s ibolya âtereszti, 
tehât ezeknek megfelel6en az el6hîvâsnâl a Iernez elfeketedik. 

Egy mâsik helyre esik egy kek kep; a k6k sugarakat 
elnyeli a narancs-szurC, tehât a naranesszinu reszek âtlâtsz6k 
raaradnak ; a zold es ibolya-szur6 a kek sugarakat âtereszti, 
tehât ezeknek megfelelSen a lemez az elShîvâsnâl elfeketedik. 

Egy harmadik helyen hatnak zold sugarak, minthogy eze- 
ket a voros szemcsek nyelik el, âtlâtszo marad az iiveg a vorOs 
szemcsek helyen es elhomâlyosul a narancs 6s ibolya helyen. 
A feher feny mindenik szemesân keresztiil megy, ennek kovet- 
kezteben tehât az egesz teriilet, amelyre feher kep esett, elso- 
tetul es a szines szemcsek lâthatatlanok lesznek. 

Ezeknek kovetkezteben, minthogy a voros sugarak helyen 
a zold, a kek sugarak helyen a narancs, a zold sugarak helyen 
a voros marad âtlâtszo az els6 elfihlvâsnâl, a k6p a kiegeszltO 
szinekben mutatkozik, e mellett a fehâr feketân, a fekete feh^ren 
jelenik meg, vîigyis a kep egy negativ kep. 

Ezt a negativ kepet mâr most positiv kepp6 kell âtala- 
kîtani 6s akkor kapjuk meg a valosâgos szînes kâpet. 

Ebb6l a czelbol a lemezt el6szor is felmangansavas kalium 
oldatâban fiirosztjiik s ez az oldat a reducâlt, tehât elfeketedett 
eziistot feloldja, vagyis ott, a hol a kep el6bb fekete volt, 
âtlâtszo lesz. Ezzel a szînes szemcsek lâthatok lesznek s mint- 
hogy ezek egyiitthatâsa a feher szîn erzeset kelti, ott, a hol a 
k6p el6bb fekete volt, most feh6r lesz. 

10* 



Digitized by VjOOQIC 



156 DU. KENYEREg BALÂZS 

Ezutân a lemez ujb6l el6hîv6ba keriil, a mely mar most 
azokon a helyeken, a melyeken az els6 elShîvâsnâl az eziist 
nem reducâl6dott, a rediicâlâst elvegzi, tehât a mi el6bb âtlâtszo 
volt, most sotet lesz. 

Az eredmeny nyilvânvalo ; ott, a hol el6bb a kep narancs- 
sârga volt, a narancssârga szîn eltunik es helyette lâthato lesz 
a z5ld es ibolyaszîn, mely egyiitt k^ket ad; a hol el6bb zold 
kep volt, ez elfedfidik es marad a iiaranes es ibolya, egyiitt 
voroset adva; a hol el6bb az ibolya-szemcsek lâtszottak, ezek 
eltiinnek es marad a narancs es zold, egyiitt zoldet adva. 

A felvetel a camera segely6vel rendes modon tort6nik, azzal 
a kiil6nbsâggel^ hogy a lemezt iivegoldalâval forditjuk kifelâ a 
fenyk6pezend6 târgy fel6 ; egyben egy sârga fenyszurfit is ikta- 
tunk kozbe, a melynek czelja a kek sugarak tiilsâgosan er6s 
hatâsât mers6kelni. 

Az eljârâs îgy elmondva, el6gge egyszerunek lâtszik, gya- 
korlati kivitele azonban meg elegge bonyolult. E3n az els6 
lemezeket Drezdâbol folyo ho 21.-en hoztam magammal s 
azota kb. 7 napig hasznâltam 6ket s daezâra annak, raegis 
tobb felv6telt mutathatok be. A tarka hajo hîrdetâsrOl keszitett 
ket fenyk6p, melyek egyike siîrubb, a mâsik âtlâtszobb, a szî- 
neket nagyon hiven tiinteti fel, 6p ugy az olajfestmenyrfil keszi- 
tett kep, nemkiilonben a kepes levelezC-lapokrol keszitett kepek. 
J61 feltiinik a spectrumnak szînes kepe ; joi visszaadjâk a leme- 
zek az arezkepeket is; a fekete u\s6 kabăt, feher ingmell es 
gall6r, tarka virâg, bârna kalap egeszen hiven jelentkezik ; ugy- 
szintân a voros kabât, sziirke ruha âs a sz6l6-lugas zold n5veny- 
zete ; kivâlo sz6p a napsiitesben keszitett tdjk^p ; szepen feltiin- 
nek a halvdny, feheres râkos csomok a mâj halvAny-barnâs 
metszlapjân, nemkiîl5nben a beteg hâtân lev6 bujakoros fekelyek. 
Eienken adja vissza a lemez a virâgcsokornak a szfnet is ; a 
virâgok szinei egeszen tokeletesek. E helyett vegul meg bemu- 
tatok egy olyan kepet, melynek szîneit magyar hazânkban min- 
denki joi ismori (jatekkărtya), azok is tokeletesen hiven jelen- 
nek nu^cc. 



Digitized by VjOOQIC 



KOZLteH A KULUZŞVARI M. KIH FKRKNrZ JOZHKF TlhoMÂNV- 
EO\T-rrEM SEBESZETI KLTMKÂJABr>L. 

Igaz^ato : Makaha La jos tir, a^jetemi nyilv. r, tnii^K 

Dag'anatkepzddessel târsult reszleg^es oriâsnoves 

eseta' 

(Hâram âbra.) 
FlsLaaTllâzj Eksî^ dr. m&tOuuventliiklul, 

Ax lilubb buzleiido esetben a tnros elteresck oîy uixgy 
esopurtjilt eszit^hiik egy egyeneii» hotjy îiz esetet rilkasîiga niiatt 
erdcmcsnek tartjnk a reszletesobb ismertetesre, 

H. E. 21 eves f^rfi azzal a panaszszal vetette fol magăt, 
hogy jobb orrnyilâsâbol 3 vagy 4 ev^ ota daganata nfi, niely 
kcîţrfotbeiJ gyakori fejfăjăst uko:îDtt neki, niost aEonban nem 
ftlj îl feje, esak nebezen szuszog s ezert akar dagauîitatol nieg- 
sjsabuclulni, Jobb szemevel soba sem lâtottj âllitolag haJyog volt 
mjia, 10 6vvel ezelStt genyedni kezdett a szemej miert is azt 
a sebeszeti klinikâu eon k leal tak. A jobb szemli reg felett lev5 
kionit^ikeJes, ugysztnteii a jobb k^z iijjaîn mutatkozo elteres is 
mtletesG ota van meg: Jobb laba mindig vastagabb volt, lÂb- 
szârai 5 ev ola d^adnak, a jobb er6sehben, mint a bal Bal 
iâbân 3 evvel ezeMtt szekâi* meni keresztyl, azota duzzcd. 
Ugyanebben hz evbf^n lepott a hâtâra egy In s ăllitijiag 
akkor gOrbiilt el a liiita. Herezacskdjânak a Diegnagyobbodilsat 
h 4 — 5 ev eJoUi t -auioara vezeti vissza, a mikor egy fiu hasba 
rugta s azota nG herezaeskojânak mindket fele- C^aladjaban 

* Eiriidatoit ai K. SL ti urvotsluilonainyi sî^ttkcisîstâlyĂnak 1907, iivi 
okt^ber h6 2d«-Aii turtott sssakiilâs^n, . 



Digitized by VjOOQIC 



158 



DR. FâLEGYHÂZI BRN6 



az 5v6hez hasonl6 bântalom nem fordult elfi, valamint mâs 
testrâszeknek vagy szerveknek a megnagyobbodăsa sem. 




1. Ăbra. 



Digitized by VjOOQIC 



RlfiSZLEGES 6RlASN0vâ8. 



159 



Az alacsonyabb termetu (163 cm. magas), el6g joi fejlett 
ferfi beteg niegtekintcscncl a tcsl kulOnbozO reszein t()bbf61e 




8. âbra, 



Digitized by VjOOQIC 



160 DR. FfiLEGYHAZI ERN6 

elterest taldlunk. Kulonosen feltunS a gerinczoszlop nagj^foku 
elgOrbiilese âs a vegtagoknak tiilzott nOvese. A jobb vâll es 
jobb csip6 magasabban âll, jobb lapoczkâja elâll a mellkast61 
sa k5zepvonalt61 is tâvolabb esik, mint a bal. Az egesz torzs 
jobbra van eltolva a medencze felett. 

A germezoszlop tOvisnyulvânyainak sorozata hâromszorosan 
gorbe vonalat alkot (1, âs 2. dbra). Legnagyobb kiterese a X. 
hâtcsigolya tovisnyiilvânyânâl van jobbra a kOzepvonaltol 6 cm.- 
nyire (seoliosis dorsalis dextero-convexa), mîg az âgyeki- es a 
nyaki gerinczoszlopon kisebb gorbiiletet talâlunk. El6bbi gor- 
biilet a IV. âgyekcsigolya tOvisnyulvânyânâl van, l'/a cra.-nyire 
a kozâpvonaltol balra, utobbi az I. hâtcsigolya magassâgâban, 
szinten IVa cm.-nyire a kozepvonaltol. Nagyfoku elferdiilesek : 
jobb oldali hâtso bordapup es bal oldali mells5 bordapup. A 
mellkas bîil fele a X. hâtcsigolya magassâgâban a kozepvonal- 
t61 5 cm. tâvolsâgban 4V2 cm.-nyire esik be a tobbi nyulvânyok 
szintje alâ, mîg a jobb oldal 6 cm.-nyire emelkedik ki ugyan- 
azon szint fole. A jobb csipO feletti hâromszog elmosodott, a 
bal oldali ellenben sokkal melyebb s itt a b6r harânt redSkbe 
szedett, a mellkas bal fele m6ly behuzodâst mutat. A jobb oldali 
m. erector trimci a tovis-nyulvânyok felett balra luxâlodva 
feszes kotegkent tapinthato. A seoliosis rogzîtve van.* 

A vegtagok mereteit egymâssal ossze hasonlîtva, a jobb 
fels6 es jobb also vegtag hosszabbak az ellenkezS oldalinâl. 

Felso vâgtag mâretek: 

A jobb fels6 vâ^ag a vâllcsiicstol a kis ujj hegyig 72 cm., a bal 70 cm. h. 

„ kar a vâllcsucst61 az olecranonig 34 cm., „ 33 „ „ 

„ kâzszâr az olecranont61 az ulna karcznyiil- 

vânyâig 26 cm., „ 25 „ „ 

„ kez a proc. stil. uln.-t61 a kis ujj begyig. . 13 cm., „ 14 „ „ 

Tehât kezszârak es karok kozt 1 cm. a kiîlOnbseg, az 
egesz jobb fels6 vegtag pedig 2 cm.-rel hosszabb a baloldalinâl. 

Alsd vâgtag mâretek : 

A jobb als6 v6gtag az eliilso felso csip6 tovlst61 a kiilso bokâig 93 cm., a ba 
84 cm. hosszii. 

* A seoliosis mereteit Hevesi m. tanâr vette fel. 



Digitized by VjOOQIC 



R^SZLEGES 6RIÂSN5V^S. 161 

Ebbol a jobb ozombra 48 cm., a balra 43 cm. esik. 

A jobb czombcsont medialis epicondylusât^l a belso bokâig 46 cm , a bal 
oldalî 39 cm. hosssu. 

Tehât a ezombok kozott 5 cm., a lâbszârak kdzott 7 cm. 
a kiilonbseg, az egesz jobb also vegtag pedig 9 cm.-rel hosz- 
szabb, mint a bal. 

Mindket also vegtag, de kul5n5sen a jobb, erSsen meg- 
vastagodott (1. âbra). A jobb lâbszâr otrombân eltorziilva sima 
feliiletu, tomott hengerre vait (elephantiasis glabra), melynek 
legkiemelkedSbb pontja a lâbszâr also harmadânak eliilsO fel- 
szîiien van, inneii mintegy befiîz6desszeruen megy ât a pârna- 
szeruen megvastagodott lâbhâtba, a hol az oreg ujj felott a b6r 
szemolcsOs (e. papUlaris), mîg a lâbhât kuls6 fels6 felszînen 
dudoros (e. tuberosa). Ezen elvâltozâsoknak megfelelOleg a b6r 
az ujjbenyomatokat sehol sem tartja meg. Terdhajlattol felfele 
a czomb bSren tdgult gyujtoeres csomok tunnek ât, a b6r tapin- 
tata itt normâlis. A bal lâbhât es lâbszâr also harmada szinten 
megvastagodott, tomfttt tapintatu, de nem dudoroS; hanem min- 
denutt sima. 

Az elephantiasisos szovetnek gdrcsoi vizsgălata a kdvetkez6 
kepet mutatta: a jobb lâbhât szemoles()s b6reb6l kimetszett 
darab nietszetein haematoxylin-eosin festessel a bOr hâmretege 
papillâris szerkezetet mutat vastag szarurâteggel. Az irha 6s 
irha alatti reteg, mely utobbiban keves zsirszovet is foglal he- 
lyet, helyenk6nt sejtszegeny, mâsutt eleg sejtdus rostos kotfi- 
szovetbOl alkotott, a melynek kotegei keresztul-kasiil szovSdnek 
es a WEiGERT-fele resorcin-fuchsin festessel hullâmos lefutâsu, 
vekony rugalmas rostok is kimutathatok. Tăg nyirokutak nem 
talâlhat6k. A jobb lâbszâr also harmadâb61 kimetszett darab 
szovettani kepe az el6bbit6l nem sokban ter el. A hâm itt nem 
papillâris szerkezetu, hanem sima. A hyperplasiâs kotSszovet 
meglehetOs laza, sejtszegeny, vizenyflsen âtiv5dott. Tâgult nyirok 
erek itt sem mutathatok ki. A gorcsOi vizsgâlat tehât egy kozon- 
săges elepha^ttiasisnak kepet mutalta. 

Vastagsdgi mSretek: 
A jobb lâbhât kerulete : 30 cm., a bal 28 cm. 
« „ lâbszâr „ 53 „ „ „ 397» „ 



czomb „ 44 „ „ „ 39Vi 



2 



Digitized by VjOOQIC 



162 DR. fAlegyhAzi brnO 

A bal lâbszâr fels5 medialis hârmadăban mogyoronyi kekes 
csom6 (venectasia) lâthat6, mely nyomâsra kiss6 ârzâkeny. A 
bal lâb harmadik ujjănak bels6 oldalăn, annak kdzepâig terjed6 
sima feluletfi bfirdudor. Jobb talp lapos, kissâ befel6 fordult, a 
bal talpon kevâsbbâ kifejezettek ezek a tîinetek. Mindkât talp 
25 cm. hosszu. 

A jobb kâz măsodik 6s hannadik ujja erfisen, a negyedik 
csak kis fokban megnagyobbodott (macrodactylia, 3. ăbraj. Leg- 
hosszabb a kozâpsfi ujj, mely 14 cm. hosszu, kissâ felfelâ gor- 
bult; a mutat6 ujj 12 cm. hosszu, hiivelyk felâ tekintfi er6s 
gOrbiilettel; a negyedik ujj 10 cm. hosszu, tehăt szinten hosz- 
szabb a rendesnâl. A mutata ujj volaris felszinân mogyoronyi 
puha bfirdudor. Bal kezen a 3-ik 6s 4-ik ujj hosszabb a ren- 
desnâl : mutata ujj 9 cm., kdz6ps6 ujj 10 cm., a 4-ik ujj 11 
cm. hosszu. 

RoNTGEN-/yi;^ein(^ : a jobb k&s caontjai âltalâban a rendes- 
n61 nagyobbak, a megnagyobbodâsok kiilonosen a măsodik es 
harmadik ujj phalanxaira vonatkoznak. A megnagyabbodâsban 
ugy lătszik a kezszârcsontok is r^szt vesznek, a mennyiben a 
radius epiphysisânek legnagyobb harânt âtm6r6je 42 mm. A 
hiivelyk ujj metacarpusănak hossza 45 mm., a măsodik ujje 
83 mm., a harmadike 88 mm., a negyedikâ 70 mm., az 0t5dike 
pedig 58 mm. A măsodik ujjon az els6 phalanx hossza 51 mm., 
a mâsodike 30 mm., a vegs6 percze 22 mm. A harmadik ujjon 
az alap phalanx 60 mm., a măsodik 39 mm., a kdrdmpercz 
pedig 29 mm. A csontok szerkezete egyebk^nt teljesen normâ- 
lis, igen finom rajzolatot mutat. A măsodik ujj alap-percz6nek 
distalis reszen a capitulumnak ulnaris felszine er6sen kidudo- 
rodik, mely kidudorodăs az iziileti felszint olyatenk6ppen ăllitja 
ferde sîkba, hogy a folytat6d6 kât ujjpercz az alap-perczre mint- 
egy a radiahs irăny fele hajlo 45*^-u szoget k6pez. Az egesz 
kez csontvăzănak legnagyobb hossza a harmadik ujj koromper- 
czenek v6get6l fiiggelyesen a radius iziileti felszineig 25Vt cm. 

A bal k&s csontjain szembe0tl6, hogy a negyedik ujj csont- 
jai a legvaskosabbak es a leghosszabbak is, ugy, hogy a negye- 
dik ujj nehăny mm.-rel hosszabb a harmadiknăl 6s ezen meg- 
hosszabbodăst fdleg a phalanxok megnagyobbodăsa okozza, mert 



Digitized by VjOOQIC 



RâSZLBOES 6RIÂSN0yâS. 



163 



a metacarpalis izulet uehâny ram.-rel, mik6nt ez a normâlisnak 
megfelelfi, proximalisabban van, mint a harmadike. 

A jobb lăbrol kăszîtett RoNTGBN-felv6tel nagyjâbâl normalis 
viszonyokat tiintet fel, a osontok rajzolata el6g 61es, az izii- 
letek 6pek. 




3. âbra. 

Mîndket, de kiilonOsen a johh târd csontjai erSsen megna- 
gyobbodottnak lâtszanak, a femur epicondylusainak egymâstol 
valo tâvolsâga jobb oldalt IOV2 cm., bal oldalt 9Va cm. Ennek 
megfelelSleg a tibia feje is ki van szelesedve, egyebkent az izii- 
leti felszînek teljesen epek, a csontok korvonalai teljesen a 
normalisaknak felelnek meg. 



Digitized by VjOOQIC 



164 DR. F^LEGYHÂZl KBN6 

A medenc2e igen ferde es elore fele dfilt ; ezâltal a medencze- 
bemenet rajzolata jobbra es felfele elvongâlt kârtyaszîv-alaknak 
felel meg. 

A koponydn, hajlâsaitol eltekintve, semmi kiilonosebb elte- 
res nem lâtszik. 

A meUkas dtvildgitâsdnâl bal oldalt a normaliş szîvtorapu- 
latnak megfelelOleg nagyobb szîvârnyekot kapunk; thymusnak 
megfelelS ârnyekot nem talâltunk. 

A scrotumnak mindket fele, de kiilonosen a bal, j6 ket 
ferfiokdlnyire megnagyobbodott, a hasiireg fele elesen elhatârolt, 
sima feliiletu, feszes, rugalraas tapintatu es transparens (hydrokde), 

A jobb orrnyilâsbol tyuktojâsnyi, elenk piros szînu, sarj- 
tomeghez hasonlo k6plet tolakodik el6, mely az orrnyilâs koriil 
elteriilt Orrgyok kiszelesedett, septum erSsen bal fele gorbiilt. 
Gdrcsoi vizsgdlatndl (haematoxylin-eosin festes) a hâmmal bevont 
daganat savosan âtivodott, ezekben diis laza kotSszoveti hâlo- 
zatbol âll, a mely kerek vagy szogletes sejteket 6s tobbfele 
leukocytât tartalmaz. Mirigyesatornâk a metszetben eleg nagy 
szâmmal vannak egyretegu hâmmal belelve, koztiik szep kehely 
sejtekkeJ, a nielyek nyâkkal vannak kitoltve. Helyenkent egy- 
egy nyirok-tusz6 is felismerheto. Ennek alapjân a daganatot 
myxofibroma polyposum nasi-UBk tartjuk. Rhinoskopia posterior- 
nâl a velum fels6 feliilet^n mogyoronyi feheres nyâk polypus 
Idthato, mely a velummal egyiitt mozog. 

A jbbb szemgCdor felett lev6 kis almânyi kiemelkedes 
vaJoszinuleg a homlokob5lb6l kiindulo osteomdnak felel meg. 

Beteg ideqrendszerenek a vizsgâlata semmi elterest nem 
derîtett ki. A k6rosan megvastagodott Idbszarak bSrenek tapin- 
tdsi' es fdjdalomârzâse rendes. Hideg âs meleg ârzâse se nem csok- 
kent, sem nem fokozott. Az izmok villamos ingerlekenysege is 
normâiis. Feliiletes bSrreflexek (csîpes, csiklandâs) es a patella- 
reflex kivâlthatok. Bal szem pupillâja fenyre es alkalmazkodâsra 
joi reagâl. Szemklinikai lelet szerint a bal szem visusa Veo- 
— 4D-vel •/«»• Ep szemtenek. Diagnosis: Myopia oculi sin. et 
anophthalmus dextr, 

A vârldet teljesen normâiis. 

A mint ezen vizsgâlati adatokbol kitunik, a fO elteres 



Digitized by VjOOQIC 



R^SZLEQES 6HIÂSN0V^S. 165 

ebben az esetben a vegtagokra vonatkozik, mîg scoliosisânak 
a fejlSdese statikai alapon indiilhatott meg az also v6gtagoknak 
egyenlStlensăge folytân s a hâtat 3 6vvel ezelOtt ert trauma 
kovetkezteben rosszabbodott es fejlfidott ki ilyen nagy fokban. 
A vegtagoknak tiilzott novese ugy a csontokra, mint a lâgy 
reszekre is vonatkozik. KulOnosen feltunS a jobboldali vegta- 
goknak hosszabb volta az illetflnek egyebkent eleg j6 fejlett- 
sege meliett, a jobb kezen lypusos macrodactyliâ-val. az also 
vegtagokon pedig elephantiasis-sal. Elephantiasisâra vonatkozo- 
lag a kdrelfizmenyben trauma szerepel, csupân jobb laba volt 
szuletese ota vastagabb. Tobbszor ismetl6d6 orbâncz, lymphan- 
goitises jellegu bOrgyulladâs vagy varicosus fekelyesedes, melyek 
az elephantiasis koroktanâban szerepelnek, nâla soha sem 
mentek elfire s îgy csak veleszuletett hajlamot es traumât ve- 
hetiink fel a bântalom okâul. 

Ezen k5z5s jellegekbOl elegge kitetszik, hogy a szoban 
forgo eset a râszleges drids novâsek korkâpebe illeszthetO be, 
melyek ugy az extra, mint az intrauterinalis âletben el6for- 
dulhatnak. Az extrauterinalis ăletben a koros noveshez legt5bb- 
sz5r traumâk adnak alkalmat, mîg az intrauterinalis ăletben 
a reszleges 6riâs noves okâul Tillmanns,* ViRcnow-val 6s Zon- 
DEK-kel egyiitt, a foetalis elet mechanicai akadâlyait veszi fel, 
pi. a koldokzsinor kOrulcsavarodâsât, a magzat hibâs fekv6s6t stb 

Szâmos szerz6 megfigyelese szerint a reszleges oriâs novâs 
fârfiaknâl gyakrabban fordiil el6, mint nSknel. BrCning 11 vele- 
sziiletett feloldali oriâs n5v6st gyujtott Ossze, meg pedig 8 jobb- 
oldali 6s 3 baloldali hypertrophiât. Egy vegtagnak vagy v6g- 
tagresznek koros novekedesenel a szerkezet dltalâban normâlis 
lehet, miutân a tiilzott novesben az osszes szovetek arânyosan 
vesznek reszt. Neha azonban a szOvetek arânytalamil szapo- 
rodnak s ha ez a lâgy r6szekre szorîtkozik, akkor az illetO 
testresz eltorzulâsa j5n 16tre. Igy keletkezik a vegtagok bOr- 
es b6r alatti k5t6szovetenek hyperplasiâs megvastagodâsânâl az 
elephantiasis, mîg mâs esetben a zsîrszOvet szaporodik fel erC- 
sebben s ez okozza a vegtag lâgy reszeinek megvastagodâsât. 

* Lolirhiich dor Allgom. Chiriirgio. X. Auflago. 



Digitized by VjOOQIC 



166 DR. FjfiLEQYHĂZI ERN6 

llyen elvâltozâst ismertetett Buday tanâr^ (az E. M. E. 190L 
6vi mârcz. 30-ân tartott orvosi szakiilesen) egy videkrOl bektil- 
d5tt 16 6ves leâny amputâlt bal als6 vegtagjân, a hol a lâgy 
r^szek megvastagodâsât nem rostos kotSszOvet, hanem a zsîr- 
pârna felszaporodâsa okozta (macropodia lipomatosa). A csontok 
hossznOvese ebben az esetben is fokozott volt. A csontokat iile- 
t61eg az elvâltozâs a kez- es lâb egyes ujjain, n6ha a koponya- 
boltozaton vagy az egyik arczfelen fordulhat el6. 

FiscHER* a hypertrophiâs reszek ârzekenyseget csaknem 
mindig csokkentnek talâlta, mi esetiinkben erzâsi elt6rest nem 
talâltunk. 

A reszleges 6riâsi no vest mas bântalommal ritkân tevesz- 
tik ossze. Esetleg felveszik az ujjaknak oriâsi noveset hibâsan 
akkor, a midfin multiplex enchondroma van jelen. 

A reszleges oriâs noves tovâbb fejlSdese eseteakent kîilon- 
boz6. Nemely esetben a novekv6s az egesz testnovekvessel le- 
pest tart, mâs esetben a koros reszek gyorsabban novekesznek. 
A tultenges a legtobb esetben a kezdetben megtâmadott test- 
r6szre szorîtkozik es csak igen ritkân terjed a kornyekrSl az 
egesz vegtagra. Al-6riâs novesnel a koros testresz novese gyor- 
sabb, mint a tobbi testr6sz6, gyakran kezdeti sziineteles utan 
erOsebb novekedes indul meg. Sokâig tarto novekvesi szunet 
m6g soha sem fordult elfi. 

Esetiinkben az elephantiasis sulyânâl fogva meg nem okoz 
nagy alkalmatlansâgot s az illetfi nem is kîvânja, hogy vegtag- 
jait operâljuk, hanem csak az orrâbol kinfitt daganatâtoi es 
vîzservetSl ohajt szabadulni, miert is nâla ezeknek a muteve- 
sere szoritkoztunk. 

Orrpolypusât XI. 5-6n tâvolîtottuk el. Az orrhât jobb ol- 
dalân paramedian metszes tOrtent P/o-os coeain-adrenalin 6rzes- 
telenîtes mellett es vekony drotkacscsal a polypust tobb resz- 
letben tâvolîtottuk el. Perhydrolos ideiglenes tamponâlâs utân 
az orrsebet csomos selyem varratokkal egyesîtettiik, orriireg 
tamponâlâs nelkiil maradt. A gyogyulâs zavartalanul folyt le. 

« Orvos-Term6szettudomânyi ^rtesltâ 1902. 6vi XXIV. kot. 1—2. fiiz. 
• Riesenwuchs der Extremitaton. D. Zeitschrift f. Chir. XII. 1880. 



Digitized by VjOOQIC 

J 



niâSZLEOES 6RiÂSN6vâs. 167 

Hydrokele-j6nek a mutev6s6t XL 19-en aether narcosis- 
ban vegeztiik. Mindket oldalon typusos BERGMANN-f61e mutOttel 
a megvastagodott tunica vaginalis propria savos lemezet eg6sz 
a hereig eltâvolîtottuk. A jobboldali tomlSben 300 cm^-nyi, a 
baloldaliban valamivel t6bb sârga, cholestearin-fenyu folyadek 
volt, a melyben gorcsfi alatt igen sok cholestearin-kristâlyt lehe- 
tett kimutatni. A jobb keze feliiletân meg kis dionyi, tobb 
rekeszu savoval telt cysta foglalt helyet. A gyogyulâs mindket 
mutat utân zavartalan volt. 

Roviden osszefoglalva az esetiinkben talâlt koros jelense- 
geket, ez tehât egy velesziUetett făoldali râszleges oriâs ndvâs eset 
(maerosomia partialis congenitaj, a mdyet a kiilvildghan ârt trau- 
mâk jdenUkenyen sulyoshitottak. Feltuno a jobboldali vâgtagoknak 
tulzott novase, a jobb kezen typusos macrodactylidvaly az aisd vâg- 
iagokon pedig dephantiasissal, az Uletmek egyâbkânt eUg j6 fejlett- 
sege meUett. Egy 6b elterâsek : scoliosis^ osteoma froniis, myxofibroma 
pdyposiiYn naşi, hydrokele bilateralis, myopia oeuli siniştri âs an- 
ophthalmus dextri. 



Digitized by VjOOQIC 



A korai diagnosis jelent6seger61 es a Calmette- 
fele ophthalmoreaetio specifleus ertekerâlJ 

PuEJBSz ZsiGMOND tnrt61. 

Valoban olyan benyomâst kelteDe, mintha baglyokat akar- 
nek Athenbe vinni, ha a t. sz. el6tt azt akarnâm reszletezni, 
hogy mily fontos szereppel bîr gyakorlati orvosi tenykedestTnk- 
ben a diagnosis helyes megâllapîtâsa. Ennek fontossâgât ismer- 
t6k minden idfiben es mindenutt, a hol az orvoslâssal komolyan 
foglalkoztak. JelentSsege leginkâbb lepett elSterbe, midSii tudo- 
mânyunk muvelese, szakîtva a mindenfele myslicus, scholasticus 
es philosophiai irânyokkal, tenneszettudomânyi alapra lett fek- 
tetve. Hiszen nekiink, oregebbeknek, munkâlkodâsunk kezdete 
mâg visszanyuHk abba az idSbe, melyet a becsi iskola aerâjâ- 
nak szoktak nevezni âs melynek — szerintem ugyan indoko- 
latlanul az orvosi nihilismust 6s azt szoktâk felroni, hogy 
megfeledkezve arrol, miszerint az orvos elsO hivatâsa a gyogyîtâs, 
ezt egâszen mell6kesnek tekintven, els6 sorban a diagnosis 
cultivâlâsâra adta magât, a diagnosticâban ugy szolvân kejelgett. 

Helytelen es igazsâgtaian szerintem ez a vâd, mi vel nem 
kicsinyelte az az iskola a gyogyitâsi torekveseket, hanem elsfi 
sorban kutatta a betegsegek szekhelyet, megâllapîtva a beteg- 
s6gek folyamân letrejov6 szervi elvdltozâsokat 6s belâtva, hogy 
az akkor rendelkezesre âllo gyogyhatânyokkal ezekre a sulyos 
elvâltozâsokra vajmi keves befolyâst gyakorolhat: elvetette az 
akkor divo erelyes, de a szervezetre nezve nem mindenkor 
indifferens eljârâsokat, fSleg a betegeszlelesre, a tiinetek tanul- 

* E16adatott az E. M. E. orvosi szakosztălyânak novembor h6 13.-ân 
tartott iilâseu. 



Digitized by VjOOQIC 



KORAI D1A0N0RI8 tQ CALMETTE-RBACTIO. 169 

mânyozâsâra es enyhe vârakozdsi gy6gym6dra, tuneti kezelâsre 
szorîtkozott Legjobbaii jellemzi eme viszonyokat, a flatai 6s 
temperamentumos Difstl, az akkori tekintelyek sz6csove, midSn 
a Zehetmeyer âltal 1845-ben megindîtott „Zeitschrift der Gesell- 
schaft der Aerzte zu Wien** ezîmu foly6îratban îgy fakad ki: 
.A r^gi iskolânak legfSbb czelja a gydgyitds volt âs a tudâs 
gyogytorekveseiknek csupân vcletlen eredmenyekent ad6dott. 
Az uj iskolânak legf6bb czelja a tudâs es a gyogyîtâs a tudâs 
szuks6gkepi kovetkezmenye : Az bizonyos, hogy buvârkodâsunk 
daczâra nem fogunk mindent tudni 6s nem fogunk mindent 
gyogyithatni, de az is bizonyos, hogy buvârkodâsunk reven 
tudâsunk es tenykedesiink tiszta ontudatossâgâhoz jutunk, hogy 
tudâsunk es tenykedesiink hatârait ismerni tanuljuk, hogy a 
tudâs es gyogyîtâs kozott hatârozott kapocs fog letesiilni, hogy 
a gyogyîtâs a tudâsnak lesz kovetkezmenye, nem pedig meg- 
fordîtva, mint ez eddig volt. Nem a tânykedâshen, hanem a 
iudâshan rejlik erfink." 

Azt az ovatossâgot, melylyel az akkori gyogyîtâsi torek- 
vesekkel szemben viselkedik, megis okadatolja, mid6n azt 
mondja, hogy „ennek oka abban rejlik, hogy nem rendelke- 
zunk tudomânyos alappal biro gyogyszerismevel es gy6gyszer- 
hatâstannal. Eddigi pharmacologiânk mult id6k mondâinak es 
traditioinak tomkelege, mely semmi osszefiiggesben nincs a 
tudomâny elveivel. Pharmacologiânk nem a tudomâny ered- 
menye, nem abbol fejlOdott ki, s6t azt megelfizte. Auctoritâs, 
pietâs kepezik pharmacologiânk bizony nagyon is ingatag alap- 
jât. Mindaddig, mig pharmacologiânk csupân a betegâgynâl, 
tehât az eredmeny alapjân fog kifejlSdni, nelkul5zni fogja min- 
denben a tudomânyos alapot, ven asszonyok es kuruzslok koz- 
kincse, tevedesek es mystificatiok vegtelen kutforrâsa lesz. Mert, 
ha valamely betegseg valamely szer hasznâlata mellett gyogyul, 
ugy meg kârdes, hogy ama szer hatâsa kovetkezteben gy6gyult-e ? 

Mintegy lâtnoki tehets6ggel mondja egy mâsik helyen: 
„Hogy valamikor rationalis gyogyszertan birtokâba jussunk, 
okvetlen meg kell elSbb ismerniink a termeszet gyogytorekve- 
seinek hatâsât, mivel mindaddig, a mig nem tudjuk, hogy mit 
muvelhet a termeszet gyogytorekvese, addig nem tudhatjuk, 

6rt€8it6 (orvosi szak) 1907. * 11 



Digitized by VjOOQIC 



1?0 



Dtl. PURJESZ ZSIQMOND 



hogy mit muvelhetiink âs muveljunk mi. A tudâs els6 16p6se 
nem lehet mâs, mint a termâszet gyogytorekvesenek es gyo- 
gyîto kepessegenek megismerese". — „Csak a terraâszet tud 
gy6gyitani" mondja egy mâsik helyeu, „ez a gyakorlati orvos- 
tannak, a gyogyitâs tanânak legfCbb alapelve, melyhez meg 
akkor is fog ragaszkodnunk kdleni, ha sikertilni fog egy a termă- 
szetnek alârendelt gyogyprincipiumot folfedezni.^ 

Nem kepezik-e ezek a kijelentesek el6re vetett ârnyăkât 
annak a therapiânak, melyet ma mar^ habar csak keves beteg- 
segre szorîtkozva gyakorlunk es melynek kiszelosîtesen annyian 
fâradoznak, ertem az antitoxinos, a specificus therapiât. Tudo- 
mânyunk akkori zsenge âllapota mellett, ilyen nâzetekbez meg 
sejtelem alakjâban is csak az juthatott, ki a termeszeti jelen- 
segek hu es alapos megfigyelâs6ben meşter volt. De a Dietl 
âltal fentebb vâzolt pharmacologiai viszonyok kozott mit vârha- 
tott volna egy Skoda vagy az 6 szellemet kovetfi orvos a 
hânytatoktol, az ârvâgâstol, a laxânsoktol, a vesicatoroktol a 
pneumoniâval, az abdominalis typhussal stb. szeraben, midOn 
egyr6szt a tetemvizsgâiat reven meggy6z6d5tt azon oriâsi szervi 
elvâltozâsokrol, melyeket ezen botegsegben elhaltaknâl eszlel- 
hetett es a inidOn mâsreszt azt tapasztalta, hogy a termeszetes 
lefolyâs es az enyhe tiineti kezel6s mellett e betegsegek gyak- 
rabban mutatnak jo lefolydst, a gy6gyult betegek kevesbbe meg- 
viselve keriilnek ki a bajbol âs a mid6n lâtta, hogy a beteg- 
segek typusos lefolyâsa, az akkor ismert beavatkozâsi modok 
koziil egygyel sem befolyâsolhato, legalâbb el6nyosen nem. 

A diagnosticâban valo elmerules es a therapiâtol valo 
tart6zkodăs tehât akkori gy6gyismereteink hezagos volta mellett 
indokolt volt âs e mellett ligy sz61vân lehetfive tette a betegseg 
boneztani fejl6d6senek, haladâsânak in vivo valo tanulmânyo- 
zâsât ; eleg, ha e tekintetben a tiidO- es szîvbetegsegekre utalok. 

Hâramlott azonban ezen diagnostikai taniilmânyokbol a 
therapiâra is nem megvetendfi haszon, habar csak indirecte, 
miutân az mindig csak a tiinetek ellen lehetett irânyozva, nem 
pedig a betegsegek okai ellen, melyek akkor nagyrcszt meg 
ismeretlenek voltak; specificus therapia ennek reven termesze- 
tesen nem fejlâdhetett, a tiineti therapia mellett pedig a korai 



Digitized by VjOOQIC 



KORAI DIAGN08I8 tS CALMBTTE-RBACTIO. 171 

es minei koraibb diagnosis leginkâbb csak tudomânyos, mfivâszi 
ertekkel birhatott. 

Igy voltak elSdeink a malâriât âs luest kivâve majdnem 
valamennyi betegseggel szemben, 6s sajnos, a mi helyzetUnk 
is csak nagyon korlâtolt m6rvben javult eddig, a mennyiben 
spec. therapiât csak nagyon keves szâmu betegsâggel szemben 
gyakorolhatunk. De raivel tObb a kilâtâsunk arra, hogy a ter- 
meszet gy6gyît6 muhelyâbe betekintâst nyerve, megismerjiik 
azokat a hatdnyokat, mondhatnâm — hiszen szinte inpondera- 
biliâkrol van szo — azokat az er6ket, legyenek azok most anti- 
toxinok, vagy a pbagocytosist el6mozdît6, vagy mâs, âltalunk 
rtieg nem is ismert, de a vârben, a szovetekben kifejl6d6 gy6gy- 
tenyezSk, melyek segitsegâvel a szervezet sikeresen kiizd meg 
a betegseggel, annâl inkâbb fog helyzetiink a diagnosis, de 
kiilonosen a korai diagnosis jelent6s6g6re năzve elSdeink hely- 
zetetSl elterni. 

Mig tehât elSdeinknel a korai diagnosis bizonyos tekin- 
tetben nem lehetett mâs, mint tudomânyos muvâszkedes, vagy 
az exact tudomânyok vîvmânyâval parallei, ugyszolvân, oncz6l, 
addig, ha bevâlik az, a mit a ma oly nagy intensitâssal foly- 
tatott vizsgâlatok âs biivârkodâsok ig6rni lâtszanak, hogy t. i. 
a specificus therapiât, szelesebb mederben lesz m6dunkban 
folytatni, akkor lesz majd csak a korai diagnosis nagy jelen- 
t6s6ge szembeotl6. 

Âmbâr az oly nagy m6rt6kben folytatott ez irânyii vizs- 
gâlatok arânylag meg keves olyan t6nyt juttattak birtokunkba, 
mely a direct gyogyîtâst, a specificus therapiât szolgâlnâ (a 
prophylaxis e tekintetben sokkal szerencsesebb), ligy talan meg 
sem tevedek, ha a jov6 therapia elOszelenek tekintem azt a 
minden oldalrol mutatkozo torekvest, mely a betegsegek minei 
koraibb felismereset tuzte ki cz^ljâul. 

Szâmos olyan betegseg van, melynek korai felismeresere 
vonatkozo ismereteink ma, a jobb technikai eszkoz5k (csak az 
AsBfi-fele vilâgitora utalok), valamint a betegseg âltal a szove- 
tekben, melyekben elSidezett vâltozâsok konnyebb felismerese, 
a betegseg okozoinak kimutathat6sâga reven, nem is hasonlît- 
hato elSdeink ez irânyu tudâsâhoz ; a sok kozul ma megis csak 

11* 



Digitized by VjOOQIC 



172 DR. PURJRSZ ZSIGMOND 

egygyel akarok foglalkozni, t. i. a tuberculosis korai felisme- 
res6nek egy tunetevel, es a mid6n ezt is csak rOviden teszem, 
tartanom keli attol, hogy azzal, a mit nyujtani kepes leszek, 
tulsâgos hossziinak fogjâk talâlni e bevezetest; 6s ha ezen 
aggdlyos 6rzesek kozepette arrol, a mit reszletezni. voltam bâtor, 
meg sem mondhattam le, tettem ezt abban a remenyben, hogy 
igy nem csak inkâbb sikerul a mult es jelen kozti kiilonbseget 
jobban feltiintetni, hanem egyiittal utalva azoknak egyraâsbol 
valo fejl6d6sere, megtalaljuk a kett6 kozti tortenelmi kapcsot, 
a mi bizonyâra meg fog bermiinket ovni attol, hogy nagyerdemiî 
el6deinket a therapia tekintet6ben szemrehânyâsokkal illessiik 
akkor, midOn a specificus therapia igâret foldjet mi is inkâbb 
csak ohajtjuk meg, semhogy birtokolnok. 

A tuberculosis korai felismeresere vonatkozo torekvesek 
mindig kedvencz thomâja volt a korbuvâroknak, a mint az ily 
elterjedt es az emberiseg minden retegere nezve egyarânt vesze- 
delmes betegseggel szemben mâskep nem is lehetett A tuber- 
culosis incipienssel foglalkozo publicatiok nem kotetekre, hanem 
szinte konyvtârakra szaporodtak. Mindannyinak târgya, a meny- 
nyiben a tud6 tuberculosisârol van szo, a szokâsos vizsgâlati 
modok, fSleg a physikalis vizsgâlati modok minei nagyobb 
raffinâriâval alkalmazâsa abbol a czelbol, hogy a physiologicus- 
tol valo legkisebb elterest is megâllapîtani lehessen. Nem fogom 
a t. sz. ezek felsorolâsâval fârasztani, a mennyiben ezek nem 
tartoznak mai themânk keretebe ; nem pedig azert, mivel mind- 
ezek nem szolgâljâk a specificus diagnosist, hanem csupân 
physikalis âllapotok kimutatâsâra alkalmasak, melyekbSl a 
boncztani viszonyokra kovetkeztetiink es csak osszetett bizo- 
nyitekok reven arra, hogy ezek tuberculosis âltal vannak fel- 
tetelezve: a csiicsban mutatkoz6 torapulat, vagy rovidiiles, vâl- 
tozott lâgz^s, uri tiinet, csOkkent mozgekonysâg ep ugy, mint 
a Rontgenvilâgîtâsban mutatkozo ârnyek, lâz, consumptio, 
mind physikalis âllapotok es ep ugy lehetnek tuberculosis, mint 
mâs korfolyamat âltal feltetelezve. 

A specificus vizsgâlatok kozul csupân a giimSbacillusnak 
akâr a vâladekban, akâr valamely szovetben kozvetlen, vagy 
culturalis kimutatâsa szol specificusan a gum6k6r jelenlete mel- 



Digitized by VjOOQIC 



KORAl DIAQNOSIS 6S CALMETTE-REACTIO. 173 

lett. Ez, valamint az az eljârâs, melynek megbizhatosâgâra 
nezve azonban meg nem mondatott ki az utolso szo, midSn 
t. i. a vizsgâlando egyenbe tobb vagy kevesebb tuberculint 
juttatunk bfiralâfecskendes alakjâban, vârva, hogy milyen lesz 
a szervezet visszahatâsa, annyira ismeretes, hogy egyszeru fol- 
ernlitesiik utân âtterhetiink ket mas, legujabban specificusnak 
mondott eljârâsra. Ezek egyiket az u. n. PiRQUET-fele reactiot 
szinten figyelmen kiviil hagyhatjuk ma, miutân azokkal most 
foglalkozik Blumenfeld dr. tanarseged lir, es remelhetSleg mâr 
a kozel jov6ben fog- vizsgâlatai eredmenyerSl a t. sz.-nek beszâ- 
molhatni. Es îgy, mint măr el6bb volt szerencsem ezt jelezni, 
ma csupân egy vizsgâlati moddal, az ajânlojârol, CALMETTE-r6l 
elnevezett CALMETTE-fele ophthalmoreactioval fogunk foglalkozni. 

Ismeretes a t. szakiiles el6tt a CALMETTE-fele ophthalmo- 
reactio, melyrol Galmette azt mondja, hogy az âltala ajânlott 
P/o-os tuberculinoldat egy cseppje a szem kotOhârtyâjâra jut- 
tatva, k6pes arrol felvilăgosltâst adni, hogy valamely ember 
giimSs-e, akâr vannak nala felismerhetS jelei a giimâkornak, 
akâr csak rejtett alakbari van az illet6nel valamely giimfis elvâl- 
tozâs jelen. Ep ugy meg lehet ezen reactio segelyevel mondani, 
hogy valakinel a giimSkor meggyogyult-e ? 

E reactio lenyege abban âll, hogy a megfelel6 oldatnak 
az egyik szembe tortent becseppentese utân az esetre, ha az az 
ember gum6k6ros (akăr nyilt, akâr rejtett alakban), m6g ha a 
giimQkor minden egyeb jele hiânyzik is, a szem kOtShârtyâjân 
sajâtszeriî, az iirak âltal mâr az oly nagy szâmban megjelent 
kozlemenyek ala'pjân ismeretes, az itt bemutatott betegeken 
most is joi eszlelhetfi es îgy reszomrSl leîrâsra nem szorulo 
elvâltozâs j5n letre, mîg ha az illetS nem giimSkoros, a szemen 
a becseppentes utân semmi elvâltozâs nem mutatkozik. Mindez 
a becseppentes csak egy szembe tortenven, a ket szem ossze- 
hasonlitâsa âltal a legkonnyebb modon megâllapîthato. 

Galmette kozlemenye meltân keltett nagy feltiin^st, ha 
raeggondoljuk, hogy oly kerdest mond a legegyszerubb, a leg- 
kenyelmesebb es egyiittal a legveszelytelenebb modon tisztâz- 
hatonak, melynek megoldâsa az eddigi vizsgâlati modokkal csu- 
pân hosszas, hetekig-honapokig tarto behato eszleles utân, vagy 
meg ekkor sem sikeriilt. 



Digitized by VjOOQIC 



174 DR. PURJESZ ZSIQMOND 

Nera tudom osztja-e a t szakosztâly nezetemet, de 6n 
r6szemr6l oly nagy jelentOsegfinek, oly messzemenO kovetkez- 
mânyekkel bir6nak tartom e kerdest, hogy azt hiszem, reg 
hozatott az orvosi discussio ter6re olyan, mely fontossâgra n6zve 
vele m6rk6zhetett volna. E nagy horderOnek alapjât lâtom: 
1. a gumOkâr rendkîvul nagy elterjedt voltâban ; hiszen a kor- 
boneznokok âllîtâsa szerint 100 huila kOzul 96-ban talâlni giimfi- 
k6rt vagy annak nyoinait; 2. azon âllâsfoglalâsban, mely a 
giimOkâr aetiologiâjâra, gyogyîthatosâgâra es fSleg prophylaxi- 
sâra n6zve ma ugy nâlunk orvosoknâl, mint a nagykozonsegnel 
kifejlOdOtt; 3. a vizsgâlati m6d k5nnyus6geben es egyszeruse- 
geben; hiszen nem kell sem a vizsgâlat megejt^sehez, sena az 
eredmeny elbîrâlâsâhoz semmi szakk6pzettseg, semmi teehnikai 
iigyesseg. Csak egy csepp oldatot kell a szembe cseppenteni, 
az oldat esek6ly osszegert bârmikor elhozathat6 a legkozelebbi 
gy6gytârb61, az eredm6ny pedig konnyen îtelhetO meg a ket 
szem osszehasonlîtâsa âltal. Tartok attol, hogy a mily phthi- 
siophob es minden âron valo gyogyîtâs 6s meg inkâbb minden 
aron val6 prophylaxis-gyakorlâs idejet eljiik, nem fognak kell6 
idOt a kerd6s jogosiilt kiforrâsâra engedni es az ophthalmoreactio 
ki fog dobatni kozhasznâlatra, miel6tt m6g a kerd6s fontossâ- 
gânak megfelel6leg lehetett volna a felett donteni, hogy Cal- 
METTE-f6le reactio csakugyan specifikus readioja-e a tuberculosisnak ? 
azon a szemen sajătszeru elvăltozâs valoban csak tuberculosis jelen- 
lâtânâl mutatkozik âs tuberculosis jelenUtânâl mindenkor megjdenik-e ? 
A ki a viszonyokat valamennyire ismeri, azt hiszem nem fog 
tiilzonak tartani, ha azt mondom, miszerint'nem lepne meg, 
ha ma vagy holnap egy phthisiophob, vagy egy minden âron 
prophylactor, vagy egy phthisotherapeuta, mert mâr ilyen is 
van, azzal a kovetelessel âllana elfi, hogy mindeniitt ott, hol 
az egeszsegesnek a betegtSl valo elkiilonităserSl van szo, vagy 
âltalâban szo van arrol, hogy az illetO egeszseges, illetve nem 
giim6s-e, alkalmaztassek e kenyelmes es veszelytelen vizsgâlati 
eljârâs. Igy majd ma-holnap kovetelik az iskolâba belep6 gyer- 
mektOl a CALMETTE-bizonyîtvânyt, a mint ma jogosan kOvetelik 
a himlOoltâsi bizonyîtvânyt ; az anyak5nyvvezet6 nem fogja 
osszeadni a pârokat, a mîg a CALMETXE-bizonyîtvânyt el6 nem 



Digitized by VjOOQIC 



KORAI D1AGN08IS ĂS OALMETTB-RBAOTIO. 175 

mutatjâk; a vasut nem fog elfogadni munkâst CALMBXTE-bizo- 
nyîtvâny nelkiil ; a sorozâsnâl a CALMETTE-reactio szerint fognak 
eljârni; dajkât, cseledet stb. nem fogunk felfogadni, ha nem 
lesz ilyen bizonyîtvânya. Mindezt akkor, midOn a k6rboncz- 
nokok szerint 100 huila kozQl 96 gumâkoros es nincs specifikus 
therapiânk. A kik ezen sajâtszeru rajzon mosolyognak, higyjek 
el, nem ismerik az eletet. Ezert tartom en olyan iontosnak, 
hogy mielStt e reaetio erteke felett positiv vagy negativ erte- 
lemben velemenyt nyilvdnîtunk, ejtsiik meg az utânvizsgâlatot 
a legnagyobb koriiltekintessel, a leheto legnagyobb elfogultsdg 
nelkiil 6s ha a kerdest nem is tudnok v6gârvenyesen tisztâzni, 
legalâbb iparkodjunk reâmulatni azokra a modokra, melyek 
segîtsegevel e tisztdzâs vârhato es hâtrăltassuk a vizsgâlati 
modnak az âltalânos gyakorlatba kivitelet, mîg annak terme- 
szetebe megbîzhato betekintost nyertiink. Ezt annâl fontosabb- 
nak tartom, mivel azt hiszem, hogy a CALMETTE-reactio sorsâval 
osztozik, azzal âll es bukik egy măsik vizsgdlati mod, mely 
nehâny hettel id6sebb, t. i. a PiRQUET-fele reaetio, miutân a kettO 
k6z5tt nem Idtok mâs kul5nbseget, mint azt, hogy egyik eset- 
ben a bSrt, a mâsik esetben a szem sokkal erzekenyebb kot6- 
hârtyâjdt haszndljuk a reagens alkalmazdsi helyâiil. De ezzel 
ma nem foglalkozunk es igy terjiink vissza a Calmette-i eactiohoz. 
Calmette kozlemenyenek megjelenese utdn azonnal hozzd- 
fogtunk a kerdâs utdnvizsgdldsdhoz 6s pedig ligy, hogy szdraz 
tuberculinb61 k6szltettunk P/o-os tuberculinoldatot es ebb6l 
adtunk egy egy eseppet a vizsgdlando szemebe. Ez eljdrdssal 
eleg feltiinS eredmenyt kaptunk ugyan, de miutdn az meg sem 
volt olyan egyontetu, mint a minSket Calmette kozlemenye utdn 
vdrni lehetett volna, meghozattuk az idOkozben Calmette fele- 
iSssege alatt kâsziilt es driiba boesdtott tuberculinoldatot es 
azzal folytattuk a vizsgalatokat. Sziiksegesnek tartottuk ezt, 
nehogy az esetre, ha a Calmette eredmenyeitSl a mi eredme- 
nyeink elterfik volnanakj az okot a vizsgdlat mds modjaban, 
nevezetesen az oldat megbizhatlansdgaban keressek. Minden- 
esetre helyesebbnek tartottuk ezt az eljdrăst, mint azt, a mit 
mâsok k5vettek. îgy, hogy mast ne emlltsek, a Schenk 6s 
Seiffert k5zlem6nyere hivatkozom, kik a Treupel professor osz- 



Digitized by VjOOQIC 



176 



DR. PURJESZ ZSIGMOND 



tâlyâa megejtett vizsgdJatokat kozlik.* Ezek a vizsgâlok valo- 
sâgos tuberculin orgiât rendeznek szegeny betegeik szemen, 
mert midSn nehâny hatârozott giimfisbeteg szeme az IVo-os 
oldatra nem reagâlt, ismeteltek a vizsgâlatot 27o-os, majd 4Vo-os 
oldattal. Hogy miert âllottak meg itt, miert nem fokoztâk 10 — 
20— 5OV0-0S oldatig? 

Bizonyâra azert nem, mivel akkor minden szem reagăl. 
Es ha nem reagâlt volna? Igy t. sz. nem lehet egyontetu, 
szâmbavehet6, a kerdes elbîrâlâsâhoz sziikseges adatokhoz jutni. 
Az adatok tehât, melyekre mai elSadâsom folyamân hivatkozom, 
a mennyiben annak ellenkezSjet kiilon fel nem emlîtenem, mind 
a Calmette eredeti oldatâval vegzett vizsgâlatokra vonatkoznak. 

ElOzetesen meg csak annyit akarok felemlîteni, hogy ott, 
a hol âltalâban bekovetkezett a reactio, az nagyjâban ugy kovet- 
kezett be, a mint ezt Calmette leîrja, t. i. a becseppentest kovet6 
3—6 ora mtilvân mâr lâthato volt a ket szem kozti kiiloubseg; 
azonban voltak esetek, melyekben kes6bb meg 48 ora mul van 
jelentkeztek az els6 tiinetek, s6t bizonyos koriilmenyek kozott, 
melyekre meg visszaterek, meg 8 — 9 nap miilvân is lâttuk a 
tiineteket fellepni, illetSleg lijra visszaterni. Nem hiânyoztak 
olyan betegek sem, kik elegge panaszkodtak kellemetlen sub- 
jectiv tiinetekrfil, de ezek termeszetesen nem voltak ellenSriz- 
hetfik. A reactio foka es tartama is nagyon kulonbozS volt; 
nemely esetben egeszen chemoticus lett a kotShârtya, mâsokban 
apro veromlenyek voltak lâthatok, s6t az also szemhej b5re is 
vizenySs volt kisse ; lâttunk a reactio kes6bbi napjaiban az also 
szemhej b6ren olyan elvâltozâst, minot — igaz, kifejezetteb- 
ben — veromlenyek utan szoktunk lâtni. Eleg nagy szâmmal 
lâttuk a beloveltseget es a kotShârtya duzzanatât napokig, 1 — 2 
hetig, s6t azontiil is elhuzodni. Egy fiatal leânynâl (erysipelas 
utân udul6) apro hSemelkedes is lepett fel a becseppentes utân. 

Mindezek alapjân talan oiyan indifferensnek megsem mon- 
danâm e vizsgâlati modot, mint ezt Calmette veH, bar nagyobb 
es tartosabb zavarât az âltalânos joletnek nem eszleltem âs ha a 
reactio specificus erteke ketsegtelenul be lenne hizonyitva, a tovâbb 

r 

1 Munchener med, Wochschr. 1907. 46. sz. 



Digitized by VjOOQIC 



KORAl DIAGNOSIS tS CALMETTE-REACTIO. 177 

elSadandokban pedig nem talâlnânk olyasvalamit, a mi sulyo- 
sabban esnek a reactio terhere: akkor, ha olyan esetrSl volna 
szo, melyben egy esetleg elrejtett gumSs goczra kellene vizs- 
galni, mely enyhebb vizsgâlati eljârâssal tisztâzhato nem volna, 
e vizsgâlati modot is igenybe vehet6nek tartanâm. 

De vajjon hir-e ez a vizsgâlati mod, illetoleg az dltala elo- 
idrzett reactio az elobb kifejtett ertelemben specifictis reactio ertekevel? 

Nem lehet e kerdesre oly konnyen felelni, mint ez az els6 
pillanatra lâţszik. Konnyii volna a vâlasz, ha csak ketfele 
emberrel âllanânk szemben, t. i. giimossel es nem giimSssel, 
de tudjuk, hogy vannak emberek, kiknel âllanak fenn koros 
jelensegek, melyek azonban nem egyertelmuek, sokfele mâs 
betegseg âltal, de gumSkor altal is lehetnek feltetelezve, s6t 
mint joi meltoztatnak tudni, vannak emberek, kiknel a legmi- 
nutiosusabb vizsgâlat sem tud valamely k3ros jelre akadni, 
annâl kevesbbe giimore gyanusra es megis lehet szervezetiikben 
egy elrejtett, egyelore korjelt nem okozo gUmOs gocz, egy miri- 
gyeeske, gum6s processus vermiformis stb. Es ha ezeknel a 
CALMETTE-reactio positiv modon ut ki, mittegyiink? Gilmosoknek 
nem tekinthetjiik^ ha eddig nem tekintettilk annak^ mivel ez annyit 
jelentene, hogy kello bizonyttek nelkiil elismernok a szoban lero, meg 
kerdes^s es epen ezert vizsgâlat alatt âllo reactio specifictis eriekât, 
azaz bizonyitottnak tekintenok a bisonyitanddt, a mi pedig valdsâgos 
arczulcsapâsa volna a termeszetticdomdnyokban szokâsos eljârâsnak^ 
Sot ha amaz eseteket meg csak gyanusaknak tekintenok is 
csupân ezen reactio alapjân, mar az is meg nem engedhetS 
bizalomelolegezes volna a kerdeses reactio bizonyito ertekenek 
javâra, a mi szinten meg nem engedhel6, ha elfogulatlanul aka- 
runk eljârni. De azzal, ha amaz eseteket csak azert, mert positiv 
reactiot adtak, gyanusaknak tekintenok, a kerdes megoldâsa 
tekinteteben mit sem nyernenk, miutân a kerdes nem az volt, 
hogy gyanusak-e vagy nem, (hiszen ezt reszben ligyis tudtuk) 
hanem az, hogy giimSsek-e vagy sem, illetSleg rejtenek-e 
magukban giimSs goczot vagy nem ? 

Meltoztatnak lâtni, hogy nem csupân a kerdes megvâla- 
szolâsa nehez, hanem nehez mar annak feltevese is. 

Mi iigy veltiink helyesen eljârni, ha — ugy mint mâsok 



Digitized by VjOOQIC 



178 DR. PURJB8Z Z8IGM0ND 

is tett6k — a rendelkezesre âllo 145 beteg koziil el6sz5r kivâ- 
lasztjuk azokat, kik hatârozottan giimOsek ; ilyen volt 34 eset. 
A mâsodik csoportba keriiltek azok, kiknâl voltak olyan tiine- 
tek jelen, melyek, ha csak legtâvolabbrol is, tuberculosis âltal 
lehettek volna feltetelezve ; ilyen volt 30 eset. Vegre a har- 
madik csoportba keriiltek azok, kikn61 tuberculosis mellett 
sz616 tunet egyâltalân nem volt felfedezhetO ; ilyen volt 81 eset. 
Biztosithatora arrol, hogy az osztâlyozâsnâl igyekeztem a leg- 
nagyobb szigorral eljârni 6s kiilOnOsen a harmadik csoportba, 
t. i. a hatârozottan nem guraOsoknek lâtszok koze nem vettem 
fel egy olyant sem, kit csak legtâvolabbrol is giimOkdrra gya- 
nusnak lehetett volna tekinteni, valamint nem vettem fel olyan 
gum6k6rost az els6 csoportba, ki mâr nagyon is el6re haladt, 
moribundus âllapotban lett volna, miutân mint ismeretes, az 
ilyenekre n6zve mâr Calmette kijelentette, hogy a vizsgâlatra 
alkalmatlanok, a reactiot nem adjâk; bâr volt egy olyan betegem, 
ki szinte moribundus âllapotban volt es egy nappal halâla elOtt 
positiv CALMBTTB-reactidt adott âs kinel az autopsia tuberculosus 
mellekveseket mutatott (AoDisoN-kor). Ez az eset a kimutatâs- 
ban azert nem szerepel, mivel meg az âltalunk k6szîtett tuber- 
cuhn-oldattal vegeztuk a vizsgâlatot, noha igy is eleg bizo- 
nyît6 erSvel bîrna arra, hogy Calmette erre vonatkozo âllîtâsa 
ellen felhasznâlhatnâm. 

Itt a tâblân mâltoztatnak lâtni az eiedmenyt: 

145 beteg Calmette reactidja. 



Biztos tudS-tubercu- 

losis 

(Kopetben tobbszor 

KocH-baczillus-|-) 


Tuberculosisra 
esetleg gyanuş 


Mâs betegs^gben 

szenvedâk. 

Tuberculosis 

gyanuja nâlkiil 


+ - ? 
34* 


+ - V 
21 8 1 


+ - ? 

21 47 13 


100o/« 


700., 26-70 3-3o/o 


25-9<'/,58Vo 16-l">/« 


34 


30 


81 



Az itt feltiintetett szâmokbol meltoztatnak lâtni, hogy a 
34 olyan egyen koziil, kiknel a giimSkor jelenlete felett semmi 

* Ezek koziil 2 a jobb szemen negativ s csak a balon positiv. 



Digitized by VjOOQIC 



KORAI DIA0N08I8 tS CALME ITE-REACTIO. 179 

ketseg sem forgott fenn, hatârozott CALMETTE-reaeti6t adott 34, 
tehât mind, azaz lOOVo- Csupân azt akarora mâg megeralîteni, 
hogy a 34 kozt van k6t olyan el6g joi kifejezett tubercul osis- 
ban szenvedO egyân, kikn61 az els6 becseppentes negativ ered- 
raenyu volt es a positiv eredm6ny csak a napok mulva meg- 
ejtett mâsodik becseppentes utân âllott be. Ezekre az esetekre 
kiilonben meg visszat6runk. 

A 81 olyan egy6n kOziil, kiken a gum6k6r legkisebb 
jelei sem voltak âszlelhetSk, 21 esetn61, azaz 25*9% -nAl volt a 
reactio positiv, 47 esetben, tehât 58 '/o* ban semmi reactio n3m 
jelentkezett, 13 esetben pedig olyan kevess6 voltak a conjunc- 
tivât illet6 tiinetek kifejezve, hogy az nem felelt meg annak, 
a mit Calmette az 6 reacti6jâr61 mond, de mivel csek^ly kul5nb- 
seg megis volt a ket szem kOzott, legalâbb is ketesnek volt 
mondhato; hogy a reactio ertekenek. elbîrâlâsânâl sem pro, sem 
contra ne ertekesitsem ezeket, legjobbnak v61tem ezt az eljâ- 
râst, valamint ezen eseteknek a tovâbbi szâmîtâsnâl teljes 
kihagyâsât. 

A tuberculosisra esetleg gyanus 30 eset kOziil 21 eset, 
azaz 707o adott positiv reactiot, ezekkel tovâbb nem foglalko- 
zunk, miutân az elObb mondottak ertelmeben a kerdes tisztâ- 
zâsâra semmi befolyâst nem gyakorolhatnak. 

Mit olvashatunk hât ki a mâsik ket csoport szâmaibol? 
El5re bocsâtom, hogy en e szâmokat — bâr masok meg sokkal 
kisebb szâmokkal operâitak 6s azok alapjân vegervenyes tete- 
leket veltek formulâkba onthetni — mâr kicsinysegiiknel fogva 
sem tartom âltalânos kovetkeztetesekre alkalmasaknak 6s hogy 
valamelyes betekiotest is, csupân e ket csoportnak egymâssal 
valo szembeâllîtâsâtol remelhetiink. 

Ha csupân az els6 csoport szâmjait tekintjiik, szinte 
onkenyt kinâlkozik az a mâr magâban vâve is nagy jelentO- 
segu kovetkeztet6s, hogy a mi tubercidosis, az adja Calmette 
ertdmâben as ophthalmo- reactiot. Ez ugyan sokkal kevesebb, mint 
a mit mâsok veltek hasonlo szâmokbol kovetkeztethetni, hogy 
t. i. a mi a CALMETTE-reactiot positiv alakban adja, az tuber- 
culosis, de azert megis oly nagy meggazdagodâsa volna patho- 
gnomiâs jelekben oly nagyon szQkolkod6 diagnostikânknak, 



Digitized by VjOOQIC 



180 DR. PURJESZ ZSIGMOND 

hogy hâlâs lehetne az emberis6g CALMETTE-nek, a miert ily kincs 
birtokâba juttatta. 

De sajnos, oromiink nagyon is korai volt, mivel az els6 
csoport szâmai nagyon is ingatag alapnak bizonyulnak, rnihelyt 
egy kisse jobban vesszuk azokat szemiigyre. Meltoztatnak emle- 
kezni, hogy emlîtettem, miszerint ama 34 hatârozottan giimfi- 
k6ros egyen kozul az els6 becseppentesre csak 32 adta a positiv 
reactiot, ket joi kifejezett tuberculosus egyen pedig nem adta, 
mîg a mâsodik becseppentesre ezek is positiv reactiot miitattak 
es epen ezen az alapon mondottuk, hogy ezen betegek 100 Vo -ban 
adtak positiv reactiot. Milyen mâs lett volna az eredmeny, ha 
en a mâsodik vizsgâlatot — melyre Calmette ertelmeben nem- 
csak kOtelezve nem voltam, de tulajdonkep, ha az utânvizsgâ- 
latban mindenben Calmette eljârâsâhoz ragaszkodom, a mint 
az minden utânvizsgâionak kotelessege is — jogom sem volt, 
nem vegezem, akkor az ei6bbi tetelnek epen ellenkezâje kovet- 
kezett vohia ugyanazon szâmokbol, t. i. az, hogy nem minden 
tuberculosisban szenvedo beteg adja a kârdeses reactiot. Es ki tudja, 
ha en ama harraadik csoportbeli hatârozottan giimOtSl men- 
tesnek lâtszo 81 betegnel szinten vegzek egy mâsodik, esetleg 
harmadik, negyedik vizsgâlatot, nem kaptam-e volna azt, hogy 
mind a 81 positiv reactiot ad, vagy legalâbb azt, hogy 26'9Vo-nâl 
joval nagyobb szâm adja a reactiot. Ha volt jogom vagy kote- 
lessegem a ket mâr amiigy is tuberculosusnak felismert beteg- 
nel a vizsgâlatot ketszer is, illetSleg addig ismetelni, a mîg 
positiv reactiot kaptam, akkor ezt ama 81 harmadik csoport- 
beli betegnel is meg kellett volna tennem; ha ehez ezeknel 
nem volt jogom, mivel ezzel a Calmette âltgl elSîrott eljârâstol 
elterek, akkor ezt ama ket tuberculosisban szenvedfinel sem 
szabad volt tennem. Meltoztatnak tehât lâtni, hogy egâszen a 
vizsgâlat berendezesâtol filgg az, hogy eredmânyill azt kapjuke, 
misze rint minden tuberculosisban szenvedo beteg adja a Calmette- 
reaetidt, vagy azt^ hogy nem minden tuberculosisban szenvedo adja. 
En ezek alapjân legkevesbbe sem erzem magam arra feljogo- 
sîtva, hogy azt mondjam, miszerint a CALMETTE-reactio nem 
megbizhato pr6bâja a tuberculosisnak, mint ezt feltalâloja âJlîtja, 
hanem igenis arra feljogosîtottnak erzem magam, hogy azt 



Digitized by VjOOQIC 



KORAI DIAONOSI8 tS CALMETTE-REACTIO. 181 

mondjam^ miszerint ilyen hizonyialan^ tetszâs szerint berendezett 
vizsf/ălati eljârâssal sem egyîintetu eredmânyhez nem lehet jutni, 
sem ităetet mondani nem lehet a feleti. hogy a CAiMEnTE-reactio a 
tuherculosisnaJc specificusreactiyae, vdgy nem? 

Mâsok is voltak mâr ezen vizsgâlati moddal szemben ilyen 
kellemetlen helyzetben, A Treupel professor osztâlyan (Miin- 
chener med. Wochenschrift 1907. 46-ik szâmâban) szirit^n ugy 
voltak, hogy 28 hatârozoltan gumOkorban szenvedO beteg k5zul 
<)t nem adta a CALMEXTR-reactiot. Ott, nem tudom mi jogon, 
mert Calmette erre, legalâbb k5zlemenye alapjân jogot nem 
adott, mâskep segîtettek magiikon, t. i. ligy mint ezt mdr emll- 
tern, hogy a tubercuHnoldat tomenyseget fokoztâk 17o-r6l 
4'/o-ra. Meltân kerdezheljiik, hogy miert nem fokoztâk tovâbb 
20Vo — 30Vo» esetleg 100Vo-i*aj inint azt mi tettiik az azonnal 
megemlîtendO koriilmânyek koz5tt. Megvallom es — szinte res- 
tellem kimondani — ily rendezetlen, szinte hajszaszeru vizs- 
^lat majdnem azt a benyomâst kelti, mintha nem is azt keres- 
mk, hogy az P/q-os tuherculinoldatnak van-e olyan electiv hatâsa^ 
Im egyszer cseppentjiik a vizsgâlando szemâbe^ mint ezt Calmette 
(Mja, hanem mintha minden dron annak hizonyitdsdra torekednânk, 
hogy Calmette weA: igaza van^ es ha erre egyszeri becseppentes, 
vagy IVo-os oldat nem elegendfi, akkor cseppentiink 2— 3— 4- 
szer, vagy csepegtetiink a Calmette âltal el6îrt IVo-os oldat 
helyett 2 — 3 — 4Vo-os oldatot. Elv6gre azt, hogy a szem kotO- 
hârtyâjân izgat6anyagokkal, ha ezeket mind concentrâltabb 
oldatban, vagy bar ugyanazon ereju oldatban, de mind gyakrab- 
ban alkalmazzuk, kisebb vagy nagyobb v6rb6s6get, esetleg v6r- 
omlenyt, vâladektermel6st tudunk elOidezni — talan megsem 
kellene niost mâr a szegeny betegek szemânek rovâsâra bizonjrî- 
tani. De megvallom, szinte erthetetlen elOttem, hogy miert akarjâk 
egyesek azt, hogy CALMETTs-nek igaza van, nwnden âron bizonyî- 
tani, meg a megengedett bizonyitâsi m6d rovâsâra is. Hiszen az 
meg erthet6, hogy a feltalâlo els6 oromeben tulhajtja onfeledten 
az âltala feltalâlt bizonyîtâk 6rt6kât, de mi utânvizsgâl6k marad- 
junk hidegverrel az objectiv liton 6s pedig annâl inkâbb, mivel 
ha csak azt kovetkeztetjiik, miszerint e reactio gum6s5knel 
gyakrabban jon letre, mint nem giimSsOknel es olyan jel, mint 



Digitized by VjOOQIC 



182 DR. PURJESZ ZSIQMOND 

akâr a haemoptoft, a thorax paralytikus, a f6lbenhagy6 lâz stb., 
melyek szinten gyakrabban eszlelhetOk ugyan giimOsoknel, de 
nem specifikusok: Calmettb akkor is egy ert6kes — persze nem oly 
nagy hordereju — kincscsel ajândekozta meg diagnostikânkat. 
Mâs k6rd6s az, hogy ez a diagnostikai jel oly ârtalmatlan-e, 
mint egy hîg oldatu vegyi inger. 

A szemba val6 csepegtetesre ajânlott IVo-os tuberculin- 
oldat azonban talan meg egyeb — esetleg kârosabb hatâst is 
tud kifejteni, mint a szokâsos chemiai ingerek, a mely esetben 
a concentrâltabb tubercul in-oldat ezt talan meg fokozottabb 
m6rvben tehetne. Hogy e viszonyok mily homâlyosak m6g, az 
legjobban ki fog tiinni, ha visszateriink elObbi ket hatârozott 
gum6k6ros betegiinkhoz es azt kerdjiik, hogy mikent tortent 
az, hogy azok szeme az els6 becseppentesre nem reagâlt, mig 
a mâsodik becseppentes ily reaetiot tenyleg tudott kivâltani. 

Meg kell jegyeznem, hogy az els6 becseppentes a jobb 
szembe tortent, a mâsodik becseppentes nehâny nap mulva a 
balba; nem lehet tehât azt mondani, hogy a mâsodik becsep- 
pentes tuberculinja, esetleg az els6 becseppentesbOl szârmazo 
es a szemhejon veszteglett tuberculinnal osszegez6ddtt volna 
6s azert j5tt most letre a reactio; valamint azt sem lehet 
mondani, hogy az els6 becseppentes âltal kivâltott izgalom meg 
nem nyugodott meg, midSn mâr a mâsodik csepp ingere erte 
a szem kotOhârtyâjât es îgy jdtt letre a reactio. 

Megvallom, nem tudom, hogy mi ennek a sajâtszeru jelen- 
segnek, a melyhez hasonl6t 6n mâs akâr vegyi, akâr mechanikai 
ingerek reszer6l nem ismerek, az oka. Gondolhatnek arra, hogy 
az els6 becseppentes alkalmâval a szervezetbe jutott tuberculin 
annyira fokozta a szervezetnek tuberculin irânti âltaldnos ârzâkeny- 
sâgât, hogy ezen a reven most mâr a bal szembe jutott tuber- 
culin hdyi reaetiot is kepes volt kivâltani. Ezt talan annyival 
inkâbb mondhatnâm, mi vel vizsgâlataink alatt 6szleltunk olyan 
jelensegeket, a melyek ilyes felvetelre utalnak. Egy betegiink 
a tiidObetegek osztâlyân, M, Elvira mâr hosszabb id6 6ta kezel- 
tetik a szokâsos modon nagyon kis adag tuberculinnal (Vioo 
mgrm) kezdve, folyton emelkedfi tuberkulinadagokkal. Eljutott 
mâr odâig, hogy 0*03 grm. tuberculint kapott bfir alâ fecsken- 



Digitized by VjOOQIC 



KORAI DIAGN08IS âS CALBIETTE-REACTIO. 183 

dezve, a n^lkiil, hogy arra lUtalânos reactio mutatkozott volna. 
Ekkor november 9.-en kapott a jobb szembe CALMBTTB-becsep- 
pentest ; a kot6hârtyân erOs reactio, mely negyedik napra eltiint. 
Noyember 17.-en lijra megkapja a hârom centigrm. tuberculint 
b6r ala fecskendezve ; ekkor ejjel hOemelkedes kis6retâben az 
âltalânos reactio tUnetei lepnek fel es ekkor joi kifejezetten mu- 
iaikozik a jobb szemen az ophthalmoreactio ujra. 

Egy mâsik betegiink R Simon, szintân a tud6betegosztâ- 
lyon, szeptember 28.-ân jobb szemen joi kifejezett ophtalmo- 
reactiot mutat; 11 nap miilva kap — miutân mâr elObb k6t 
izben 1 mgrm. diagnostikai czelb61 befecskendett tuberculinra 
nem reagâlt — 5 mgrm tuberculint subcutan, niire kifejezett 
âltalânos reactio lep fel 6s egyutial megjdenik a jobb szemen a 
măr eUbb dmult volt ophthalmoreactio. 

Egy harmadik betegunk S, Jidiska, a tudObetegosztâlyon, 
okt6ber lO.-en a jobb szemen j61 kifejezett reacti6t ad egy csepp 
tuberculinoldat (l®o) becseppentâse utân; november 5.'ân, tehat 
szinte egy hdnap rmUva kap egy mgrm. tuberculin probainjectiât, 
mire âltalânos reactio mutatkozik es lijra fdUp a jobb szemen 
Calmette ophthalmoreactioja, 

Ismetlem, mondhatnâm, hogy eme sajâtszeru jelens6gnek 
oka az oltaldnos tuberculin6rzâkenys6g fokozâsa, de tartâzkodom 
egyelOre minden magyarâzattol, csupân a tâny megemlit6s6re 
szorîtkozom es pedig annâl inkâbb, mivel m6g m^^gânak a 
tuberculininjecti6t kOvetO ugynevezett âltalânos reactionak sem 
tudjuk elfogadbato magyarâzatât adni. E tenyekb6l csupân azt 
memem kovetkeztetni, hogy annak az P/o-os tuberculinoldatnak 
egy eseppje sem oly kozombos valami, hogy azt meggondolt terv âs 
kelid ok nâlkvl juttassuk a szembe, miutân minden jd a mdlett 
Idtszik sz6ln% hogy a hdyi reactio lezajldsâval annak talan sem 
hdyi, sem oltaldnos hatdsa meg nem sziint. 

Azonban t6rjunk ezen rovid, de talan nem minden ârde- 
kesseg nelkiili kiter6s utân ujra tâblâzatunkhoz. Tehât, mint 
lâltuk, valamennyi tuberculosisban szenvedO 34 betegunk adta 
az ophthalmoreactiot 6s meg most is emlekszem arra a sajât- 
szeru, hangulatra, mely rajtunk erOt vett, mid6n egy este Jancs6 
tanâr urral es a tanârseged urakkal felmenve a tiidObetegosz- 



Digitized by VjOOQIC 



184 DR. PURJESZ ZSiOMOND 

tâlyra, hogy az aznap megejtett CALMETTE-becseppcriteseket 
betegeinknel ellenOrizziik es meglepetve lâttuk, hogy minden 
betieg jobb szeme piros, csupân a mâr emlîtett kettSe nem, vala- 
mint nem volt az meg mâs kettfie, a ki azonban nem is volt giimfi- 
koros es csak tevedes folytân keriilt abba az osztâlyba. A tiiber- 
culin emez electiv kepess6ge, nemesak meglep6 volt, hanera 
valoban fascinâlo es suggestiâs hatâsii, mely a skepsisre egy 
nâiam jobban hajlamosîtott embert is megtdntorîthatott volna. 
De e hangulat azonnal megvâltozott, mid6n a tiidSbetegosztâly- 
rol ide az anyaintezetbe visszaterve azt lâttuk, hogy az itt lev6, 
tuberculosisnak semmi jelet nem mutato 81 beteg koziil 21, 
azaz 25'9V) (IU- csoport) szinten joi kifejezetten adta a reactiot. 
Ezzel reânk nezve el volt dontve — nem az, hogy a 
CALMETTE-reactio bir-e specificus reactio ertekevel, vagy sem, 
mert hiszen akkor azt kellett volna vâlaszolnunk, hogy nem, 
hanem — az, hogy ezt a fontos kerdest egyszeriien azzal a std- 
tistikai mddszerrel, hogy ennyi ember koml ennyi adja a reactiot, 
ennyi nem, a mely modszer termâszetesen igen kenyelmes ut lett 
volna ilyen mâlyrehatd kerdâs eldmtesere, dillore juttatni nem lehet. 
Vagy ki merne azt mondani es ha mondand, mivel tudnâ bizo- 
nyîtani azt, hogy ama betegek 25*9Vo (Uf. csoport), kiken a 
tiiberculosis minden jele hiânyzik — megis tuberculosisban 
szenved es amaz 58Vo, mely a reacti6t nem adta, ment e bân- 
talomtol, csak azert, mivel az egyik resz a reactiot adta, a 
mâsik resz pedig nem adta. Vagy azzal a korboncztani adattal 
akarjâk bizonyitani, hogy majdnem minden ember hullâjdban 
lehet tuberculosis nyomâra akadni, akkor minden reactio, min- 
den tovâbbi kereses felesleges. De meg ha e moge, mert kor- 
boncztani, tehât igaz adat moge akarnânk biijni, a mint teszik 
is tobben, ne meltoztassek feledni es fîgyelmen kiviil hagyni, 
hogy ama 81 ember koz5tt, kik ezt a III. csoportot szolgăl- 
tatjâk, a hârom eves kortol kezdve .a legkulonb()z6bb eletkor 
van kepviselve es îgy azok kozul soknak, fOleg a fiatalabbjânak, 
van meg eleg ideje âs alkalma arra, hogy giim6k6rossâ legyen, 
mielOtt a bonczasztalra kerul. Ezârt nem tartom en helyesnek, 
hogy a boncztannak bâr elismert igaz adatait egyszeruen reâ 
huzzuk az egiâsz el6 târsadalomra ; alig hiszem, t. i., hogy az 



Digitized by VjOOQIC 



KORAÎ DIAGN0SI8 AS CALM ETTE REA CTIO. 185 

esetre, ha mi most azt a 81 embert telbonczolhatndk, olyan 
arânyban kapnânk nâluk tuberculosist, mint a hogy arânylik a 
96 : 100-hoz. A boncznokok ezt bizonyâra szint6n nem gondoltâk. 
Vagy az ophthalmoreacti6t meg azzal a kâpess6ggel is fel akarjuk 
ruhâzni, hogy a jovOben tuberculosussâ leendfiket is ki tudja 
vâlasztani ? 

Megengedem, hogy âszleltek mâr olyan eseteket, melyeken 
a giim6k6r jelei teljesen hiânyoztak, az ophthalmoreacti6t adtâk 
es kes6bb a bonczolat t6nyleg kiderîtette, hogy volt benniik 
gum6k6r egyik vagy mâsik alakban jelen ; nekiink is volt k6t 
ilyen esetiink. Ămde ezzel szemben van olyan esetunk, kinâl 
daczâra annak, hogy spondylitis6t gum6k6rosnak tartottuk, a 
Calmette hărom izhen adott negativ eredmânyt 6s a bonczolat 
daczâra ennek, a csigolydban ep tigy, mint a tUdoben giimokort 
mutatott ki.^ Negyedszer is meglett nâla a Calmette, ekkor mâr 
az eredeti Calmette- oldattal kîserelve es ekkor is negativ volt 
az eredmeny. Az esetet ekkor sem vettiik fel a rubrikâzott 
kimutatâsba, nem azârt, hogy a tuberculosusok lOOVo-ât ne 
rontsuk, hanem mi vel az utolso becseppentest halâla el6tt kapta 
nyolcz nappal 6s nem akartuk annak m6g csak a lâtszatât sem 
kelteni, mintha Calmette intfi szava daczâra, egy moribundus 
betegnel kîsereltiik volna meg az 6 reaetiojât. De az els6 hârom 
kîsârlet m6g juHusban lett negativ eredmenynyel vegrehajtva. 
Juliufitol novemberig talan csak nem volt moribundus ? De mi vel 
akkor a magunk keszîtette tuberculinoldatot hasznâltuk, a mely 
igaz, hogy igen nagy szâmii, măs esetben kepes volt ugy kife- 
jezett gum6s5knel, mint a giimâkortol mentesnek tekintettekn61 
reactiot kivâltani, hagyjuk figyelmen kiviil ezt a negativ reac- 
tioju, bar a bonczolat âltal is igazolt gum6k6rost es tekintsiik 
esupân azt a nehâny nem giimSkorosnak lâtszo esetet, kiknel 
a Calmette positiv volt es kiknâl azutân a bonczolat is igazolta 
a giimSkor jelenletet. De mit jelentsen ez a nehâny eset, mely 
elszorva itt-ott eszleltetett a ketsegtelen es rejtett giimfikorosok 
szâzaihoz es ezreihez kepest? Majd ha kelloen feltett kerdâsek 

* Ezt az esetet csak azârt nem vettiik fel a rubrikâba, mivel m^g az 
âltalunk k^szîtett tuberculinoldattal lett a vizsgâlat megejtve. 

firtesItS (orvosi szak) 1907. 12 



Digitized by VjOOQIC 



186 t)R. PXTRJCSZ ZSIQMOND 

szerintf egyontetu tervszerusâggd^ azojios tomânysâgu oldatokkal, 
egyenlo szâmu, vagy legalăbh v6gs6 hatdrukra nâzve meghatârozoit 
szămu becseppentâsekkd megejtett eloben tett âszldetek szâzai^ ugyan- , 
ilyen ardnyu bonczolati eredmenyekkd lesznek dsszemerhetok^ majd 
csak akkor lehet azi a fontos kârdest, Jwgy bir-e a CAhum^E-făle 
ophthalmoreactio specificus reactio ertekevel, vagy nem^ objectiv alapon 
az inductiv modszer szabdlyai szerinty a term^szettvÂomânyokban 
egyediil megengedett mddon ddmteni ; a veieinenyalakulâsnak nem 
szabad tetszes szerint osszeâllîtott szâmokbol, vagy tekintelyek- 
nek esetleg conjuncturâkon alapulo nezeteibfil kiindulni. A veg- 
6rvenyes îteletnek ligyszolvân matheniatikailag biztos alapbol 
kell ily nagy hordereju kerdesekben kialakulni. Ugy, mint a 
mathesisben, ha egyszer 2X2 = 4, akkor annak mindenkor 
4-nek kell lenni es ha egyszer nem volna 4, akkor sohasem 
volt az : a tuberculosisban is, ha van ennek a kornak specificus 
reactiojaj akkor annak — ha csak a reagensektSl fiiggetlen 
idegen factorok nem zavarjâk a reactio letrejottet — mindenkor 
be kell vâlni es ha egyszer nem vdlik &e, vagy mas korral szemben 
is bevdlik, akkor az soha nem volt specificus. Es ha kitunnek, 
hogy az ophthalmoreactio nem bir specificus ertâkkd — a mint 
hiszem, hogy ki fog tunni — akkor azt hiszem, hogy hasznâ- 
latârol, miutân egyeb rejtelyes, kiszâmithatatlan, esetleg kâros 
jelensegeket is tud kivâltani, legjobb lesz lemondani. Azokata 
kellemetlen mellektuneteket es meg ismeretlen eselyeket, melyek- 
kel a tuberculinnak Calmette szerint valo alkalmazâsa jâr, csak 
akkor szabadna betegeinkre merni, ha ezek fejeben legalâbb 
biztos tâjekozast nyeriink a betegseg mibenletere nezve. 

Megengedem, hogy az az lit, melyet a fenforgo kerdes 
megoldâsâra egyediil czelhoz vezetSnek tartok, hosszu es fârad- 
sâg^s es sokkal kenyelmetlenebb, mint az egyszeru numerikus 
modszer, a statistika, de nem hiszem, hogy a mai tudâ- 
sunk mellett mas uton, mint a melyet mondottam, czelhoz 
jutunk. Hangsulyoznom kell ezt, mivel mâr is lâtok olyan kîs^r- 
leteket, melyek a kerdest mâs uton ohajtjâk megoldani, Nem 
szolnek rola, ha magam is nem gondoltam volna arra es be 
nem lattam volna czelszeriitlenseget. Gondoltam ugyanis arra, 
hogy nem kellcnc-e a nem giimSkorosnak tartott egyenek kozul 



Digitized by VjOOQIC 



KORAI DIAGNOSIS ^S OALMETTB-REACTIO. 187 

âzoknak, melyekben a Calmette positiv volt 6s a guin6k6rosok 
kozul azoknak, kiknel a Calmette negativ volt, utolagosan tuber- 
culint b6r ala fecskendezni, hogy lâssuk, vajjon a tuberculin 
b6r ala fecskendezest kovetni szokott âltalânos reactio ugyan- 
azon arânyban, ep oly megosztodâssal fog-e mutatkozni, ille- 
tSleg eiraaradni, mint tette ezt az ophthalmoreactio ? Azonban 
eltekintve attol, hogy a tuberculin b6r alâ fecskendezest nem 
lehet minden betegnel, pi. lâzasoknâl, siilyos szivbântalmakban, 
vesebdntalmakban stb. szenved6knâl alkalmazni, igazân vak 
vezetne a vilâgtalant, miutân meg az sincs v6g6rv6nyesen 
eldontve, s6t sokan ketelkednek abban, hogy a tuberculin bOr 
ala fecskendest kovet6 âltalânos reactio csakugyan a tubercu- 
losis specificus jele-e ? Igy tehât ha ezt az eljârâst kOvetnOk, 
azzal csak azt nyernOk, hogy az egyenletben egy ismeretlen 
helyett ket ismeretlen volna, mi a quaestionâlt mathematikailag 
biztos alapot aligha szolgâltathatnâ. 

Sajnos, meg egy elfoszlott remenyr6l kell beszâmolnom 
es e remenytSl megfosztanom azokat, kik azt hiszik, hogy 
elkeriilve az âltalam jelzett fâradtsâgos, de egyediil czâlhoz 
vezetO utat, rovideden az annyira kedvelt es sokszor ketsegte- 
leniil jogosult âllatkîserlet utjân fogjâk e kerdest megoldani. 

Hala az intezetiinkben Jancs6 es Elfer dr. urak resz6r6l 
a m. t. Akademia megbîzâsâbol a giimSbacillus virulentiâjâra 
vonatkozolag folytatott tanulmânyoknak, eleg b6 oly âllatanyag 
âllott rendelkezesiinkre, melyek joval a CALMETTE-reactidt illetS 
kiserletek el6tt lettek a legkiilonbozSbb virulentiâjii es legkii- 
lonbozSbb provenientiâju gumfibacillus-culturâkkal inficiâlva 6s 
betegge teve. Ezek most a CALMETTE-fele ophthalmoreactiora 
nezve meg voltak vizsgâlhatok. A vizsgâlatokat dr. Elfer tanâr- 
seged ur volt szives a nâla megszokott buzg6sâggal es pon- 
tossâggal vâgezni. Referatuma alapjân jelenthetem, hogy az 
ophthalmoreactio czeljâbol szembecseppentest kapott 21 darab 
nyul, 13 darab tengeri malacz, 6 darab borju, 3 darab kecske 
es egy kutya, melyek reszint emberi-, reszint marha-, reszint 
esirketuberculosissal voltak inficiâlva. Eleinten az eredeti Cal- 
mette fele l®/o-os tuberculi noi dat lett a szembe cseppentve, de 
miutân erre reactio nem jelentkezett, nehâny nap mulvân a 

1?* 



Digitized by VjOOQIC 



188 DR. PITRJESZ Z8IGM0ND 

kîs6rlet a r6gi KocH-tuberculinnal, minden higîtâs nâlkiil, tehât 
az elObbinel szâzszor erSsebb alakban lett megism6telve. Mind- 
ezen dllatok a becseppent6s utân 3—6—24-48 ora utân kife- 
jezett reacti6t nem adtak. Borjuknâl bSvebb vâlad6k 6szlelhet6 
kifejezett hyperaemia nelkiil. Egyetlenegy âllatnâl sem volt 
bulbaris hyperaemia 6szlelhet6. 

Tehât ugyanarra az anyagra, mely embernel rejtelyes 
modon oly praegnans jelens6geket tud kivâltani, hasonlo beteg- 
s6gben szenvedS âllatok m6g szâzszorosan erOsebb concentrati6ban 
valo alkalmazâs utân sem reagâlnak. Oly âllatok voltak ezek, 
melyek nemesak hasonlo betegs6gben szenvedtek, mint az ember, 
hanem az âllatokat megbetegitO korok, a giimObacillus, nagy- 
reszt a beteg emberbOl lett kitenyesztve. Honnan e kiil5nboz6 
magatartâs, miben rejlik ezen bâmulatos es rejtâlyes beren- 
dezese a szervezetnek ? Megvâltozik az a giimSbaeillus, mely 
az emberbel szârmazott, ha 6letet az âllatban folytatja, egesze- 
ben, vagy csak term6kei mâsok, vagy az âllat ved6eszk5zei 
mâsok ? MinderrSl, 6szint6n megvallom, meg csak sejtelem alak- 
jâban sem mernek velemenyt mondani. Nemely tanulsâgra azon- 
ban mernek reâ utalni. Ezek egyike, mely mai târgyunkkal 
ugyan nem fugg szorosan Ossze, de annâl âltalânosabb jelen- 
tSsegu, az, hogy mily merâsz jâtekot uznek azok, kik az âllatok 
betegsâgârfil, f6leg pedig azoknak mulegesen el6idezett beteg- 
seg6r6l, kellO ovatossâg nâlkul egyenesen akarnak az embernel 
fennâllo viszonyokra kovetkeztetni. Egy mâsik tanulsâg az, 
hogy mily ismeretlen anyag el6ttunk az a tuberculin, milyen 
mâsok talan az azzal szemben kifejtett v6d6eszk5z5k âllatnâl 
6s embernel, hogy mennyivel agressivebb hatâssal bir az emberre, 
mint az âllatra, hogy mily ovatossâggal kell eljârnunk, ha azt 
• bârminO ezelbol az emberi szervezetbe juttatjuk. 

V^gre az utols6 tanulsâg az, hogy a Calmette-/!^ ophthalmO' 
reactio specificus term4s3etenek megiUUsânâ le kell mondanunk az 
ăUatkisârlet segitsâgârâl âs igy annâl tobh joggal ismâtelhetem, misze" 
rint vâgervânyeseii e kârdâsben ugy, mint sok mdsban, csak a bon- 
czolat âltal ellendrizett, elfogulatlan klinikai iszldâs itâlkezhetik. 



Digitized by VjOOQIC 



k0zlem:6ny a kolozsvări m. kir. f. j. tudomănyegyetem 
szCl6szeti ts n6gy6gyăszati k6rodăjăb6l. 

Igazgat6 : Dr. Szab6 D^nes, m. kir. udv. tanâcsos, egyet. nyilv. rendes tanâr. 

Bels6 elverzessel fenyegetâ petefeszek-perithe- 
lioma hasmetszessel gyogyult esete* 

Dr. G6th Lajos k6rodai I. tanârsegâdtâl. 

A petefeszek edenyeinek szovetelemeibfil fejl6d6 daganatok 
nem eppen gyakoriak. Grabfe 1904-ben az irodalombol — sajdt 
eseteit is beleszâmîtva — csak 51 endothelioma es 17 perithe- 
lioma esetet tudott osszegyujteni.* Azota 2 endotheliomârol * 
es 2 pcritheliomdrol ^ talâlok meg feljegyzest. A peritheliomâk 
ezen csekely szâmâra valo tekintettel niinden ujabb eset 6rde- 
mes a feljegyzesre, de azt hiszem, hogy betegiinknel (278 — 
1906. felv. sz.) az eset klinikus sajâtsâgai, a statistika szapo- 
rîtâsân kîviil, kiilonOsebb erdeklfidâsre is erdemesek. 

Mult ev nyarân a belgyogyâszati. kâroda a leîrando eset 
siirgSs megvizsgâlâsâra szolitott fel. Az elSzmenyeket illetâleg 
kozlik, hogy A. J.-ne 24 eves parasztasszony els6 menstruatiojât 

* Elâadatott az E. M. E. orvostudomânyi szakosztâlyânak 1907. 6vi 
dcczember h6 7.-ân tartott szakiilâsân. 

1 Arch. f. Gynaekolog. Bd. 72. P. 378. 

* Fedbrlin : EJn Fall von Endothelioma ovarii etc. Beitrăge z. Geb. 
u. Gyn. Bd. III. Ebben a dolgozatban voltak6pen egy endothelioma lympha- 
Ucum — tehât perithelioma van leîrva. Barbour : t)ber Endotheliom. ovarii. 
Scott. med. and surg. journ. Deczember 1905. Ref. Zbl. f. Gynaekolog. 
1906. P. 1244. 

* Heinricius : Ein Fall von Endoth. lymphat. ovarii. A. f. G. Bd. 73. 
Upprbduzi : Un caso di perithelioma dell'ovaio etc. La Gynaecologia Fasc 
XII. P. 223. Ref. Fromuej^ : Jahresbericht 1905. P. 4"32. 



Digitized by VjOOQIC 



190 DR. GdTH LAJOS. 

14 6vvel kapta meg, ism6tl6d6s 28 naponk6nt 5 napi tartam 
m6rs6kelt mennyiseggel. Utols6 menstruatiojâra nem eml6kszik. 
n. P. Els6 7, mâsodik 5t 6v el6tt, rendes idOre, rendesen, nor- 
mâlis gyermekâgyakkal. Kb. 3 h6nap ota hasâban daganatot 
vesz âszre. Kezdetben terhesnek hitte magât, de verzâse nem 
maradt el. Ăllîtolag az utobbi Ot nap alatt hasa tetemeseb- 
ben n6tt. 

Beteg 4 nap 6ta fekszik a belgy6gyâszati korodân, a hol 
igen nagy ascites mellett egy kb. koldok magassâgban fekv6, 
balottâlo daganatot talâltak, 5sszefugges a daganat es a genitale 
kOzott a feszes hasfalakon ât nem volt kimutathato. A korismet 
a hasur rosszindulatu uj kepletâhez csatlakozo ascitesre tettek. 
Minthogy azonban pontos âttapintâs a nagy folyad6kgyulem 
mellett lehetetlen volt, a beteg legszomja is aggodalmat keltO 
modon fokozodott, a hasat a szokâsos helyen csapoltâk. A 
punctio alkalmâval kb. 1500 gr. erOsen veresen szînezett folya- 
d6kot bocsâtottak ki, mivel azonban a folyadek erSsen verrel 
kevertnek mutatkozott, kibocsâtâsât megszakîtottâk âs a sebet 
gaze-ragtapasz kotessel zârtâk. A leirt beavatkozâst gyorsan 
mul6 megkOnnyebbiiles ko^ette, de nemsokâra (kb. 1 ora mulva) 
beteg âllapota ismet rosszabbodni kezdett, legszomja ismât foko- 
z6dott, pulsusa mindinkâbb szaporâbbâ vâlt s eme aggasztd 
tiinetek miatt szolîtottak fel a beteg megvizsgâlâsâra. 

A feltunO nyugtalan, erOs anxietâs jeleit mutato beteg erve- 
rese perczenkent 126 — 132 koz5tt ingadozik, kicsi, konnyen 
elnyomhato. Arez igen halvâny âs ezt mâg a — fSleg az ajka- 
kon szembetunO — cyanosis sem tudja elfedni. Cachexiâs b6r- 
szin nem eszlelhetO. 

Has erfisen megnagyobbodott, elteriilt. 

Hasfal vizenyOs. Haskeriilet koldok magassâgâban 98 cm. 
Kopogtatâsnâl has also reszeben, kb. tenyernyire symphysis 
felett huzodo Ivig terjedSen szabad folyadek tiinetei mutathatok 
ki. Baloldalt a ragtapaszszal fedett punctios-seb lâthat6, melybfil 
az elzârâs ellenere is âllandoan. erfisen veres folyadek szivârog. 
A kornyezete âllitolag tapintâsra erzekeny. 

KiilsO nemi reszek oedemâsok, a hiivelyben keves nyâkos- 
v6res vdladek. Portio vaginalis l'O cm. Mehszâj zârt hardntres. 



Digitized by VjOOQIC 



PBTEFâSZBK-PBRITHBLIOMA. 191 

Boltozat lires, Douglas fele feltunCen elastieus. M^htest nehezen 
kovethetC, lâtszolag antefl. es vert. Has als6 râszet egy kb. 
koldokig âr6 dudoros, feltiinOen mozg'^kony k6plet foglalja el. 
Utobbinak osszefiiggese a m6hvel nem tapinthat6 ki (goly6fog6 
a meh lehuzăsâra, sajnos, nem volt kăznel), azonban a daganat 
fel- vagy lefele val6 mozgatâsât a meh kifejezetten koveti. 
Melliiri szervek nem mutatnak elterâst. 

Ezek alapjân a k6rism6t egy (legnagyobb val6szinfis6ggel 
a petefeszekbSl kiindulo) roszindulatu daganatra kellett tenni. 
Tekinlettel a fokoz6d6 sâpadtsâgra, legszomjra es az 6rveres 
tartos kisebbedesere, az is ketsâgtelennek lâtszott, hogy az âlla- 
potnak ezt a szemmel Mthato sulyosbodâsât egy bels6 v6rz6s 
kell hogy okozza. Eldontetlen maradt azonban az, hogy a sz6- 
banforg6 verz6s milyen modon j5tt letre. Ha hitelt adhatunk a 
beteg ama bemondâsânak, hogy a has terjedelme az ut6bbi 5 
nap alatt tetemesen n6tt, a mellett nehâzsegei is arânyosan 
fokoz6dtak, ugy nem zârkozhattunk el annak a lehetOsegnek az 
elkepzelese el6l sem, hogy a daganatb61 valami modon az utobbi 
napokban ver uriilt az ascites folyadekba es hogy a has meg- 
csapolâsa a hasiiri nyomâs esokkentesâvel eme verzes fokozott 
mertekben valo kiujuldsâhoz vezetett. Azonban az anamnesisben 
nem talalunk semmi olyan adatot, a mi a daganatbol szârmazo 
verzes keletkezeseben szerepet jdtszhatott volna (kocsânycsava- 
rodds tijnetei, trauma stb.)- Eppen ez6rt valosziniibbnek tartot- 
tam azt, hogy a ketsegkiviil fennâllo bels6 verzesnek egy — a 
csapolds alkalmâval kdetkezett — sâriiUshol kell erednie, Legvalo- 
sziniitlenebbnek tartottam azt, hogy a hasfal egy nagyobb ede- 
nyenek sertese adnâ ezt a verzest. 

A beteg fokoz6d6 gyengul6se siirgSs segîtseget tett kîvâ- 
natossâ es ezert azonnali hasmetszest ajânlottam. Propositiom 
elfogadtatvân, beteget kesedelem nelkiil a laparotomiâs ter- 
miinkbe szâllitjuk ât s az objectiv es subjeetiv elfikesziiletekhez 
physicailag sziikseges rovid id6 mulva megkezdettem a laparo- 
tomiâl : 

Chloroformnarcosis. Hasmetszâs a kozâpvonalban, hasfalak 
zsîrpârnâja feltunOen vizenyOsen beivodott. Has megnyitâsa utân 
kb. 12 liter, erOsen vâresen szînezett, a melyebb reszeken Idt- 



Digitized by VjOOQIC 



192 DR. G6TH LAJOS 

sz61ag nagyobb, r6szben verbOl is âll6 folyadâk iirul. A tias- 
hârtyânak ugy a hasfali, mint a zsigeri Ierneze az ed6nyek erOs 
bel5velts6ge miatt szinte haragos-vor5s, azonban a feliilete min- 
deniitt sima, fânylO, sehol leped6ket nem mulat. A hasiiregbe 
hatol6 kez megâllapîtja, hogy az lij kepletet a meh bal szelevel 
szâles koesăny kdti ossze. A daganat fels6 polusa a csepleszs^el 
erfisen osszenfitt, egyebkent szabadon mozgathato. 

A csepleszt rogzîtett vâg6t51 tâvolabbra catguttal reszle- 
tekben elkotjiik 6s als6 reszet a daganattal egyiitt eltâvolîtjuk. 
A hasseb sz6ttârâsânâl lâtjuk, hogy a daganat bal felen, egy 
kb. 4 cm. hosszu, a hasfal punctios sebevel correspondeâlo, eleg 
bfiven v6rz6 reped^s foglal helyet. 

Daganat kiemelese a hasseb el6, a kb. 3 ujjnyi szeles 
kocsânyt 2 r6szletben selyemmel elkotjiik es âtmetsziik. (Miitet 
tartama a daganat eltâvolitâsâig 10 percz). A jobboldali, kb. 
di6nyi, kiscystâsan elfajult petefeszket megfelelO ellâtâs mellett 
eltdvolîtjuk. Toilette. A haşuri folyadek utolso reszleteinek gon- 
dos kitapintâsa. A mSlyebb reszekbol egyuttal apr6, egeszen 
szabad, nyilvân a repedesbOl szârmazo daganattormeleket is 
tâvolitunk el. A hashârtya punctios sebet a hasiireg fel6l 2 
catgut csomos varrattal zâfjuk. Szemben a daganaton lev6 repe- 
d6ssel, a beleken egy kb. gyermeklepnek megfelelC alaku es 
nagysâgu, nem teljesen friss veralvadek lâthato. Metastasisok 
sehol sem talâlhat6k, a pylorus letapintâsnâl egeszsegesnek 
bizonyul. 

Hasvarrâs 3 retegben. Punctios seb zârâsa b6r fel6l 1 
csomos varrattal. Nyomokotes. Erveres mutet utân 138. 

A tovâbbi korlefolyâs igen kedvezS. Hânyâs nem lep fel. 
Erveres 5 orâval a mutet utân 128, de valamivel teltebb. 3 
orânkent borbeontes. II. napon kiserletkepen adott jeges tej 
hânyâst vâlt ki âs ezert adâsât besziintetjuk. Pezsg6. IV. napon 
b6 szekel6s, ettfil kezdve er6s tâpldlâs. Legmagasabb hSmersek 
(a VI. napon d61utân) S7'6^, Erveres a VII. naptol 100 alatt. 
X. napon osszes varratok eltâvolitâsa, reactiomentes, per primam 
egyesiil6s. Beteg a XX. napon felkel es pâr nap mulva gyo- 
gyultan hazamegy. Elbocsâtâsakor a lapos, szinte behuzodot 
hasban folyadeknak semmi nyoma sem mutathat6 ki. A veg- 



Digitized by VjOOQIC 



PETBP^SZEK-PERITHELIOMA. 193 

belen ât tapintott csonkok kisse vastagabb sz61uek, de 6rze- 
ketlenek. 

A mutettel eltâvolîtott daganat sulya 1640 gr. A verbO 
metszes lap mindeniitt egyenletes fako-szurkâs szînu tomeget 
mutat. Ep petefeszeknek megfelelâ reszek szabad szemmel nem 
ismerhetSk fel. Tobb helyen kiterjedt necrosis lâthato, helyen- 
kint borsonyi-babnyi eystaszeru iiregek lâthatok, keves, zavaros 
bennekkel. 

A szovettani vizsgâlat cz^ljâbol a daganat kiilonbozS helyei- 
r6l metszettem le darabkâkat, melyeket 4Vo formalinnal valo 
rogzîtes utân, eelloidinâs beâgyazâsban, haematoxylina-eosinAval 
festett metszeteken vizsgâltam. 

A daganat kiilonbozfi helyeirSl nyert metszetek g6res6 
alatt meglehetOsen megegyez6 szerkezetet mutatnak. A leg- 
jellegzetesebb vonâs gyanânt azt talâljuk, hogy a daganatot 
voltakepen olyan kisebb-nagyobb sejtcsoportok alkotjâk, melyek 
kivetel nelkul egy-egy centralis veredeny korul rendezOdtek el. 
Ezen edenyeket joi felismerhetfi endothelium beleli ki es benniik 
szâmtalan vorosvertest ismerhetfi fel. A daganatsejtek — mint- 
egy kopenyt alkotva — szorosan eme kozponti edenyeket veszik 
korul es f6leg a lumenek korul alkotnak szoros gyurut. 

Nagyobb nagyîtâsnâl azt lâtjuk, hogy a daganatsejtek 
tobbnyire kerekdedek, gyakran ovalisok is, kozti âlloraâny nem 
ismerhetS fel. A magvak nagyok, vilâgosak, magoszldsi alakok 
eleg nagy szâmmal talâlhat6k (lâtoterenkent 2—3 6s tobb is). 
Helyenkent ezen sejteknek kotegei olyan mertekben szelesednek 
ki, hogy tobb lâtoteren ât kovethetS, egyenletes daganat-szovetet 
alkotnak, melyet csak itt-ott szakît meg egy-egy hosszanti 
îrânyban futo, endothelium mal belelt keskeny res (hosszâban 
metszett hajszâler). 

Ha mâr most az eppen leîrt szorosabban, vagy egymâstol 
tâvolabb es6 daganatsejteknek kiilOnbozO csoportjait szemleljiik, 
kiilonosen azonban, ha azokat tobb metszeten ât kovetjuk, ugy 
azt lâtjuk, hogy ezen esoportok kozott egy hatârozottan rostos 
szerkezetU; kotSszoveti vâz huzodik, a mely helyenkent egeszen 
alveolusszeru hezagokat alkot. Azonban a râkszovettOl elterOleg 
a daganatsejtek eme rostos kotfiszoveti vâznak a hezagaiba is 



Digitized by VjOOQIC 



194 DT. g6th lajos 

behatolnak, miâltal a daganatsejteknek 6s a k5t6sz5vetnek olyan 
keveredâse j5n latre, a milyent Amann szep rajzain* lâtunk. 

A teljess6g kedvâ6rt raegemlîtem azt is, hogy a feliilet 
kozeleben kOrfilîrt helyen, a g6rcs6 alatt, normalis petefeszek 
sz5vetet lehetett felismerni. A dagauat leîrâsânâl emlîtett kis 
cystaszeru kepleteknek falân sehol sem mutatkozik epithelium, 
a sz61eket csak necrosisos szovet alkotja, tehât egyszeruen lâgyu- 
Idsi tomlOknek felelnek meg. 

A mi ezekutân a szovettani diagnosist illeti, a jellegzetes 
kep mellett alig foroghat fenii az irânt ketseg, hogy a leîrt 
daganat a petefeszek edenyeibfil vette eredetât. Hosszadalmas 
ismetlâseket elkeriilendO csak arra utalok, hogy a daganatot 
olyan sejtcsoportok epîtik fel, a mely csoportok mindegyikenek 
k5zepen egy veredeny ismerhetfi fel. Minthogy pedig ezen ede- 
nyek endotheliuma mindeniitt epnek bizonyult, a proliferaţi© 
eredeshelyet, a peritheliumban kell keresniink. A daganatot 
ennelfogva peritheliomdnak kell tartanunk. Minthogy azonban 
— mint ismeretes — a peritheliumnak nevezett szovet nem 
egyeb, mint a veredenyeket kovetO, perivascularis nyirokurok 
falânak endotheliuma, s Igy Herz^ szerint felesleges a perithe- 
liomât mint kiilon daganatcsoportot isolâlni, a leîrt ujjkepletet 
EcKHARDT-tal ^ lymphaticus endothdiomânak minOsithetjiik. 

A mi vegul esetiink klinikai sajâtsâgait illeti, mindenek- 
el6tt a beteg korât (24 eves) emeljiik ki, minthogy a perithe- 
liomâk praedilectios korânak a 40—50. evet tartjdk* es Hacke 
esetet (31 6v) mâr mint kivetelt emlegetik.* 

Mar el6bb, a mut6tnek a leîrâsânâl, emlîtettem, hogy a 
jobboldaU, lâtszolag 6pnek imponâlo petefeszket is eltâvolitot- 
tam. Ezen elhatârozâs — tekintve a beteg flatai korât — nemi 
kiizdelembe keriilt ugyan, de ezen elfivigyâzatossâg indokoltnak 
lâtszott, mivel a daganatot a mutetkor petefeszek-râknak kellett 
tartani. Egyebirânt akkor sem jârhattam volna mâskepen el, 

1 Arch. f. Gyn. Bd. XLVI. Taf. XI. Fig. 5. 

a VmcHOw A. Bd. 36. id. Maecia. Krankh. d. Eierstocke 1899. 652. 1. 

8 Zoitsclir. f. G. und G. XVI. 356. 1. 

* Heinrichs— Mabtin : Krankh. d. Eierstocke 651. 1. 

5 Graefb 1. c. 378. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



PETBFlâSZBK-PERITHEUOMA. 195 

ha a daganat sz5vettani szerkezetât ismertem volna. Mert igaz 
ugyan, hogy a petefeszek-perithelioma mindk^t oldalt valo el6- 
fordulâsânak gyakorisâgât a carcinomâhoz kepest csekelyebb- 
nek tartjâk (22% AppeltO, de azert meg mindig maradnak 
fenn olyan iritS peldâk, mint az Eckhardt esete,^ melyben gorcsfi 
alatt a szabad szemmel epnek tetsz6 mâsik petefeszek is kezdOdO 
daganatkepzOdes jeleit mutatta. Eme tapasztalatokra valo tekin- 
tettel a jobb petefeszek kiilonbOzO helyeit, reszben sorozatos 
metszetekben is — âtvizsgâltam, de — benne egy kis lutein- 
tomlet leszâmîtva, semmit, pathologiâsat sem talâltam. 

A daganatnak mutettel valo eltâvolîtâsât termeszetesen 
jelenl6te mâr egymagâban is indicâlta, azonban az a legna- 
gyobb ritkasâgnak tekinthetfi, hogy a hasmetszes kozvetlen 
indicâti6jât a belsfi elv6rzes veszelye adja meg. 

Ebbfil az alkalombol âlldst szeretnek foglalni a troiquart- 
nak daganat miatt keletkezett ascitesnel valo alkalmazâsa ellen, 
s ezt meg akkor sem tartjuk helyesnek, ha a daganat klinice 
gyokeres mutetelre alkalmatlannak lâtszik. 

Szab6 tanâr ezen elvi âllâspontjânak jogosultsâga nem 
csak az esetiinkben kozrejâtszo velotlen niellekserulesben, hanem 
kulon5sen az olyan — ismetelten eszlelt esetekben — talâlja meg 
igazolâsât, a melyekben mâs oldalrol — az in operabili tâs fel- 
vetelevel — meg ismetelten is vegeztek a has esapolâsât, s mi, 
a midon a beteg a folyadek megujulo felgyiilesevel klinikânkat 
kereste fel, a pr6balaparotomia alkalmdval gyokeres mutetet 
tudtunk csinâlni. 

Egy probalaparotomia ma mâr alig veszelyesebb beavat- 
kozâs, mint a esapolâs es a mellett sokkal elSnyosebb, mert 
tâjekoztat az esetleges operdlhatosâg fel61, minden — megis 
csak jelentkezhet6 — mellekserules biztos elkeriilese mellett. 

Azt az eijărâst, hogy a miîtetel alkalmdval a puncti6s 
nylldst ugy a hashârtya, mint a b6r felSl nehany oltessel elldt- 
tam, sehol sem talalom leîrva, a gondolat azonban annyira 
kozelfekvS, hogy nem erdemes meltatdsara tobb szot vesztegetni. 

1 Beitrăge z. Geb. und Gyn. Bd. V. 394. 1. 
* 1. c. 353. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



Jegyz6k6nyvek 

az «Erdâlyi MOzeum-EgyesUlet" orvostudomânyi 
szako8ztâlyâb61. 

XIV. szakUlâs 1907. 6vi oktdber h6 5-6n. 

Elnok : Pdrjesz Zsigmond. 
Jegyzo : KoNBioi DIniel. 

I. KvNYEREs Balăzb el6adâsa : >A szines fenykâpezes modsze- 
reineky kiilondsen a legujabb Lumiere-fHe djârâsnak ismertetSse. 
(L. Ertesitâ 149—156. 1.) 

Dr. Vbress Elem^r hozzâsz61âsâban rovideo ismerteti atyjă- 
nak, Veress FERENcz-nek szînes f^nyk6pezăsi eljârâsât. Az eljarâs 
16iiyege az, hogy kiîlonbozS f^muitratok es chloridâk oldatâb61 cel- 
loidina kozvetitâsevel enjulsi6 keszul, a mely livegen vagy papiroson 
stb. megszâradva, a szinek irânt ârzâkeny. A kis^rletek kezdetben 
egy-egy f6mchloriddal 6s eziistnitrattal pâronkent tâtettek meg*. Ily 
anyagpârral kăszult celloidinâs emulsio alkalmazâsakor feltiint, hogy 
az egyes fămchloridâk szerint mas es mâs szinu kepeket lehet 
kapni. Igy pi. caleiumchlorid bârna, magnesiumchiorid szurk^s, 
cadmiu mchlorid feketes-ibolyâs, lithiumcblorid r6zsa-bîborszînu ke- 
peket adott. Ha tobbfâle femchloridot es ezek mellett l^mnitralokat 
a coUodiumban eziistnitraUal hozuuk ossze, a spectrum osszes szînei 
irânt ârz^keny emulsi6t kapunk. A kîs^rletek v6gre nagyon bonyo- 
lult osszetetelu emulsi6k osszeâllîtâsâhoz vezettek. J6 szines k^pet 
ad6 emiilsi6ban az ezijstnitraton kiviil uranium-, strontium-, kâlium-, 
plumbum- 6s ammoniumuitrat, tovâbbâ calcium-, cadmium-, stan- 
num- âs lithiumcblorid is van. A uitratemulsio 6s a chloridemulsio 
kiilon-kiilon keszitcndo el s azutân a ketto osszeontendâ. A keve 
rekkel bevont papiros vagy iiveg sz6tsz6rt nappali vilâgossâgon szârî- 
tand6 es mikor mar megszâradvân, sot^t szurkâs-barna szint vett 
fel, a szinek irânt, ^s pedig a fehâr irânt is, 6rzekenny6 vâlt. Az 
expositio, a szines megvilâgitâs egyszerus^g kedvâârt ugy tort^nik, 
hogy az 6rz6keny lemezt a kereskedâsben kaphat6 szînes iivegfest- 
meny, vagy mâs, âtlâtsz6 lemezre k^szult szînes diapositiv ala 



Digitized by VjOOQIC 



jegyz6kOnyvek. 197 

tessziik, kozonsăges mâsol6 keretben, melyet aztân a napf^nyre 
âllitunk. A szines diapositiv alatt a szînek irâut ârz6keny lemez a 
megfelelâ ^zînes megvilâgîtasban r^szesul es az illeto szînt folveszi. 

A szines fânykăp eloâllitâsâhoz tehât itt semmif^le fenyszur6re 
6s kiilon furd6kre niucs sziiks^g; a kep kozvetlenul, a legegysze- 
rubb expositi6i foltetelek mellett keszul el. A szines megv^ilâgîtâs 
kiilonben a f6u3''k6pez6 kamrâban, az objectiv âltal termăszetes 
szînben Ierajzolt kep segîtsâgăvel is lehetseges volna, a kozouseges 
fânykâpez6si eijârâshoz hasonl6an. Mivel azonban az emulsio ârză- 
kenysege e szempoutb61 nem kiel^gîto, a m6dszernek ilyen gyakor- 
lati alkalmazâsârâl mâg nem lehet szo. Az emulsi6val iiveg vagy 
film is bevonhat6, tehât, lia az ârz6kenys6g nagyobb volna, a feny- 
kepez6 kamrâban, szines diapositivot lehetne kâsziteni, mely a 
szinek irânt ârz^keny papirosra korlâtlan szâmban mâsolhat6. A Lu- 
miere-feie eljârâssal a mâsolâs egyelore nem lehetseges ; minthogy 
azonban itt a fâny, illetve az ^rzâkenysâg nagyobb, a ketfăle ra6d- 
szer egymâst kiegeszîti. 

A Vbress FfiRENCz-fele m6dszernek hâtrânya, hogy arânylag 
hosszu expositi6ra, szines megvilâgîtâsra van sziiksâg, mig a szinek 
a kell6 intensitâsban jelentkeznek, tovâbbâ, hogy a szinek t6nusa 
6s 61ânksâge a mâsolt szines diapositiven lâthatâ viszonyokkal nem 
egyezik tok^letesen, vegul, hogy az emulsio osszet^tele nagyon 
bonyolult. A tokeletesîtăs azonban lehetseges. Mig pi. ezelott 20 
ewel 6—6 heti megvilâgîtâsra volt sziikseg, hogy szînek egyâltălân 
jelentkezzenek, addig az ujabb kisărletekben erre mâr Yi — Vi ^^^^ 
id6 elegendâ volt. Az ârzâkenyseg novekedesevel karoltve, a szînek 
is 616nkiiltek es a reprodukâlâs is hivebbâ lett. Val6szlnu tehât, 
hogy a javîtâs n\6g tovâbb is haladhatna, mindk^t szempont 6rde- 
kâben. 

A szines fenyk^pek rogzithetâk is, ammoniakot tartalmazâ 
vizes alkoholban. 

Az eljârâs a tcibbiek kozott teljesen magâban âll âs az egye- 
diili, a mely tisztân vegyi liton, a legkozvetlenebbiil torekszik a 
czâl felâ. 

2. G6th Lajos dr. Vaginalis csâszârmetszâs eset^t mutatja be, 
melyet ktH nap el6tt a terhess^g 32. hetâben fell6pett eklampsia 
miatt v6gzett. Az illeto V. Gr. nonăl kozvetlenul a klinikâra szâl- 
litâs el6tt âllît61ag kâtlzben volt râng6gorcsokkel jâr6 roham. Intă- 
zetbe hozatala napjân egy rovid attaque, amely azonban bemutat6 
sziiWszobâra ărkezteig elmult, coma nem volt. Vizelet kevâs (râsz- 
ben maga alâ bocsâtotta), concentrâlt. Centrifugâlt iiledâkben sok 
szemcsăs henger, hyalin cylinder es elzslrosodott veseepithal. Tej- 
diaeta. D61utân 35<>— 45®-ig emelt fâl6râs fiirdâ utân Jacquet-bepak- 
kolâs, m^rsekelt izzadâssal. Eklampsiâs roham nem ism6tl6dik. Mâs- 
nap d61el6tt fiirdd-bepakkolâs. D(§lutân 2 6rakor 1 f6lpcrczes roham, 



Digitized by VjOOQIC 



198 jegyz6xOnyvek. 

uţâna mersekelt somnolentia kb. 15 — 20 perczig. 0*01 morphium- 
subcutan. Furdo-bepakkolâs. Delutâu i/jT-kor elojelek nelkul rohain, 
utâna mâly comâval, mely alatt 1 6rân belul m6g 8 roham (ujabb 
ket morphium inj. mellett). Pulsus 120. Elokesziilet szulâshez. Chlo- 
roform narcosis. Feltârâs tiikrokkel. Lehuzâs 2 old. măhszâj sz61eibe 
akasztott Muzeux-kel. Mellso hiivelymetszes hossz. irânyban m^h- 
szâjt61 hiiv. kozepeig. H61yag feltolâsa. Mells6 cervixfal felhasîtâsa. 
Burokrepeszt6s. Lâbrafordîtas. Extracti6 (kar es fej kifejtes). Magzat 
erosebb livid asphyxiâban. Schultze, majd felmelegites, boringerekre 
magahoz târ. Az eiso tukorbevezetestol magzat megsziileteseig 12 
percz telt. Utâna mersekelt atonia. Lepeny expressi6ja, ergotin inj. 
M6hlireg tamponâiâsa. Cervixfal egyesitese catgut csomos varratok- 
kal. Majd hiively hasonl6an ellâtva. Pulsus 120. 

Gyermekâgyasnâl kb. 2 orâval mut6t utân kezdodoleg reggel 
8-ig, âllando comâban 24 roham (5 morphium injectio a 001 gramm), 
dâlelott meg egy roham, delutân es bemutatâs napjan roham nem 
ismetlâdott. 

Hâmârsăk mutet utâni reggelen 39'8<^, pulsus 140 

, delutân 40•0^ „ 156 

vasârnap reggel 39*9 <^, ^ 144. 

Coma m6g tart, do a gyermekâgyas nyol, lassankent k6t cseszo 
tejet sikeriilt beadni. Meggyujtott 24 6râs vizeletmennyiseg. 

Az ujsziilott 46 cm. — 2100 gramm couveuse-ben eleg j61 
l^gzik âs tâplâlkozik. V6gul el6ad6 az eklampsia mibenletenek theo- 
riâit, a râng6gc)rcsok eseteben vegzendo sectio caesarea vaginalis 
kozelebbi indicatiot, az eredeti Duiirsen- es BuMM-fele muteti eljâ- 
râs techuicâjât ismerteti. 

XV. szakul6s 1907. âvi oktdber hd 12.-ân. 

Elnok: Pdrjesz Zsigmond. 
J egy zo ; KonkIdi DIniel. 

1. SXî^DOR IstvXn dr. hasfali tumorban cltokolt idegen testat 
mutat be. Az 51 eves nobeteg 1907 X. 5.-en azzal a panaszszal 
kereste fel a Makara tanâr vezetese alatt âllo seb6szeti klinikât, 
hogy februârius 6ta, a inidon is egy h6napig tart6 obstipâtioval jâr6 
lâzas betegsegen ment ât, bal hypogastriumaban okolnyi tumor van 
jeleu, mely nem novekedik, testi munkânâl fâjdalmakat okoz. A leso- 
vânyodott nobeteg bal hypogastriumaban okolnyi, kemeny, a hasfal 
melyebb râtegeivel osszekapaszkodott tumor volt jelen, mely sem a 
colon sygmoideummal, sem a genitali âkkal nem fiiggott ossze. A 
mutat a^csepleszszel 6s a ligamentum latum, illetvo teres uterival 
osszekapaszkodott daganat kiirtâsâb61 âllott. A ludtojâsnyi daganat 
Veszpr^mi magântanâr vizsgâlata szerint heges kotoszovetbol voit 
alkotva, melynek k()zep6n egy 5 cm. hosszu, 2 mm. szâles, 1 mm. 



Digitized by VjOOQIC 



jbgyzOkOnyvbk. 199 

vastag, ket v6gân kihegyezett csontdarabka volt, kev6s mâll6koDy 
sarjszovettol burkolva. Mindezek szerint egy, a colon sygmoideumot 
8 h6 elott perforalo csontdarabkârol van sz6, luely a peritoneâlis 
izzadmânyban hegesen eltokol6dott. A beteg 4 nappal a mutat utân 
lâztalan, a seb reakczi6-mentes. 

2. SlNDOB IsTvlN dr. a RicARD-f61e altat6keszuleket niutatja 
be, mely a Reonfer — DupoNT-fele kâsziilek modosîtâsa. Megeml6- 
kezik Paul Bert es a loudoni chloroform-comit6 megbîzâsâbol 
vegzett vizsgâlatokr6l, a melyek kiindulâsât kăpezik az ut6bbi evek- 
ben szerkesztett altato kesziilăkeknek, melyek szerkezeti typusât 
eloadâ 3 csoportba soroija. Ezutân a RicARo-fele altat6keszulek szer- 
kezetet es a vele valo bânâsmodot ismerteti. A k6szul(§k elonyei 
1. hogy vele a beteg legzes^nek controUâlâsa konnyu, 2. vele pon- 
tosan dosiorozott chioroform levegokeverek adhato s igy az el6îrt 
utasîtâsok betartâsa mellett az asphyxia kikerulheto, ennâlfogva 
3. fâleg ott is kitiino szolgâlatot fog tenni, a hol az altatâst kevesbbâ 
gyakorlott altat6ra, esetleg laikusra kell bîzni. 

3. GYERGYAr dr. a skleromânak egy kev6sse kifejezett esetet 
mutatja be, kin61 a jobb haugszâlag aJatt kls novedâk volt jeleu es 
a ehoana septumon borsonyi granula, egyebkent eleg norraalls viszo- 
nyok : orrszârnyak puhâk, lâgyszâjpad felhuzva nincs. Endolaryn- 
gealisan eltâvolîtott n()vedek typikus skleroma szciveti kepet mutatta. 
Gyerqyai dr. reâmutat arra, hogy l^^ ev alatt Kolozsvârt ezenkîviil 
m6g 5 skleroma esetet volt alkalma lâtni, melyeknel a HEBRA-felo 
jel, az orrszârnyak kemenyedâse mind jelen volt. A skleroma vizs- 
gâlok azonban csak kisebb reszeben az eseteknek talâltâk az orr- 
szârnyak kemenyedes6t, Mayer (Graz) pi. csak 4<^/o-ban. Nâmi valo- 
szînuseggel arra gondolhatnek, hogy a kolozsvâri khnikân mâsfel 
6v alatt ăszlelt konnyen felismerheto 5 eseten kîviil a kornyăken 
meg jelentekeny szâmu a 6-ikhoz hasonl6 nehezebben diagnosti- 
zâlhatâ skleroma beteg van, kik mint ilyenek, fehsmerve nmcsenek. 

4. Dr. KANrrz Henrik 2 rhinoscleroma esetet mutat be a b5r- 
gyogyâszati klinikâr61. E kăt esettel egyiitt az utolso 10 âvben — 
csakis a fekvo betegeket veve tekintetbe — 9 rhinoscleroma esetet 
eszleltek a klinikân. Ezek az adatok is mutatjâk, hogy Magyaror- 
szâ^ rhinoscleromâs teriilet es hogy kiilonosen Erdâlyben arânylag 
g3^akran f ord ui eld ez a betegseg. A 9 6szlelt eset — egynek ki- 
vetclevel, mely Mârmarosmegyebol val6 — Erd^l^^bol szârmazik. 

5. Gi^BRR JlNos dermographismus esetet mutatja be. 

XVI. szakulâs 1907. âvi oktdber I9-6n. 

Elnok : Pdrjesz Zsigmond. 
Jegyzo : KonrXdi DXniel. 

1. Kanitz Henrik demonstrâlja a mult szakulesen mâr bemu- 



Digitized by VjOOQIC 



200 ' JEGYZ6K0Ny VBK. 

tatott egyik rhinoscleromâs betegre scleromâjâb61 kâsziilt metszot^i 
mely a biztos k6rismet raegerositi. 

2. BuDAY KALMiN embolia âltal okozott teljes veseelhalâs k,6szli 
meny^t mutatja be ; az eset 6rdekesseget fokozza az, hogy mar ; 
belgyâgyâszati klinikâii val6 eszlelâs alatt a fell6p6 vesev6rz6sb^l i 
veseinfarctus kârismâje felâlliltatott. Az 50 6ves ferfinâl az aor^a 
billentyiik elegtelens6ge âs szîvizomhegek miatt raindk^t gyomr*oc 
nagyfoku tâgulata fejlodott, sok falithrombussal a csucsi răszl>eri 
A bal veseburok erâs v6rbeszur6des âltal megvastagîtott, ^pîg'y i 
hilus koriili zsîrszovet is verzestâl feketâs-voros, sot a vesekelyliel 
nyâlkahârtyâja is kiterjedten vârzâses, EUent^tul ezen sotet kornye 
zethez, maga a vese halvâny, fak6 sârga, szâraz, agyagszeru, teliâ 
a v^rtelen infarctus k6p6t nyujtja, annak jellegzetes tom6tts^g*6vel 
mindossze 3 kis teriileten van magâban a veseâllomânyban is ^k 
alaku v6rz6s. A bal veseyer6er torzset alvadâk dugaszolja el, i 
mely kozponti reszâben ellâgyult, szeli răszei bamâsan festenyzettelj 
s er6sen az ârfalhoz tapadnak. A burok- es hilusvărzes nyilvân as 
oldalagos ver6ârâgakb61 eredt (mell6kvese es âgy'tvi ver6erekbol) 
s felteheto az is, hogy a vizeletbe jutott v6r nem annyira a veseb6i 
magâb61, miut a vârzâses vesekehely-nyâkhârtyâb61 szârmazik . Be- 
mutatja v^gul Kenyeres tanârnak a ves6r61 keszitett szînes f^ny- 
kăpât, a mely az eredeti szînkiilonbsăgeket meg ^16nkebben inutatja. 
mint maga a kiss6 elfakult kâszîtmeny. 

Hozzâsz61 Elfer AladIr. 

3. GiBER JXnos bemutat a) sclerosis tonsUlae-t egy 12 eves 
leânynâl, b) sulyos 6s nagykiterjedesu tertiarius bujak6ros elvaltozâ- 
sokat 6s rânmtat ezen esetek kapesân Erdelyben a syphilis endemias 
elterjedâsâre. 

4. G6th Lajos elâadâsa : „ Uj kSzfogâs a szuUs utâni (atoniăs) 
văr^âsek TcezeUs^re"" czimmel. Megjelent a Gy6gyâszat 45. szamâban. 

XVII. szakulâs 1907. 6vi oktdber 26-ân. 

Elnok: UoRiNszKY Lăszl6. 
Jegyzo : KoNRiDi DIniel. 

1. Dr. Veress Ferencz Sclerodermia ket esete. 

Mar a legregibb idokben ismeretes volt, hogy nămely eg^y^n 
bârânek egyes râszei minden kimutathat6 ok nâlkul deszkakem^ny- 
săguekkâ vâlhatnak^ mely jellemvonâsuknak megfeleloleg scleroder- 
midnak nevezett b6rbetegs6g âll elo. Ettâl egăszen kU16nâll6 bân- 
talom az ujsziilottek scleremd-isL^ mely az eg6sz b6rtakar6 kemâny 
beszur6des6ben nyilvânul âs mindig halâlt okoz. A tulajdoakepeni 
sclerodermia diffus es korilUrt alakra (morphoea) oszlik, melyek eg'y 
6s ugyanazon bajnak csak kiilonbozo fokozatai, nem pedig-, mint 



Digitized by VjOOQIC 



jegyz6k6nyveK. 201 

meg sokan goadoljâk, egymâst61 fiiggetlen, elt^râ lâayegu bântal- 
mak. Ugyancsak resztiinete a sclerodermiânak a sclerodaktylia is, 
a mennyiben âszloltâk mar ennek âtvâltozâsât, diffus, universalis 
sclerodermiâvâ. 

A ritkâbb betegsâgek kozâ tartozik, bârkliuikânkon az ut6bbi 
10 6v alatt mindossze hârora sclerodermiât 6s kât sclerodaktylia 
esetet eszleltiink. Egyebek kozl ez a korulmăny indît arra, hogy a 
jelenleg âszlel^sunk alatt âll6 kât esetet bemutassam. 

Mindenekel6tt nehâny sz6val jellemezni 6hajtanâm a sz6ban 
lorgo betegseget âltalâban. A mennyire megâllapîthatâ, az esetek 
egy resz^ben prodromalis tiinetek el6zik meg a bâr infiltrâti6jât 6s 
pedig vagy âltalânosak — mint pi. lâz, gyengesâg, âtvâgytalansâg 
— vagy helyiek, aminSk erythemâk, paresthesiâk vagy tâplâlkozâsi 
zavarok (rhagasok stb.). 

Ezeket az elvâltozâsokat nyomon szokta kovetni a bor koriil- 
irt oedemdja^ mely lassankânt indurâlodik s ezzel a dermatosis teto- 
fokât 6rte el. llyenkor a megtâmadott bârteriilet viaszszînu, feszes, 
f6nyl6, sima 6s kiilonbozâ m6rt6kben megkemânyedett. Rendszerint 
symmetriâsan lep fel tobbnyire a vâgtagokon ăs „torzson" ; az 
egyes foltok merev, 61es batâruak s felsziniik kiss6 a kornyezet 
niveauja ala siilyed, miâltal k6t szomszedos plaque kozotti âp b6r 
puha, kiemelkedâ sâvokat alkot. 

Consisteutiâjân kîviil a sclerodermiâs b6r normâlis szine is 
mogvâltozik 6s pedig vagy pigmentszaporodâs âll be, vagy ellen- 
kez61eg depigmentatio, mely ut6bbi a gyakoribb eset. Nâha halvâny 
ibolyaszînu sâv (lilac-ring) o vezi a megkemânyedett teriileteket. 

A local isatiâtol fiiggâleg kiilonboz6 subjectiv tUneteket âsz 
leliink. A fâjdalom 6s fesziil6s 6rzâsăhez mukod^si zavarok jârulnak 
hozzâ, ha pi. a szâj, szem korn^^ezete, vagy iziiletek 6s a mellkas 
bore kemenyedik meg. 

A bârmirigyek functiojâban is vâltozâsok âllhatnak be, mire 
nezve az egyes 6szlel6k megligyel6sei lenyegesen elt6r6k, a meny- 
nyiben epugy talâltak fokozott, mint csokkent mirigyfiincti6t. A bân- 
talmazott râszek rendesen alacsonyabb homersekuek 6s neha 6rze- 
ketlenebbek, mint az 6p kornyezet. 

Az induratios stâdium tartama vâltoz6 lehet, h6napig, âvekig 
tarthat, a mîg a v^gso, atrophiâs âllapot kifejlâdik, a mikor is a 
bor papîrvekonysâguvâ vâlik s a bor alatti kotâszovet es zsirszovet 
sorvadâsa kiivetkezt^bon egeszen râfeszul az alatta 16v6 izmokra, 
csontokra. 

A sclerodermiâs bor szovettani szerkezetâre minden egyes 
esetben jellemzo a collagenszovet megszaporodâsa, a mi a fix kot6- 
szoveti sejtek burjânzâsâval karoltve szokott jârni. Az epithel elvâl- 
tozâsai kozul gyakori a tovisos reteg atrophiâja, vagy pedig a 
papillâk sorvadâsa kovetkezteben egyenes szalaggâ valo âtalakulâsa. 

ârtesitd (orvosi szak) 1907. 13 



Digitized by VjOOQIC 



202 jeqyzOkOnyvek. 

A ruganyos rosthâl6zat tumottebb, szâlai vastagabbak, egyenesebb 
lefutâsuak, esetleg szakadozottak. A v^rerek korul inifiltratiâk es 
kot6szovetszaporodâs lăphet fel. 

A baj val6di oka m6g teljesen ismeretlen elâttiink, bar alig- 
van betegseg, melylyel usszefiiggesbe nem hoztâk volna. Annyi 
bizonyos, hogy szâmtalan feljegyz6s van az irodalomban, melyek 
szerint meghules, fagyâs, egysz6val gyors lehdl6s utân fejlddOtt ki 
sclerodermia. Az orvosok legnagyobb resze ma angio- vagy tropho- 
neurosisnak tartja, a mely feltevâst a tiinetek es a bântalom elhe- 
l^^ezâdese leginkâbb tâmogat. 

A kezelăs klilso es belso lehet. Elâbbi puhîto kenâcsok, mas- 
sage es forr6 furd6k alkalniazâsâb61, ut6bbi arsen, salicyl stb. ada- 
golâsâb61 âllhat. Sokan j6 hatâst ărtek el thyosinaminnal, ujabban 
pedig fibrolysin injecti6kkal. Specifikus szer ellene nincs, de sze- 
rencs6re a legtobb eset oninagâtol is hosszabb-rovidebb ido mulva 
megszokott gy6gyulni. 

Eseteink a kovetkezok : 

1. M'ihucz Oligor 41 eves, gk. nos napszâmos 1904 âprilis6ben 
v^tetett fel a belg3^6gyâszati klinikâra, a niikor is eloadta, hog*y 
1903 deczembere 6ta egyre jobban feszul 6s fâj a b6re, kiiloaosen 
karjain âs lâbain. Akkori k6rtortenetenek tanusâga szerint a bor 
elvâltozâsai annyira megegyeztek a mai statussal, hogy felesleg^es 
annak idâzese. A bârklinikâra f. e. okt6ber h6 22-^n vetette fel 
inagât. Az anamuesisbeii csak egy erdekes adat talâlhat6, t. i. az, 
hogy a betegsâg elso tiinetei fell6peset megel6z61eg, hetekkel elobb 
Qgy hideg teii nnpon, fâradsâgos niiinka utân izzadt testtel futetlen 
istâll6ban aludt egy ejjelen ât, s mire reggel felkelt, annyira meg 
volt dermedve, hog}'' marhâit megetetni sem tudta. Egy h^tig âg*y- 
ban fekvo beteg volt es pâr hettel kesobb kezdett bare egyes helye- 
ken megkemânyedui. Anyjât nem ismerte, atyja eg6szs6ges volt, 
58 6ves korâban halt el ; egy testvere el, egâszsâges. Mers6kelt 
alkoholista. A belso szervekben semmi rendellenes elvâltozâs nem 
matathat6 ki. 

A koztakarâ egyes reszein, nagyjâbol r^szarânyosan es pedig 
a k6t vâllcsucsou, a felkarokon, alkarokon mindkât konyokhajlat 
kivetelevel a keztoiziiletig, tovâbbâ az inguinalis tâjak kihagyâsâval 
a czombokon, alszârakon korciskorul s a hât, mellkas âs hasfal leg- 
nngyobb reszen a bor eles hatârokon belul sajâtsâgosan elvâltozott; 
foliilote sima, feszes, tapintata helyenkent csak g3'^engen infiltrâlt, 
de a bântalmazott teriiletek legnagyobb râszân majdnem porezke- 
meiiy, rânczokba nem szpdheto. Ut6bbi sajâtsâga legszembetundbb 
az iziiletok felelt es ott, a hol a bor, mikent az alszâr 6s alkar 
also răszebon es a lâbfejen, esontokon, inakon fekszik. A k6ros 
reszJetok hatâsa helyenkent olyan eles es kem^ny, hogy centripe- 
talis irânyu tapintâsnâl azt a bonyomâst kolti, mintha egy ruganyos 
kartonlap szelet tapogatn6k. 



Digitized by VjOOQIC 



JEG Yz6k0n YVfîK . 203 

Nevezett teriiletek borenek szîne âltalâban voroses, helyenkânt 
lilâs, szederjes vagy halvâny sârgâs, viaszszînu es feiiyu vagy v^giil 
barnâsan pigmentâlt. A bBteg reszek felszîne a vâllcsucsokon, a 
hason ăs a jobb lapoczka tâjon kissâ a kornyezâ bor niveauja f616 
emelkedik, vagyis raegvastagodott, mâshol ellenkezoleg kiss6 be- 
siippedt. 

Lâtszolag ep teriiletek az eg^sz fej, arcz es nyak bore, a 
konyok hajlatok, tenyerek, k6z lijjak, a jobb olekranon, mindkăt 
patella kornyeke es a terdhajlatok, a talpak kiilso r6sze, az alhas 
6s a bal mellkasfel egy r6sze, a ket hânaljârok es a mellkas mellso 
oldalânak felso fele, a farpofâk egy resze, v6gul egyes sâvok a 
lapoczkâk tâjân es a hat tobbi resz^n. Azok az 6p teriiletek, melyek 
beteg reszek koze ekelâdtek, îgy pi. egy sâv a hâton s a k6t 
konyokhajlat, kisse szederjes szînben tiinnek fel es j61 lâthat6 tâgult 
venâkat tartalmaznak. 

Spontan fâjdalma a betegnek csak ket kâzt6iziilete felett 6s 
mindket talpâban van. Ezeken kiviil csak vâgtagjai mozgatâsa okoz 
ueki fâjdalmakat az iziileteket fedo borben. 

A vizsgâlo kez a beteg teriileteket valamivel hidegebbnek arzi, 
mint a kornyezo âp bort. 

A tapintâsi erzekenyseg a megtâraadott reszeken âltalâban 
vâltozatlan 6s csak a ket boka- es kâzt6iziilet tâjân, valamint a 
talpon csokkent, mint a hol a bor legerosebben fesziil. 

Jelenleg a makk es praeputium bore szinten megkemânyedett, 
utobbi nyilâsa megszukult anuyira, hogy fel nem huzhat6 ; al61a 
pedig genyes vâlad6k iiriil. Inguinalis mirigyei multiplex m6don 
beszurddottek, minelfogva lehetetlen egyelore eldonteni, hogy a 
genitaliâk nevezett reszen szinten sclerodermia avagy syphilises 
scleroma fejlodik-e. 

2. Kozma Moisze 45 6ves gk. vârhelyi (Huuyadm.) szulet6su, 
pauesenesdi nos foldmives f. e. okt. 15-6n jott be klinikânkra. 
Sziilei elotte ismeretlen betegsegben haltak el, egy testvâre es k^t 
gyermeke el, egeszseges. Syphilises nem volt, alkoholt mersekelten 
fogyasztott. 

2—3 6yve\ ezelott a jobb boka-tâj mellso felen a b6r kissă 
megduzzadt, de nem fâjt : majd a mâsik lâb ugyanazon resze kez- 
dett megduzzadni, kesobb, kiilonosen melegben, kisse viszketett, 
fâjt es megkemenyedett a bor, mikozben folyton terjedt a baj, mîg 
ezelott egy evvel mar az alszârak tove is megkemenyedett. Jelenleg 
a legerosebb hajlitâsnâl, vagy feszitesnel sincsenek fâjdalmai. 

Kozeptermetu, joi fejlett es tâplâlt egyen bokatâjain koroskorul 
a lâbfejekre râterjedoleg sima, feszes, fenyes es igen kemeny tapin- 
tatu a bor. A talpak, valamint a lâbfej szelen 1 — 2 harânt ujjnyi 
teriilet teljesen ep es elesen hatârolt. Mindk6t alszâr als6 k6thar- 
madât szinten sima, fenylo, feszes, vekony, de nem ep olyan ke- 

13* 



Digitized by VjOOQIC 



204 jegyz6k0nyvek. 

mâny bâr fedi. A bântalom hatâra felfelâ a t^rdiziilet alatt 3 i 

harântujjnyira van, de annyira elmos6dott, hogy a kemânyedett b^r 
szinte ăszrevâtlenul megy ât az egâszs^gesbe. Az alszârakon a bor 
vâkonysâga folytân a venâk igen j61 âttuimek, mig a bokâk korQl, 
a hol a b6r a le^kemânyebb 6s legvastagabb, a felhâm repedezett 
6s fâlig levâlt szarulemezekt61 boritott. A jobb czomb mellsâ olda— 
lânak kcizepen egy ujjnyi szâles hâromâgu vonal alakjâban, a harS 
bal oldalân pedig egy koronânyi kerek foit helyân szinten megke- 
menyedett a bor. Ut6bbi toriilet barnâs-voroseseu pigmentâlt. A b^r 
6rz6kenysâge csokkent ezen a helyen, valamint a kăt boka kiilso 
als6 r^szân. 

A kât esetet kiilonben Marschalk6 tanâr szovettanilag is fel- 
dolgozza âs nenisokâra kozolni fogja, a mikor is erdemiik szeriiit 
val6 meltatâsban lesz resziik. 

2. Steiner PXl dr: Veseszurâs operdlt âs gyogyult esetât mn- 
tatja be. A 28 âves ferfît 1 h6 elott 6jjeli inulatozâs kozben soros 
iJveggel fejbe vâgtâk s bal lumbalis tâjân megszurtâk. A mentâk 
a beteget azounal ejjel 8 orakor szâllîtottâk be a sebeszeti klini- 
kâra. Felvâtelkor a kisse coUabâlt beteg eszmăleten van, a s6rul6s 
hely^re lokalizâlt fâjdalmakr61 panaszkodik, ârverese szapora, kis 
hnllâmii, perczenk6nt 104; hâmerseke 36-8o; i^gzese perczenkânt 
84. A bal lumbalis tâjon 3 cm. szâles, ^g cra.-re tâtong6 ales sz^lu 
szurt seb. Betegnek nyugalmat 6s jăgt6ml6t rendeliink. Reggelre a 
betegnel cros haematuria jelentkezik, a mely dălig meg ket izben 
ismetlodott, a beteg eollapsusa novekedett ; pulsusa feliiletes, per- 
czenk6nt 132. Tekintve a jelentkezett vârvizelest, a veseserules 
gyanuja bizonyossâgot nyert s îgy a collapsusra 6s az ismetl6d6 
b6s6ges vervizel^sre tekintettel, azonnal mutetet vâgziink (Makara 
tanâr). A mutet hâts6 lumbalis metsz6sb61 a vese feltârâsâban âllott. 
Ekkor a vese tokjâu âthatol6, a vese hâts6 felszîn6t az als6 polus 
felett kb. 3 cm.-re 6r(5, 1 cm. hosszâ szurt sebet talâltunk, a nie- 
lyet egy katgutvarrattal egyesîtettiink, a ves6t reponâltuk s korâje 
2 gazecsikot helyeztiink, az izom-b(5rsebet szukîtettiik s nyitvakeze- 
lest vegeztiink. 

A mutet utâni elso 12 6râban iiritett vizclet mâg v6res volt, 
azutân a vizei et mar tiszta, a melyben keves polynuklearis leuko- 
cyta, VjVoo feherje volt, de vesealaJcelemeket nem taldltunk. A 3. 
napon mar csak V4V00 ^ehârje volt a vizeletben, a 4. nap a vizelet 
ugy mennyisogileg, mint alakilag teljesen normalis volt. Igy tehât 
a betegnâl sem traumâs nephritist, sem polyuriât nem 6szleltiink. 
A sebet nyitva kezeltijk, naponta kotoztiik s jelenleg mar csak kis 
sarjadz6, tiszta sebe van. 

Ezek utăn el(5ad6 a veses6rul6sek aetiologiâjâr61 s tiinettanâr61 
szol, kiomoli, hosry a nyîlt vososerulesek ritkâk, az irodalomban 
eddig ajig GO eset ismeretes. A tovâbbiakbau ktirvoualozza a se- 



Digitized by VjOOQIC 



jegyzOkOnyvek. 205 

b^szi beavatkozâs javallatait 6s felhîvja a figyelmet a konservativ 
eljârâsra. 

3. Steiner PXl dr. Medicinalis higanymergezes kât stilyos esetet 
rautatja be. Az egyik esetben mâsutt alkalmazott antilueses 9 iiijectio 
utan az egăsz jobb pofafelre, mandolâra, szâjpadîvre, szâjfeii^kre s 
a jobb nyelvfelre terjedo buzos lepedekes fek^ly jelentkezett szâj- 
zârral. A beteg a kezel^si ido alatt szâj- fogtoilettet nem vegzett. 
A mâsik esetben phlegmones alszâron s lâbon kell6 feltârâs utan 
alkalmazott sârga higanykeny6csos kotesek utaa mutatkozott akiit 
higanymârgez6s (szapora, feluletes erver6s, profus kolikâs hasme- 
nâsek) sulyos stomatitis ulcerosa, a mely a jobb pofafelre, szâjpadra, 
gingivâra kiterjedt âs az als6 âllkapocs reszleges elhalâsâra vezetett. 

Hozzâszol' Marschalk6 Tam^s, Veress Ferencz, Papp Ern6. 

4. FiîLEGYflAzi Erk6 : Daganatkăpzodessel târsult reszleges 
6riâsnov6s esete. (L. Ertesîto 157 — 167 1.) Hozzâszol : Elper AladXr. 

5. Kanitz Hionrik dr. psoriasis vvlgaris esetet rautatja be, 
melynek kiilonosebb erdekess^ge abban rejlik, hogy a psoriasisos 
elvâltozâsok egy a hasrâl a konyokre transplantâlt borben leptek 
fel. Az eset a psoriasis pathogenesise tekinteteben nyujt ertekesît- 
heto adatokat. 

Peterfi Tjbor eloadâsa: „Szovettani k^szîtmenyek tomegcs 
eltevesenek egy uj modjârâl." 

XVIII. szakul6s 1907. âvi november 9-6n 

Eliicik : UdrXnszky LXszl^. 
Jegyzo : KoNRiui Daniel. 

1. PuRjEsz ZsiGMOND tnr. melluri âlk^pletben szenvedo betoget 
mutat be kiterjedt thrombosisokkal, de oedema nelkul. 

3. Stelner Pal dr: Freyer szerint operâlt transuesicalis pros- 
tatektomia gyogyult esete, A prostata tultenges sebâszi gyogykeze- 
lese azota haladt uagy lepăsekkel elore, a miota megdolt a LAN^J0I8 
— GuYON-fele tan, a mely szerint a prostata hypertrophia az egesz 
uropoetikus apparatus megbetegedesenek, a prostatisQiusnak resz- 
jelcnsege, a miota nem fogadjuk el, hogy minden prostatahyper- 
trophiâs beteg arteriosklerosisos. Bar ma sem âll elottiink tisztân a 
kerdes, mi^rt teng tul a diilmirigy oly gyakran az oregkorban, bar 
a szâmos felmeriilt magyarâzat inkâbb k6roktani elmelkedâs, mint 
positiv eszlelesokbol Icszurodott teny, bar sem a HARRisox-felo 
munkahypertrophia, som a CiECHAxowsKi-fele lobos elmâlet nem 
tudott magânak az aetiologiâban maradandâ helyet biztosltani, megis 
a prostatatultengâs therapiâjâban nagy a haladâs. A prostata tulten- 
gest hel^^beli elsodleges megbeteged^snek fogjuk fel s mi6ta e tan 
elterjedt, az operativ m6dszerek eg6sz sorozata tort el6. A palliativ 



Digitized by VjOOQIC 



206 jegyzOkOnyvek. 

methodusokrâl, a katheterez6srol, az ujabban ajânlott RoNTGEN-keze- 
l^srâl nem 6hajtok most sz61ni, hanem rovideu erinteni akarom a 
radikalis beavatkozâsokat, a raelyeket czâlszeruen kozvetett es koz- 
vetlen miitâti m6dszerek csoportjâba oszthatunk. 

I. Kozvetett muteti mddszerelc: 1. Bjer ajâulatâra a prostata- 
tulteng6s visszafejlodâsere mindket oldali aa. iliacae int. lekotesât 
y6gezi6k. A mutat elve analog* azon tapasztalattal, hogy az art. uto- 
rina lekotăse utân uterusmyomâk kisebbedes6t eszleltek. Ezen mu- 
tetet BiER 1893-baii ajânlotta s ueg}^ evvel kesobb a sebeszcongres- 
suson maga Bier ajânlotta e mut6t elhagyâsât. Az irodalomban 
ismert 15 ilyen n)6don operâlt eset kozul 4 halâllal vegzodott, csak 
8-nâl âllott be k6tes jellegu javiilâs, i'igy, hogy o muteti m6dszer 
felett mar napirendre tertek. 2. Sexualis mfitctek. K castratiot Ramm 
6s White ajânlottâk 1893-ban; teny az, hogy o mutettcil tobbeii 
arânylag j6 eredmenyt tapasztaltak, de megis, tekintve, hogy cson- 
kit6 mut^t, nia mar teret vesztette, bar eziist, arany, gipsz, gummi, 
celluloid, selyem vagy paraffinprothesisekkel u. n. moralis testiculii- 
sokkal kiizdottek a mut^ttel gyakran jâr6 lelki depressiâk ellen. A 
castrati6t p6tl6 IsNARDi-fele ductus deferens-resecti6, az Albarkan- 
fele angioneurektomia, a MEARs-fele funiculus-âtmetszes letuntek ; 
m6g a ductus-deferens resecti6t vegzik itt-ott elvetve s meg az 
utols6 nâmet sebeszcongressuson ajânlotta is czt Rovsing 90 esete 
alapjân, a melyek 600;'o gyogyulâssal jârtak. 3. Siiprapiihicus hâlyag- 
sipoly cystopexiâval. E mutetet Goldmann ajânlotta s Rovsing- bau 
buzg6 kovet6re akadt ; âltalânos elterjed^se nincs. 

II. Kozvetlen mutai modszerek : 1 . BoxTiNi-fele galvanokaus- 
tikus modszer^ a mely a MERCiER-fele methodus tokeletesîtesebeu âll. 
BoTTiNi 1877-ben, majd 1885-ben szâmolt be galvanokauterjevel 
elărt eredmenyerol s azok biztatâk is voltak, Horwitz, Fueudenbkrg, 
K^MMELL s mâsok kedvez6 eredmenyei, a melyek 5 — 6^/q operatios 
halâlr61 6s 60 — 80% javulâs- es gy6gyulâsr61 szâmolnak be, csak- 
hamar nagy elterjed^st biztosîtottak e mut^tnek. A mutet sikere a 
kello mâlys^gu incisi6k alkalmazâsâtol, az esetek helyes megvâlo- 
gatâsat61 fiigg, kivitele specialis technikât kovetel s innen ered, hogy 
csakhamar jelentkeztek a balsikerek, a melyekbol Boufleur 1902-ben 
egâsz bunlajstromot âllitott egybe. 2. Prosiatektomia. E mutet a 
tultengett diilmirigy reszleges vagy teljes eltâvolîtâsât tuzi ki czelul. 
Megkis6rlettek ezt per vias naturales, a hugycsovon ât eltâvolitani, 
majd a legkiilonbozobb behatolâs, mint infrapubica, sacralis, sot 
transanorectalis behatolâs utjân igyekeztek megkozelîteni keves ered- 
mânynyel. A prostatektomia mutete azota terjedt, miota a mutok 
nem prostatakiirtâst, hanem tokon beluli enucleatiot vegeznek. Mâr 
Goodfellow vegzett rendszeres intracapsularis enucleatiot perinealis 
uton 1891-ben, Fdller pedig 1895-ben transvesicahsan. Ez ido 6ta 
âlland6an vita târgya a prostatektomia kerdese, egyfclol annak jogo- 



Digitized by VjOOQIC 



jegyzOkOnyvek. 207 

sultsâga, niâsfolol a beavatkozâs idopontjăuak niegvălasztâsa, niajd 
a behatolâs utja kepeztek a târg'yalâsok sulypontjăt. A briixellesi 
nemzetkozi, a nemet sebeszcoiigressnsok âllaiidoan szonyeg'eii tartjâk 
a kerdest s bizouysâgâul szolgâlnak annak, hogy meimyire iieni 
âllja mar meg helyet GuY(»N-iiak 1888-ban, tehât ineg nem is 20 ev 
elott iiyilvâuîtott velenieiiye, hogy a prostatatultengesnok radikalis 
nmtete niiics es uincs is kilâtâs ana, hog'y az radikalisan gyogyit- 
hato legyen. Ma niâr iiem a prostatektoniia jogosultsâga korul Ibrog 
e kerdes, hanem inkâbb a beavatkozâs idoszakât s a behatoJâsi utat 
illetoleg" elten3ek a velenieiiyek. A francziâk ALBARRAN-nal az eliikcin 
a perinealis, az angolok Fjueykk utân a transvesicalis niodszer hîvei. 
A periDcalis niodszer alkalmazâsa s fojlodese kurul foleg CzERNY-nek 
es O. ZucKiiHKANDL-nak vannak ărdemei, mîg a transvesicalis niod- 
szer alapjât Fkfyer vetette meg. Altalâiios szabâlyokat a behatolâs 
lîtjâra felâllîtani neni lehet, csak roviden azt ohajtom kiemelni, hogy 
a perinealis îHat akkor vâlasszuk, ha a prostata tultengett lebenyei 
inkâbb a vegbel fele promineâluak, ha a cystoskoppal koz6plebenyt 
nem âllapîtunk meg. E mutet hâtrânyai: 1. hogy a veghel serulese 
konuyebben eloâllhat, mint a transvesicalis modszer mellett ; 2. hogy 
incontinentia maradhat vissza ; 3. hogy a potentia coeundi szenved ; 
4. utolagos strictura keletkezhetik a hugycsoben. Albarran, a ki 
kizâr61ag e modszert alkalmazza, 73 ilyeii mutate kozul csak 3 
esetet vesztett el, Czerny 32 esetbol 3, Zuckkrkandl 30 esetbol 4 
esetet. Czerny 65'Yo gyogyulâsrol szâmol be. Itt megemlitjiik, hogy 
Rypygier nem vegez teljes prostatakiirtâst, hanem csak prostata- 
resectiot, de itt e modszernel a recidiva veszedelme fenyeget, s6t a 
visszamarad6 reszek tovâbbra is fenntarthatjâk a vizei esi neh^zse- 
geket. 

A transvesicalis behatolâsnak elonye : 1. hogy a technikâja 
egyszerfibb, lâtjuk a h61yagba beboltosul6 daganatot, a diihnirigy 
kivâlasztâsa konnyebb, az urethra posterior, foleg a sphincter jobban 
megkini61het6 s îgy 2. az incontinentia kev^sbbe fenyeget, 3. supra- 
puhicus sipoly nem marad vissza, mîg a perinealis sipoly gyakoribb, 
4. a veghel seriilese s îgy vegbelsipoly keletkezâse elkerulheto, 5. a 
holyag ugy az urethrân, mint a fels6 holyagmetszesen ât j61 drai- 
nezheto, 6 a ductus ejacula^orii sertese konyebben elkerulhet6, mint 
a perinealis uton, 7. a betegok mutat iitâni nap fenjdrhatnak. 

Hâtrânya a mutetnek, hogy kover egyeneknel a prostata ily 
uton valo eltâvolîtâsa nehezsegekbe utkozik. Fkeyer 170 transvesi- 
calis prostatektomiâja kozul 9% halt meg operatios halal kovetkez- 
teben, utolso 36 esete kozul csak egyet vesztett el, pedig 14 betege 
80 even felul volt. Zuckerkandl 30 esete kozul 7 halt meg a mutet 
kovetkeztâben. 

Ezen adatokb61, bar az operatios halal mindket m6dszernel 
megkozelîtoleg egyenlo, kivilâghk, hogy a transvesicahs raethodus 



Digitized by VjOOQIC 



208 jegyzOkOnyvek. 

szâmos elfinyt biztosît a v^gleges gydgyuiks szempontjâbol. A mutet 
r^szleteit esetem kapcsân fogom elmondani, most m^g* azt a kerdest 
vetem fel, mikor avatkozzunk he radikalisan prostata hypertrophia 
esetân ? Ismeretes, hogy a prostata-tulteng^s lefolyâsâban âltalâban 
3 szakot kiilonboztetiink meg : az 1. szak a keletkezâsi periodus 
(p^riode prâraonitoire), mikor a holyag izonizatânak fokozatos nove- 
kedăsevel az akadâlyt le k^pes gyâzni, m6g kompensâlt âllapot van 
jelen ; a 2. szak a megzavart kompensatid szak (p^riode de reten- 
tion), mikor a h61yag izomzata mar el6gtelen az akadâly lekiizde- 
sâre, retenti6 âll be, mely lehet teljes vagy râszleges ; a 3. szak a 
vizeletcsurgdsi szak (păriode d' iiicontinence), mikor is a residuum 
fokozatosan novekszik, a holyagizomereje kimeriilt, a holyag pely- 
hijdt zacsk6vâ lesz, a melyben a residuum nagy s mintegy telt 
ed6nyb61 kicsurog a vizelet az ischuria paradoxa jellegzâ kepâben. 
Ehhez csatlakozik a vizeletintoxicati6 a fels6 hugyutak kovetkez- 
mânyes tâgulâsâval, a vese alterati6jâval. 

A beavatkozâs idopontjâra n^zve roviden adhatom meg* a vâ- 
laszt ; azokban az esetekben, a melyekben aseptikus katheterezessel 
a betegen segîthetiink, nem ajâuljuk mindjârt a mutetet s ugy 
vălem, tulzottan radikalis KuMMEiiL, ki minden estben, ha a beteg 
katheterre van utalva, a radikalis mutetet ajânlja. Itt termâszetesen 
a beteg intelligentiâja s târsadalmi âllâsa is szâmba jon. A korai 
mutat helyett a jdkor vegzendo mutet ajânlando. Az 1. szakban 
nem fogunk a betegnek mutetet ajânlani, a 2. szakbau, ha a ka- 
theterezâs mindig nehezebb lesz, ha ez profus v^rzesekkel jar, ha a 
h61yag sulyos infecti6ja van jelen, ha esetleg kokepzodes van a 
h61yagban. 

Ellenjavalva van a mutet elso sorban veseelegtelenseg esetân, 
nagyfoku gyengesâg, sulyos arteriosklerosis es diffus bronchitis 
esot^n s r6szemr61 osztom Kt5MMELL âllâspontjât erâsen petyhiidt 
h61yag eset6n is, bar Israel ebben nem lat ellenjavallatot. 

Vagul meg megjegyzem, hogy prostatektomianal kivâloan 
alkalmas a BiER-fâle lumbalis analgesia az erz^stelenîtesre, mert 
ezen mâdszerrel a szîv 6s a tiidâ reszerol fenyegoto szovodnienye- 
ket nagyban kisebbîthetjiik. 

A transvesicalis prostatektomia, a melyrol Rotjx, a szellemes 
lausannei seb6sz azt jegyezte meg, hogy nem kell fehiie az oreg- 
kort61, mi6ta e mutettel oly sz^p eredm6nyeket mutat fel a sebeszet, 
kell6 javallat mellett s kellâ idoben vegezve nomcsak a jelennek, 
hanem a jovânek is mutate. 

Esetem egy 75 eves ferfira vonatkozik, a kinel 5 ev elott 
^szapora" vizelâssel kezdâdott baja ; 5 het el6tt rosszabbodott âlla- 
pota, midon is hirtelen vizeletrekedes miatt orvos, majd mâsnap 
baba csapolta meg. Az6ta vizelete csak cseppekben tirul, neha 
vizeletcsurgfâsa is van, a vizelâiiveget âlland6an magânâl kenytelen 



Digitized by VjOOQIC 



jeoyzOkOnyvek. 209 

tartani. Nappal iiegyed6rânkâiit, âjjel 15 20-szor kell vizelnie s 
mint mondja, „kinjâban a falat râg-ta". Megvizsgâlva a beteget, azt 
talâljuk, hogy a prostata per rectnm vizsgâlatnâl diffuse megna- 
gyobbodott, nyomâsra kiss^ ârzăkeny ; a bal lebeny valamivel na- 
gyobb a jobbnâl. A hugycso 20. sz. Charrierenek âtjârhato, a hâlyag- 
Dyakon ugrâssal vezetheto tovâbb a katheter. Cystoskopos vizsgâ- 
lalnâl azt talâJoin, hog}^ a h61yag nagy fokban trabecularis, belovelt, 
az ureternyllâsok resalakuak, a fundus erosebben gerendâzott. A 
prostata kozeps6 lebenye kismogyor6nyi s a h61yagba beboltosul, 
ugyszint^n bar kisebb fokban a bal lebeny is. A residualis vizelet 
200 gm.; a vizelet zavaros, positiv genyreacti6val, szâmos nyâlka- 
czafattal, vesealakelemeket benne uem talâltunk. A beteguek ezeu- 
kîviil 10 ev 6ta fennâll6 jobb oldali hydrokele-jo s a bal orr-szâr- 
iiyân 3 6v 6ta babnyi râkos csom6ja van. Tekintve a beteg fent 
leîrt âllapotât, 1907 okt6ber 12-6u vegeztem Makara tanâr ur meg- 
bizâsâb61 a mutetet, a roely Fkeykr szerinti transvesiealis prostatek- 
tomiâbol âllott. A h61yagot 200 em^ b6rvîzzel Nelatonkatheteren ât 
megtoltjiik s a kathetert helyt hagyjuk. Magas hdlyagmetsz^s. A 
prostata feletti nyâlkahârtyât kessol metszein ât s tompân ujjamuml 
a hugycso megkîmeles6vel kivâlasztom el6szor a prostata jobb lebe- 
uyet a k()zâplebeuynyel egyiitt, azutân a ballebenyt. V6rzâs mini- 
niâlis. A li61yiîgsebet ketretegu varrattal teljesen zâroni, a hasfal 
sebet szukîtem, a cavum praevcsicalebe kis jodoform-gazecsîkot 
vezetek. ÂUando 16. sz. Nelatonkatheter. 

Az eltavolîtott prostata 20 gm. sulyu, Icbenyzett, 5^2 cm. 
szeles, 8 cm. hosszu (antero post. irânyban) kis mogyoronyi kozâp- 
lebenynyel. A korszovettani vizsgâlat kevert mirigyes es rostos- 
izmos tulteng^st idult lobos âlîapottal derîtett ki. (Buday tanâr.) 

A lefolyâs teljesen zavartalan volt. 3 orânkânt holyagmosâst 
vegeztem b6rvîzzel, hogy a katheter eldugulâsât meggâtoljam. A 
beteget mut^t utâni nap mar kiijltettiik az âgyb61, harmadnap mar 
fennjârt. 5-ik nap az âllando kathetert eltâvolltom, a beteg ez idâtol 
kezdve spontan vi/el 4 — 5 orânkent, az egy szerro iiritett vizelet- 
meniiyisego 200 — 250 gm., residuum nincs. Idonk^nt holyagmosâst 
vegziink. A betcîgnel tehât a vizeleskiiirîtesi panaszok megszuntek 
sez esetben trr»: svesicalis prostalektomiâval teljes gy6gyulâst ertiink el. 

3. Dr. Blumenf".lt> SXndor egy halâlos kimenetelu tud<5v^r- 
zes eseterol referai es mutat be ez esetbol korboncztani praepera- 
tumot. A jobb tiido also lebeuyenek partialis horgtâgnlata, melynek 
kornyezetâben ket kis czafatos falu barlangocska van es czek egyi- 
kebol tortent a sulyos, halâlhoz vezeto tudoverz^s. Az eset ritka- 
sâgânak illnstrâlâsâra felhozza, hogy egyâltalân nagyon kev(§s lotalis 
kimenetelu haemoptoet eszlelnek. Igy Woi,ff 1200 haemoptoes 
kcizul 4, Stkioker 900 kozul 3, Winsch 200 kozul 1 esetben lâtott 
halâlos kimenetelu tiid6v6rz6st. 



Digitized by VjOOQIC 



210 JEGYZ6kONYV£K. 

4. Dr.V^rtes OszkXr: A forro legk'ezeUsrol a qynaekologidhan. 
BiER-nok a gyuUadâs korul kovetondO egesz g-yâgyeljârâsa e term^- 
szet luunkâjânak, azaz a ^yulladâsok alkalinâval a szervezetben 
vegbomeno elvâltozâsoknak tanulmânyozâsâu, utânzâsân epul fel. 
BiER tanât, melyet megtoromtojo leo^eloszor a szorosabb 6rtelembeii 
vett scbeszi bântalmak g-y6o;*ykezeles6ben alkalmazott âs pr6bâlt ki, 
PoLAxo vezette be a gynaekologiâba, ki chronikus medencze izzad- 
niânyoknak forro loveg'ovel val6 felszîvodâsât igyekezett elenii. 

A k(ivetkoz6kben a forr6 leveg^Ovel eloidezett aktiv verbos^g- 
nek gyogyhatâsârol kîvâiiok beszâniolni, melyet 53 esetben alkal- 
maztunk klinikâukon, oly czâlbol, hogy a gyulladâs tennekeit fel- 
sziv6dâsra birjuk. 

A forr6 legkezeles akkor lep jog-âba, midoii a gyulladâsi folya- 
mat, az exsudatio niâr megszunt es a regeiieratio kezdodik. A rege- 
iieratio egyr^szt az izzadmâny folszîvodâsâban, mâsreszt fîatal kot6- 
szovet letrehozâsâban âll ; mindkett6t az aktiv hyperaemia elâsegîti. 

Klinikânkon az Eschbaum szerkesztette BiER-făle szekr^ny vau 
hasznâlatban, melylyel enormis hâfokokat bîr el a boteg. A forro 
levogouek a tobbi szorzo âltal hangsulyozott fâjdaloincsillapît.6 ha- 
tâsât mi is majd mindeii esetiinkben tapasztaltuk. 

22 oly esetiink volt, hol kisebb-nagyobb izzadmânyt talâltunk 
a m6h korul parametri ti kns vagy intraperitoneâlis elhelyezod^ssel : 
ezek a legtobb esetben kedvez(5eii befolyâsoltattak, amennyiben leg- 
tobbszor — legalâbb a tapintâsi lelet alapjân — restitutio ad integ- 
ram âllott be, avagy kotegek, illetve jelent6ktelen resistentia hâtra- 
hagyâsâval fejez6dott be a folyamat. Csak 4 esetben maradtak 
vissza adnextumorok, avagy megvastagodott adnexumok ; tehât hol 
az adnexumok is bele vannak vonva a gyulladâsba, ott restitutio ad 
integrum nem szokott bekovetkezni, vagyis exsudatumokra erelye- 
sebben hat a forr6 levego, mint adnextumorokra. 

Az adnextumor tiszta kepet 14 kezelesro keriilt eset mutatja. 
Ezek legtobbjânel az eredmeny az, hogy a tumor kisebbedett, vagy 
mozgâkonyabbâ vait, minek.az a magyarâzata, hogy a fiiggelekek 
falâban vagy az a koruli izzadmâny felsziv6dik, a n^lkul azonban, 
hogy a tubazsâk vagy petefeszektâlyog benn6ke valami lenyegesen 
befolyâsoltatnek. Ily kepletok csak operativ uton tâvolîthatâk el. 

Az izzadmânyokra gyakorolt kedvezo hatâsbâl 6s az adnex- 
tumorokra valo arânylag csekâly befolyâsb61 ket ârtekes haszna 
kovetkezik a forr6 legkezelesnek : egyik a finomabb diagnosis meg- 
âllapltâsa, mâsik a niutetre valo elokeszîtes. 

A forr6 legkezoles niegkczdese elott enyhebb felszivo kezelest 
szoktunk vegezui Priessnitz es lassan emelkedo homerseku hiivelyob- 
lîtesek alakjâban, nehogy a forro leg eloidezle hatalraas aktiv 
hyperaemiâval a m^g talan kialvoban levo gyulladâst fellobbantsuk 



Digitized by VjOOQIC 



jeqyzOkOnyvek. 211 

s ha ezckre nona mutatkozik reactio magasabb ho'mersekek vag'y 
erzekenys6g alakjâban, kezdjiik meg* a forro legkezelest. 

Valaniiiit an egy hatâr, melyeri inuen a forro legkezoles âr- 
tnlmas, ugy a nagyoii kesore halasztott kezelessel sem eruiik czelt, 
niinthogy egeszen regi folyauiatoki^a ugyszolvân hatâstalaii a forro 
levego. Ermck magyarâzatat abbaii kell keresuiiiik, hogy a forro- 
leg-kezelâssel novolt hyperaemia sokkal jobban megbirkozik a lob- 
termekekkel, mint az a fokii hyperaemia, melyet a szervezet teremt 
onmagânak ; de minei tobb ido tehk el a gyuliadâs lezajlâsâtol szâ- 
mitva, annâl szegenyebb lesz az ujdonkepzett szovet vererekben, 
anual uedv- es sejtszegeuyebb lesz az a szovet, mely hovatovâbb 
teljesen heges, rostos kotoszovette^ azaz hegge alakul ât, mely pedig 
felszlvodâsra kepteleu. 

Xemelyek oly parametralis izzadmânyok ellen, mclyek hosszas 
ideig magas lâzakkal jârnak, melyekben tehât gennyet supponâluak, 
a geunyedes siettetese czeljâbol forrâleget alkalmaznak. 

Ilyeu esetekben a forrolegkezelest perhorreskâljuk, mert a 
^ennygocz belettirhet holyagba, hasiircgbe es mert beavatkozâsunk- 
kal a nagyfokii hyperaemiâval esetleg geniiyes gyuUadâst idezhetiink 
elo ott, hol talan a termeszet gyogyereje folytân a serofibrinosus 
gyulladâsnâl megâllott volna a folyamat. 

Neha a no panaszai a nemzoszervek sphaerâjâra vonatkoznak, 
holott objectiv elterest a vizsgâlatnâl nem kapunk; ha ilyenkor az 
anamnesis lezajlott lobos folyamatra utal, megkîserlendonek tartjuk 
a forrolegkezelest, abbol indulva ki, hogy egy lefolyt pelveoperi- 
tonitis chronika adhaesiva fînom, p6khâi6szeru osszenovesekben 
âllanak, melyek tapinto erzekiink elott rejtve raaradnak, de a me- 
lyek a forr6 levegovel esetleg (;îltQnlethet6k. 

10-szer csonkexsndatumok felszivodâsâra, 3-szor Alexander- 
Adams mutetje utân a sebvonal menţin mntâtkoz6 infiltraţia eltiin- 
tetesere j6 eredm6nynyel alkalmaztuk a forr61egkezelest. 

Egy esetben hysteriânâl teljesen hatâstalan volt. 

Tapasztalatainkat a forrolegkezelesro v^onatkoz61ag tehât a 
kovelkezâkben osszegezhetjiik : 

1. A forrolegkezeles egyike a leghatalmasabb gyogyeljârâ- 
soknak a conservativ gynaekologiâban, ugy, hogy egy nogyâgyâ- 
szati klinikân vagy korhâzban şem nelkiilozhetâ. 

2. Legfeltiinobb a hatasa a medenczebeli kcitoszoveti, illetve 
sav6shârtyaizzadmânyokra ; sokkal kisebb a mâhfiiggelekek lobos 
bântalmaira. 

3. Legalâbb syraptomatice, fâjdalomcsillapîtâs czeljâb61 meg- 
klserlendo, meg ha normalis genitâlis leletet kapunk is, fâleg, ha 
lezajlott gyuliadâs utân âllanak fenn a panaszok. 

4. Javalva van meg csonkexsudâtumok felszîvodăsânak el6- 
seffltesere. 



Digitized by VjOOQIC 



212 jegyzOkOnyvbk. 

5. Az adnextumorok korul 16v6 izzadmâny felszîv6dâsa âltal 
a finomabb diagnosis megâllapîtâsâra 6s az adnextumoroknak a 
mutetekre val6 elokâszîtesâre kivâl6an alkalmas. 

6. Csak friss folyamatokra fejti ki erelyes folsziv6 hatâsât, 
miiî61 r6gibb a folyamat, annâl hatâstalanabb a forr61âgkezel4s. 

7. Peltelele a kezelesnek a teljesen normâlis h6m6rs6k es 
6rzeketlensâg a vizsgâlatkor ; a lâz 6s 6rz6kenyseg absolute ellen- 
javalja a forr61egkezel68t ; a legkisebb hâemelkedes is rogtoni be- 
szuntetăsât paranesolja. 

Az elâadâs eg6sz terjedelmeben megjeleut az „Orvosi Hetilap" 
44. es 45. szâmâban. 

Hozzâsz6l: Akontz KXroly, Elfbr x\LADiR, Szab6 D^nks. 
5. Kknyerbs BjllLzh eloadâsa : A drezdai kongresszusroL 

XIX. szakUlâs 1907. 6vl nov. 16-ân. 

Elliok : PORJESZ ZsiGMOND. 

Jegyzo : KonrXdi DiNiEfw 

1. Dr. Veszpr^mi bemutatja Ggy ujszulottuek, a ki 3»/* napig 
61t, uyaki szermt, a oielyek egy arânylag ritkân el6fordul6 fejlo- 
desi hibât niutatnak. Ugyanis a bârzsing fels6 resze vakou vegzodo, 
az als6 râsztol elkulonult tasakot kâpez, mig az also resz kozieke- 
dik a gegâvel egy iiyllâsoii ât, a mely a g^gQ hâts6 falân a bifur- 
catl6 folott van. 

Bemutat tovâbbâ egy heveiiy hashârtya gyuUadâs miatt elhalt 
elmebetegtâl szârmazo vastagbel keszîtmeuyt, a melyen chronicus 
fekâly talâlhato, kozepeii âtfurodâssal. A bâlben ezen a helyen tobb 
idegen testet, kozottuk kavicsot, szîjdarabot, oszi baraczk niag^vat 
stb. lehetett talâlni. Az âtfur6dâst a baraczkmag igen hegyes vege 
okozhatta, mert ez volt er6sebbeu beâkelve a fekâly alapjân. 

2. Dk. Kanitz Henrik a syphilis atoxijlos kezdeserol tart elo- 
addsL Az eloadd a kolozsvâri egyetemi b6rklinika 51 betegen pro- 
bâlta ki az atoxyl hatâsât a syphilisnel es vizsgâlatainak ered- 
menyek^peu a kovetkezo tapasztalatokat kozli : 1. Az atoxyl kife- 
jezetten hat a syphilis legkiilonbozâbb nyilvâiiulâsaira. Primari us, 
socundariiis es tertiarius elvâltozâsok âltalânos atoxylos kura hatăsa 
alatt eltiintethetok. 2. Az atoxylnak hatâsa âltalâban veve a beteg- 
seg idâszakai szerint kiilonbozâ. Legbiztosabb 6s legerelyesebb a 
hatâs a harmadlagos stadiumban, melynek productumai — legalâbb 
a mi a bor âs nyâlkahârtya syphilideket illeti — majdnem miiidig 
gyorsau gy6gyulnak. Sokkal kevesbb^ megbîzhat6 a keszitm^ny 
hatâsa a korai, azaz a primarius es secundarius idoszakban, melynek 
liinetei nem mindig bîrhatâk elmulâsra. 3. Feltuuo az atoxylnak 
gyors 6s kedvezo hatâsa lues maligna praecox eseteiben. 4. Rossz- 



Digitized by VjOOQIC 



jboyz^kOntvbk. 213 

iodulatu syphilisnâl 6s a lues harmadlagos elvâltozâsainâl az atoxyl 
hatâsossâga dolgâban vetekedik a kâaesdvel, ellenben a sclerosi- 
sokra âs a mâsodlagos tiinetekre val6 hatâsâban mogotte marad a 
higanynak. 5. Secundarius lues eseteiben — mâg ha azok kifejezetten 

âltak is a kezelesre — az atoxyl hatăsa nem tart6s. Sok eset- 
b mar rovid idovel a kezel^s utân recidivâk jelentkeziiek. 6. A 
lokalis atoxylos kezel6s ken6cs, tapasz vagy ecsetel^s alakjâban 
esak a tertiarius tunetekn61 âs a szâjnyâlkahărtya elvâltozâsainâl jâr 
kszonnal. Sclerosisoknâl a lokalis atox^'los kezel6s uem gyorsîtja 
^^JW'^l^s menetât. 7. A lueses nyâlkahârtya elvâltozâsok âlta- 

M 6p ugy elmulaszthat6k, mint a koztakar6 syphilidjei. 8. Az 
atoxyl hasznâlata kozben enyh6bb vagy sulyosabb mârgezâsi tiine- 
lek jeleatkezhetnek, melyek a szer alkalmazâsânâl nagy 6vatossâgra 
intenek. 

Az eloadâs eg6sz terjedelemben az „Orvosi Hetilap" 49 — 51. 
szâmâban jelent meg. 

Hozzâsz61 : Marbchalk6 TamXs, Potoczky Drz86, Elpbr Ala- 

»i8, PURJESZ ZSIGMOND. 

XX. szakUI6s 1907. 6vl november 23-in. 

Elnok: Tqrcsa JiN »8. 
Jegyz6: KoNRiDi DIniel. 

PuRjEsz Zhiqmoxd eloadâsa : „A korai diagnosis jelentosâgârol 
^■[a Calmetie-fâle ophthalmoreactiordl^ (6rtesît6 168—188 lapjain.) 
Hmlete megjelent Gy6gyâszat 48. szâmâban. 



XXI. 8zakul68 1907. 6vi november 30-ân. 

Elnok : UDBixszKV LXszr/). 
Jegyz6 : KonrXdi Daniel. 

1. Vkress Ferencz Sclerema neonatorum halâllal vegzâdott 
6setet referâlja el. A 4 hetes gyermek âlete 17. napjân leit beteg. 
^z also vogtagok fokozatosan megduzzadtak erodeti t^rfogatuk 2 — 8- 
szorosâra, m4g az 61et 4-ik het^ben, mikor âszlelâse alâ keriilt, az 
•^^esz altest 6s az also văgtagok deszkakem^nyseguek, erosen meg- 
^astagodottak, halvâny szînuek voltak s a beteg teriileten helyen- 
^ent koriilîrt borverzesek mutatkoztak. A gyermek eletereje fokoza- 
tosan csokkent, a szîvmukodâs gyengiilt es a halal 6ppen 4 hetes 
•^orâban, betegsege 11. napjân âllott be. 

Vegul szol a bântalom tunettanâr61 es diagnosisârol. Hozzâ- 
^2ol: Mar8chalk6 tauâr. 



Digitized by VjOOQIC 



214 jeoyz6k0nyvek. 

2. ApirHY IstvIn: „A rogzithetosâg âs fosthetosâg, mint ele^ 
tuni ismerteto jelek"" czîmen ărtekezik 6s mikroskopiumi kâszîtme 
nyeket mutat be. 

XXII. szakul6s 1907. 6vi deczember 7-6n. 

Elncik : Turcsa JXnos. 
Jegyz6 : KoNBioi Daniel. 

1. G6th Lajos: „Bels6 elvârzessel fenyegetS petefeszek-peri— 
thelioma hasmetszessel gy6g'yult esete" czîmen ertekezik. (Ertesitc": 
189—195. lapjain. 

2. Dr. Veress Ferencz : Paraffin prothesissel javîtott nyereg"— 
orr esete. 

1900-ban âltalânos feltunest keltett Gersuny' (B6cs) kcizle— 
menye, melyben a vaselinnek h6r ala val6 fecskendezesevel elerfc 
eredmânyeit irta le. Az orvosi vilâg moh6n kapott a felfedezeseix 
es rovid 7 ev alatt sok szâz meg szâz r^szint gy6gyîtâst, răszint 
kozmetikai formajavitâst cz61z6 bâralâfeeskeadez^s tortânt. A vermes 
remenyeket azonban, melyeket az eljârâshoz fuztek, nemsokâra 
oszlatni kezdtâk az idovel nyilvânossâgra jutott keliemetlen inczi- 
densek, s6t v6szes kovetkezm^nyek, melyeket az injeeti6k utân 
iiăha âszleltek. 

Vaselinnek vagy alacsony hofokon olvad6 paraffinnak bor ala 
fecskendese utân ugyanis megtortânt, hogy mar a mutet alatt vagy 
valamivel k6s6bb tudâembolia ăs veres infarctus (Gsell esete), vag-y 
az arteria centralis retinae emboliâja kovetkezt^ben amaurosis, ke- 
sobb lâtâideg sorvadâs (Leiser esete) lâpett fel. Moszkowitz tiidcS- 
emboliât es a vena saphena throm boşi sat irta le, Kofmann (Odessa) 
betege pedig tiidâembolia folytân 24 ora alatt el is halt. Szâmos 
ilyen balsikerhez jârultak meg azok az esetek, melyekben sulyos 
helyi elvâltozâsok vesz61yeztett6k a betegeket. Az orvosok egy resze 
t. i. âttărt a lâgy vaselinrol a kem6ny paraffin hasznâlatâra, de 
ut6bbit 50 — 60 C<*-ra melegîtvo, olvadt âllapotban fecskendezte be 
klilonfele e czălra keszult eszkozok seg61yevel. Az eljârâs kovet- 
kezmânye termâszetesen az volt, hogy a forro 6s hîg paraffin egy- 
felol konn^^en jutott a verâi^amb:i, mâsfelol a befecskendes helyen 
megâgette a szoveteket, bornekrosist vagy sulyos âs idâvel mâg 
fokoz6d6, sot indurâl6d6 oedemâkat hozva lâtre.^ 

Termâszetesen egy ilyen eset is elogendo arra, hogy valakinek 
kedv6t szegje es a tovâbbi kiserletezestol egyszer es mindenkorra 
visszatartsa. Nagy haladâst jelentett tehât ezen a teren az eljârâs- 

1 Gersuny : Cber eine subkutane Prothese Zeitschrift f. Heilkundo. 
1900. I. 

^ L. Lkjars osct^^t Gazette dos hopitaiix 1908. 50. 



Digitized by VjOOQIC 



jbgyz6k0nyvek. 215 

uak olyan m6dosîtasa, hogy olyan paraffinkeverâket hasznâljunk, a 
melynek olvadâsi pontja 40» C.-on felul, esetleg* 50 — 60 fokiiâl van ; 
tovâbbâ, hogy azt ne olvasztott âllapotâban hasznâljuk, mert ezâltal 
a pâczienst ismet az embolia ăs bdrnekrosis veszedelm6nek tennok 
ki, hanem hideg, merev âllapotban egy erre a cz61ra kâszult eros 
csavarfecskendo segelyevel. Ilynemu fecskendât eloszor Broeckaert^ 
majd Onodi^ szerkesztett. Az ilyen modon vegzett mutet a kovet- 
kezo elonyoket nyujlja: 1. Szobahomersekletu paraffint fecskende- 
ztink, tehât a szoveteket meg nem egetjuk, a betegnek fâjdalmakat 
nem igen okozunk. 2. A bor ala vitt paraffin egyszer s minden- 
koira helyân marad, az elert alakjavîtâs tehât âllando. 3. Emboliât 
nem oko:5. Mindezek olyan korulm^nyek, melyek lehetove teszik, 
hogy sziikseg eseten habozâs nâlkul folyamodjunk ehez a mutet- 
hez. EcKSTFJN adataib61, melyek 200 âltala paraffînnal javitott orra 
vonatkoznak, kiderult, hogy az 50 — 58®-nâl olvad6 paraffin alkal- 
mazâsânâl semmi kelk met leii s^g nem fordult elo, mig az alaeso- 
uyabb hofoknâl olvado paraffin befeeskendezesei utân 13 esetben 
aiDaurosis jelentkezett. Leggyakrabban nyeregorr javîtâsânâl veszik 
j^enybe a paraffin alăfecskendest, de alig van szaka az orvos- 
tudomâD^^nak. a hol hasznât ne vettek volna. 

Ennăl a fiatal Ieg6nyn61, a ki harmadlagos syphihsben szen^ 
ved, az orr kozpontja meg csak 7 honappal ezelott siippedt be, 
akkori orrgummâk s a septijm perforatioja kovetkezteben. Klini- 
kânkat nem ezert, hanem szâjâban volt gummâi miatt kereste fel. 
Mid5n fekelyei mar majdncm meggy6gyultak, 6 hâttel ezelâtt hozzâ- 
fogtam az orrhât kiemeles^hez. Onodi eljârâsa szerint es fecsken- 
d6j6vel, melyet itt van szerencsâm bemutatni. A feeskendât el6zetes 
kifozes utân megtoltottem a hozzâmell6kelt es iivegcsovekbe zârt 
kemeny paraffinnal, majd a tu râcsavarâsa utân beszurtam vele az 
orrgyok redobe emelt bore ala s a csavar fordîtâsa âltal kello 
mennyisegu paraffin szalagot juttattara oda, mikozben bal kezem- 
mel helyre nj^omkodtam ^s alakîtottam a keletkez6 daganatot. Nemr 
sokâra a mutet utân ogy kis reactio âllott be, (oedema, kisfoku 
pirossâg) mely 2 3 nap mulva teljesen elmult. Ekkor a jobb orr- 
szârny feletti bemelyedest toltottem ki sikeresen, mîg a baloldali 
megfelelo helyre befecskendezett paraffin a beteg nyugtalankodâsa 
es sîrăsa miatt rossz helyre keriilt s az orr es bal szem kcizotti 
t^ren okozott egy kis, alig feltiino duzzanatot, mlg a kîvânt helyre, 
vagyis az orrszârny feletti mely behuzi3dâs alâ semmi sem keriilt. 
Ettol eltekintve a korrigâlâs, mint lâthatâ, egâsz joi sikeriilt, az 
orrhât kiemelkedett s a betegnek kellemes es sokkal hatârozottabb 
arczelt kolcsonzott. 

Hozzâsz61 : Anka Aurel. 

» La Bolgiquo Medic. 1905. 

« A merev, hidog i)araffin injeoti6k alkalmazâsâr61 Bp. O. U. 1905. 52. 



Digitized by VjOOQIC 



216 jegyz0k6ntvek. 

3. Makaba L. : Radiotherapidval hezelt inoperabilis emlorâk 
esetet mutat be. A 65 eves nâbeteg f. e. januârius vâgân jelentke- 
zett bemutatânâl. Bal emlojâben 20 ev el6tt szoptatâs idejân tâinadt 
geayes gyulladâs utân egy kis osoiii6 maradt vissza. Nâgy ev elc5tt 
a csom6 n6ni kezdett, a bor felette elv6konyodott 6s nem sokâra 
kifek61yesedett. Jelentkez6skor a bal emî6 kuls6-fels<5 negyed^ben 
egy nagy fârfi okolnyi, a mellizmokkal, râszben a raellkassal ossze- 
kapaszkodott râkos daganat mutatkozott, melynek feliilete 10 cm. 
âtmârâju terjedelemben, melyen, kraterszeriien ki volt fekelyesedve. 
A h6naljban, a kules alatt 6s felett megnagyobbodott, râkos mirig-y 
csom6k lâthatok es tapinthatâk. 

A bântalom a gyokeres eltâvolîthatâs hatârât meghaladvân, 
RONTGEN-kezelâst, bels61eg paradi arzenes vizet âs helyi napsuga- 
raztatâst ajânlott a betegnek. 

A RONTGEN-kezelâs januârius 30-ân kezdâdott, âprilis v6geig 
10 naponkent, hărom hânapou ât k^thetenkânt, azontul havonkânt 
t6rt6nt, âgy, hogy eddig 21-szer alkalinaztatott. A radiotherapia, az 
arzenes 6s napfânykezelâssel tâmogatva a nagy fekăly teljes behâmo- 
sodâsât eredm^nyezte. A fekâly terjedelm6t a zsinorszerun kiemel- 
kedâ, râkos szegâly mutatja. Maga a daganat a lefolyt 10 h6nap 
alatt nemcsak nem n5vekedett, s6t inkâbb kisebbnek mutatkozik, 
ugyanez mondhat6 a niirigycsom6kr61. A beteg âltalânos erobeli 
âllapota igen j6, fâjdalmai niucsenek. 

Aki a kifekălyesedett eml6râkosak keserveit ismeri, az teljes 
m^rtâkben meltânyoîni tudja ezen palliativ-gyogymoddal elert ered- 
m6nyt. Nincs itt sz6 gyâgyulâsrol, do igeiiis arr61, hogy sikeriilt a 
râkos fek61yt behâmosodâsra bîrni, a beteget a fekelylyel jâro verze- 
sektol es nedvvesztes^gtol megmenteni âs a daganat fejlodesât meg*- 
âllîtani, a mi mindenesetre figyelemremelt6 eredmeny. 

Legyen szabad ez alkalommal folhîvni a t. sz liosztâîy figyel- 
met a mutetre mâr nem alkalmas, szegenysorsii râkbetegekre, kiket 
a kozeg^szsâgi torv6ny, mint gy6gyîthatatlanokat a k6rhâzi keze- 
lesbâl szinte kizâr, s a kik e miatt betegseguk undort kelto terme- 
szetân^l fogva a legnagyobb szânalomra mâltok. 

A mult 6vi novemberben Budapesten tartott orszâgos râkerte- 
kezlet folrâzta ugy az orvosi, mint a laikus koroket a râkkal szein- 
ben eddig lanusitott kozonyiikbol. Megindult nâlunk is az eszme- 
csere a folott, mikent vegyiik ki râszijnket az osszes kultur- 
nemzeteknel megindîtott râkellenes kUzdelembol. A râk gyogyi- 
tâsa âs gy6gyîthat6sâga felol elhangzott egy6bkent figyelemre 
melto elâadâsok es felszolalâsok legiakâbb annak a m6djât kerest^k, 
mikent lehetne elerni azt, hogy a râkbeteg mutetre idejekorân jeleut- 
kezzek. Nem hiszem, hogy a betegeknok kiosztott figyelmezteto- 
lapok volnânak a helyes ut, tcibbet vârhatunk az orvosok- 6s bâbâk- 
hoz intăzett felhivâstol. De nem errol akarok szolni, hanem azt 



Digitized by VjOOQIC 



jegyzOkOnyvek. 21 7 

tartoni felemlîtendoiiek, hogy az ijgynevezett irioperabilis i'âkbeteg 
sorsa javîtâsâr61 ott sz6 iieni esett, pedig ezen a t6ren leginkâbb 
vegezhetiink arâkelleues kozdelemben tenyleg" gyakorlatilag haszuosat. 

Tobbszor volt alkalma a t. szakosztălyiiak Marschalk6 taaâr 
kliiiikâjârol bemutatott borrâkos betegeken meggyozodui, a radio- 
therapia befolyâsâr61 a râkos kepzodmenyekre, a jelen esot is 
mutatja, hogy az inoperabilis râkbeteg gyogykezelese heril medd6 
teriilet. Nem a RONTGEN-kezelesre helyezem a sulyt, haneni arra, 
hogy igenis vannak modszereink mar ma is, melyekkel a râk fejW- 
deset uâmileg megakaszthatjuk, jelentekeny javulâsokat ât^hetiink el. 
Ide tartoznak az emlîtett m6dszer niellett tân a napsugaras es az 
arzen kezeles is, melylyel atoxyl alakjâban ujabbaii megiiit kîser- 
leteznek. 

Szovai nem helyes az az âllâspont, niely szeriut a i'âkkâl 
szemben egyediili fegyveriink a kes, s a hol ezt nem alkalmâz- 
hatjuk, ott hagyjuk a betegeket elpusztulni segitseg nelkul. Meg 
kell 6s nieg fogjuk talâlni a râk gyogy szeret ha a kiizdelmet a 
siker romenyevel es nom resignatioval vessziik fol. De a siker 
eleresehez sziiksegesnek tartom a râkos osztâlyok letesîtesât modern 
ertelemben. Ne siralomhâzak legyenek azok, hanem gyogyîtâsrro 
torekvo intezetek, melyekben jelesen kepzett orvosok, diaetâs, phy- 
sikai es gy6gyszeres modszereinket teljes mârtekbeu kihaszuâljâk 
a râkosak szenvedeseinek enyhîtesere. 

4. Pktkrfi Tibok: ^Uvegjdzes czeruzăraV czîmen ertekezik 
es bemutatja az âltala eloâllitott kevereket. A kever6k hasznâlat 
elott felrâzand6, s ecset, itat6spapiros szelet, vagy iiveglemez segît- 
seg^vel el5zetesen meg nem tisztîtott uvegedenyekre (târgylemez, 
iivegek stb.) felkenheto, hol pâr percz alatt megszârad s akkor reâ 
czeruzâvaJ, vagy szînes crayonokkal irhat6. Az îrâs folyad6kokban 
csak igen hosszas (2 — 3 napos) âllâs mellett fakul ki. Ha mara- 
dand6 czeruzajelzâst akarunk, az îrâst GuNXHEu-WAGNER-făle Fixatif- 
val vonhatjuk be s akkor az irâs semmifele folyadâkban le nem 
oldâdik. A keverâkre iivegtintâval is îrhatni. 

Ajânlja kevereket az iivegtenta helyebe mikroskopiumi k^szit^ 
menyekre, valamint minden oly esetben, midân iivegre jelezni aka- 
runk (kâszitmenyek kezelesâuel, vegytani dolgoz6kban stb.) 

XXIII. szakul6s 1907. 6vi deczember 14-6n. 

Elnok: Purjesz Zsigmond. 
Jegyz5: KcnrIdi DIniel. 

1. Steiner PXl dr. : Suhhutdn helruptura operălt es gyogyi^tt 
esete. A subkutân belseriilâsek prognosisa nagyon kedvezotlen. Eh- 
nek oka nemesak abban rejlik, hogy a k6rjelz6s nehezebb, mint tt, 
nyilt seriilâseknel, mert az elso 12 orâban vegzett mutet is gyakrâh 

firteilW {orvogi izak) 1907. 14 



Digitized by VjOOQIC 



218 jegyzOkOnyvek. 

nem mentheti mar meg a beteget. A gyujtâstatisztikâk kedvezobb 
gy 6gyulâsi eredmânyrâl szâmolnak be, mint egyesek, de ez ârtheto, 
mert âtlag sokkal tobb kedvezd esetr61 szâmolnak be, mîg a halâ- 
los kimenetelu eseteket nem kozlik. A sebeszet ma a korai mutat 
szukseg6t elismeri, a spontan gy6gyulâs Iehet6s6găre nem szâmît. 
Petry, Tawastjehna, Hkrtle gyujtâstatisztikâja 75 — 89<*/o halâlo- 
zâsrâl szâmol be ; az els6 12 6râban vâgzett mut^t is az eseteknek 
alig felăt tudta megmenteni. Egyesek statisztikâja is kedvezâtlen, 
îgy K6RTE 14 esetbâl csak 2. Hacker 12 eset^bâl 3, Goschei. 17 
esetăbol 1, Milk6 11 esetâbol 3 eset volt megmentheto. Makara tanâr 
klinikâjân 6 esetben âszleltîink subkutan bâlrupturât, a belrepedes 
kardinalis tiinetei : a shok, a hânyâs, a hasizmok reflektorius ossze- 
huz6dâsa valamennyi esetben megvoltak. 2 eset gy6gyult muleti 
beavatkozâs utân, ezek kOzul a most bemutatâsra keriilo azert bir 
kiilonos 6rdekess6ggel, mert a mutet a sârul6s elszenvedese utân 
63 orâval volt csak foganatosîthatâ. 

A 30 6ves fârfibeteg beszâllîtâsa el6tt 63 6râval sotetbeu 0I3" 
erovel szaladt egy szâllitâsra szolgâlo kocsi tetejânek, hogy az âllo 
kocsi meg is indult. Hirtelen eros fâjdalmak jelentkeztek hasâban, 
a beteg osszeesett ugy, hogy felkelni is aJig tudott. Az elohîvott 
orvosok csak hasfali zuzodâst ăllapitottak meg s nyugalmat ren- 
deltek. Csakhamar csuklâs, hânyâs jelentkezett, a seriilâs 6ta sz6k- 
szelrekedâs es tobb îzben bălsârhânyâs. 

Felvâtelkor a sulyos collapsusban levo beteg hasfala igen 
feszes, diffuse erzăkeny, de foleg a bal hypogastriumban, pulsusa 
feliiletes, perczenkent 104. Nagyfoku meteorismus. Legnagyobb a 
reflektorius izomosszehuzâdâs a bal hypogastriumban. H61yagcsapo- 
lâskor nyert vizelet 150 cm. 3 idegen alkotâ elemek nălkul. Azonnal 
laparotomia a legnagyobb izomosszehuzâdâs felett a bal hypo- 
gastriumban (Makara tanâr) ; a hasurb61 sok zavaros vorhenyes 
savo omlik elo, a vekonybelek sav6s hârtyâja diffuse belovelt, ros- 
tonyâs felrakodâsokkal, egyes vâkonybâlkacsok lapszerflen ossze- 
tapadtak, a Douglasurben igen sok, paradicsom mârtâshoz hasonI6 
dogbuzu izzadmâny. A Douglasurt a v6gh6\îe]6 drainezziikj a has- 
iireget drainezziik es nyitvakezeljiik. A lefolyâsban 14 napig tart6 
eşti 38 — 38*7 ®C hoemelkedest eszleltiink ; a betegnek mfitet utâni 
nap bcontesre szek- es sz6liirijl6se volt, a hânyâs megszunt. A 
Douglasdrainaget 6-od napra megszuntetjiik. A sebb61 8-ik 6s 10-ik 
nap kevâs hig b^lsâr is iirfilt. Egyebk^nt zavartalan lefolyâs mellett 
a beteg 8 h6t alatt teljesen gyogyiilt, sulyban 3 kgmot gyarapodott. 

Az eset erdekess^ge egyfelol abban rejlik, hogy a s^riil^s 
utân 63 6râval keriilt mutâtre, mâsfelol, hogy nem annyira a bâl- 
repedes magâban, mint inkâbb az annak kovetkezteben beâllott 
âltalânos hashârtyagyulladâs es a koriilîrt Douglas-tâlyog uraltâk a 
k6rk6pet. 



Digitized by VjOOQIC 



jegyzOkOnyvbk. 219 

2. Gyebgyai dr. 40 eves napszâmost mutat be, kit Makara 
tanâr pylorus stenosis miatt operâlt, a szokott mâdon gastroente- 
rostoraia retrocolica posteriort v^gzett nâla. Laparotomiânâl kitunt, 
hogy szinte az egăsz colon transversum feletti u. n. supraomentalis 
hashârtya feliiletek kozott laza âlszâlagos ed^nyzett osszenovăs volt 
talâlhatâ. Ezen âlszâlagok kozott a peritoneumon koles, egăszen rîzs- 
szemnyi nagysâgu fehâres tomottebb, plaquesszeruen kiemelkedo 
szemcsâk mutatkoztak. A kis curvatura kozepe tâjân feMres kisebb 
terjedelmu heged^s volt eszlelhetâ. Ezen heged^s, valamint az oda- 
Doves âltal a gyomor megtoretve lâtszott, kozâpen felfele volt hu- 
zodva. Daganatot tapintani sehol sem lehetett. Pylorus szukiiletenek 
fokârâl a meggy6z6d6st az osszenov^sek megakadâlyoztâk. 

A kis curvatura tâjârâl szovettani vizsgâlatra eltâvolîtott ket 
szemcset kotoszovetbe, fibroblastâk es 6riâs sejtek koză betokol6dott 
buza es rozs magburok r6szletei k6pezt6k. Novenyi rostokkal leg- 
tobb helyt 6riâssejt teste erintkezik, a niagvak a sejt ellenkezo 
polusân gyulnek ossze; novănyi rostokon az 6riăs sejtekkel ârint- 
kez5 râszen felszîv6dâs nyomai lâtszanak. Az eset es a szovettani 
kep igen hasonl6 ahoz, a mitabemutat6 Purjesz tanâr eml^kkony- 
veben es ^Ziegler Beitrăge"-ben (Bd. 42. p. 464.) leîrt. Az eset 
letrejovetelăt ugy magyarâzza, hogy valoszîniileg ulcus pepticum 
rev4n âtfurâdâs jott l^tre, melyen ât a tâpcsatornâbâl bennek jutott 
a szabad hasiiregbe s a supraomentalis râszen szătkenodott, az âtfii- 
rodâs azonban csakhamar ujb61 zâr6dott, a bennek a tâpszernoveny 
reszletekkel pedig a hashârtyân koriiltokolodott. 

Az esetet a bemutatâ el6bizonyît6knak tartja arra, a mire mult 
esete kapcsân mar rea mutatott, hogy a tâpcsatornâbol a szabad- 
hasiiregbe bekeriilt âs szetkenâdott bennâk bizonyos igen kedvezo 
koriilm^nyek kozott teljesen korultokol6dhatik anâlkiil, hogy halâlos 
âltalânos peritonitist idăzne elo. 

Hozzâsz61: SIndor IstvIn, Makara Lajos. 

3. Elfer AladIr meningitis cerebrosjnnalis epidemica esetât 
mutatja be. 

4. P^TERFi Tibor eloadâsa: 2'5 mm. hosszu emheri emhryxim 
hmutatâsa (vetîtett kepekkel.) 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



EEYUE 



UBER DEN INHALT DES ^SRTESITO*, 

SITZUNGSBERICHTE 



DER MEDIZINISCHEN SEKTION DES ERD^LYI MIÎZBUM- 
EGYESCLET (ERDELYER MUSEUM-VBREIN). 

XXIX. BÂND. 1907. XXXII. JAHRGANG. 
AUSGABE DES ERDELYI MUZEUM-EGYESULET. 



RGDIGIRT IM NAMBN OES SEKTION-AUSSCHTJSSES ! 
VON 

m DIONYSIUS V. S2AB6. .. 



•®^^î®> 



KOLOZSVĂR, 1908. 

BUCHDRUCKGREI ALBERT K. AJTAI. 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



INHALT DER REVUE 

(I— III. HEFTE ) 

Seite. 
FfeLEGYHÂzy (Dr. Ernst) : Toilwoisor Riesoawuchs mit GoschwiiLsî- 

bildung gepaart 43—46 

GOth (Dr. Ludwig) : Ein durch Bauchscbnitt geheilter Fall eines 

mit Verblutung" drohenden Ovariumperithelioms . . . . r»3— 55 
KEN7ERES (Dr. Blasius, Prof.) : Ober die schădigende Wirkung der 

zu Momentaufnahmen mittels Rontgenstrahlen beniitzten 

Verstărkungsschirme 33 — 34 

— : Referat iiber die 78-te Wanderversammliing deutscher 

Ărzte und Naturforscber in Stuttgart 35 

— : Die Anwendung der Rontgenstrahlen in der gericbts- 

ărztlichen Praxis. Verănderungen, welcbe Knocbenbriicben 
âhnliche Bilder geben 36—38 

— : Mitt. iiber die Methoden der Farbenphotographie ... 42 
Makara (Dr. Ludwig, Prof.) Erfahrungen uber die Liimbalanal- 

gesie und der heutige Stand dieser Lehre 3 — 7 

PfiTERFi (Dr. Tibor) : tTber die Riesenzellen 39 -41 

PuRJESZ (Dr. Sigmund, Prof.) : ITber die Bedeutung der friihen 

Diagnoso und iiber den specifischen Wert der Calmette- 

schen Ophthalmoreaction 47—52 

Veress (Dr. Elem6r, Privatdozent.) : Die Hemmung und andere 

Innervationserscheinungen an den Raupen der Cossus- 

ligniperda 1 — 2 

— : Optische Factoren in der Technik der Malkunst .... 17—18 
Veress (Dr. Franz) : Ein Fall einer allgemeiner acuten Vergiftung 

nach ăusserlicher Anwendung von Resorcin 19—21 

ProtokoUe der Fachsitzungen (I. Jăn. 26.— VII. Mărz 16.) .... 8—15 

— — (VIII. Apr. 6-XIII. Mai 25.) ... 22-31 
Sitzungsbericbte iiber Fachsitzungen (XIV. Oktober 5.— XXIII. 

Dezember 14) 56—68 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



REVUE 



UBER DEN INHALT DES „ERTESITO" 
SITZUNGSBERICHTE 

DBR MEDIZINLSCHEN SBKTION DES ERDitLYI MIÎZEUM EOTESCLET 

(ERDfiLYKR MUSEUM-VEREIN) 



XXIX. Bând. 1907. III. Heft. 



Ueber die sebădigende Wirkung* der zu Moment- 

aufnahmen mittels Rontgenstrahlen bentitzten 

Verstărkungssehirme* 

(Mit einer Abbildung im Originaltexte.) 
Vom Univ. Profossor dr. Blasius Kentebes. 

In einem im vergangenen Jahre gehaltenen Vortrage 
erorterte Verfasser das Verfahren, mit welchem auch von dicke- 
ren Teilen des menschlichen Korpers Momentaufnahmen mittels 
RoNTGEN-strahlen gemacht werden konnen. — Die bei diesen 
Momentaufnahmen notige Abkiirzung der Expositionsdauer wird 
bei der RoNTOEN-aufnahme bekannterweise durch die Anwen- 
dung. von Verstarkungsschirmen erreicht. Das mit der licht- 
empfindenden Emulsion bestrichene Fiimblatt kommt zwischen 
zwei Verstăi'kungsschirme, auf welchen gelegentlich der Ein- 
wirkung von RoNTOEN-strahlen fluorescierende Bilder zustande 
komraen. Hiedurch wird die von den RoNTOEN-strahlen auch 
direct gelroffene HchtempfindHche Schichte iiberdies noch 
durch diese fiuorescierenden Bilder der Verstărkungssehirme von 
zwei Seiten aus getroffen, was also eine verstărkende Wirkung 
zur Folge haben muss. Nun bleiben aber diese fiuorescierenden 
Bilder der Verstărkungssehirme auch nach dem Erloschen der 
RoNTGEN-rohre, also nach abgeschlossener Aufnahme eine Zeit 
hindurch bestehen, wodurch dann die spăteren Aufnahmen bei 

* Nach einem Vortrage in der arztlichen Fachsitzung des Sieben- 
biirgischen Museum Vereines am 26. Jănner 1907. 

tHenm (orvoii szak) 1907. 3 



Digitized by VjOOQIC 



34 DR. BLASIUS KENTERBS 

Beniitzung der nămlichen Verstărkimgsschirme mitunter ganz 
bedeutend geschădigt werden und zwar entweder in der Art 
und Weise, dass sich eine allgemeine Verschleierung und Undeut- 
lichkeit des Bildes bemerkbar macht, oder in der Weise, dass 
sich bei einer zweiten Aufnahme auch noch das Bild der ersten 
Aufnahme mit abbildet. 

Verfasser hat bei seinen diesbeziiglichen Versuchen gefun- 
den, dass diese Nachwirkung noch eine relativ sehr lange Zeit 
hindureh bestehen bleibt. Bei diesen Versuchen wurden die 
Verstarkungsschirme allein, bei Auflegen eines Schliissels durch- 
leuchtet und hierauf in der Dunkelkammer je halbstiindig 
frische Fiimblătter zwischen die Verstarkungsschirme gelegt. 
Beim 8-ten Versuche, also vier Stunden nach vorausgegangener 
Exposition zeigte sich noch ein ganz deuthches Bild des Schliis- 
sels, ja selbst am năchsten Tage, 17 Stunden nach vorherge- 
gangener Belichtung erschien das Bild des Schliissels immer 
noch mit geniigender Deutlichkeit nach einem zweistiindigen 
Lagern der Fiimblătter zwischen den Verstărkungsschirrnen. 
(Siehe x\bbildung im Originaltexte. Das Bild No. 1. wurde in 
der ersten halben Stunde, das Bild No. 2. in der siebzehnten 
halben Stunde, also 8 Stunden nach vorausgegangener Belich- 
tung der Schirme hergestellt.) 



Digitized by VjOOQIC 



Referat iiber die 78-te Wanderversammlung' 
deutseher Ărzte und Naturforseher in Stuttgart.* 

Vom Univ. Professor Dr. Blasius Kenyeees. 

Verfasser berichtet auszugsweise iiber die gelegentlich 
dieser Wanderversammlung, hauptsăchlich in deren foren- 
sischer Sektion gehaltenen Vortrăge, so iiber die Verhand- 
lungen um die Frage des Todes durch Ertrinken, Refe- 
renten : Wachholz und Reuter. Ueber den Geisteszustand bei 
Waarenliaus-Diebstăhlen, Gudden ; Ueber die Zeugungsfăhigkeit 
Schwachsinniger, Krbuzer; Klinische Untersuchungen iiber die 
Ursachen und Motive des Selbstmordes, Gaupp ; Die antisozialen 
Wirkungen des ehronisehen Aikoholismus im Vergleiche zu 
denen nieht aikoholischer chronischer Geistesstorungen, Cimbal ; 
Die Versuche Neisser^s an Affen in Batavia, behufs Studium 
der Lues ; Zur Pathologie und Therapie gewisser Vergiftungen, 
Stumpf ; Erfahrungen mit der Blutdifferenzierungsmethode nach 
V. Italie, Pfeiffer ; Ueber Magenzerreissungen, besonders innere 
und unvollstăndige, Strassmann. 

Nach Schluss der wissensehaftlichen Sitzungen besiehtigte 
Verfasser die gerichtlich-medizinischen Institute der Unversi- 
tăten in Ziirich, Innsbruek und Graz. Beide letzeren Institute 
sind den Plănen und Anordnungen des Prof. Kratter entspre- 
chend erbaut und eingerichtet und liebt Verfasser die Zweck- 
măssigkeit in Unterbringung und Einrichtung der beiden Insti- 
tute besonders lobend hervor. Nicht nur was Răumlichkeiten 
imd Einrictitung anbelangt, sondern auch beziiglioh gericht- 
ărtzlichen Lehrmaterials sind die Universitaten Innsbruek und 
Graz weit besser daran, als wir. 

* Nach einem Vortrăge in der ărztliohen Fachzitungf des Siebenbur- 
gischen Museum-Vereines am 16. Februar 1907. 3* 



Digitized by VjOOQIC 



Die Anwendung der Rontgenstrahlen in der 
geriehtsărztliehen Praxis. 

Verănderungen, welche Knochenbriichen ăhniiche 

Bilder geben.* 

Mit Tafel I— IV. und 18 Abbildungen im Origrinaltext.) 
Vom Univ. Profesaor Dr. Blasius Kenyeres. 

Bei der Deutung von RoNTOENbefunden kOnnen verschie- 
dene Umstănde und Ursachen zu Fehlerquellen werden. Ver- 
fasser bespricht unter diesen eingehender diejenigen Falie, in 
welchen der RoNTOEN-befund geeignet ist eine tatsăchlich nicht 
vorbandene Knochenverletzung vorzutăuschen. Um sich gegen 
ăhniiche Tăuschungen, soweit es iiberhaupt moglich ist zu 
schtltzen, muss man darauf bedacht sein in jedem einzelnen 
Falie das tunlichst beste und reinste Bild zu erhalten, auf 
welches ttnter den obwaltenden Umstănden und bei dem gegen- 
wărtigen Slande der RoNTOEN-technik gerechnet werden kann. 

Bei Âufnahmen von den Extreraităten soli die Struetur 
der entsprechenden Knochen am Bilde mit geniigender Deut- 
lichkeit sichtbar sein; bei Beckenaufnahmen muss man dieser 
Porderung natiirlicherweise entsagen, hier geniigt es, man 
muss sich beziehungsweise damit zufrieden geben, wenn die 
Contouren der Knochen von dem Schattenbilde der Weichteile 
geniigend scharf abgesondert erscheinen. 

Von ganz bedeutender und entscheidender Wichtigkeit 
ist diB Richtung des Hauptstrahles. Es wird bei den meisten 

* Nach cinem Votrage in der ărztlichen Fachsitziing des Siebenbiir- 
piscbou Musem-Vereines am 6. Marz 1907, 



Digitized by VjOOQIC 



RONTGENSTRAHLEN in DER QBRI0HTSĂBS5TLICHEN PRAXIS. 37 

Aufnahmen angezeigt sein, dass der HauptstrahI den Mittel- 
punkt des zu durchleuchtenden Gegenstandes in mOgiichst 
senkrechter Richtung treffe. Bei sehrăger Bestrahlung entstehen 
leicht Zerrbilder. Da die Richtung der Strahlen eirerseits, die 
Eatfernung der Rolire von dem aufznnehmenden Korperteile 
andererseits, die Form des Schattenbildes im hohen Grade zu 
beeinflussen irastande ist, so ist es wichtig, dass derjenige, 
der die Aufnahmen beniitzt, beziehungsweise zu deuten beFufen 
ist, diese aueh selber herstellt. Zu falschen Deutungen konnen 
ferners aueh Fehler, die bei der Ausarbeitung der Negative 
und der Positive, beim Entwickeln und Copieren vorkommen, 
Veranlassung geben, eben deshalb ist es aueh ăusserst wiin- 
schenswert, dass der Untersucher selbst, mit den photographi- 
schen Verfahren und Handhabungen vertraut sei. Von ganz 
besonders grosser Wichtigkeit ist selbstredend die ganz genaue 
Kenntniss der Entwickehmgsvorgănge in den Knochen und die 
gelegenllich dieser Entwickelungsphasen vorkommenden Ab- 
il 3rmităten. 

Verfasser berichtet iiber mehrere derartige Falie, in wel- 
chen eben diese Entwickelungsvorgănge irrtiimlicherweise fîir 
Knochenbriiche gehalten und als solche gedeutet wurden. 

Derartige zur Tăuschung geeignete Bilder konnen bei 
jedem in der Entwickelung begriffenen Knochen vorkommen. 
Als Abnormităten werden vom Vei'fasser erwăhnt die Patella 
cubiti, der Processus anguli olecrani, das Os trigonum tarsi, 
(las Os peroneum und das Os intermetatarseum, das Os Vasali 
im Gastrocnemiuskopfe. Besonders hebt aber der Verfasser das 
ganz verschiedene Verhalten des Griffelfortsatzes der Ulna 
hervor. Er halt es fiir ganz gut moglich, dass solche Falie vor- 
kommen konnen, in welchen sich der Griffelfortsatz aus einem 
eigenen Knochenkerne entwickelt und aueh spăterhin isoliert 
bleibt und eben deshalb gleichfalls als Bruch angesprochen 
und als solcher gedeutet wird. 

Schliesslich kann noch der Umstand zur Tăuschung Ver- 
anlassung geben, dass der Schatten mehrerer Knochen auf- 
einander fălit. Der eine Knochen kann an jener Stelle als 
gebrochen erscheinen, wo er durch den Schatten des Randes 



Digitized by VjOOQIC 



38 DR. BLAsnrs kenybres 

vom anderen Knoohen herruhrend geschnitten wird. Diese 
Tăuschung kann natxirlich nur bei solchen Untersuchern vor- 
kommen, die in der Deutung der RoNTGEN-bilder noch nicht 
geniigende Fertigkeit besitzen. 

Ueber die gerade entgegengesetzten Falie der Tăuschung, 
in welchen nămlich die wirklich vorhandenen Knochenbriiche 
im RoNTGEN-bilde nicht gesehen werden, soli bei năchster Gele- 
genheit berichtet werden. 



Digitized by VjOOQIC 



MITTEILUNO AUS DEM INST. FCR GEWEBS- UND ENTWICKELUNS- 
LEHRE DER KONIGL. UNG. FRANZ-JOSEF UNIV. IN KOLOZSVÂR. 

(Director : Universităts Professor Dr. Stbpan Apăthy. 

Ueber die Riesenzellen.* 

Vom Assistenten Dr. Tibob PAteefi. 

Gelegentlich des Studiu ms von Măuseembryonen fand 
Verfasser an der Beriihrungsgrenze der Schleimhaut des gravi- 
den Uterus und des Fruchtsackes, derartige Elemente die er 
einer weiteren und eingehenderen Untersuchung fiir wert erach- 
tete. Es sind dies Zellen von auffallender Dimension, mit unregel- 
măssigem KOrper, ohne Zellhaut, ausserordentlich gross, mit 
blasenartigem Kern, die hauptsăchlich bei den jungen Entwik- 
kelungsformen, besonders vom 9-ten, bis zum 15-ten Tage, ent- 
lang der Decidua und des CJiorion liberali gefunden werden 
konnen, indem sie an der Grenze dieser beiden Gewebe das 
Chorion gleichsam einsăumen. In der grossten Anzahl fand 
sie Verfasser an jenen Teilen der Gebărmutterwand, die Minot 
als Obplacenta und Epiplaoenta benennt, also an den der Deci- 
dua eapsularis und der Placenta allanthoidea entsprechenden 
Stellen ; zerstreut konnten sie jedoch in der ganzen Ausdeh- 
nung des Fruchtsackes nachgewiesen werden. Bezuglich ihrer 
Verteilung kann es als charakteristisch gelten, dass sie haupt- 
săchlich Blutextravasaten entlang oder in Blutextravasaten gefun- 
den wurden. Typische Formen fanden sich nur in Blutaustritten. 

Untersucht man derartige, an den placentaren Teilen 

♦ Nach einem Vortrage in der ărztl. Fachsitzung des Siebenbiirg. 
Museum-Vereines am 11. Mai 1907. 



Digitized by VjOOQIC 



40 DR. TIBOR PJfiTERFI 

befindliche Riesenzellen, so fălit in erster Linie ihre Grosse 
auf. Die Zellengrenze lăsst sich zwar ăusserst selten genau 
verfolgen, da die Zellen keine Zellhaut besitzen, und anderer- 
seits enge miteinander verbunden sind ; doch ist der Zellkern 
selbst von so auffălliger Grosse, dass wîr uns durch diesen 
einen ziemlich genauen Begriff iiber die Maasse des Zellkdrpers 
machen k5nnen. Im allgemeinen schwankt hier die GrOsse der 
Zellen zwischen 60 und 100 |a. Ihre Gestalt ist unregelmăssig 
amoebenartig. Die kiirzeren, oder lăngeren Fortsătze dringen 
entweder in die Blutextravasate ein, oder sie verschmelzen 
syndtiumartig miteinander. Die ăusseren Schichten des Zell- 
kdrpers sind hăufig blasenartig, wie dies bei zerfallenden Zellen 
der Fall zu sein pflegt. Der Zellkern ist gross, blasenformig, 
oval. In einer Zelle findet man regelmăssigerweise nur einen 
Kern, doch sind zwei, oder mehrere Kerne neben einander 
auch nicht gerade selten. Das Zellkernchen bildet sich aus 
mehreren, leicht trennlichen achromatischen Kiigelchen. In 
typischen Zellen fărbt sich mit der ApĂTHY^schen Fărbung von 
Haematein I. A und Pikrorubin das Geriist des Kernes dunkel- 
blau, die den Nucleolus bildenden Kiigelchen fărben sich gelb- 
lichgriin, oder gelblichviolett. Diese Erscheinung ist eine so 
stăndige, das Verfasser sie als Kriterium der Riesenzellen hin- 
zustellen geneigt ist. Als charakteristische und wichtige Bestand- 
teile dieser Zellen miissen die verschiedenen Kornchen und die 
innerhalb der Zellen und zwischen den Zellen befindlichen 
Kanâlchen erwăhnt werden. Es konnen Kdrnchen von ausser- 
ordentlich wechselnder Grosse und Fărbbarkeit innerhalb des 
Zellkdrpers und an der Oberflăche der Zellen gefunden werden. 
Die Kanălchen fanden sich hauptsăchlich in den im Gebiete 
der Placenta allanthoidea vorhandenen Riesenzellen und zwar 
dort, wo die Fortsătze zweier benachbarter Zellen ineinander 
griffen. Die Kanălchen konnen also ebenso gut in die Kategorie 
der intra , als in die der intercellularen Kanălchen einran- 
giert werden. 

Die oben beschriebenen Zellformen fanden sich wie erwăhnt 
hauptsăchlich in den beiden Placentargebieten, weshalb sie Ver- 
fasser mit dem Namen der placentanm Riesenzellen belegt. Mit 



Digitized by VjOOQIC 



UEBER DIE KIESENZELLEN. 



41 



diesen stimmen ihrer Structur nach im wesentlichen auch jene 
Riesenzellen liberein, die ausserhalb der obenerwăhnten Gegen- 
den gefunden wurden, doch unterscheiden sie sich der GrOsse 
und Form nach von ersteren. 

Die an erster Stelle beschriebenen Riesenzellen wurden 
von dreierlei Gesichtspunkten aus der Forsehung unterzogen : 
1. vom Gesichtspunkte ihrer Abslammung 2. vom Gesichts- 
punkte ihrer Stellung innerhalb der Zellenlehre und 3. darauf 
hin, welche RoUe ihnen bei der Entwickelung der Frucht zu- 
kommen diirfte. 

Die erste Frage halt Verfasser fiir so ziemlieh entschieden, 
da er derartige Praeparate untersuchen konnte, in welehen die 
TJmgestalttmg der Riesenzellen aus den mesodermalen Zellen des 
Chorion auf das genaueste verfolgt werden konnte. 

Was die Stellung dieser Riesenzellen betrifft, so halt sie 
Verfasser fiir solche die gleiehsam einen Uebergang zwisehen 
normalen und pathologîschen Zellenformen bilden. 

Er spricht sie ferners als erstes Stadium der Syncitium- 
hUdung ayi und weist hiemit gleichzeitig auf die RoUe hin^ die 
ihnen in der Weiterentmclcelung seiner Meinung nach zukommt. 

Er sieht in diesen Riesenzellen bei den Nagetieren ein 
ebenso specifisches Element der Ernăhrung der Frucht, wie es bei- 
spielsweise die Muskehellen fiir die Muskelarbeit^ die Stăbchenzdlen 
fiir die Secretion sind. 

(Auf die Abbildung der mikroskopischen Praeparate im 
Originaltext (S. 140 und 141) wird hingewiesen ; hier finden 
sich auch die einschlăgigen Literaturangaben). 



Digitized by VjOOQIC 



Mitteilung tiber die Methoden der Farben- 
photographie* 

Vom Univers. Professor Dr. Blasius EIenybbes. 

Nahezu gleichzeitig mit dem Photographieren, stellte sich 
die Sucht ein, die Gegenstande der Natur nicht nur ihrer Form 
nach, sondern auch in ihren urspriinglichen, naturlichen Farbeo, 
verewigen zu konnen. Mit dieser Frage beschăftigten sich vom 
Anfange an viele Forscher, unter diesen bereits in den 
60-iger Jahren des vorigen Jahrhunderts Franz Verebs, der 
seine Versuche hier in Kolozsvâr unter grossen materiellen 
Opfern vornahm, dieselben aber leider unterlassen musste, bevor 
er noch voUkommene Erfolge hătte erzieien kOnnen. Die For- 
scher schlugen der Hauptsache nacii zweierlei Wege ein; ein 
Teii derselben woUte unmittelbar zum Ziele gelangen und suchte 
naeh einem derartigen Verfahren, bei welchem gleich die erste, 
mit dem photographischen Apparate gewonnene Aufnahme 
fărbig sei. Der andere Teii der Forscher ging auf mittelbarem 
Wege, mit welchem schon nennenswertere Erfolge erzielt 
werden konnten. 

Verfasser erortert und erlăutert eingehend die verschie- 
denen Methoden der directen und indirecten Farbenphotographie, 
so das Ausbleichverfahren, das LippMANN^sche Vorgehen, die 
additiven und subtradiven Methoden der Dreifarbenphotographie. 
Besonders eingehend jedoch bespricht er das AiUochromverfahren 
nach LuMiâRE und begleitet die Besprechung mit Demonstration 
schon gelungener farbiger Aufnahmen. 

* Nach einem Vortrage in der ărztlichen Fachsitzung des Siebenbiirg. 
Museum-Vereines am 12. Oktober 1907. 



Digitized by VjOOQIC 



MITTEILUNG AUS DER CHIRURGISCHEN KLINIK DER KONIGLICH 
UNG. FRANZ JOSEF UNIVERSITÂT IN KOLOZSVĂR. 

Director: Univ. Professor Dr. Ludwig Maeaba. 

Teilweiser Riesenwuehs mit Gesehwulstbildung 

gepaart* 

(Mit drei Abbildungen im Originaltexte.) 
Vom Operationszogling Dr. Ebnst F^lbgyhâzy. 

Der 21 Jahre alte B. E. suchte mit der Klage die chirur- 
gische Klinik auf, dass die seit 3 — 4 Jahren aus dem reehten 
Nasenloche herauswachsende Geschwulst ihm in letzterer Zeit 
Atembeschwerden verursache, weshalb er von derselben befreit 
zu werden wiinsche. Vor 10 Jahren wurde sein rechtes Auge 
nach einer eiterigen Entziindung enucleirt. Sein rechtes Bein 
war immer dicker, als das linke ; seine Unterschenkel begannen 
vor 5 Jahren anzuschwellen, der rechte stărker, als der hnke ; 
vor 3 Jahren iiberfuhr ein Wagen sein hnkes Bein; im selben 
Jahre trat ihm ein Pferd auf den Riicken, seit dieser Zeit ver- 
krummt sich derselbe. Vor 4 oder 5 Jahren stiess ihn ein 
Knabe in den Unterleib, seither wachsen beide Seiten seines 
Hodens an. 

Patient ist .1.63 cm. hoch, genugend entwickelt. Besonders 
auffallend ist die hochgradige Verkriimmung der Wirbelsăule 
und das iiberstarke Wachstum der Extremităten. Die rechte 
Schulter und die rechte Hiifte steht hoher, das rechte Schulter- 

* Nach einem Vortrage in der ărztlichen Pachzitzung des Siebenbiirg, 
Museum-Vereines am 26. Oktober 1907. 



Digitized by VjOOQIC 



44 DR. ERN8T F^LEGYHÂZY. 

blatt steht vom Brustkorbe ab und fălit auch von der Mittel- 
linie entfernter. Der ganze Rumpf ist ober dem Beeken nach 
rechts hin verschoben. 

Die Reihe der Dornfortsătze der Wirbelsăule bildet eine 
dreifach gekruramte Linie. Rechts hinten und links vorne 
Rippenhocker. Das Dreieck ober der rechten Hufte verschwom- 
men, das linksseitige ist dagegen viei tiefer und ist hier die 
Haut in Querfalten gelegt, die linke Seite des Brustkorbes 
erseheint tief eingezogen. Der rechte Musculus ereetor trunci 
ist liber den Dornfortsătzen nach links luxiert, als strammef 
Strâng fiihlbar. Die Skoliose ist fixiert. Das rechte obere Glied- 
mass ist um 2 om. lănger, als das linke; zwischen den Ober- 
schenkeln besteht eine Lăngendifferenz von 5 cm., zwischen 
den Unterschenkeln eine solche von 7 cm. Beide untere Extre- 
mităten, besonders aber die rechte, sind bedeutend verdickt. 
Der rechte Unterschenkel plump, in eine mit glatter Oberflăche 
bedekte Walze umgewandelt — Elephantiasis glăbra ; — ober 
der rechten grossen Zehe ist die Haut von papillărem Aus- 
sehen — Elephantiasis papillaris ; — an der ăuseren-oberen 
Flăche des Fussriickens Eleph. tuberosa. Von der Kniekehle 
aufwărts, scheinen durch die Haut des Oberschenkels erweiterte, 
venose Knoten durch, die Haut fiihlt sich hier normal an. Der 
linke Fussriicken und das untere Drittteil des Unterschenkels 
ist ebenfalls verdickt. 

Die mikroskopische Untersuchung des elephantiastischen 
Gewebes weist das Bild der gewohnlichen Elephantiasis nach. 

Der zweite und dritte Finger der rechten Hand ist bedeu- 
tend, der vierte nur in geringerem Grade vergrossert Makro- 
daktylie. Am lăngsten ist der Mittelfinger, der 14 cm. misst 
und etwas nach aufwărts gebogen erseheint; die Lănge des 
Zeigefingers betrăgt 12 cm. An der linken Hand ist der dritte 
und vierte Finger lănger, als normal ; der Zeigefinger besitzt 
eine Lănge von 9 cm., der mittlere von 10 cm. und der vierte 
eine solche von 11 cm. 

Rmtgenaufnahme. Die Knochen der rechten Hand sind im 
AUgeraeinen grosser, als normal ; die Vergrosserungen beziehen 
sich hauptsăchlich auf die Phallangen des zweiten und dritten 



Digitized by VjOOQIC 



TEILWEISER RIESBNWUGHS MIT aBSOHWULSTBILDUNG GEPAART. 45 

Fingers. An den Knochen der linken Hand ist besonders 
augenfăllig, dass die Knochen des vierten Fîngers die dicksten 
und gleichzeitig auch die lăngsten sind, so dass der vierte 
Finger um einige Millimeter lănger ist, als der dritte und 
diese Verlăngerung des Fingers wird hauptsăchlich durch die 
Vergrosserung der Phallangen bedingt. Die vom rechten Fuss 
geinachte RoNTOEN-aufnahme zeigt im Grossen und Ganzen 
ziemlich normale Verhăltnisse. 

Die Knochen beider, besonders ober jene des rechten Kniees 
erscbeinen bedeutend vergrossert, die Entfernung der Epicon- 
dylen des Femur betrăgt auf der rechten Seite lOVs cm. auf 
der linken 9 Va cm. 

Das Becken ist sehr schief und nach vorne geneigt : hie- 
durch erhălt der Beckeneingang die Form eines nach rechts 
und oben verzogenen Kartenherzes. Am Schădel bestehen 
keinerlei nennenswertere Verănderungen. Bei Durchleuchtung 
de^ Brustkorbes erhălt man linkerseits einen etwas grosseren 
Herzschatten, als er der normalen Herzdărapfung entsprechen 
wiirde; ein dem Thymus entsprechender Schatten konnte nicht 
nachgewiesen werden. 

Beide Hălften des Scrotums, besonders aber die linke, 
sind bedeutend vergrossert, gegen die Bauchhohle scharf abge- 
grenzt, von glatter Oberflăche, transparent und fiihlen sich 
prall und elastisch an : Hydrokde. 

Aus der rechten Nasenhohle schiebt sich ein hiihnerei 
grosses, lebhaft rot gefărbtes, granulationsgewebe-ăhnliches 
Gebilde vor. Nasenwurzel verbreitert, das Septum stark nach 
links gebogen. Auf Grund der mikroskopischen Untersuchung 
stellt sich das Gebilde als ein Myxofihroma polyposum naşi 
heraus. Die oberhalfe der linken Augenhohle sichtbare Promi- 
nenz von der Grosse eines kleinen Apfels, entspricht wahr- 
scheinlich einem vom Sinus frontalis ausgehenden Oşteam. 
Tast' und Schynerzempfindiing der verdickten Unterschenkel nor- 
mal ; Kălte- und Hitzeempfindimg weder vermehrt, noch vermin- 
dert. Die elektrische Reizbarkeit der Muskeln normal. Oberflăch- 
liche Reflexe und Patellarreflex auslosbar. Pupille des linken 
Auges reagiert prompt S. Veo, mit 4 D. concav 724- Augenhin- 



Digitized by VjOOQIC 



46 DR. ERNST FâLEGYHÂZY. 

tergrund normal. Myopia ex speculo 4 D. Anophthalmus dexter. 
Blutbefund voUkommen normal. 

Kurz zusammengefasst handelte es sich also in unserem 
Falie um angeborenen halbseitigen Riesenwuchs (Makrosomia par- 
tialis congenita), den ăusserliche Traumen bedeutend verschlimmerten. 
Auffallend ist das iibermăssige Wachstum derrechten Extremităten, 
an der rechten Hand mit typischer' Makrodaktylie und an den 
unteren Extremităten mit Elephantiasis, bei sonst geniigend entspre- 
ehender Entwiekelung des betroffenen Tndividuums. Weitere 
Verănderungen waren: Skoliose, Osteom an der Stime. Myxo- 
fibroma polyposum naşi, beiderseitige Hydrokele, Kurzsichtigkeit des 
linken Auges und Anophthalmns artefact, rechts. 



Digitized by VjOOQIC 



Ueber die Bedeutung der fruhen Diagnose und 

iiber den speeiflsehen Wert der Calmette'sehen 

Ophthalmoreaetion. * 

Vom Professor Dr. Sigmund Purjesz. 

Die Wichtigkeit der richtigen Bestimmung der Diagnose, 
war zu jeder Zeit und liberali anerkannt, wo man sich mit der 
ărztlichen Behandlung ernstlich beschăftigte. Ihre Bedeutung 
trat besoriders damals in den Vordergrund, als unsere Wissen- 
schaft auf naturwissenschaftliche Grundlage gelegt wurde. 

Der Aera der Wiener Sehule wird der ărztliche Nihilismus 
und das zum Vorwurfe gemacht, dass sie die Behandlung als 
etwas ganz nebensăchliehes ansah und in der Diagnostik sozu- 
sagen schwelgte. Dleser Vorwurf ist ungerecht, da diese Sehule 
die Behandlung durchaus nicht gering anschlug, jedoch in erster 
Linie dem Sitz der Erkrankimgen nachforschte, indem sie die 
im Laufe der Erkrankung auftretenden organischen Verănde- 
rungen bestimmte und zur Einsicht gelangte, dass sie mit den 
damals zur Verfiigung gestandenen therapeutischen Mitteln, 
auf diese sehweren Verănderungen sehr wenig Einflluss auszu- 
iiben imstande sei. 

Diese diagnostischen Studien waren jedoch auch fiir die 
Therapie von nicht zu unterschâtzendem Nutzen, obgleich diese 
stets nur gegen die Syraptome gerichtet sein koiinte und nicht 
gegen die Ursache der Erkrankung, welche damals noch zum 
grossen Teile unbekannt waren. Eine specifische Therapie 
konnte sich demnach selbstverstăndlich nicht entwickeln und 
neben der symptomatischen Therapie konnte die Friihdiagnose 

* Nach einem Vortrage in der ărztlichen Fachsitzung des Sieben- 
biirg. Musenm-Vereines am 23. November 1907. 



Digitized by VjOOQIC 



^ 



48 DR. SIGMUND PURJESZ 

und zwar die so friih als moglich gestellte Diagnose hauptsăch- 
lich nur wissenschaftlichen Wert besitzen. 

Wăhrend also bei unseren Vorfahreii die fruhe Diagnose 
in gewisser Beziehung gleichsam nur Selbstzweck sein konnte, 
so wird die grosse Bedeutung der friihen Diagnose dann beson- 
ders in's Auge springend, wenn es moglich sein wird, die spe- 
cifische Therapie in grosserer Ausdehnung fortzusetzen. 

Es giebt eine grosse Zahl von Erkrankungen, bei denen 
unsere Kenntnisse bezuglich ihres friihen Erkennens, diirch 
die besseren technisehen Mitteln, durch das leichtere Erkennen 
der gesetzten Verănderungen und durch die MogHchkeit des 
Nachweises des Krankheitserregers, mit dem Wissen unserer 
Vorfahren nach dieser Richtung hin, gar nicht verglichen 
werden diirfen. Von allen diesen Erkrankungen wollen wir uns 
heute jedoch nur mit einer befassen, u. zw. mit einer Erschei- 
nung des friihzeitigen Erkennens der Tuberkulose, beziehungs- 
weise mit einem Untersuchungsverfahren welches nach Cal- 
METTE, der es als erster empfahl, die CALMETTE^sche OpUthalmo- 
reaction genannt wird. 

Das Wesen der CALMETXE'schen OphthalmoreacUon besteht 
darin, dass nach Eintrăufeln eines Tropfens einer IVo-igen 
Tubercuiinlosung in das eine Auge, wenn das betreffende Indivi- 
duum an Tuberkulose gleichviel, ob in manifester, oder latenter 
Form leidet, an der Bindehaut dieses Auges reactive Entziin- 
dungserscheinungen sich einstellen, wăhrend in dem Falie, als 
das Individuum nicht tuberkulos ist, am Auge keinerlei Ver- 
ănderungen wahrgenommen werden kOnnen. 

Vortragender halt dieşe Frage fiir ungemein bedeutungsvoll, 
in erster Linie wegen der ausserordentlichen Verbreitung der 
Tuberkulose, in zweiter Linie wegen der Stellungsiiahme, die 
sich in Bezug auf die Aetiologie, die Heilbarkeit, speciell aber 
auf die Prophylaxe des Leidens, sowohl unter den Ărzten, als 
auch unter dem grossen Publicum entwickelt hat und schliess- 
lich wegen der leichten und einfachen Durchfiihrbarkeit dieses 
Untersuchungsverfahrens. Er fiirchtet jedoch, dass bei der 
g^enwărtigen phtisophoben Stromung und bei der Sucht um 
jeden Preis heilen, besonders aber Prophylaxe iiben zu wollen, 



Digitized by VjOOQIC 



DIB FRtHE DIAGNOSB U. D. CALMETTB^SOHE OPHTHALMORBAOTION. 49 

die Ophthalmoreaction auf den Platz geworfen wird, bevor noch 
dariiber die Entseheidung hătte getroffen werden k5nnen, ob 
die CALMETrE^sche Readion tatsăchlich cine specifische Reaction der 
Tuherkulose sei, ob sich die eigentiimlichen Verănderungen am Auge 
wirklich nur bei vorhandener Tuherkulose einstellen und ob bei vor- 
handener Tuherkulose immer ? 

Die Nachprufung des Verfahrens wurde mit der Calmettb' 
schen Originallosung vorgenommen ; die Daten beziehen sich 
daher auf die mit dieser Losung gewonnenen Resultate, falls 
nicht das Gegenteil besonders hervorgehoben wird. Dort wo 
sich eine Reaction einstellte, geschah dies im Grossen und Gan- 
zen auf die Art, wie dies Calmette beschreibt. 3 — 6 Stunden 
nach der Eintrăufehmg konnte bereits ein Unterschied im Aus- 
sehen der beiden Augen wahrgenomraen werden, doch gab es 
auch Falie, in denen sich die ersten Symptome erst nach 48 
Stunden zeigten, ja selbst solche, wo die Erscheinungen erst 
nach 8 — 9 Tagen auftraten, beziehungsweise sich abermals ent- 
wickelten. Dauer und Grad der Reaction war sehr verschieden, 
mitunter eine lănger andauernde und ziemlich bedeutende und 
lebhafte, so dass Vortragender die Reaction fur nicht ganz so 
indifferent hinstellen kann, wie dies Calmette tut. Wăre ober 
dey svecifische Wert der Reaction iiber jeden Zweifel betviesen und 
fiele nicht noch ein weiterer Umstand schwerer gegen die Reaction 
ins Geuricht, so wiirde sie Verfasser trotzdem ohne Bedenken 
in allen jenen Făllen fur anwendbar erklăren, in denen die 
Frage eines verborgenen tuberculosen Herdes, durch andere, mil- 
dere Untersuchungsverfahren riicht klargestellt werden k5nnte. 

Kommt aber diesem Untersuchungsverfahren, beziehungsweise 
der durch dieşes Verfahren hervorgerufenen Reaction, tatsăchlich 
der Wert einer specifischen Reaction im obigen Sinne zu? 

Zur Losung dieser keineswegs leichten Frage glaubte Ver- 
fasser am richtigsten durch folgenden Gang der Untersuchung 
beitragen zu konnen. Unter den zur Verfiigung stehenden 145 
Kranken, wurden zuerst jene ausgewăhlt, die entschieden tuber- 
kulos waren, es waren dies 34. In die zweite Gruppe kamen 
jene, bei denen derartige Symptome bestanden, die eventuell 
auch durch Tuherkulose veranlasst sein konnten; solche Falie 

ârieiItC (orrosi izak) 1907. 4 



Digitized by VjOOQIC 



oO Dft. SIGMtîND PtmJElSZ 

waren 30; schliesslich in die dritte Gruppe jene, bei denen 
kein fiir Tuberkulose sprechendes Symptom gefunden werden 
konnte. 

Bei den 34 Individuen, bei denen kein Zweifel der Tuber- 
kulose bestand, kam eine entschiedene Reaction bei allen 34, 
also in 100% zustande. Bei zwei dieser Falie stellte sich jedoch 
eine Reaction nur gelegentlich einer abermals vorgenommenen 
Eintrăufelung ein, die erste Instillation war reactionslos geblieben. 

Bei den 81 Individuen, bei denen nicht die geringsten 
Anhaltspunkte fiir Tuberkulose vorhanden waren, war die Reac- 
tion 21-mal, also in 25'9^,'o positiv, bei 47 Făllen, also 58Vo 
blieb sie voUkommen aus, 13-mal waren die conjunctivalen 
Erscheinuugen so minimal, dass sie der Reaction, wie sie Cal- 
METTB beşchreibt, nicht entsprachen, da aber ein, wenn auch 
geringer Unterschied zwischen den beiden Augen bestand muss 
die Reaction zumindestens als zweifelhaft bezeichnet werden. 
Damit jedoch diese Daten bei Beiu*teilung der Reaction weder 
fur noch gegen verwertet werden kOnnen, werden sie des weite- 
ren ganz ausser Rechnung gelassen. 

Bei den auf Tuberkulose eventuell verdăchtigen 30 Făllen 
gaben 21, also 70Vo eine positive Reaction. Mit diesen will sich 
Verfasser deshalb nicht weiter befassen, da sie auf die Klărung 
der Frage durchaus ohne Einfluss sind. 

Was lăsst sich also aus den Zahlen der ersten und dritten 
Gruppe herauslesen ? „die natiirlich wegen ihrer relativen Gering- 
gigkeit zu allgemein giltigen Schlussfolgerungen , ungeeignet 
erscheinen, obwohl andere Autoren solche auf noch geringere 
Zahlen basierten. 

Ziehen wir bloss die Zahlen der ersten Gruppe in Betracht, 
so bietet sich gleichsam von selbst die Folgerung; was tuber- 
kulos ist^ gibt die Ophthalmoreaction im Sinne Calmette^s; dies 
ist freilich weniger, als was andere aus den gleichen Zahlen 
folgern wolten, dass nămlich alles, was die CALMETTE^sche Reac- 
tion giebt, tuberkulos sei. 

Leider erwiesen sich auch die Zahlen der ersten Gruppe 
als ăusserst schwankender Boden, denn von den 34 entschieden 
tuberculosen Kranken gaben zwei die Reaction nicht, eine 



Digitized by VjOOQIC 



DIE FRtJHE DIAGNOSE U. D. CALMETTE^SCHE OPHTHALMORBACTION. 61 

solche stellte sich erst nach der zweiten Eintrăufelung eîn; 
wiirde diese nicht gemacht worden sein, und zu dieser war 
Verfasser nicht nur nicht verhalten, sondern da es .sicl;i um 
genaue Nachpriifung des CALME-rrE^schen Verfahrens handelte 
nicht einmal berechtigt, so wăre aus den Zahlen der Gruppe 
gerade der entgegengesetze Schluss zu ziehen gewesen, dass 
nămlich nicht jeder tiiberculose Kranke die in Frage stehende Reac- 
tion ergiebt, Und wer kann dafiir einstehen, dass falls die Unter- 
suchung bei den 81 entschieden nicht Tuberkulosen ein zweites, 
drittes, oder viertesmal vorgenommen worden wăre, alle 81, 
oder zumindestens ein beiweitem hoherer Percentsatz als 25'9Vo 
die Reaction positiv gegeben hătte. Es hăngt also ganz von der 
Einrichtung der Untersuchung ab^ ob mir das Ergebniss behom* 
merij jeder an Tuberkulose leidender Kranke găbe die Calmette^ 
sche Meadion, oder aber nicht jeder an Tuberkidose leidender 
Kranke găbe dieselbe, Verfasser halt sich auf Grund des oben 
gesagten durchaus nicht fiir berechtigt zu behaupten die Cal- 
METTE^sche Reaction wăre keine verlăssUche Probe auf Tuber- 
kulose, dagegen halt er sich zur Behauptung fiir berechtigt, 
dass mit einefn derart unsicheren^ nach Bdieben dngerickteten 
Untef^suchungsgange, man weder zu einhelligen Ergebnissen gdangen, 
noch dariiher urteilen kann^ ob^ die CaîjMette' sche Reaction tatsăch- 
lich eine specifische Reaction der Tuberkidose sei. 

Auf Grund einzelnerBeobachtungen gelangt Verfasser wei- 
ters zu der Ueberzeugung, dass selbst dieser eine Tropfen der 
1^/o'igen Tuberculinlosung nicht derartig indifferent ist, dass er 
ohne durchdachten Plan und ohne genilgenden Grund dngetrăufelt 
tverden dilrfte, da alle Anzeichen dafiir zu sprechen scheinerij dass 
auch nach dem Abklingen der localen Reaction, weder die locale, 
noch die allgemeine Wi/rkung endgiltig beendet sei. 

Es wurden bereits Fălle beobachtet, wo alle Symptome 
der Tuberkulose fehiten, die aber demnoch die Reaction gaben 
und bei denen die spătere Obduction wirklich Tuberculose nach- 
wies. Zwei ăhnliche Fălle wurden auch vom Verfasser beobachtet, 
diesen gegeniiber aber auch ein solcher, bei dem die Spondy- 
litis fiir tuberkulos gehalten wurde, die CALMETTE^sche Reaction 
aber drdmal negatives Resultat ergab und die Obduction trotzdem 
sowohl in dem Wirbd, als auch in der Lunge Tuberkulose nachwies. 



Digitized by VjOOQIC 



5â DR. SIQMUND PURJESZ 

Verfasser ist der Ansicht, dass erst ăann wenn auf entsprechend 
aufgestellte Fragen, mit gleicher Planmăssigkeit^ mit den sdben 
Losungen, bei hunderten vorgenommene Eintraufelungen^ mit ebenso 
vielen Ohdudionsbefundsn werden verglichen tverden kb'nnen, diese 
îvichtige Frage cntschieden tverden kimney oh der Ckuais,tsis! schen 
Ophthalmoreaction tatsăchlich der Wert einer specifischcn Reaction 
zxikommtj oder nicht ? Besitzt die Tuherkulose eine spedfische Reac- 
tiorty so miiss dieselbe, ausser es storen fremde von den Reagen- 
tieii unabhăngige Factoren das Zustandekommen der Reaction, 
stets erscheinen und wenn' dies einmal nieht geschieht, oder tvenn 
sie sich auch bei einem anderen Leiden einstellt, so war sie ehen 
nie specifisch. Und stellte es sich heraus dass die Ophthalmoreaction 
keinen specifischen Wert hat und Verfasser glaubt dass sich dies 
herausstellen ivird — so durfte es am besten sein von ihnn Amven- 
dung ganz abzusehen. 

Schliesslieh hebt Verfasser noch hervor, dass wir bei Beur- 
teilung der specifischen Natur der Ophthalmoreaction auch der 
Hilfe der Tierexperimente entsagen miissen, da bei notorisch 
tuberculosen Versuchstieren die Reaction niemals|zustande kam. 



Digitized by VjOOQIC 



MITTEILUNG AUS DER GEBURTSHILFLICHEN UND GYNAEKOLO- 
GISCHEN KLINIK DER KON. UNG. FRANZ JOSEF UNIVBRŞITĂT IN 

KOLOZSVÂR. 

Director : Hofrat, Professor Dr. Dionysius Szab6. 

Ein dureh Bauehsehnitt geheilter Fall eines mit 
Verblutung drohenden Ovariumperithelioms.* 

vom I. Assistenten Dr. Ludwig GOth. 

Mit Rucksicht auf die zieralich geringe Anzahl von Peri- 
theliomen, ist jeder neuere Fall des Aufzeichnens wert, der zu 
beschreibende Fall bietet mit seinen klinischen Eigenheiten 
iiberdies noch manches von Interresse. 

Die 24 Jahre alte J. A. bekam ihre erste Menstruation 
vor 10 Jahren, dieselbe wiederholte sich je 28 Tage und hielt 5 
Tage an. II. P. Erste Geburt vor 7, zweite vor 5 Jahren ; Ver- 
lauf normal. Seit beilăufig 3 Monaten bemerkt sie im Unterieib 
eine Geschwulst. Patientin liegt seit 4 Tagen an der internen 
Klinik, wo neben betrăchtlichen Ascites, eine balottierende 
Geschwulst in der Hohe des Nabels nachgewiesen wurde. Ein 
genaues Durchpalpieren war wegen der grossen Fiussigkeits- 
ansammlung unmoglich. Nachdem sich der Lufthunger bei 
der Kranken in beăngstigender Weise steigerte, wurde der 
Uaterleib an der gewohnten Stelle angezapft. Dieser EingrifiF 
war von einer ziemlich rasch voriibergehenden Erleichterung 
gefolgt. Nach einer Stunde verschlimmerte sich der Zustand 
abermals in erschreckender Weise. Patientin ist unruhig, Puls 

* Nach einem Vortrage in der ărztlichen Fachsitziing des Sieben- 
biirgischon Muaeum-Yereines am 23. NoTeml;>er 1907. 



Digitized by VjOOQIC 



54 DR. LUDWIG G6tH. 

126 — 132, klein, leicht unterdriickbar, Gesicht auffallend blass. 
Bauch bedeutend vergrossert, Bauchwand oedematos. Im unteren 
Teii des Unterleibes die Erseheinungen von fraier Fliissigkeit. 
Links sickert aus der mit Sparadrap bedeekten Punctionswunde 
ununterbrochen eine stark blutige Fliissigkeit hervor. Die ăuseren 
Gesehlechtsteile oedematos. Portio vaginalis 1 cm., Mutter- 
mmid eine gesehlossene Querspalte. Uteruskorper scheinbar 
antefllect und vert. Der untere Teii des Bauches bis zum Nabel 
hinauf, wird durch ein hockeriges, auffallend bewegliches Gebilde 
ausgefiillt. Der Uterus folgt der Bewegung der Geschwulst 
nach auf und abwărts ganz ausgesproehen. 

Die Diagnose musste auf ein bosartiges Neugebilde gestellt 
werden. Ebenso erschien es als ziemlich zweifellos, dass die 
immer drohender werdende Verschlimmerung des Zustandes, 
durch eine innere Blutung verursacht werde, die aller Wahr- 
scheinlichkeit nach aus einer, gelegentlich des Anzapfens entstan- 
denen Verletzung herriihrt. 

Die rasch zunehmende Schwăche der Kranken, machte 
sofortige Hilfe dringend notig, weshalb eine sogleich vorzuneh- 
mende Laparatomie vorgeschlagen wurde, auf die Patientin 
einging. Chloroformnarkose. Bauchschnitt in der Mittellinie, 
der Fettpolster der Bauchwand auffallend oedematos. Nach 
ErOffnung der Bauchh5hle entleeren sich ca. 12 Liter einer 
stark blutig gefărbten Fliissigkeit. Das Bauchfell ist tiefrot, 
die Oberflăche jedoch liberali glatt, glănzend, nirgends ein Belag. 
Die in die Bauchhohle vordringende Hand uberzeugt sich, dass 
das Neugebilde mit dem Hnken Rând des Uterus, durch einen 
breiten Stiel verbunden ist. Der obere Pol der Geschwulst ist 
mit dem Omentum innig verwachsen, im iibrigen jedoch frei 
beweglich. Das Oment wird von seinem kranken Ende ent- 
fernter mit Catgut unterbunden, sein unterer Teii sammt der 
Geschwulst entfernt. Der beilăufig 3 fingerbreite Stiel der 
Geschwulst wird in 2 Parthien mit Seide unterbunden und 
durchschnitten ; das rechte, ca. nussgrosse, cystisch entartete 
Ovarium, nach entsprechender Versorgung entfernt ; die Punc- 
tionsoffnung des Bauchfelles von der Bauchh6hle aus, mit 2 
Catgutknopfnăhten geschlossen. Bauchnaht in drei Schichten; 



Digitized by VjOOQIC 



DURCH BAU0H8CHNITT GEHEILTER PALL BINES OVARIUMPBRITHELIOMS. 55 

Schliessung der PunctionsGffnung von der Haut aus, mit einer 
Knopfnaht. Druckverband. Weiterer Verlauf sehr giinstig. Pa- 
tîentin verlăsst am 20. Tag das Bett und einige Tage spăter 
geheilt die Anstalt. 

Die entfernte Geschwulst wiegt 1640 Gramm. Die histo- 
logische Untersuchung derselben, lăsst keinen Zweifel dariiber 
zu, dass die Geschwulst ihren Ausgang aus den Gefăssen des 
Ovariums nahm. Die Geschwulst wird von solchen Zellgruppen 
aufgebaut, wo in der Mitte jeder Gruppe ein Blutgefăss erkenn- 
bar ist. Es handelt sich also um ein Peritheliom^ beziehungs- 
weise um ein lymphatisches Endotheliom (Eokhart). 

Was die klinischen Eigenheiten des Falles anbelangt, so 
muss besonders auf das jugendliche Alter der Patientin hinge- 
wiesen werden. Eben dieser Um.stand erschwerte auch den Ent- 
schluss der Entfernungdes scheinbar gesunden rechten Ovariums; 
doch erschien diese Vorsicht gerechtfertigt, da die Geschwulst 
gelegentlich der Operation fiir einen Ovarienkrebs gehalten 
werden rausste, und selbst, wenn die Natur der Geschwulst 
gekannt gewesen wăre, wiirde das Verfahren am Platze gewesen 
sein, denn es sind Falie bekannt, wo das dem freien Auge voU- 
komnien gesund erscheinende Ovarium, unter dem Mikroskope 
die Zeichen der beginnenden Geschwulstbildung aufwies. 

Weiters gehort es zu den grossten Seltenheiten, dass die 
unmittelbare Indieation der Laparatomie durch die Gefahr der 
inneren Verblutung gegeben wurde. Schliesshch wendet sich 
Verfasser gegen die Anvendung des Troiquart bei Ascites in- 
folge Geschwulstbildung und halt er wie dies Prof. Szabo seit 
Jahren lehrt, die Anwendung desselben selbst dann nicht fiir 
zulăssig, wenn die Geschwulst klinisch fiir eine Radicalopera- 
tion ungeeignet erscheint. Eine Probelaparatoraie ist heute ein 
kaum gefăhrlicherer Eingriff als das Anzapfen und sie besitzt 
dabei den Vorteil gleich iiber die OperationsmogUchkeit zu 
orientieren. 



Digitized by VjOOQIC 



Sitzungsberiehte 

aus der medizinischen Sektion des Erdelyer Museumvereines. 

XIV. Fachsitzung am 5. Oktober 1907. 

Vorsilzender : Prof. Sigmund Puejesz. 
Schriftfuhrer : Dr. Daniel KonIdi. 

1. Professor Dr. Blasius Kenyeres halt seinen Vortagr ilber die 
verschiedenen Verfahren der Farbenphotographie (S. Revue S. 42.) 

An der Discussion nimmt Dr. Elemi^r .Vk^less teii, der das 
Verfahren seines Vaters Franz Veress kurz erortert. Das Wesea 
des Verfahrens besteht darin, dass aus der Losung verschiedener 
Metallnitrate und Chloride mit Hilfe von Collodium eine Einulsioa 
hergestellt wird, die auf Glas, oder Papier eingetrocknot, gegen die 
Farben empfindlich ist. Wenn verschiedene Metallchloride uad 
neben diesen Metallnitrate im Collodium mit Silbernitrat zusammea- 
gebracht werden, erhălt man eine, allen Farben des Spectrums 
gegeniiber empfindliche Losung. Die Exposition geschieht unter 
farbiger Beleuchtung. Ein Nachteil des Franz Veress' schen Ver- 
fahrens ist der, dass eine relativ langdauemde Exposition und far- 
bige Beleuchtung notig ist, bis die Farben in entsprechender Inten- 
sitat sichtbar werden, ferners dass der Ton und die Lebhaftigkeit 
der Farben mit den auf den Diapositiv sichtbaren Verhăltuissen 
nicht voUkommen iibereinstimmen, schliesslich dass die Zusammen- 
stellung der Emulsion eine ăusserst verwickelte ist. Die Vervoll- 
kommenung ist aber durchaus moglich. Das Verfahren steht den 
anderen gegeniiber einzig da, da es das alleinige ist, welches auf 
rein chemischem Wege und auf die unmittelbarste Weiso zum Ziele 
zu gelangen sucht. 

2. Dr. LuDwiG G6th stellt einen Fall von vaginalem Kaiser- 
schnitt vor, den er vor zwei Tagen wegen Eklampsie vornahm, die 
in der 32. Woche der Schwangerschaft bei einer V. Gr. auftrat. 
Cbloroformnarkose, Herabziehen mittels beiderseits in die Rănder 



Digitized by VjOOQIC 



8ITZUNG8BBRICHTE 57 

des Muttermundes eingehackter Muzeux; vorderer Scheidenschnitt, 
d3r Lăage nach vom Muttermund bis zur Hălfte der Soheide ; Hinauf- 
schieben der Blase, Eroffnung der vorderen Cervixwand, Sprengen 
des Fruchtsackes, Wenden auf die Fiisse, Extraction. Die Frucht in 
stărkerer livider Asphyxie, komiiit bei Schultze* schen Schwingungen, 
Aufwărmen und Hautreizen zu sich. Der Neugeborene misst 46 om. 
wiegt 2100 grm. atmet uad năhrt sich in der Couveuse ziemlich 
gut. 2 Stunden nach der Operation beginnen bei der Wochnerin 
eklamptische Anfălle, die iu stăndigem Coma die gauze Nacht bis 
8 Uhr morgens andauern (24 Paroxismen) ; Vormittags noeh ein 
Anfall, Nachraittag und am Tage der Vorstellung keiu neuerer Anfall. 

XV. Fachsitzungr am 12. Oktober 1907. 

Vorsitzender : Prof. Sigmund Porjesz. 
Schriftfiihrer : Dr. DXniel KoNRiCpr. 

1. Dr. Stepan SIndob demonstriert eiueu Fremdkorper, der 
in einem Tumor der Bauchwand eingeschlossen war. Bei der 51 
Jahre alten, stark abgemagerten Patientin war im linken Hypogas- 
trium ein faustgrosser, harter, mit deu tieferen Schichten der 
Bauchwand verwachsener Tumor vorhanden, der weder mit dem 
Colon sygmoideum, noch mit den Genitalieu zusammenhing. Die 
Operation bestand in der Entfernung der mit dem Omentum, dem 
Ligamentum latum und Ligam. teres uteri verwachsenen Geschwulst. 
Die Geschwulst iu der Grosse eines Gănseeies, war aus narbigem 
Bindegewebe gebildet, in der Mitte derselben fand sich ein 5 cm. 
langes, 2 mm. breites, 1 mm. dickes, an beiden Enden zuge- 
spitztes Knoohenstiick, in etwas Granulationsgewebe gehiillt. 

2. Dr. Ştefan Să.vdor demonstriert den Ricard'sche Narkoti- 
sierungs Apparat-, der eine Variante des Regnier Dtipont'schon 
Apparates ist. Die Vorteile des Apparates sind, dass die Controlle 
der Atmung des Narkotisierten eiue loiehtc ist, dass sich eine genau 
dosierte Luft- und Chloroformmischung verabreichen lăsst und dass 
der Apparat eben deshalb auch dort von ausserordentlicheu Nutzon 
sein wird, wo das Narkotisieren einem minder geiibten Narcotiseur, 
eventiiell einem Laien anvertraut werden muss. 

3. Dr. ÂrpXd Gyergyai demonstriert eiiien minder ausge- 
sprochenen Fall eines Skleroms, Unter dom rechten Stimmbande fand 
sich ein kleiner Auswuchs und am Choanenseptum ein erbsen- 
grosses Granulom, im iibrigen normale Verhăltnisse. Das endolaryu- 
geal entfernte Gewebe zeigte das typische histologische Bild des 
Skleroms. 

4. Dr. Heinuich Kanitz stellt zwei Falie von Rkinosklerom 
vor. Diese beiden Falie miteingerechnet wurden an der hiesigen 



Digitized by VjOOQIC 



58 8ITZUNGSBERÎCHTE. 

dermatologischen Klinik in den letzten 10 Jahren 9 Falie von Rhino- 
sklerom beobachtet. Diese Krankheit seheint demnach in dem sieben- 
biirgischen Teilen Ungarns ziemlich hăufig vorzukominen. 

XVI. Fachsitzungr am 19. Oktober 1907. 

Vorsitzender : Prof. Dr. Sigmund Purjesz. 
Schriftfuhrer : Dr. Daniel KonbIdi. 

1. Dr. Heenrich Kanitz demonstriert inikroskopische Praepa- 
rate von dem einem in der letzten Fachsitzung vorgestellten Rhino- 
sklerom, 

2. Prof. KoLOMANx BuDAY demonstriert ein Prăparat von voii- 
kommener Nierennekrose dnrch Embolie verursacht ; der Fall gewinnt 
dadurch an Interresse, dass bereits wăhrend seiner Beobachtung an 
der internen Klinik, aus den Nierenblutungen die Diagnose auf 
Niereninfarct gestellt wurde. Die von Prof. Kenyeres verfertigten 
farbigen, photographischen Aufnahmen von der Niere geben den ur- 
spriinglichen Farbenunterschied von den einzelnen Teilen derselben 
noch genauer zuriick, als das bereits etwas verblasste Praeparat. 

An der Discussion nimmt Dr. Aladăr Elfer teii. 

3. Dr. JoHANs G^BBB stellt 

a) ein 12 Jahre altes Mădchen mit einer Sklerosis tonsiUae und 

b) einen Fall von schweren und ausgedehnten Verănderungen 
von tertiărer Syphilis vor und weist an der Hand dieses Falles auf 
die endemische Verbreitung der Syphilis in den siebenbiirgischen 
Teilen Ungarns hin. 

4. Dr. LuDwiQ Q6th halt einen Vortrag; „Ein neuer Hand- 
griff zur Behandlung der naoh der Oeburt auftretenden (atonischen) 
Blutungen 

XVII. Fachsitzung am 26. Oktober 1907. 

Vorsitzender : Prof. Dr. Ladislaus UdrXnszky. 
Schriftfiihrer : Dr. Daniel KoNRiDi. 

1. Dr. Franz Veress stellt zwei Falie von Sklerodermie vor, 
nachdem er vorerst iiber das Wesen dieses selteneren Leidens ein- 
gehend berichtet. 

Der erste Fall betriflPt den 41 Jahre alten Taglohner G. M. 
In der Anamnese findet sich nur eine wichtigere Angabe, nămlich 
die, dass Patient einige Wochen, bevor die ersten Erscheinungen 
der Erkraukung auftraten, an einem kalten Wintertage, nach anstren- 
gender Arbeit, verschwitzt, eine Nacht in einem ungeheitzten Stalle 



Digitized by VjOOQIC 



SITZUNGSBERICHTE. 



59 



schlief und als er des Morgens erwachte, derart erstarrt war, dass er 
seine Tiere nicht abfuttern konnte. Er lag* daun eiiie Woche hin- 
durch krank zu Bette und einige Wochen darauf begann sich seine 
Haut stellenweise zu verhărten. 

An den beiden Schulterspitzen, den Oberarmen, den Unterar- 
men bis zur Handwurzel, beide EUenbogenbeugen ausgenomraen, 
mit Ausnahme der Inguinalgegenden an den Oberschenkeln, den 
Unterschenkeln, an den grossten Teilen des Riiekens, des Brust- 
korbes und des Bauches ist. die Haut innerhalb scharfer Grenzen 
eigentiimlich verăndert; ihre Oberflăche ist glatt, prall, sie fiihlt 
sich stellenweise nur schwach infiltriert an, doch an den ergriffenen 
Stellen ist sie zum grossten Teii knorpelhart und lăsst sich nicht 
in Falten heben. Dies zeigt sich am augenfălligsten oberhalb der 
Gelenke und dort wo die Haut directe auf Knochen und Sehnen 
liegt. Die erkrankten Hautparthien sind zumeist rotlich gefărbt, 
stellenweise sind sie violett oder blassgelb, wachsfarbig und glăn- 
zend, oder aber braun pigmentiert. Die Oberflăche der ergriffenen 
Hautstellen erhebt sich an den Schulterspitzen, am Bauche und 
in der Gegend des rechten Schulterblattes etwas iiber das Niveau 
der sie umgebenden Haut, ist also hier verdickt, an auderen Stellen 
erscheint sie gerade etwas eingesunken. Spontane Schmerzhaftigkeit 
besteht nur oberhalb der beiden Handwurzelgelenke und an beiden 
Sohlen ; die Bewegung der Extremităten verursacht ^ihra in der 
Haut ober den Gelenken Schmerzeu. Die erkrankten Hautstellen 
fiihlen sich etwas kiihler an, als die sie umgebende gesunde Haut. 
Die Tastempfindlichkeit ist im Grossen und Ganzen unverăndert, 
nur an der Haut ober den Knocheln und den Handwurzeln, sowie 
an der Sohle ist die Empfindlichkeit vermindert, hier ist* die Haut 
am stărksten gespannt. Ob die Verhărtung der Haut des Praeputium 
und der Eichel auf Sklerodermie beruhen, lăsst sich gegenwărtig 
noch nicht sicher sagen. 

Der zweite Fall bezieht sich auf den 45 Jahre alten Land- 
mann M. K.^ der nie an Syphilis gelitten und Alcohol stets nur 
măssig genossen haben will. Rund um die Knocheln und auf die 
Fiisse iibergreifend ist die Haut glatt, gespannt, glănzend und fiihlt 
sich sehr hart an. Auch das untere Drittteil beider Unterschenkeln 
wird von glatter, praller, diinner, doch weniger harter Haut bedeckt. 
Die Grenze des Leidens reicht nach oben auf 3 — 4 Querfinger 
unter das Kniegelenk, ist aber derart verschwommen, dass die 
verhărtete Haut nahezu unsichtbar in die gesunde libergeht. In der 
Mitte der vorderen Flăcho des rechten Oberschenkels ist die Haut 
in Gestalt einer dreiăstigen fîngerbreiten Linie, an der linken 
Seite des Bauches in der Form eines runden, etwa Kronengrossen 
Fleckes ebenfalls verhărtet. Hier erscheint sie braunrot pigmentiert 



Digitized by VjOOQIC 



60 SITZUNGSBeRICHTEL 

uud ist ihre Empfindlichkeit, hier ebenso, wie im ăusseren unteren 
Teile der Knocheln, vermindert. 

Beide Falie werden von Prof. Marsohalk6 bistologisch auf- 
gearbeitet. 

2. Dr. Paul Steinbb stellt einen operierten und geheUten Fal 
eines Stiches der Niere vor. Der 28 Jahre alte Mann erhielt vor 
einem Monate einen Messerstich in die linke Lumbalgegend und 
wurde Nachts 3 Uhr an die Kliuik gebracht. Der etwas coUabierte 
Patient is bei Bewusstsein ; Puls kleinwellig, 104 : Temperat. 36*8, 
Zahl der Atmung 34. In der linken Lumbalgegend eine 3 cm. 
breite, auf 72 ^^' klaffende, scharfrandige Stichwunde. Morgens 
stellt sich starke Haematurie ein, der Collaps hat zugenommen. Die 
Operation bestand in einem hinteren Lumbalschnitt mit Freilegung 
der Niere (Prof. Makara), bei welcher Gelegenheit eine die Nieren- 
kapsel durchdringende, die hintere Oberflăche der Niere, ca. 3 cm. 
ober ihrem unteren Pole treffende, 1 cm. lauge Stichwunde gefun- 
den wurde. Selbe wurde mit einer Catgutnaht vereiuigt, die Niere 
reponiert, um dieselbe zwei Gazestreifen gelegt, die Muskel-Haut- 
wunde verengt und offene Wundbehandlung eingeleitet. 

3. Dr. Paul Steijier stelll weiters zwei schwere Foile medi- 
cinaler QuecksUbervergiftung vor. In dem einen Falie steîlte sich 
nach 9 antiluetischen Injectionen unter Mundsperre ein iibelriechen- 
des, belegtes Geschwiir an der rechien Mandel, Gauraenbogen, 
rechten Zungenhălfte u. s. w.-ein, wăhreud in dem anderen Falie 
die acute Quecksilbervorgiftung nach Anwendung von Verbănden 
mit gelber Quecksilbersalbe gegen Phlegmone des Unterschenkels 
und Fusses auftrat. 

An der Discussion nehmen Prof. Mar8chalk6, Franz Vrress 
und Ernst Papp teii. 

4. Vortrag des Dr. Ernst F^legyhIzi : Ein Fall von teil- 
weisen Riesenivuchs mit Geschwulsthildung gepaart. (Siehe Revue 
Seite 43.) 

An der Discussion nimmt Dr. AladIr Elfeii teii. 

5. Dr. Heinrich KXnitz stellt einen Fall von Psoriasis vid- 
garis vor, der deshalb von Interresse ist, als die psoriasischeu Verăn- 
derungen sich in der vom Bauche auf den Ellenbogen transplan- 
tierten Haut entwickelten. Dieser Fall liefert fiir die Pathogenese 
der Psoriasis verwertbare Daten. 

6. Dr. TiBOR PăTERPi halt einen Vortrag: „Ueber ein neaes 
Verfahren zur massenhaften Aufbewahrung histologiseher Prae- 

parate^"" 



Digitized by VjOOQIC 



SrrZnNOSBERlCHTE. €1 

XVUI. Fachsitzungr am 9. November 1907. 

Vorsitzender : Prof. Ladislius UdbInszky, 
Schriftfuhrer : Dr. KonrIpi DInibl, 

1. Prof. SiGMUND PoKJEsz stcllt cinea Krankeu vor mit Neu- 
gehUde in (ier Brasihohle, mit ausgedehnten Thrombosen, jedoch 
ohne Oedem. 

2. Dr. Paul Steinbr: nOeheiUer FaU dner nach Freyer 
vcUzogenen transvesiccden Proslatektomie •* Die chirargische Behand- 
luDg der Prostatahypertrophie hat seitdem bedeutende Fortschritte 
gemacht, seitdem die Annahme, jeder aa Hypertrophie der Prostata 
leidende Kranke wăre arteriosklerotisch, abgelehnt erscheint. Die 
Hypertrophie der Prostata wird heute als eine locale, primare 
Erkrankung angesehen und seitdem sich diese Lehre vorbreitet 
hat, tritt eine gatize Reihe von Operatiouen auf. Diese lassen sich 
am zweckmăssigsten in zwei Gruppen teilen in die mUtelbaren 
operatwen Verfakren und in die unmittdbaren operativefi Ver- 
fakren. Zu ersteren rechuen wir a) die beiderseitige Unterbmdung 
der Arteria Uiaca mterna^ ein Verfahren, welches Bier vorschlug, 
nach weiteren 4 Jahren riet er jedoch selbst zum Verlassen dieser 
Operation. b) Die sexuellen Operatiouen u. zw. die CcLstratimi 
(Ramm) und die Resection des Duetus deferens nach Isnardi. Die 
unmittdbaren Verfahren sind: a) die BoTTiNi*sche 'gcUvanokaus- 
tische Methode und b) die Prostatektomie, Der Zweck dieser Opera- 
tion besteht in der teilweisen oder vollkommenen Entferuung der 
Prostata. Diese wurde auf verschidenem Wege versucht, dureh 
die Hcutirohre hindurch, auf infrapubischem und sacralen, ja sogar 
auf transanoreetalem Wege, immer mit ungeniigendem Erfolge. 
Einer eigentlichen Verbreitung erfreut sich die Prostatektomie 
jodoch erst seit dem Momente an, seitdem die Operateure eine 
Enucleation derselben innerhalb der Kapsel vornehmen. Heute 
dreht sich die Frage nicht mehr um die Berechtigkeit der Prosta- 
tektomie, und nur iiber den Zeitpunkt des Eingriff'es und dem Wege 
derselben sind die Anschauugen noch verschieden. Die Franzosen 
mit Albabban an der Spitze sind Anhănger der perinealen Methode^ 
die Englănder sind fiir die FREYER'sche transvesicale Methode. Das 
transvesicale Verfahren hat sehr viele Vorteile aufzuweisen, ein 
Nachteil desselben besteht darin, dass bei fetten Individuen die 
Entfernung der Prostata auf diese Weise, mit Schwierigkeiten ver- 
bunden ist. Was den Zeitpunkt des Eingriffes anbelangt, so wird 
die Operation in jenen Făllen, wo wir mit aseptischen Catheteri- 
sieren gut auskommen, iiberhaupt nicht vorzuschlagen sein, dagegeu 
werden wir sie zu empfehlen haben, wenn das Katheterisieren 



Digitized by VjOOQIC 



62 SlTZUKGSBfiRTOHTB. 

immer schwieriger wird und mit profusen Blutungen einhergeht, 
wenn eine schwere Infectiqn der Harnblase vorhanden ist und 
wenn eventuoll Steinbildiing in derselben constatiert wird. Contra- 
indiciert ist die Operation in erster Linie bei Niereninsufficienz, 
bei hochgradiger Sehwăche, schwerer Arteriosklerose und bei diffuser 
Bronchitis. Schliesslich soli noch hervorgehoben werden, dass bei 
der Prostatektomie die BiERSche Lumbalanalgesie vorziiglich geeig'net 
erscheint. 

Der operierte Fall betraff einen 75 Jahre alten Mann ; bei 
dem das Leidon vor ca. 5 Jahren mit hăufigem Urinieren begann, 
vor 5 Tagen trai plotzlich Harnretention auf, worauf er katheteri- 
siert wurde ; seit dieser Zeit entleert sicht der Harn nur tropfen 
weise und verursacht im das Urinieren fiirchterliche Schmerzen. 
Die Untersuchung per Rectum zeigt, dass die Prostata diffuse ver- 
grossert und auf Druck etwas empfiudlich ist; der linke Lappen 
etwas grosser, als der rechte. Die cystoskopische Untersuchung 
lăsst die Blase ira hohen Grade trabeculăr, injiciert erscheinen, die 
UretherofPnungen schiitzformig. Der raittlere Lappen der Prostata 
ist von der Grosse einer kleinen Haselnuss und wolbt sich in die 
Blase vor. Am 12. Oktober wurde die transvesicale Prostatektomie 
nach Freyer vorgenommen, Die Blase wird durch einen Nelaton- 
katheter hindurch mit 200 cm.» Borlosung angefiillt und der Katheter 
dort gelassen. Hoher Blasenschnitt. Die Schleimhaut ober der 
Prostata wird mit Skalpell durchschnitten und dann stumpf mit 
den Fingern und unter Schonung der Harnblase zuerst d^r rechte 
und der mittlere, dann der linke Lappen ausgeschălt. Blutung 
minimal. Die Blasenwunde wird mit zweischichtiger Naht vollkom- 
men geschlossen, die Wunde an der Bauchwand verengt, in das 
Cavum praevesicale ein Jodoformgazestreifen eingefiihrt. Stăndiger 
Nelatonkatheter No. 16. 

Die entfernte Prostata wiegt 20 grm. ist gelappt und hat 
eine Breite von 5V2 cm., ihr Diameter antero-post. betrăgt 3 cm. 
Verlauf vollkomraen ohne Storung; Heilung. 

3. Dr. Alexander Bltjmenfeld referiert iiber einen Fall von 
Lungenblutung mit totlichem Ausgange und demonstriert das patho- 
log-anatomische Praeparat des Falles. 

4. Dr. OsKAR V^RTEs: Uehcr die Heissluftbehandlung in der 
Oynaekologie. Verfasser gelangt auf Grund der an der geburts- 
hilflichen und gynaekologischen Klinik durchgefiihrten Behand- 
lungsversuchen zu folgenden Schliissen : 1. Die Heissluftbehandlung 
ist eines der machtigsten Behandlungsverfahren in der conservativen 
Gynaekologie, so dass eş an keiner gynaekologischen Khnik oder 
gynaekologischen Abteilung entbehrt werden kann. 2. Besonders auf- 
făllig ist seine Wirkung auf Beckenexsudate bindegewebiger oder 



Digitized by VjOOQIC 



âlTZUNQSfiEElOHO'E. 63 

seromembranoser Natur, geringer auf die eiitziindlichen Leiden der 
Adnexe. 3. Zumindestens symptomatisch, schnierzlindernd ist es zu 
versuchen, selbst wenn der Befund an den Genitalieu normal ist 
hauptsăchlich wenn nach abgelaufener EntzUndung derartige Klagen 
fortbestehen. 4. Indiciert erscheint es zur BescMeunigung von 
Stumpfexsudaten. 5. Wegen Aufsaugung von Exsudaten um Adnex- 
tumoren, ist es behufs Stellung einer genaueren Diagnose vorziig- 
lich geeignet und weiters zur Vorbereitung von Adnextumoren zur 
Operation. 6. Es entwickelt nur bei frischen Processen seine ener- 
gische aufsaugende Wirkuug, je ălter der Process ist, als desto 
weniger einflussreich stellt sich die Behandlung heraus. 7. Bedin- 
gung der Behandlung ist die normale Korpertemperatur und die 
Unempfindlichkeit gelegentlich der Untersuchung : Fieber uud Em- 
pfindlichkeit coutraindicieren das Verlahren in absoluter Weise ; die 
geringste Temperaturerhohung gebietet sofortige Einstellung der 
Behandlung. 

An der Discussion nehmen Dr. Karl Akontz, Dr. AladIr 
Elfeb und Prof Dr. Dionys Szab6 teii. 

5. Prof. Dr. Blasius Kenyeres berichtet iiber den Congress 
zu Dresden. 



XIX. Fachsitzungr am 16. November 1907. 

Vorsitzender : Dr. Sigmund Purjesz, 
Schriftfiihrer : Dr. Dantel KonrXdi. 

1. Dr. Desiderius VESzpRăMc demonstriert das von einem 
Neugeborenen herriihrende pathol. anatom. Praeparat. Der obere 
Teii der Speiserohre bild6t einen bhnd endenden, vom unteren 
Teii getrennten Sack, wăhrend der untere. Teii mit der Kehle 
durch eine Offnung communiciert, die an der hinteren Wand der- 
selben oberhalb der Bifurcation liegt. 

Er demonstriert das Dickdarmpraeparat eines an acuter Bauch- 
felleutzlindung verstorbenen Geisteskranken ; am Dickdarm sieht 
man ein chronisches Gesehwiir, das in der Mitte perforiert ist. An 
dieser Stelle des Darmes wurden mehrere Fremdkorper, so ein 
Kiesel, ein Stiick Leder, ein Pflrsichkern u. s. w. gefunden. Die 
Perforation diirfte durch das spitzo Ende des Kernes verursacht 
worden sein, da dieses stărker in den Grund des Geschwiires ein- 
gekeilt war. 

2. Dr. Heinrtch Kanitz halt einen Vortrag Ueber~ die Behand- 
lung der Syphilis mit Atoxyl, Seine Erfahrungen fasşt or folgend 
zusammen : 1. Das Atoxyl wirkt entschieden auf die verschiedensten 



Digitized by VjOOQIC 



64 8ITZUNG8BBRICHTE. 

Erscheinungen der Lues. Primare, secundare und terţiare Verande- 
rtmgen kounen durch atoxyle Behandlung zum Schwinden gebracht 
werden. 2. Der Einfliiss des Atoxyls ist je nach den Stadien der 
Erkrankung ein verschiedener. Am sichersten und energischesten 
ist die Wirkung im tertiăren Stadium, dessen Producte, zumindes- 
teus was die Haut- und SchleimhautsyphiUde ânbelangt, fast immer 
rasch heilen. Weit weniger verlăsslich ist die Wirkung des Prae- 
parates im friihen, also im primăren und im secuudăren Stadium, 
dessen Erscheinungen nicht immer zum Schwinden i; jbracht werden 
konnen. 3. Besonders auffălUg ist die rasche und gdnstige Wirkung- 
des Atoxyls in den Făllen der Lues maligna praecox. 4. Bei 
pialigner Syphilis und bei den tertiăren luetischen Verănderungen 
wetteifert das Atoxyl was seine Wirkung ânbelangt mit jener des 
Quecksilbers, dagegen bleibt es in seiner Wirkung auf die Skle- 
rosen und auf die secundaron Verănderungen hinter dera Queck- 
silber zuriick. 5. In Făllen von secundărer Lues, selbst wonn die- 
selben auf die Behandlung ausgesprochen reagiert hatten, ist die 
Wirkung des Atoxyl keine anhaltende. In vielen Făllen stellen sich 
schon in kurzer Zeit nach der Behandlung Recidiven ein. 6. Die 
locale atoxyle Behandlung in Form von Salben, Pflastern und Pin - 
selungen ist nur bei den tertiăren Erscheinungen und bei den 
Verănderungen der Mundschleimhaut von Nutzen. Bei Sklerosen 
beschleunigt die locale atoxyle Behandlung den Gang der Heilung* 
nicht. 7. Die luetischen Verănderungen der Schleimhaut konnen 
geradeso zum Schwinden gebracht werden, wie die Syphilide der 
Haut. 8. Beim Gebrauch des Atoxyls konnen sich milderere, oder 
schwerere Vergiftungserscheinungen einstollen, die bei Verwendung- 
des Mittels zu grosser Vorsicht mahnen. 

An der Discussion nehmen Prof. Marschalko, Dr. Desiderius 
PoTOCZKY, Dr. AladIr Elfer und Prof. Dr. Sigmcjnd Purjesz teiL 



XX. Fachsitzung am 23. November 1907. 

Vorsitzender : Dr. Johann Torcsa, 
SchriftfUhrer : Dr. Daniel KoNRiDi. 

Vortrag des Prof. Dr. Sigmund Purji%8z : Ueber die Bedeu- 
tung der friihen Diagnose und iiher die CALMETTE'sc/ie Ophthalmo- 
reaction. (Siehe Revue S. 47.) 



Digitized by VjOOQIC 



8ITZUN0SBBRI0HTE. 65 



XXI. Fachsitzungr am 30. Nov^ember 1907. 

Vorsitzender : Prof. Ladislaus UdrXnszky. 
Schriftfuhrer : Dr. Daniel KoxrXdi. 

1. l)r. Franz Veress referi ert iiber einen totlicheii Fall von 
SMeroma neonatorum. Das vier Wochen alte Kiud erkraokte ari 
seinem 17-tea Lebenstage. Die unteren Extremităten schwollen 
allmăhlig auf das 2—3 fache ihres urspriinglichen Umfanges an ; 
in der 4 -ten Lebenswoche als der Fall zur Beobachtung gelangte 
war der ganze Unterleib und die unteren Extremităten bretthart, 
bedeutend verdickt, von blasser Farbe und an den erkrankten Tei- 
len waren stellenweise umschriebene Hautblutungen sichtbar. Die 
Lebenskraft des Kindes nahm zusehends ab und der Tod erfolgte 
in der 4-ten Lebenswoche, am 11. Tage der Erkrankung. 

An der Discussion nimmt Prof. Marschalk6 teii. 

2. Prof. Ştefan ApXthy halt einen Vortrag mit dem Ti tel : 
Die Fixierbarkeit und FărbbarkeU als physiologische Kennzeicheîi 
und demonstriert die entsprechenden mikroskopischen Praeparate.' 



XXII. Fachsltzung am 7. Dezember 1907. 

Vorsitzender: Dr. Johann Turcba. 
Schriftfiihrer ; Dr. Daniel Konradi. 

1. Dr. LuDwiG G6th: Em durch Laparotomie geheUter Fall 
eines Eirestockperithdioms mit innerer Verblutung drohend, (Siehe 
Revue S. 53.) 

2. Dr. Fjranz Veress : Ein Fall einer mit Paraffvnprothese ver- 
besserten Sattelnase, Bei dem an tertiărer Lues leidenden jungen 
Mânu, sank die Mitte der Naşe vor ca. 7 Monaten, infolge der 
bestandenen Gummen und der Perforation des Septums ein. Dio 
Correctur gelang ganz gut, der Nasenriicken wolbt sich entspre- 
chend hervor und dies verleiht dem Patienten ein ganz angeneh- 
mes Profil. 

An der Discussion nimmt Dr. Aur^l Anka teii. 

3. Prof. Dr. Ludwig Makara stellt einen Fall eines inopera- 
bden mit Madiotherapie behanddten Brustkrebses vor. Bei der 65 
Jahre alten Patientin zeigte sich gelegentlich der ersten Unter- 
suchung im Jănner des 1. J. im oberen-ăusseren Quadranten der 
linken Brust eine krebsige Geschwulst in der Grosse einer Mănner 



Digitized by VjOOQIC 



66 @ITZUJrO08i»ICHTE, 

faust, die teils mit den Brustmuskeln, teils mit dem Brustkorbe 
innig verwachsen war und deren OberflSohe im Durobpaesser voa 
10 cm. tief, kraterartig exulceriert war. Iu der Achselhohle, ober- 
halb und unterhalb des Schliisselbeines sinci yergfosşerte, krebsige 
Driisenknoten sichtbar und fiihlbar. Da dss Lieidea die Greoze der 
Mogliehkeit der radicalen Entfernung iiberschritten hatte, wurde 
Roentgenbehandlung, innerlich arseniges Wa«ser von Parâd und 
locale Sonnenbestrahlung verorduet. Die Rontgenbehandlung begaun 
am 30. Januar und wurde bis Ende April jeden zehntenTag, drei Monate 
hindurch jede zweite Woche und von da ab monatlich einmal vorgenom- 
men, so dass bis jetzt 21-mal exponiert wurde. Die Radiotherapie von der 
Arsen und Sonnenlichtbehandlung unterstiitzt, veranlasste eine vollkom- 
mene tJberhăutung des grossen Geschwiires. Die Ausdehnung des 
Qeschwiires wird durch den schuurartig emporgehobenen k^ebsigen 
Saum gezeichnet. Die Geschwulst selbst ist wăhr^nd der 10 Monate 
kleiner geworden, dasselbe lăsst sich auch von den Driisenknoten 
sagen. Der allgemeine Krăftezustand der Patientin ist ein sehr zufrie- 
denstellender. Schmerzen hat sie keine. 

Dem die Plagen des exulcerierten Brustkrebses bekaunt sind, 
der wird das mit dieser palliativen Heilmetbode erzielte Rezultat, 
vollauf zu wiirdigen wissen. Es ist hier nicht von Heilung die 
Rede, nur davon, dass es gelang die Ueberhăutung des Geschwiires 
2U veranlassen und der Weiterentwickelung der Geschwulst vorzu- 
beugen, was zweifellos ein nennenswertes Resultat ist. 

Gelegentlich der im vergangenen Jahre in Budapest abge- 
haltenen Landes-Krebs-Conferenz, wuinie darîiber beratschlagt, in 
welcher Art auch wir an dem Kampfe gegen den Krebs teîlnehmen 
sollten. Hauptsăchlich wurde die Frage erortert, wie es zu erreicheir 
moglich wăre, dass sich der Krebskrajike bei Zeiten zur Operation 
vorstelie, Vortragender verspricht sich von den unter dea Patienten 
zu verteilenden Mahnungsblăttern nicht sehr viei, will iibrigens 
^egeuwărtig nur darauf aufcnerksaqa maehen, das« iiber die Verbes- 
serung' des Schicksales der s. g. inoperabien Krebskrankmi nicht 
ein Wort verlautete, wăhrend wir gerade hier in dem Kaaipfe gegen 
den Krebs, pmktisch-aiitzliches zu leisteo imstande sind. Auch der 
^egenwărtige Fall beweist es, dass die Bebaodlung des inoperablen 
Krebskranken durchaus kein ganz uniruchtbares Gebiet ist. Hieher 
gehurt neben der Roentgenbehandlung, die Sonnenstrahien • und 
Arsonbehandiuog, mit der mau «ich gegenwărtig wieder iu Form 
das Atoxyls versuchţ. Kurz der Standpunkt, dass die einzige 
Waffe gegen den Krebs das Messer wăre und wo dieses nicht mehr 
angowendet werden konne, dort mogen wir den Kranken ohne Hilfe 
hinsterben lassen, ist ein ganz ungerechtfertigtor. Wir werden und 
wir miissen das Heilmittel des Krebses fîuden, wenn wir den Kampf 



Digitized by VjOOQIC 



mneuwoeBWio^TS. 



6T 



mit dar Hoffouog des Srfolg e« nud oicbt roit Resignation ftufnabmeo. 
Docb ist zur Erreicbuog dw Brfolgf^s di© Aufstellaug von Krebs- 
♦bteilungen im moderne» Sinne »otig. 

4. Dr. Tiwn P^mwi sprioht uber das ^Besehreiben von Olas 
mii BUistift and demonstriert die voa ihm hergestellte Mischuog, 
die auf da« Glas, Objeotiv etc, aufgestriche» wird, wo sie in einigen 
Minuten eintrocknet, worauf dann auf das betreffende Glas mit Blei- 
stift, oder farbigen Crayons geschrieben werdeo kann. Die Schrift 
verblasst ia Flussigkeiten nur naoh 3—3 Tagen. WoUen wir blei- 
bande Bleistiftzeieben, so konnen wir di« Sohrift mit G^xTram- 
WAGNEB'schem Fixativ bestreichen, daan 15st sich die Schrift in 
keinerlei Fliiseigkeit. 

)ţXIII. F^cbşitzMPg am 14. D©;?:0mber 1007. 

Vorsitzender : Prof. Dr. Siomukd PpjtjES?. 
Schriftfiihrer : Dr. Daihrî^ KoîhUdj. 

1. Dr. Paul Steiner. Jteferi^rt iiber einen Fall einer ope- 
rierten uni geheiUen subaUanmi Darmruptur. Die Prognose der 
subcutanen Darmverletzungen ist eine ăusserst ungiinstige. Die 
Ursache hievon ist nicht nur die, daş3 die Diagnose eine schwe- 
rere ist, als die der offenenen Verletzungen, denn selbst eine 
innerbalb der ersten 12 Stunden yprgenommeue Operation ist 
băufig nicht imstande das Leben des Kranken zu retten. An 
der chirurgischen Klinik beobachtetea wir scbon 6 Falie von sub- 
cutaner Darmruptur, die Cardinalsymptome derselben, als Shok, 
Erbrechen, die reflektorische Zusammanziehung der Bauchmuskeln, 
waren in sămmtlichea Făllen vorhanden. Zwei Făjle wurden auf 
operativem Wege geheilt, dor gegenwărtig zur Vorstellung gelan- 
gende Fall ist deshalb von besonderera Interresse, da die Operation 
erst 63 Stunden nach erlittener Verletzung vorgenommen werden 
konnte. 

Der 30 Jahre alte Mann stiess 63 Stunden vor seiner Auf- 
nahme im Finsteren mit derartiger Heftigkeit an einem stehenden 
Lastwagen, dass dieser ins Rollen gelangte. Es stellten sich bei 
dem Manne sogleich heftige Schmerzen im Unterleibe ein, Patient 
fiel zur Erde und konnte sich kaum erheben. Alsbald trat Schluchzen 
und Erbrechen ein, wiederholt Stuhlretention uud Koterbrechen. 
Bei der Aufnahme ist die Bauchwand des schwer coUabierten Pa- 
tienten stramm gespannt, diffus empfindlich, hauptsăchlich aber im 
linken Hypogastrium, Puls oberflăchlich, 104; hochgradiger Meteo- 
rismus. Am bedeutendsten ist die reflectorische Muskelzusammen- 
ziehung im linken Hypogastrium. Durch Katheter 150 cm» Ham, 
der keine fremden Bestandteile enthălt. Sofortige Laparatomie ober- 



Digitized by VjOOQIC 



68 SITZUNGSBBRICHTB. 

halb der auffălligsten Muskeicontraction im linken Hypogastrium 
(fee. Prof. Makaba). Aus der Bauchhohle ergiesst sieh eine gros- 
sere Meng*e eines triiben, rotlichen Serums, die serosen Hăute des 
Diinndarmes sind diifus injiciert, einzelne DiinndarmsGhîingen der 
Flache iiach verwachsen; im Douglas' schen Raume eine grosse 
Menge, rotlichen, eckelhaft riechenden Exsudates. Der Douglas'sohe 
Raum wird vom Mastdarme aus drainiert, ebenso wird die Bauch- 
hohle drainiert ; offene Wundbehandiung. Am Tage nach der Ope- 
ration auf Eingiessung Stuhlentleerung, das Erbrechen hat aufgehort. 
Drainierung des Douglasschen Raumes wird am 6. Tage şistiert. 
Heilung innerhalb 8. Wochen. 

2. Dr. ABPiD Gyergyai stellt einen 40 Jahre alten Taglohner 
vor, den Prof. Makara wegen Stenose des Pylorus mit dem gobrăuch- 
lichen Verfahren der Gastroenterostomia retrocolica posterior ope- 
riert hat. Aus der kleinen Curvatur wurden behufs histologischer 
UntersuchuQg zwei kleine Stiickchen herausgeşchnitten, die sich 
als in Bindegewebe zwischen Fibroblasten und Riesenzellen einge- 
kapselte Waitzen- und Rogen Kornerhullen erwiesen. 

Vortragender erklărt sich das Zustandekommen des Falles so, 
dass wahrscheinlich infolge eines Ulcus pepticum Perforation auf- 
trat, durch welche aus dem Verdauungstracte Inhalt desselben in. 
die freie Bauchhohle gelangte, die Perforation schloss sich jedoch 
alsbald, und der Darminhalt mit den Pflanzenteilen kapselte sich. 
im Bauchfelle ab. 

An der Discussion nelimen Dr. Ştefan SIndor und Prof. 
Makăra teii. 

3. Dr. Elfer AladIr berichtet Uber einen Fall von Menin- 
gitis cerebrospinalis epidemica. 

4. Dr. TiBOB Petebpi YortreLg : Demonstration eines 2' o mm, 
langen menschlichen Embriiims (mit projicierten Bildern). 



Digitized by VjOOQIC 



frtesftO orvostud. szak. XXIX. k. III. f. 



I. tâbla. 




Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



^ 



ErtesftO orvostud. szak. XXIX. k. III. f. 



II. tabla. 




Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



ttiittti orvostud. szak. XXIX. k, III. f. 



III. tabla. 




n ' 










Digitized by VjOOQIC 



fj 



Digitized byVjOOQlC 



tr\%m orvostud. szak. XXIX. k. III. f. IV. tabla. 







pa 





u -f. 




Digitized byVjOOQlC 



'f/l 



Digitized by VjOOQIC 



'J^ 'J 



Az Erdelyi Miizeum-Egyesulet lij alapszabâlyainak kîvonata, 

1. §. Az egyesiilet cz^lja ^8 eazkuzei. Az e^yesulet cz^lja az 
T841'3/ăvi Errlelvi Orszil-gyuleseii elhntrirozott ee 185iM)en KalozHvĂrt megalaiiitoit 
Erdelyi Nemzet. Muzeiini Iciniartusa, tovribh lejle»zte^e, g) i\jtem6nyeiDek tudmnAuyo.^ 
fold(>lgozâ>*«, a tucloraănyok miveU^^e, a Uoniameretnek «s jiUahiliaa a inagyar tndo- 
m/îiivo«8îlgiiak elomo^ditĂsa. 

3. g. Az E. W. E. tudumdnyos ei^zkuxei : ^izako^-îtălyok ^^ gyfijteiiirŞnyek. 

A 8zakos2talyok a kSvetkezuk : 

Bolcseazet-, iivelv- ea tort^MipttîidomĂuyU, 

Term^szettudomâay i-, 

Orvosttidomât^yi szakcmztâlyok. 

6. g. Cz^Ijainak megvakmtâsâra az e^rvesulet: 

1. a?iakosztălYi iiU^aeket tart; 

'2 a ăzakoszlâlv'ik numkâUtait fojydirataiban kirnija; 

3. tarait a uag^kozans^g «zâmâra megliatĂrozott modo)i, bi/onyon n.ip(*kon ilij- 

"^tnlauitl, megoyîtja; 

4. tiîraiUtD idâîik^nt ma^yarâzd el^adăaokat lart; 

5. a tanikat illetr» tud(MiiĂnys/.akokbal nep^zerfisft.^ es* i^zukeir^adiţ^okrtll g<>u- 

l do.sk-odik ; ,.,.,.. » , -* 

(>. a târakban My6 tudomănyos iiiunk^^sag eredm^iiv.Mt idoboz imu k(Molt 

k i ad vâD y o k bao k 5z /.6 tpşzi ; 

7 . V Ăn d o rg>' fd e îiiek e t ; 

8. kiilOBleges, iduszaki kirdlîtaRokal retidez ; 

9. ^vbmyvet ad ki ; 

10 arra "rendelt ahtpitvfmyokbrd pâlyadîjaknt tfiz ki, 
10 §. Az egveHiiUt tagjai. Az egyemUet U.gja leUet minden ti.ztes.t^- 

l gea honpolgăr. fcrft /. uiS, a 11-18 §§43an meghatimzott fmt^telek nlatt. A folvtl- 
telt a jelentkezL% vagy ujâul4s alapjAn a vâla&ztmăny hataruzza ti. 

1^2 ij. Az egveMteliiek igazgato, alapttA, rcnde-5 r^s pilrtulo tagjai vaunak. 
13 §. igazgato tagok azuk, kik uz egyCHulettKk \i,^^Mi^h 1000 ki.ron^t, avagy 
a Măzeumba fVdvehetu ennyi ^rU'kfi lărgyal adomanyoznak 

Az igazgatu tngak, mînd a mag/in. miod a jogUzeui^lvek, *iz egyenCdet val«iizt^ 
mănyânak tagjai e» a rendo:i Uigok o^azes jogait elvejKÎk. 

' 14 Alapîtr, tagok azok, kik az egye.Qletnek leg.'d^bli 2W korooât, vagy a 
Muzeumba ftilveJietfi ennyi <Srtekfi târgyat adonuîayozoak. 

Az alapîto tagok a rendes Ugok asszes jogait ^Ivezik, 

1(5. S. RetideM tagok azok, a kik kotelezik magukat. h«>gy ot -'ven ut tag^Agi 
dij lejobea eveiik^Qt 8 korondt tizetnek* 

' Minden rcndes tagnak vălnszlania kell aB. g-ban m\mm]i szako^ztdlyok UCrM, ha 
valainelyîk Axakuaztâlynak m&kodi^săben ri5»zt kivan venui 
A Xugd'j n.z 4v el86 negyed^beu tizetendu- 
17, r y^vUAfi tagok azok, a kik kfitelezik magnkat, bogy hăroin even Al i-vi 

4 kurciu^i tixetîiLik 

1 i A t/i;cok jogai ^h kd te U ss l^ g e i. Az igazgat6 tagok itz alapito- 
L- ţHgykaak o^zes jogait elvo/ik ^^s azonfelfil tagîai a vâlasztmilnynak. Az 

■'-,un r ■■■■^- tagok egyforma jogokui t^ivezuek. 



Digitized by VjOOQIC 



55. g, A rendea tagok jogfti a kdvetkea^k : 
îi) szavaznak n kozgyiilăseken ; 

b) inditvânyakat tebetnek; de aaok ^rvănyes hatârozat hozatAla eIMt a vâlnszt- 
mânyban târgyalandok ; 

c) vâlaijztaDnk: ds vâlaBztluUok ; c^upăn az elnăki âs kH alelnoki âllăsca aem 
vĂlasKtliatu mda, mint igazgatd vagy alapîto tag; 

d) dijtalanul kapjâk az egyesâletnek *41talâiios term^azetft 6^ nt^pazcrfii kiad- 
vânyait ; 

e) dîjtalantSl lâtogathatjâk az Erdelyi MUzeum târâit, valamiril a/ egyesulettăl 
rendezett idiii^zflkî kiălUtă=^okat ; 

f) dîjtidanil] vehetnek rdszt az egyesiilet vândorgyiil^seîn (^s« inindf^n âltala 
rendezett ii^pszerfi 6s tudoraânyos eliSadiîâoo ; 

g) dîjt:daiiill vehetuek r^&zt a Bzakoaztălyok felolvaso ult^scîn ; 

Ii) r(?:!i/,tvehi«tnek ama »znko^ztâly niukodes^bea, a mdybe a l»î. §. azerint b<*- 
idptek a ajiDak kladvilnyuit dijtalaDdl, a t6bbi azakoaztĂly kîadvitnyaît pe<lîg kitdvct- 
m^nyes ^run kapjâk. 

'56, §, A părtolo tng«>k jogni a kiivetkezuk : 

a) dljt4ilanitl lătogathatjâk az Erdelyi Mikeani tiîrait, vulamirtt a/ rgyesăk*ttiVl 
rendezeU id^szaki kifUlîtds^okat; 

b) dîjtd^iin'il kapjdk az egyesulet ^vkonyveît e» a ti^pszcrti eloadasok fiizeteitî 
e) dîjtîilîmiii vehelnek r^szt «z egyesiiîet vdwdorgyuli^sein, valamiiit minden 

Alîala reridezett D^p3zer& tudomâoyorf eI6adăsou ; 

d) t'vi 2 k<irondval el'5fizetht»tnek egy-egy Fzakof^ztiily kiad^'âiij'iira. 



,.H ^.y 



le 



3 2044 106 235 997 



Djgiti 



zedby Google i 



Digitized by 



Googi